Villámgyorsan befészkelték magukat az orosz piacról kivonult nagy nyugati autógyártók helyére a kínaiak. A BYD, SAIC, Geely és kínai társaik idei exportja az idén együttesen elérheti az egymillió darabot.
A kínai autók exportdömpingje megállíthatatlannak tűnik: a legfrissebb idei adatok szerint augusztussal bezárólag az ország 4,09 millió, robbanómotoros és elektromos hajtású járművet szállított külföldre, ez az egy évvel korábbi mennyiségnél 27 százalékkal több. Ebből az augusztusi 610 ezres kontingens már 39 százalékos éves bővülést takar, júliushoz képest pedig 10 százaléknyi a többletmennyiség.
Mivel az orosz járműgyártás Putyin által 2022 februárjában Ukrajna ellen indított indított háborút követő nemzetközi szankciós bojkottra visszavezethetően egy időre gyakorlatilag megszűnt, sok csodálkoznivaló nincs azon, hogy a kommunista Kína azonnal rástartolt a kínálkozó lehetőségre, és hónapokon belül az orosz autókereskedők legnagyobb beszállítójává vált.
A kínai gyártók letarolták a magára hagyott piacot
Az addigi piacvezető Renault kénytelen-kelletlen szedte a sátorfáját, otthagyva a komplett Lada-gyárat, s jelképes egyeurós vételárért átadva az érdekeltségeit a Putyin által kijelölt állami vevőnek. Akitől „majd, egyszer” visszavásárolhatja, ami az övé, mivel a szerződés tartalmaz egy ilyen opciót is.
Pontosabban a papír, hiszen a nemzetközi jog ennél az orosz rezsimnél fabatkát sem ér, különösen egy „háborúpárti” francia vállalattal kötött szerződés esetében.
A kínai autók dömpingje tehát immár két és fél éve megkezdődött, a megörökölt nyugati gyáregységekben pedig részben kínai alkatrészekből csavarozzák össze a semleges szakértők szerint is silány minőségű orosz autókat. Az orosz piacra özönlenek a kínai autók, ám ott még mindig a robbanómotoros szerkezeteket keresik inkább, abban bíznak, s az üzemanyag is ezekhez a legolcsóbb.
A kínai hibridek, tölthető hibridek és elektromos autók iránti szerényebb a kereslet, de az autóhiányban most bármit el lehet adni a nemzetközi szankciókkal sújtott eurázsiai országban.
Kínának például az idén sikerült minden hetedik, exportra szánt autóját Oroszországba irányítania, sőt augusztusban már minden ötödik exportautó a kínai–orosz határt átlépve jutott el első tulajdonosához. A múlt havi mennyiség rekord volt mind darabszámát, mind 1,6 milliárd dolláros értékét tekintve. A kínai vámhatóság adatai szerint háború első évében,
2022-ben Kína 160 ezer járművet exportált Oroszországba, egy évre rá már 910 ezren állt a számláló. Ha az idei időarányos teljesítést nézzük, akkor talán a bűvös egymillió darabos határt is átlépheti az export.
Az első nyolc hónap összesítését nézve a 128 milliós lakosságú Mexikó is felszívott 323 ezer kínai autót, a harmadik helyre befutott Egyesült Arab Emírségek 203 ezres tétele viszont erős magyarázatra szorul, hiszen az országban hivatalosan csak 9,4 millióan laknak.
A benzinesek még jobban mennek
Itt a reexport lehet a kulcs, az olajból meggazdagodott ország ugyanis elosztóközpontként is szerepel a kínai autóexportőrük térképén. Az első tíz ország, ahová Kína 2024 első nyolc hónapjában a legnagyobb mennyiséget exportálta, a következő volt (darabszám alapján):
Oroszország: 705 514
Mexikó: 323 540
Egyesült Arab Emírségek: 203 048
Brazília: 192 254
Belgium: 182 504
Szaúd-Arábia: 161 261
Egyesült Királyság: 137 925
Ausztrália: 118 888
Fülöp-szigetek: 104 402
Törökország: 95 650
A 4,09 milliós volumenből 1,397 millióval részesedtek a valamilyen formában elektromos hajtású járművek (NEV). Az exportbővülés éves alapon mért dinamikája 25 százalékos, a múlt hónapban 180 ezer NEV-járművet exportáltak, ez éves alapon 20,9, havi alapon 2,9 százalékos növekedésnek felelt meg. Lehetett volna ennél látványosan is a bővülés, de az Európai Unió és Kína közötti vámvita ezt ellehetetlenítette.
