Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToxMzg5Njt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 45684
[content] =>
Német társaikkal szemben a közép-amerikai termelőket beveszik a klímavédelmi projektekbe. A kezdeményezés pedig nem csak a mezőgazdaságot fejleszti, hanem a szárazságtól szenvedő Panama-csatorna megmentésében is kulcsfontosságú szerepet játszik.
Az aszály-sújtotta Panama-csatorna megmentése érdekében a közép-amerikai ország kormánya egy új ösztönző programot indít a helyi kávétermesztők számára, akik ültetvényei visszafordíthatják az erdőirtás okozta károkat, ezzel biztosítva a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának a vízellátását – írta a Reuters.
A következő 15 évre tervezett program célja, hogy jelentősen lelassítsa a térségben felhalmozódott környezeti károkat – beleértve a talajeróziót és a helyi folyók szennyeződését –, amelyek hozzájárulnak a csatorna vízszintjének csökkenéséhez.
A kezdeményezésen keresztül a helyi gazdákat, akik elsősorban kávétermesztéssel foglalkoznak, környezetbarátabb módszerek alkalmazásában fogják kiképezni, támogatást biztosítanának a földvásárlásra, valamint prémiumot és magasabb minősítést kínálnának az ilyen módon kitermelt babokért.
„Megerősíti hazánk gazdaságát az agrárszektor és a csatorna támogatásával, miközben védi az éghajlatot és a környezetünket, elhárítva az aszályok veszélyét. Hálásan fogadjuk ezt az új programot”– nyilatkozta Roberto Benitez, egy helyi kávétermelői csoport vezetője. A legutóbbi szüret alatt a panamai ültetvények közel 700 tonna kávébabot termeltek ki, ez a mennyiség pedig a kezdeményezésen keresztül tovább fog nőni.
A Panama-csatorna hatóság (ACP) és a kormány eddig 32 millió dollárt fektetett a projektbe, amelyből az első körben várhatóan 1700 helyi gazdálkodó részesülne.
Nem csak a Panama-csatorna menthtő meg így
A nemzetközi kereskedelem egyik legfontosabb útvonala az elmúlt években egyre szélsőségesebb aszályokkal kellett szembenéznie, a csökkenő vízszint pedig azzal fenyeget, hogy a száraz évszakban teljesen le kell zárni a két óceánt összekötő átjárót. Jelenleg a gazdák támogatási programja mellett mesterséges vízgyűjtő területek kiépítésén is dolgozik a kormány, ám ennek befejezése évekbe telhet.
Az erdőirtás azonban máshol is súlyos problémát jelent az amerikai kontinensen: Brazíliában például a helyi mezőgazdaság okozta károk a világ egyik legnagyobb folyóját, az Amazonast is veszélyeztetik – a panamaihoz hasonló, környezettudatos termelést elősegítő programon keresztül biztosítani lehetne, hogy a gazdáknak ne kelljen kipusztítania az őserdőt a túlélésük érdekében.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unió több tagállamában, például Németországokban is hatalmas gazdatüntetések robbantak ki, mivel a Scholz-kormány a klímavédelmi projektek finanszírozására hivatkozva megfosztotta a termelőket az állami támogatásoktól. Tekintettel arra, hogy a Rajna, az ország legfontosabb folyója és egyben kereskedelmi útvonala lassan már minden évben kiszárad a nyári aszály idején, a német kormány tanulhatna Panamától, és a klímavédelmi projektekbe a termelőket is be kellene vennie.
[type] => post
[excerpt] => Német társaikkal szemben a közép-amerikai termelőket beveszik a klímavédelmi projektekbe. A kezdeményezés pedig nem csak a mezőgazdaságot fejleszti, hanem a szárazságtól szenvedő Panama-csatorna megmentésében is kulcsfontosságú szerepet játszik.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1707079260
[modified] => 1707051366
)
[title] => Panama-csatorna: gazdák menthetik meg a nemzetközi kereskedelmet
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=45684&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45684
[uk] => 45710
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 45685
[image] => Array
(
[id] => 45685
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/letoltes.jpg
[original_lng] => 89654
[original_w] => 880
[original_h] => 542
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/letoltes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/letoltes-300x185.jpg
[width] => 300
[height] => 185
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/letoltes-768x473.jpg
[width] => 768
[height] => 473
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/letoltes.jpg
[width] => 880
[height] => 542
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/letoltes.jpg
[width] => 880
[height] => 542
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/letoltes.jpg
[width] => 880
[height] => 542
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/letoltes.jpg
[width] => 880
[height] => 542
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1707130935:3
[_thumbnail_id] => 45685
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 2316
[translation_required_done] => 1
[_oembed_12e85de25354c5c5c513d8205c3744f9] => A combination of climate change and infrastructure is to blame for critical shipping delays at the Panama Canal. A controversial plan to fix the problem could cost billions and take years — if it's even possible.
