Dánia 2026-ban csaknem feleannyi pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, mint idén, konkrétan a támogatás összege 9,4 milliárd dán koronára (közel 1,5 milliárd dollárra) csökken a korábbi 16,5 milliárd koronáról (közel 2,6 milliárd dollár) – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a DR dán rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter bejelentette, hogy jövőre az ország jelentősen csökkenti az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás összegét. Míg idén ez 16,5 milliárd dán korona, addig 2026-ban 9,4 milliárd koronára csökken.
Összehasonlításképpen, 2024-ben Dánia közel 19 milliárd dán koronát (közel 3 milliárd dollárt) különített el Ukrajnának. A segélyek csökkentése azonban itt nem áll meg – 2027-ben Koppenhága 7,1 milliárd dán koronát (1,1 milliárd dollárt) tervez Kijevnek küldeni, 2028-ban pedig már csak egymilliárdot (156 millió dollárt).
Dánia parlamenti többsége 2023-ban jóváhagyta az Ukrajna Alap létrehozását. Ez egy gazdasági keretrendszer, amely meghatározza, hogy Koppenhága mekkora támogatást nyújt Kijevnek.
Dánia eddig több mint 70 milliárd korona (közel 11 milliárd dollár) értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, de a források fogyóban vannak. „A probléma az, hogy régóta nem különítettünk el új forrásokat” – mondta Stinus Lindgren dán politikus.
Ukrajna védelmi szükségleteit 2026-ban legalább 120 milliárd dollárra becsülik, amelynek csak a felét finanszírozza majd az állami költségvetés – jelentette ki vasárnap Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának vezetője, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a háború költségei folyamatosan emelkednek: míg egy évvel ezelőtt egy harcnap 140 millió dollárjába került a költségvetésnek, most 172 millió dollárba. Ez az összeg magában foglalja a katonák fizetését, a lőszert, a fegyvereket, valamint a sebesültek, eltűntek és az elhunytak családtagjainak támogatását.
Jelenleg Ukrajna GDP-jének 31%-át költi védelemre, ami a legmagasabb a világon. „Ukrajna erős és ellenálló, de segítségre van szüksége” – mondta a bizottsági elnök. Összességében ezen igények felét az ukrán költségvetésből tervezik finanszírozni. A fennmaradó részt nemzetközi katonai támogatásból. Összehasonlításképpen, tavaly Oroszország körülbelül 150 milliárd dollárt költött a háborúra – emlékeztetett Rokszolana Pidlasza.
Ukrajna újjáépítése minden bizonnyal az egyik legnagyobb gazdasági vállalkozás lesz a 21. században. A legfrissebb becslések szerint a teljes költség elérheti az 524–550 milliárd dollárt a következő évtizedben. De honnan kerül elő ez a horribilis összeg, és kik fogják fizetni?
A háború több mint három éve alatt Oroszország több mint 350 ezer objektumot semmisített meg Ukrajna területén. A különböző katonai akciók sok kárt tettek az ukrán infrastruktúrában és az ukrán gazdaságban, a Világbank és az EU legfrissebb, 2024-es becslése szerint a háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke eléri a 176 milliárd dollárt.
A teljes helyreállítási költséget jelen pillanatban 524 milliárd dollárra saccolják a gazdasági szakértők, de már most figyelmeztetnek arra, hogy a szám dinamikusan változhat, ugyanis minden további háborús nap növeli ezt az összeget. 2024-ben például 70 százalékkal nőttek az energetikai károk az orosz infrastrukturális célpontok elleni támadások miatt.
Az ukrán kormány arról tájékoztatott, hogy a 350 ezer lerombolt objektumból eddig 100 ezret állítottak helyre, de a fennmaradó feladatok volumene továbbra is hatalmas, ami jelentős nemzetközi támogatást tesz indokolttá, írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Ki fizeti a számlát?
Mint arra az idézett írás rámutatott, a 2025-ös évre becsült helyreállítási igény 17,3 milliárd dollár, amelyből jelenleg csupán 7,4 milliárd dollár áll rendelkezésre.