Kína exportja tisztán elektromos személygépkocsikból az első nyolc hónapban elsősorban Brazíliában, Belgiumban, Indonéziában és Mexikóban nőtt. A csökkenő piacok listáján Spanyolország, Thaiföld, Hollandia, Ausztrália és Szlovénia szerepel.
Mint ismert, Brüsszel júliustól 36,3 százalékig terjedő, sávosan meghatározott büntetővámot vetett ki a Kínából érkező elektromos autókra, mivel vizsgálatai szerint azok gyártói versenytorzító állami támogatást élveznek. A vámokról végső döntés várhatóan november elején születik.
Peking határozottan ellenzi az EU azon döntését, hogy megemelje elektromos járműveik tarifáit, miközben az európai autógyártók arra törekednek, hogy vegyes vállalatokat hozzanak létre kínai társaikkal a tarifák hatásának mérséklése érdekében.
A kínai kereskedelmi minisztérium határozott kifogásokat fogalmazott meg az Európai Unió kínai elektromos járművekre kivetett vámok emeléséről szóló döntése ellen, és azzal vádolta Brüsszelt, hogy a kínai importtal kapcsolatos vizsgálata során indokolatlan követeléseket támasztott.
Az EU július 4-től 17,4%-tól 38,1%-ig terjedő ideiglenes vámok bevezetését tervezi, a kínai autógyártók állítólagos támogatásával kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva.
He Yadong, a minisztérium szóvivője csütörtökön bírálta az EU-t a kínai vállalatokkal szembeni túlzott információigények miatt, azt állítva, hogy a követelmények meghaladják a szubvencióellenes vizsgálatok szokásos normáit.
„A kínai vállalatok széleskörűen együttműködtek, átfogó részletekkel szolgáltak a gyártásról, a technológiáról és a termékképletekről” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az együttműködés ellenére az EU megvádolta őket az előírások be nem tartásával, és büntetővámokat vetett ki.
Kína tartózkodott az azonnali megtorló intézkedések bejelentésétől, de megismételte elkötelezettségét a kínai vállalatok érdekeinek védelme mellett.
A hét elején Peking dömpingellenes vizsgálatot kezdeményezett az európai sertéshúsexporttal kapcsolatban, bár ezt nem kötötte ki kifejezetten az elektromos járművekre kivetett uniós vámokkal.
Az EU a világ legnagyobb sertéshús- és sertéshús-melléktermék-exportőre, amelyek többsége Kelet-Ázsiához, különösen Kínához kötődik.
A tarifaemelés a tisztességes versenyt az elektromos járművek ágazatában állítólag torzító pekingi támogatások miatti uniós aggodalmakban gyökerező kereskedelmi vita fokozódását jelzi.
Az Európai Bizottság kínai elektromos járművekkel kapcsolatos szubvencióellenes vizsgálatát a maga nemében az egyik legkövetkezetesebbnek nevezték.
A Kínában gyártott akkumulátoros elektromos járművekre (BEV) hamarosan importvámot vetnek ki, ha behozzák őket az Európai Unió belső határok nélküli piacára, ahol az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a kereslet ezen környezetbarátnak nevezett termékek iránt.
Az Európai Bizottság szerdán jelentette be a Kínában összeszerelt BEV-ekre vonatkozó szubvencióellenes vizsgálatának első ideiglenes határozatát. Márkák szerinti bontásban a következő mértékű adókat vetik ki:
BYD: 17,4%
Geely: 20%
SAIC: 38,1%
A vizsgálatban együttműködő, de a mintában nem szereplő egyéb kínai BEV-gyártók: 21%.
Egyéb BEV-gyártók Kínában, akik nem működtek együtt: 38.1%
Az intézkedéseket július elején vezetik be abban az esetben, ha Kína nem kínál meggyőző megoldásokat a régóta fennálló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatának orvoslására.
Ez azt jelenti, hogy az ázsiai országban üzemeket működtető kínai és nyugati márkákat egyaránt érinti az emelés, bár nem egyformán. A vizsgálat alá vont elsődleges vállalat a sencseni BYD, amely az EU BEV-piacának 5%-át kívánja meghódítani.
Ez a szint a meglévő 10%-os importvámon felül lesz, és szembemegy az iparág 20%-os várakozásaival, ami arra utal, hogy a Bizottság döntése meglehetősen erőteljes és anyagilag megterhelőbb.