Read The Big Take ⬇️ https://t.co/0NqsxBFINA
— Bloomberg (@business) January 3, 2024
[_oembed_time_12e85de25354c5c5c513d8205c3744f9] => 1707072065
[_oembed_c64a067935b2def458414588414ef7c1] =>
[_oembed_time_c64a067935b2def458414588414ef7c1] => 1707072065
[_oembed_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1707072065
[_oembed_8e3f8e2497353b99b70c84f1ed74bcc1] => A combination of climate change and infrastructure is to blame for critical shipping delays at the Panama Canal. A controversial plan to fix the problem could cost billions and take years — if it's even possible.
Read The Big Take ⬇️ https://t.co/0NqsxBFINA
— Bloomberg (@business) January 3, 2024
[_oembed_time_8e3f8e2497353b99b70c84f1ed74bcc1] => 1720015516
[_oembed_f0f860b63335fe1c1f7d4dc54529647e] =>
[_oembed_time_f0f860b63335fe1c1f7d4dc54529647e] => 1720015516
[_oembed_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => 1720015516
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13896
[1] => 218483
[2] => 195540
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímavédelem
[1] => közép-amerikai gazdák
[2] => Panama-csatorna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 45405
[content] =>
A szervezet 2022 óta szed be tagdíjat orosz pénzintézetektől. Az ENSZ szerint ezzel nem mennek szembe a nyugati szankciókkal.
A Szovkom bank közleménye szerint az ENSZ még 2022-ben számlát nyitott Oroszországban – miután a nyugati szankciók megnehezítették a szokásos fizetési csatornák használatát –, amelyeken keresztül helyi pénzügyi intézményektől szedett be tagsági díjat az éghajlatvédelmi programjának a finanszírozásához – írta a Reuters.
A Szovkom bank, amely az orosz jegybank szerint az ország legfontosabb hitelintézetei közé tartozik, csütörtökön tette közzé, hogy az ENSZ egy meg nem nevezett hitelezőnél nyitott bankszámlát, hogy lehetővé tegye a nemzetközi szervezet számára a rubelben történő tranzakciókat.
Az ENSZ titkársága közel két éve nyitotta meg a számláját, miután az alapvető fizetési csatornákat a korai szankciók elzárták – nyilatkozta a szervezet szóvivője. Emellett kiemelte, hogy ez összhangban van azzal a politikájukkal, hogy minden tagállamnak segíteniük kell a megállapított hozzájárulások befizetésében; enélkül ugyanis az országok elveszítenék a szavazati jogaikat.
A nyugati országok 2022 februárja, az ukrajnai háború kirobbanása óta átfogó szankciókat vetettek ki Oroszország pénzügyi rendszerére, amellyel a háború finanszírozását akarták megnehezíteni Moszkva számára.
A Szovkom bank is ekkor került fel az amerikai pénzügyminisztérium feketelistájára, gyakorlatilag kizárva a hitelezőt a nyugati pénzügyi rendszerekből, megtiltva az amerikaiakkal való kereskedelmet és befagyasztva az Egyesült Államokban tartott vagyonát.
A bank most a pénzügyminisztériumhoz fordult, hogy legalább az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) a finanszírozásához különleges mentességet kapjon a tilalom alól, ezzel Washingtont is tesztelve, hogy a lassan két éve tartó háború után mennyit hajlandóak engedni a szankcionált orosz vállalatoknak.
Az UNEP közölte, hogy eddig 114 ezer dollár tagsági díj érkezett meg más orosz bankoktól, amelyek kulcsfontosságúak a fejlődő országokban tervezett éghajlati és zöld projektek finanszírozásához.