Az újjáépítés mögött egy többszereplős rendszer húzódik meg, a benne szereplőket összefoglaló néven donorországoknak hívják. Ezek az országok vissza nem térítendő támogatásokat, és kedvezményes hiteleket nyújtanak Ukrajnának. Mostanáig az EU volt a legnagyobb támogató, amely összesen több mint 180 milliárd dollár támogatást nyújtott a Zelenszkij-kabinetnek.
Brüsszelben létrehozták az Ukrajna Támogatási Eszköz (Ukraine Facility) nevű pénzügyi alapot, ebből 2024 és 2027 között 50 milliárd eurót irányítanak Ukrajna irányába hitelek (33 milliárd euró) és vissza nem térítendő támogatások (17 milliárd euró) formájában.
Jövőbeli tervek
Az EU költségvetésének jelentős része irányul Ukrajnába a 2028–2034-es ciklusban, az Európai Versenyképességi Alap védelmi és űrkutatási kerete 131 milliárd euróra bővül, amelynek egyötöde (26+ milliárd euró) közvetlenül Ukrajnát célozza.
A katonai mobilitási programok finanszírozása is többszörösére növekszik, és ezeknek is Ukrajna lesz az elsődleges kedvezményezettje.
A Globális Európa Eszköz keretösszege 200 milliárd euróra emelkedik, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje a tagjelölt országoknak juttatott támogatásokat. A legnagyobb haszonélvező ismét Ukrajna lesz, amely EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítása miatt kiemelt prioritást élvez.
A Békekeret költségvetése majdnem megduplázódik: a jelenlegi 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra növekszik. Ez az alap teszi lehetővé az EU számára, hogy katonai felszereléseket és védelmi támogatást finanszírozzon – és ennek túlnyomó többsége is Ukrajnába áramlik.
Összességében ez azt jelenti, hogy az EU 2028–2034 közötti költségvetésének több mint 100 milliárd eurója közvetlenül vagy közvetve Ukrajna támogatását szolgálja – ami a teljes újjáépítési költségek mintegy ötödét fedezhetné.
Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy akár egyetlen ország – így Magyarország is – meg tudja akadályozni a javaslat elfogadását, ha az nem elfogadható számára.
Mi az a SAFE?
Májusban az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE eszköz) létrehozásáról. A SAFE olyan új uniós pénzügyi eszköz, amely közös beszerzés keretében támogatná azokat a tagállamokat, amelyek a védelmi ipari termelésbe kívánnak beruházni, a kiemelt képességekre összpontosítva.
Ezen túlmenően a SAFE lehetővé tenné az EU számára, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát azáltal, hogy védelmi iparát a kezdetektől fogva összekapcsolja az eszközzel.
Elfogadtuk az első nagyszabású – 150 milliárd euró értékű – uniós szintű védelmi beruházási programot. Ez nem csupán az elnökség sikere, hanem az egész Európai Unióé. Eddig példa nélküli eszközről van szó, amely fokozni fogja a védelmi képességünket és támogatni fogja a védelmi iparunkat. Minél többet ruházunk be a biztonságunkba és védelmünkbe, annál jobban elriasztjuk azokat, akik ártani akarnak nekünk – nyilatkozta korábbam Adam Szlapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere.
A bankokra is nagy szüksége van Kijevnek
A nemzetközi pénzügyi intézmények is fontos szerepet játszanak az újjáépítési folyamatban, jelentős összegeket mozgósítanak, elsősorban infrastruktúra támogatására.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) például 7 milliárd euróval szállhat be a projektbe.
Mellette az alábbi pénzügyi intézményekre hárulhat fontos szerep:
Európai Beruházási Bank (EIB): 3,17 milliárd euró
Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB): 3,2 milliárd euró
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD): 9,8 milliárd euró
Világbank
Van még egy fontos pénzforrás
A kelet-európai háború kezdetén rengeteg orosz vagyontárgyat foglaltak le, válaszul az orosz invázióra.
A befagyasztott eszközök között vannak állami és magántulajdonban lévők, a legnagyobb részét azonban az Orosz Központi Bank EU-tagállamokban kihelyezett pénzeszközök adják, mintegy 210 milliárd euró értékben.
A tagállamok még 2024 májusában döntöttek arról, hogy ennek a befagyasztott vagyonból származó kamatokat Ukrajna segítésére használják, amit később a G7-ek is elfogadtak.