Brüsszel mélységesen aggódik amiatt, hogy a pekingi bőkezű támogatásoknak köszönhetően az európai cégek képtelenek lesznek versenyezni a kínai gyártókkal, és végül kiszorulnak az egyre jövedelmezőbbé váló ágazatból, ahogyan ez a napelemek esetében is történt.
A Kínában gyártott BEV-ek értékesítése gyorsan nőtt: az Eurostat adatai szerint a 2020-ban eladott 57 000 új darabról 2023-ra több mint 437 000 darabra emelkedett, beleértve olyan nyugati cégek modelljeit is, mint a BMW, a Renault és a Tesla. Ugyanebben az időszakban ezeknek az ügyleteknek az értéke 631 millió euróról 9,66 milliárd euróra nőtt.
A Transport and Environment (T&E) tanulmánya szerint a kínai márkák piaci részesedése az EU BEV-piacán a 2019-es 0,4%-ról 2023-ra 7,9%-ra duzzadt, és 2027-re 20% fölé ugorhat, ha a tendencia változatlanul folytatódik.
A Bizottság már megállapította, hogy Kínában többféle állami támogatás létezik, olcsó kölcsönök, államilag támogatott hitelek, adókedvezmények, áfa-mentességek, valamint az áruk és szolgáltatások kedvezményes árai.
Ursula von der Leyen októberi, az Unió helyzetéről szóló beszéde után kezdődött hivatalosan a vizsgálat, amelynek célja annak a megállapítása, hogy ez a támogatás valamikor a jövőben okozhat-e „kárt” az uniós iparnak. Más szóval, az értékesítési volumen, a haszonkulcs és a piaci részesedés fenntarthatatlan csökkenését jelenti-e.
A szerdán bejelentett ideiglenes határozat azt jelzi, hogy a Bizottság szerint a veszély valós, és radikális intézkedésekre van szükség a legrosszabb elhárításához.
A lépés minden bizonnyal kiváltja Peking rosszallását. A kommunista állam kijelentette, hogy „nem fogja tétlenül nézni”, ahogy a vámokat bevezetik, és megnevezte az EU mezőgazdasági és légi közlekedési ágazatát, mint a „megtorlás célpontjait”.
Csökken-e a szakadék? A kiegészítő vámok célja, hogy a Kínában gyártott BEV-eket drágábban lehessen értékesíteni a blokkban, és a végső árakat közelebb hozzák európai riválisaikhoz, a végső cél pedig a tisztességes verseny megteremtése.
Hogy a szakadék mennyire fog csökkenni, még nem tudni.
A kínai cégek sokkal magasabb áron adják el a BEV-jeiket Európában, mint otthon, ezt a jelenséget a Rhodium Group „uniós prémiumnak” nevezte. Ez bőséges teret hagy számukra a vámok elhelyezésére, amelyeket belsőleg el tudnának nyelni anélkül, hogy feltétlenül magasabb fogyasztói árakat eredményeznének.
Az állami támogatás mellett a kínai gyártók az alacsony munkaerő- és energiaköltségek, a nyersanyagokhoz való könnyű hozzáférés és az akkumulátorok gyártásához szükséges stabil ökoszisztéma előnyeit is élvezik. Emellett a kínai gazdaság lassul, amelyet a csökkenő belföldi kereslet táplál, ami miatt a vállalatok még inkább a külföldi exportra támaszkodnak.
„Valószínűleg 40-50%-os – a BYD-hez hasonló vertikálisan integrált gyártók esetében valószínűleg még magasabb – vámokra lenne szükség ahhoz, hogy az európai piac ne legyen vonzó a kínai elektromosjármű-exportőrök számára” – írta a Rhodium Group egy áprilisi jelentésében.
Mégis, egy ilyen magas vám kivetése kockázatos lenne Brüsszel számára, mivel a tagállamok továbbra is megosztottak abban, hogy a blokknak milyen keményen kellene fellépnie Peking tisztességtelen gyakorlatával szemben.
Novemberben a tagállamok szavazásra bocsátják az ideiglenes intézkedéseket, hogy véglegesítsék azokat. Itt minősített többségre lesz szükség az intézkedések visszavonásához, amely küszöböt ritkán ugyan, de nem lehetetlen elérni.
Minden szem Németországra szegeződik majd, a világ egyik vezető autóexportőrére, amely évtizedek óta növelte jelenlétét Kínában, és növelte függőségét a piactól.
A Német Autóipari Szövetség (VDA), amely mögött olyan cégek állnak, mint a BMW, a Mercedes-Benz és a Volkswagen, már világossá tette, hogy ellenzi a további vámokat, mivel azok „nem alkalmasak az európai autóipar versenyképességének megerősítésére”, és „komoly kereskedelmi konfliktust” válthatnak ki.