[type] => post
[excerpt] => A szervezet 2022 óta szed be tagdíjat orosz pénzintézetektől. Az ENSZ szerint ezzel nem mennek szembe a nyugati szankciókkal.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1706386380
[modified] => 1706440004
)
[title] => Orosz bankok finanszírozzák az ENSZ klímavédelmi projektjeit
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=45405&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45405
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 45406
[image] => Array
(
[id] => 45406
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/orosz-bank.jpg
[original_lng] => 97865
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/orosz-bank-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/orosz-bank-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/orosz-bank-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/orosz-bank.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/orosz-bank.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/orosz-bank.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/orosz-bank.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1706432804:12
[_thumbnail_id] => 45406
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1438
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1617
[1] => 13896
[2] => 12500
[3] => 215776
[4] => 183
[5] => 215777
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ENSZ
[1] => klímavédelem
[2] => nyugati szankciók
[3] => orosz bank
[4] => Oroszország
[5] => Szovkom bank
)
)
[2] => Array
(
[id] => 44169
[content] =>
Oroszország megvizsgálja, hogy az Ukrajna megszállása után befagyasztott aranytartalékai felhasználhatók-e a fejlődő országokat segítő éghajlatkáralap finanszírozására.
Oroszország klímaügyi megbízottja az ENSZ idei éghajlatváltozási csúcstalálkozóján, a COP28 csúcstalálkozón kijelentette: Moszkva célja megakadályozni, hogy a Nyugat lefoglalja a szóban forgó készleteket. A klímaügyi megbízott szerint a lépés hozzájárulna a fejlett és fejlődő országok közötti szakadék megszüntetéséhez.
Nem valószínű, hogy megegyezés történik.
A Nyugat befagyasztotta Oroszország nemzetközi tartalékainak mintegy felét – több mint 300 milliárd dollárt –, miután Moszkva tavaly februárban fegyveres erőit Ukrajnába küldte.
Kijev azt akarja, hogy az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételt az ország újjáépítésére fordítsák – amire Nyugaton sokan vágynak, de amit jogi kérdések és a lépés lehetséges jövőbeli következményei bonyolítottak.
Készen állunk bejelenteni, hogy Oroszország megvizsgálja a veszteség- és káralapba való önkéntes finanszírozást a nemzetközi szervezetek birtokában lévő nemzeti aranytartalékokból – mondta Ruslan Edelgerijev, Oroszország klímaügyi képviselője a dubaji COP28 főszínpadán.
Kiemelte: ez egy lépés, amelyet a fejlődő és a fejlett országok közötti szakadék megszüntetésének szükségessége diktál.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország megvizsgálja, hogy az Ukrajna megszállása után befagyasztott aranytartalékai felhasználhatók-e a fejlődő országokat segítő éghajlatkáralap finanszírozására.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702675140
[modified] => 1702646921
)
[title] => Oroszország inkább a klímavédelemre költi befagyasztott aranytartalékát
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=44169&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 44169
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 44170
[image] => Array
(
[id] => 44170
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/orosz-aranytartalek.jpg
[original_lng] => 150821
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/orosz-aranytartalek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/orosz-aranytartalek-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/orosz-aranytartalek-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/orosz-aranytartalek.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/orosz-aranytartalek.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/orosz-aranytartalek.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/orosz-aranytartalek.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1702640524:12
[_thumbnail_id] => 44170
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2025
[_oembed_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1702640525
[_oembed_d12b969b7a3d45ff757b114c2890b3c5] =>
[_oembed_time_d12b969b7a3d45ff757b114c2890b3c5] => 1702640525
[_oembed_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] =>
[_oembed_time_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] => 1702640525
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => 1719564744
[_oembed_df6fa63fadaeb5f8eecf9a25c4df46f7] =>
[_oembed_time_df6fa63fadaeb5f8eecf9a25c4df46f7] => 1719564744
[_oembed_7cd51135fd5bd3325023c68af8f9737d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 203681
[1] => 1749
[2] => 13896
)
[tags_name] => Array
(
[0] => befagyasztott orosz aranytartalék
[1] => fejlődő országok
[2] => klímavédelem
)
)
[3] => Array
(
[id] => 31831
[content] =>
Pakisztán az elsők között kap támogatást a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) és a V20-as országcsoport közös, Globális Pajzs nevű alapjából, melyet a klímakatasztrófától szenvedő, alacsony jövedelmű országok megsegítésére hoztak létre – derül ki a kezdeményezésben részt vevő országok hétfőn kiadott közös közleményéből.
A G7-ek soros elnöki tisztét betöltő Németország koordinálta Globális Pajzs egyebek között az éghajlatváltozás okozta árvizek és szárazságok ellensúlyozására is nyújt támogatást. A Globális Pajzsot a klímaváltozás által leginkább érintett országokat tömörítő V20-as csoporttal együttműködésben hozták létre.
Pakisztánban a közelmúltban lezajlott áradások legalább 40 milliárd dolláros kárt okoztak, és emberek millióit kényszerítették lakóhelyük elhagyására.
Pakisztán mellett a közlemény szerint egyebek között Banglades, Costa Rica, a Fidzsi-szigetek, Ghána, a Fülöp-szigetek és Szenegál az elsők között részesül az alap támogatásából.
A kezdeményezést a múlt héten jelentették be Sarm es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
(MTI/Index)
[type] => post
[excerpt] => A G7-ek soros elnöki tisztét betöltő Németország koordinálta Globális Pajzs egyebek között az éghajlatváltozás okozta árvizek és szárazságok ellensúlyozására is nyújt támogatást. A Globális Pajzsot a klímaváltozás által leginkább érintett országok...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1668511080
[modified] => 1668466705
)
[title] => Pakisztán részesül a Globális Pajzs klímaalapjából
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=31831&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31831
[uk] => 31844
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 31832
[image] => Array
(
[id] => 31832
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp
[original_lng] => 15528
[original_w] => 670
[original_h] => 503
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original-300x225.webp
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp
[width] => 670
[height] => 503
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp
[width] => 670
[height] => 503
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp
[width] => 670
[height] => 503
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp
[width] => 670
[height] => 503
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp
[width] => 670
[height] => 503
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1668509615:8
[_thumbnail_id] => 31832
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1992
[_oembed_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1668459506
[_oembed_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] =>
[_oembed_time_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] => 1668459507
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => 1719674401
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13896
[1] => 7430
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímavédelem
[1] => Pakisztán
)
)
[4] => Array
(
[id] => 25776
[content] =>
Alaposan felforgathatja a G7-csúcsot az az új német javaslat, hogy a nagy fejlett gazdaságok mégse szüntessék be a beruházásokat a gázszektorba, hiszen az energiautánpótlás megcsappant az orosz–ukrán háború miatt.
A Bloomberg számolt be arról a dokumentumról, amely szerint Németország teljes fordulatot végrehajtva azt javasolná a G7-országok vasárnap a bajor Alpokban kezdődő csúcstalálkozóján, hogy a nagy fejlett gazdaságok mondjanak le arról az ambíciójukról, hogy az év végéig teljesen leállítják a fosszilis energia projektek finanszírozását.
A javaslatot, ha ugyan a kiszivárgott formájában terjesztik elő, napokkal azután teszi Berlin, hogy a kormány bejelentette, szénerőműveket indít újra, és kihirdette a háromfokozatú országos földgázellátási válsághelyzet utolsó előtti fázisát.
A már így is magasba szökött német földgázárak minden bizonnyal tovább emelkednek, és nem kizárt, hogy az energiahordozót hamarosan porciózni kell, miután az Európai Unióval az ukrajnai háború miatt szankciós adok-kapokba keveredett Oroszország lelassította európai gázszállításait, és erős a félelem, hogy teljesen el is zárja a csapokat.
A szövegvázlat szerint, amihez a Bloomberg hozzájutott, a G7 elnökségét betöltő Németország annak az elismerésére kéri a hatalmas erőforrásokkal rendelkező országcsoportot, hogy a köztámogatott beruházás a gázszektorba szükséges, mint a jelenlegi energiaválságra való ideiglenes válasz.
Ugyanakkor a javaslat úgy fogalmaz, hogy ennek a finanszírozásnak összhangban kell lennie a klímacélokkal, és nem teremthetnek hosszútávú elkötelezettséget.
Miként egyeztethető össze ez a fordulat – még ha ideiglenesnek minősítik is – a hosszútávú klímavédelmi elköteleződésekkel, minden bizonnyal vitát fog kiváltani.
A Bloomberg máris közölte, két meg nem nevezett forrásra hivatkozva, hogy az Egyesült Királyság ellenzi a német javaslatot. Egy másik jólértesült, de szintén név nélkül nyilatkozó forrás azt mondta: a nagy gázfogyasztó Olaszország nem támaszt ellenvetést.
Az olaszok is orosz gázra szorulnak, bár Mario Draghi miniszterelnök pénteken sajtótájékoztatón közölte, hogy az orosz gázimport arányát a múlt évi 40 százalékról sikerült 25-re csökkenteniük, miután új szállítási szerződéseket kötöttek, többek Közt Kongóval, Algériával és Angolával.