Az iparági nyomás, valamint az Olaf Scholz kancellár hárompárti koalícióján belüli megosztottság azt jelzi, hogy Berlin novemberben leszavazza a vámokat.
Magyarország, amely érdekelt a BYD és más cégek beruházásainak növelésében, szintén garantált ellenfélnek számít. Más liberális gondolkodású országok, mint Svédország és Írország, fenntartásaiknak adtak hangot, anélkül azonban, hogy kifejezetten a vámok ellen foglaltak volna állást.
A másik oldalon Franciaország áll, amelynek autógyártó vállalatai kevésbé vannak kitéve a kínai piacnak és széles körben a vizsgálat fő támogatójának tartják. Olaszország nemrégiben támogatását fejezte ki a kezdeményezés mellett, és felszólította az EU-t, hogy kövesse Amerika példáját, ahol Joe Biden elnök 100%-os vámot jelentett be a Kínában gyártott BEV-ekre.
Az ázsiai óriás a sertéshúsra és az Európából származó autókra vet ki büntetővámot, ha Brüsszel megdrágítja a kínai autók behozatalát.
Peking már napokkal az európai uniós védővámok valószínűsíthető bevezetése előtt figyelmeztette Európát, hogy szerinte Brüsszel „elnyomja” a kínai cégeket, ezért lépéseket tesz érdekei védelme érdekében, ha a közösség kiveti a vámot a kínai elektromos autókra.
Azt azonban még nem lehet tudni, hogy milyen mértékű vámmal sújtanák a kínai autókat – ez napokon belül derülhet csak ki.
A számok eddig tág határok között szóródnak, 15 százalékról is volt szó, szakmai szervezetek azonban akár a 70-80 százalék körüli vámtól sem riadnának vissza.
Elemzések szerint szinte mindegy, hogy mekkora lesz a vám, drasztikus intézkedések nélkül csak idő kérdése, de felfalják a kínai autók az európai gyártókat.
Eközben tény, hogy az Egyesült Államokban gyakorlatilag száz százalékkal drágítják meg a behozott kínai autókat.
Vám helyett egyeztetés
Peking vám helyett párbeszéddel kezelné a kereskedelmi súrlódásokat, és midenképpen elkerülné a vámok széles körű elterjedését – mondta Wang Wenato kereskedelmi miniszter Spanyolországban. Hozzátette, Franciaország, Németország és az EU vezetői kijelentették korábban, mindenképpen el akarják kerülni a kereskedelmi háborút – írja a Bloomberg.
Kína optimizmusát némileg csökkenthette, hogy az EU már meg is indította a kereskedelmi vizsgálatokat Peking ellen dömping és tisztességtelen támogatások miatt az európai ipar védelmében.
Brüsszelnek június elején kell tájékoztatnia a kínai elektromosautó-exportőröket arról, hogy valóban kiveti-e a vámokat, és ha igen, akkor mekkorát. A tájékoztatás után leghamarabb egy hónappal léphet életbe a fizetési kötelezettség.
Persze Kína sem volt rest, már a terv hallatán dömpingellenes vizsgálatot indított az európai szeszes italokkal kapcsolatban, a lépés egyértelműen a francia konyak ellen irányul. Emellett az állami média egyenesen a „megtorlás” kifejezéssel számolt be az európai tervre való válaszlépés lehetőségéről.
Súlyos összegeket kell fizetnie annak, aki kínai elektromos autót exportálna az Egyesült Államokba. A kínai e-autók védővámja ugyanis nagyobb lehet, mint maga a jármű értéke. Joe Biden kormányzata durván szigorítana több kínai termék bevitelével kapcsolatban.
Megduplázná, sőt, egyes Kínából érkező termékekre megnégyszerezné a védővámot az Egyesült Államok. A Fehér Ház a kulcsfontosságú ágazatokban a napokban bevezetendő új vámtarifákat az amerikai munkaerőpiac védelmével indokolja.
Rá kell fizetni, ha kínai e-autót importálnak Amerikába
A Biden-kormányzat „a régóta aggodalomra okot adó ágazatokra összpontosít. A cél, hogy kezeljünk bizonyos tevékenységeket és kockázatokat, elkerüljük az eszkalációt, és hogy fenntartsuk kapcsolatunkat Kínával” – értékelte Greta Peisch, az Egyesült Államok kereskedelmi ügynökségének volt vezető jogásza.