A G7 csoport – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Franciaország, Kanada, Németország, Olaszország és az Európai Unió – csúcstalálkozóját Schloss Elmauban tartják vasárnaptól keddig.
G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1656205066
[_thumbnail_id] => 25779
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2918
[_oembed_6577c928987b1e85d1130850ef1a7ae2] =>
[_oembed_time_6577c928987b1e85d1130850ef1a7ae2] => 1662618081
[_oembed_9f114378aaf4141028182531df6978d1] => ?? підтримка в розслідуванні воєнних злочинів: ?? надає €7,6 млн проєкту @TheICMP з метою допомогти ?? знайти зниклих безвісти внаслідок вторгнення Росії в Україну. Також запланована підготовка ?? судових експертів та слідчих. #StandWithUkraine @AA_stabilisiert @GermanyinNL pic.twitter.com/42doxZmlXz
— Посольство Німеччини (@GermanyinUA) November 8, 2022
[_oembed_time_9f114378aaf4141028182531df6978d1] => 1668525328
[_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] => Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 9, 2023
[_oembed_time_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] => 1677147287
[_oembed_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] =>
[_oembed_time_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] => 1677147288
[_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => #SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
— NEXTA (@nexta_tv) April 24, 2023
[_oembed_time_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => 1684145548
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta Pïou ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1685684023
[_oembed_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => 1719637267
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 31204
[1] => 60715
[2] => 13896
[3] => 135
[4] => 247
)
[tags_name] => Array
(
[0] => G7-csúcs
[1] => gázügy
[2] => klímavédelem
[3] => németország
[4] => szankciók
)
)
[5] => Array
(
[id] => 18715
[content] =>
Az élelmiszer-hulladék több szempontból is óriási problémát jelent az emberiség számára. Az első gond maga a pazarlás: a statisztikák szerint a világon gyártott összes élelmiszer egyharmada, de akár 40 százaléka is veszendőbe mehet, anélkül, hogy elfogyasztanánk. A szemétbe kerülő élelmiszer, illetve a főzés során létrejövő szerves hulladék pedig bomlástermékek révén járul hozzá a klímaváltozáshoz.
Mindkettő ellen szeretne küzdeni a finn Rens cipőgyártó cég, amely különleges alapanyagot választott legújabb sportcipői gyártásához. A Nomad fantázianevű cipőjüket ugyanis részben újrahasznosított műanyagból, részben pedig kávézacc segítségével előállított fonalból készítik – írja a Euronews.
A hírcsatorna információi szerint Finnország a világ legnagyobb kávéfogyasztója, a finnek az International Coffee Organization adatai szerint évente több mint 14,3 millió tonna kávézaccot termelnek, ami a skandináv ország összes élelmiszer-hulladékának 13 százalékát teszi ki.
A szemétbe kerülő kávézaccból bomlás közben metán szabadul fel, ami harminckétszer rosszabb hatással van a bolygó felmelegedésére, mint a szén-dioxid. Ez ráadásul öngerjesztő folyamatot indít be: ahogy világszerte egyre jobban növekszik a kávé iránti kereslet – az előrejelzések szerint 2050-re megduplázódik a fogyasztás – az időjárásra rendkívül érzékeny kávécserjék egyre rosszabbul viselik a klímaváltozás szélsőséges meteorológiai hatásait.
Amikor belekezdtünk a kávézaccból készülő cipők gyártásába, akkor jöttünk rá, hogy a világon termelt kávézaccnak csak körülbelül 5 százalékát hasznosítják újra” – nyilatkozta a Euronewsnak Jesse Tran, a Rens egyik alapítója és vezetője.
A cég minden cipő előállításához 300 gramm kávézaccot használ fel, ami 21 csésze kávé elfogyasztásával jön létre.
„Miután az emberek megisszák a kávét és eldobják a zaccot, mi fogjuk és újrahasznosított műanyagpalackokból készült granulátummal keverjük össze” – magyarázata a cégvezető. „Ebből pedig úgynevezett kávé-poliészter fonalat állítunk elő, ebből készül a cipőink felső részének többsége.”
A Rens alapítói 2017-ben találták ki a fenntartható cipőt, amelyre 24 óra alatt több mint 486 ezer euró támogatást gyűjtöttek össze a Kickstarter közösségi adománygyűjtő oldalon. Tavaly szintén indítottak egy hasonló kampányt, amelyből további háromszázezer euró jött össze a cipők sorozatgyártására.
A fenntartható termékek nagyon népszerűek, viszont sokszor gondot jelent, hogy ezeket nem a fiataloknak kínálják – mutatott rá a cég másik alapítója, Son Chu, hozzátéve: „a hasonló termékek forgalmazói gyakran azt mondják, vedd meg ezt, különben elpusztul a bolygó. Ez a hozzáállás számunkra nem szimpatikus. Olyan márka szeretnénk lenni, amely fenntartható termékeket gyárt, amelyek jól néznek ki, hasznosak és az emberek valóban használják is azokat.”
A Rens ráadásul azt is vállalja, hogy a cipők gyártásának, csomagolásának és szállításának környezeti terhelését is ellensúlyozza.
Egy pár kávézacc-alapú cipőért 96 eurót kell fizetni. Bár ez elsőre soknak tűnhet, ha belegondolunk, hogy ismert nagy márkák sportcipőiért ennek akár a dupláját, sőt akár a tripláját is elkérhetik, máris sokkal (környezet)barátibb az ár.
Forrás: zoldpalya.hu
[type] => post
[excerpt] => Különleges alapanyagot választott legújabb sportcipői gyártásához a finn Rens cipőgyártó cég. A Nomad fantázianevű cipőjüket ugyanis részben újrahasznosított műanyagból, részben pedig kávézacc segítségével előállított fonalból készítik
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1642269780
[modified] => 1642251439
)
[title] => Kávézaccból készít fenntartható cipőket egy finn cég
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=18715&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18715
[uk] => 18727
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 18716
[image] => Array
(
[id] => 18716
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/cipo.jpg
[original_lng] => 78866
[original_w] => 1036
[original_h] => 583
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/cipo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/cipo-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/cipo-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/cipo-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/cipo.jpg
[width] => 1036
[height] => 583
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/cipo.jpg
[width] => 1036
[height] => 583
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/cipo.jpg
[width] => 1036
[height] => 583
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1642349424:2
[_thumbnail_id] => 18716
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 3381
[_oembed_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] =>
[_oembed_time_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] => 1642244532
[_oembed_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] =>
[_oembed_time_45b34546b6a1e176dbf8d4782eb1c03e] => 1642244532
[_oembed_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] =>
[_oembed_time_8be09fc5a1fce60c5dfa9dc7ba4b386c] => 1642244533
[_oembed_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] =>
[_oembed_time_e58759f2566faa92b7da15f280af55c2] => 1642244533
[translation_required_done] => 1
[_oembed_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1656758467
[_oembed_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => 1719683020
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13896
[1] => 3456
[2] => 8127
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímavédelem
[1] => környezetvédelem
[2] => újrahasznosítás
)
)
[6] => Array
(
[id] => 18612
[content] =>
Elviselhetetlenül nehéz terhet jelentene a lengyel háztartások számára a Fit for 55 nevű, új uniós klímacsomag, amelynek erőltetése „katasztrofális hibát” jelent Brüsszel részéről – nyilatkozott Jacek Sasin lengyel kormányfőhelyettes a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel napilapban kedden megjelent interjúban.
Az állami kincstárügyi tárcát irányító Sasin a beszélgetésben az egyik legnagyobb lengyelországi pénzügyi intézmény, a PKO BP állami részesedésű bank szakértői által készített elemzésre utalt, mely szerint a klímacsomag keretében tervezett energetikai átalakítás költségei Lengyelország esetében akár 2,4 ezer milliárd zlotyt tehetnének ki 2030-ig.
A politikus rámutatott: ez 900 milliárd zloty többletköltséget jelenthet a jelenlegi uniós klímacsomaghoz képest. Átszámítva, minden egyes lengyel állampolgárt az intézkedések megközelítőleg 64 ezer zlotyval terhelnének meg, amely egy négyfős család esetében 256 ezer zlotyt tesz ki, vagyis egy vidéki városban megszerezhető lakás árát – érvelt Sasin. Óriási kihívásnak nevezte a lengyel energetika tervezett átalakítását, amely a tavaly elfogadott kormányterv szerint 2040-re a jelenlegi 70 százalékról 11 százalékra csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát. „Közben az Európai Unió nem valamiféle kozmetikai beavatkozást vár el tőlünk, hanem óriási és rendkívül költséges forradalmat” – jelentette ki Sasin, hozzáfűzve: véleménye szerint az új klímacsomag költségei elviselhetetlenek a lengyelek számára. Aláhúzta: a brüsszeli álláspontot felül kell vizsgálni. „Azt tanácsolnám a brüsszeli partnereinknek, hogy politikájukban kevesebb legyen az ideológia, több a pragmatikus hozzáállás, valamint az általunk régóta jelzett követelmények megértése” – fogalmazott.