A kínai elektromos járművekre kivetett vám 27,5 százalékról 102,5 százalékra emelkedhet – tudta meg a Bloomberg bennfentesektől, akik szerint az illetékes bizottságban konszenzussal állapították meg az új vámmértékeket és vámokat. A villanyautókra kivetett vámemelés célja, hogy megvédje az Egyesült Államokat a kínai autók dömpingjétől. A kínai acél- és alumíniumtermékek, valamint autók egyelőre az amerikai kínálat kis részét adják.
Milyen kulcsfontosságú ágazatokban emelik a vámokat?
A hírügynökség forrásai szerint az elektromos járművek, az akkumulátorok, a napelemek, az acél és alumínium területén mindenképpen vámemelésre kell számítani. Egyes acél- és alumíniumipari termékekre Biden már korábban bejelentette, hogy 25 százalékra emeli a vámokat a jelenlegi 7,5 százalékról vagy vámmentességről.
A kínai félvezetőkre és a napenergiával kapcsolatos termékekre az új vámszabályokat és tarifákat várhatóan kedden jelentik be. A Kínában gyártott orvosi felszerelésekre, például a fecskendőkre és az egyéni védőfelszerelésekre is további vámokat fognak kivetni – jelezte az Equilor a hétfői befektetői hírlevélben.
Miért emelnek ekkorát a védővámokon?
Az amerikai elnök a vámemelésekkel szeretné aláásni kihívója, Donald Trump politikáját, aki protekcionista intézkedések ígéreteivel kampányol.
Biden riválisa egy New Jersey-i kampányrendezvényen már reagált is a hírre: „Azt mondja, hogy 100 százalékos vámot fog kivetni minden kínai elektromos járműre. Hát nem szép? Bidennek ezt már négy évvel ezelőtt meg kellett volna tennie.”
Trump szerint Kína megpróbálhatja majd kijátszani az intézkedéseket Mexikón keresztül. Éppen ezért ő a Mexikóban gyártott kínai autókra 200 százalékos vámot vetne ki. Ezen kívül a republikánus elnökjelölt-aspiráns általánosan 60 százalékos vámot alkalmazna minden kínai árura.
Ez utóbbit Biden nem licitálja felül, mivel a csapata szerint az ilyen lépés jócskán megdobná az inflációt.
Mindenesetre a republikánusok és a demokraták abban egyetértenek, hogy a kínai áruktól meg kell védeniük az amerikai piacot, így a protekcionista politika és a kereskedelmi háború várhatóan mindenképpen tovább marad az amerikai elnökválasztás után is.
Mekkora a kínai autótermelés és autóeladás mértéke?
Kínában 2,4 millió új autót adtak el áprilisban, ami 9,3 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest. A járműgyártás eközben 12,8 százalékkal, 2,4 millióra emelkedett – írta meg az MTI a kínai járműgyártók szakmai képviseleti szervezete, a China Association of Automobile Manufacturers (CAAM) közleménye alapján.
A világ legnagyobb újautó-piacán a teljesen elektromos autókat és különböző hibrideket is magában foglaló alternatív hajtású járművek áprilisi értékesítése 33,5 százalékkal, 850 ezerre ugrott, a termelésük pedig 35,9 százalékkal, 870 ezerre emelkedett éves szinten.
Az április végével záródott idei első négy hónapban ezek az eladások 32,3 százalékkal, 2,94 millióra nőttek, gyártásuk pedig 30,3 százalékkal, 2,985 millióra emelkedett.
Kína áprilisban 504 ezer járművet exportált, 34 százalékkal többet, mint tavaly áprilisban, míg az idei első négy hónapban 1,539 milliót szállított külföldre, 34,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A kínai vállalatok több mint 3,38 millió járművet exportáltak az idei első kilenc hónapban, ami éves szinten 60 százalékos növekedés – közölte a kínai ipari és informatikai minisztérium a Kínai Autógyártók Szövetségének (CAAM) kimutatásaira hivatkozva.
A minisztérium közlése szerint a kínai gyártók szeptemberben 444 ezer járművet exportáltak, 47,7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az első kilenc hónapban több mint a duplájára emelkedett, 825 ezerre nőtt az alternatív energiaforrásokkal hajtott kínai járművek kivitele.
Kínában 21,07 millió jármű készült a szeptember végével záródott kilenc hónapban, ami 7,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kilenc hónap alatt mintegy 18,17 millió személygépkocsit és 2,9 millió haszongépjárművet gyártottak Kínában.