Mint kijelentette, „az uniós technokratáknak” meg kell érteniük, hogy az új klímacsomag erőltetése „katasztrofális hibát jelent”, és hogy az európai társadalmakra nem lehet ennyire magas terheket áthárítani. Figyelmeztetett arra is, hogy az uniós eszközök csak részben fedeznék az átalakítás költségeit. A klímaügyi célok szigorítása Sasin szerint azokat a szegényebb országokat sújtja majd, amelyekben kevésbé fejlődtek ki a zöld technológiák. Ezeknek az országoknak a versenyképessége csökkenni fog, miközben előnyös helyzetbe kerülnek a gazdagabb nyugat-európai államok.
„Ennek semmi köze az európai értékekhez. Számítok az európai elit kijózanodására” – zárta nyilatkozatát a lengyel politikus.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Elviselhetetlenül nehéz terhet jelentene a lengyel háztartások számára a Fit for 55 nevű, új uniós klímacsomag, amelynek erőltetése "katasztrofális hibát" jelent Brüsszel részéről - nyilatkozott Jacek Sasin lengyel kormányfőhelyettes a Dziennik Ga...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1641933120
[modified] => 1641919635
)
[title] => Lengyel kormányfőhelyettes: elviselhetetlen terhet jelentene a lengyel háztartások számára az új uniós klímacsomag
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=18612&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18612
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 18613
[image] => Array
(
[id] => 18613
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sasin.jpg
[original_lng] => 54701
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sasin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sasin-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sasin.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sasin.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sasin.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sasin.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/sasin.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1641912435:5
[_thumbnail_id] => 18613
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2102
[_oembed_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] =>
[_oembed_time_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] => 1641912383
[_oembed_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1656931338
[_oembed_f0d17e5b9e69acc213e865f3fd726373] =>
[_oembed_time_f0d17e5b9e69acc213e865f3fd726373] => 1706531482
[_oembed_b3709f21aa719f0c432d8380c0ff31d9] => Zapleśniałe maliny cofnięte na Ukrainę.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
— Michał Kołodziejczak (@EKOlodziejczak_) February 4, 2024
[_oembed_time_b3709f21aa719f0c432d8380c0ff31d9] => 1707644486
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13896
[1] => 1274
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímavédelem
[1] => Lengyelország
)
)
[7] => Array
(
[id] => 16759
[content] =>
A glasgow-i COP26 klímacsúcson több mint 40 ország, köztük Ukrajna is megállapodott a fosszilis szén lépcsőzetes kivonásáról. E szerint a szénfogyasztó országok, például Kanada, Lengyelország, Ukrajna és Vietnam, fokozatosan megszüntetik a szén villamosenergia-termelésre történő felhasználását.
G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1656608242
[_oembed_7cd51135fd5bd3325023c68af8f9737d] => {{unknown}}
[_oembed_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => 1721159403
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
[3] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
[3] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 29900
[1] => 13896
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímacsúcs
[1] => klímavédelem
)
)
[8] => Array
(
[id] => 16620
[content] =>
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) kötelezettséget vállalt kedden arra, hogy az uniós költségvetésből 1 milliárd eurót fordítanak a következő 5 évben az erdők védelmére.
A világ erdőinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról szóló konferencián Von der Leyen elmondta: az erdővédelem közös felelősség, nemcsak az éghajlat stabilitásának megtartása szempontjából, hanem azért is, mert a világ erdei továbbra is több százmillió embernek biztosítanak megélhetést.
A bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra is, az erdőkben és a földeken, csökkenteni kell az ökológia lábnyomot világszerte. „Az európai emberek nem akarnak többé olyan termékeket vásárolni, amelyek előállításához erdőírtás kapcsolódik. Ezért hamarosan javaslatot teszünk az EU által okozott globális erdőirtás elleni küzdelemről szóló rendeletre, amellyel összefüggésben szorosan együttműködünk a termelő országokkal” – jelentette ki.
A felajánlott 1 milliárd euróból 250 milliót a kongói medence őserdeinek védelmére szánják.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) kötelezettséget vállalt kedden arra, hogy az uniós költségvetésből 1 milliárd eurót fordítanak a következő 5 évben ...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1635878520
[modified] => 1635877027
)
[title] => Glasgow-i klímacsúcs: az EU 1 milliárd eurót ígért az erdővédelemre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=16620&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16620
[uk] => 16623
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 16621
[image] => Array
(
[id] => 16621
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/ursula.jpg
[original_lng] => 109340
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/ursula-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/ursula-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/ursula-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/ursula-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/ursula.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/ursula.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/ursula.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1635879322:2
[_thumbnail_id] => 16621
[_edit_last] => 10
[views_count] => 6350
[_oembed_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] =>
[_oembed_time_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] => 1637507096
[_oembed_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1657375487
[_oembed_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => 1719757296
[_oembed_7cd51135fd5bd3325023c68af8f9737d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 29900
[1] => 13896
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímacsúcs
[1] => klímavédelem
)
)
[9] => Array
(
[id] => 11907
[content] =>
Az Európai Unió jogalkotói a közelmúltban az EU ambiciózus éghajlati céljai jogi érvényű megvalósításában állapodtak meg, amely megnyitja az utat az új szabályok és normák előtt, ami teljesen megváltoztatná az EU gazdaságát.
Joe Biden amerikai elnök által kezdeményezett, a világ vezetői éghajlat-változási csúcstalálkozója előtti napon, az EU és az Európai Parlament képviselői jóváhagyták az úgynevezett Európai éghajlati törvényt, amely az üvegházhatású gáz-kibocsátás 55%-os csökkenését írja elő 2030-ra az 1990-es mutatóhoz képest, és 2050-re fokozatosan megközelíti a nulla kibocsátást.
Az EU-paktum, amely a német Zöld Párt növekvő támogatásának hátterében kötöttek meg, megalapozza a különböző ágazatokat érintő szabályok megszigorítását. Ezzel Európa éghajlati célkitűzése a világ egyik legambiciózusabb programjává válik.
Az ez év júniusában bemutatásra kerülő uniós jogszabálycsomag megerősíti a szén-dioxid-kibocsátás árképzésének mechanizmusát, elősegíti az energiatakarékosságot, a megújuló energia termelésének növekedését, a közlekedés fenntartható fejlődésének ösztönzését és a termékek importjának korlátozását, jelentette be Franz Timmermans, éghajlatváltozásért felelős európai biztos.
„Ez a csomag valószínűleg a világ legátfogóbb jogi keretévé válik az éghajlat kérdése kapcsán… Minden erőnket akkumulálnunk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, külföldön és országon belül is” – hangsúlyozta ki Timmermans, a Képviselőház külügyi bizottsága meghallgatásai során (az USA törvényhozói előtti felszólalásában – szerző).
Mindezen uniós környezetvédelmi tervei megvalósításához az EU 250 milliárd eurót kíván bevonni egy nagyszabású gazdasági ösztönző csomag finanszírozására. A bizottság megkezdi az adósságok értékesítését a 27 uniós tagállam támogatásával a zöld beruházásokhoz szükséges források előteremtése érdekében.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió jogalkotói a közelmúltban az EU ambiciózus éghajlati céljai jogi érvényű megvalósításában állapodtak meg, amely megnyitja az utat az új szabályok és normák előtt, ami teljesen megváltoztatná az EU gazdaságát.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1619188980
[modified] => 1619170826
)
[title] => Az EU hamarosan forradalmi éghajlati törvény jelenhet meg, amely megváltoztatja az euró övezet gazdaságát
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=11907&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11907
[uk] => 11877
)
[trid] => aild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 11878
[image] => Array
(
[id] => 11878
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-25.png
[original_lng] => 323612
[original_w] => 1024
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-25-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-25-300x205.png
[width] => 300
[height] => 205
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-25-768x525.png
[width] => 768
[height] => 525
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-25.png
[width] => 1024
[height] => 700
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-25.png
[width] => 1024
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-25.png
[width] => 1024
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-25.png
[width] => 1024
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1619160026:12
[_thumbnail_id] => 11878
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3356
[_oembed_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] =>
[_oembed_time_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] => 1638011065
[_oembed_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1657087665
[_oembed_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022
[_oembed_time_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => 1719663889
[_oembed_7cd51135fd5bd3325023c68af8f9737d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13896
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímavédelem
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 13896
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 13896
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
klímavédelem (1 Oldal)