Ebből kerül kifizetésre többek között az Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós segítség, amiből januárban az Európai Bizottság már el is utalta Kijevnek az első, hárommilliárd eurós részt, idén pedig mintegy 18 millió euróval támogatják az Orosz Központi Bank vagyonának a kamataiból Ukrajnát.
A mostani vállalkozáshoz képest a Marshall-terv kismiska
A második világháború utáni Marshall-terv referenciapontként szolgálhat Ukrajna újjáépítésének tervezésekor, ám a számok mellbevágóak.
Az 1947–1951 között megvalósított amerikai segélyprogram mai értéken mintegy 150 milliárd dollárral támogatta 16 ország gazdasági helyreállítását négy év alatt. Ezzel szemben Ukrajna újjáépítése 550 milliárd dollárba kerülhet tíz év alatt – vagyis most több mint háromszor annyit költhetnek egyetlen országra, mint anno egész Nyugat-Európa talpra állítására.
Brüsszel nélkül nagy bajban lenne Ukrajna
Az eddigiekből is látszik, hogy az EU-n sok múlhat, de még sok a kérdőjel Ukrajna jövőbeni újjáépítése körül.
Kisebb projekt-tervek már készülőben vannak, egyes országok vállalták, hogy a háború befejezése után egy-egy település újjáépítésébe szállnak be: Harkivot Törökország, Odesszát Franciaország, Mikolajivet Dánia, Bucsát pedig Litvánia. De konkrétumok még itt sem hangzottak el.
Ami tehát biztosra vehető, hogy a helyreállítás legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai finanszírozzák. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy lássuk, nagy viták lesznek arról, mennyi pénzt kapjanak az ukránok a Nyugattól.
Az Európai Unió Donald Trump elnök szavai szerint „hatalmas mennyiségű”, „több százmilliárd dollár értékű” amerikai fegyver beszerzését vállalta a hét végén megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodásban. A hírre gyengülni kezdtek az európai fegyvergyártók részvényei, de nincs sok okuk aggodalomra. Részleteket ugyan egyelőre nem tudni, de úgy tűnik, ezen a téren is messze lesz a realitás az ígéretektől.
Trump elvárása itt is ugyanolyan abszurdnak és irreálisnak tűnik, mint az a másik megállapodás Ursula von der Leyennel, hogy az EU a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energetikai termékeket.
Az emlegetett számok a fegyverzetek terén sem adódnak össze, az uniós tagállamok már most is az Egyesült Államokból vásárolják a fegyverek majdnem kétharmadát, így kevés rá az esély, hogy a beszerzéseket olyan mértékben tudják fokozni, ahogyan Trump állítja. Európai illetékesek azonnal figyelmeztettek is, hogy semmi konkrétumról nem született megegyezés. Ahogyan az energia esetében, a fegyverzetek beszerzése sem az Európai Bizottság hatásköre.
„Inkább csak egy elvárás megfogalmazása volt Trump elnök részéről, hogy a megnövelt védelmi kiadások előnnyel járnának az amerikai fegyvergyártók számára, nem konkrét számítás eredménye” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő illetékes a Politicónak.
Von der Leyen nem is tett említést a védelmi beszerzésekről, amikor beszámolt a kereskedelmi megállapodásról, annak ellenére, hogy alig két héttel korábban nyújtotta be az új hétéves költségvetés tervezetét, amely ötszörösére növeli a védelmi és űrkiadásokat.
Ukrajna kikötői infrastruktúrájának helyreállítása, amelyet az orosz támadások és tüzérségi lövöldözések károsított meg, legalább egymilliárd euróba kerül, jelentette be Andrij Kasuba, a közösség- és területfejlesztésért felelős miniszterhelyettes az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában.
„A mai napig közel 400 kikötői infrastrukturális létesítmény sérült meg. Az előzetes becslések szerint Ukrajna kikötői infrastruktúrájának helyreállítási költsége legalább 1 milliárd euró” – mondta a kormánytisztviselő.
Kasuba hozzátette, hogy ezeket a veszteségeket már figyelembe vették a kormány által kidolgozott stratégiai gazdaságélénkítési tervben.
Azt is megjegyezte, hogy a rendszeres támadások ellenére a kikötők folytatják működésüket. Így Nagy-Odessza kikötői már 123 millió tonna rakományt dolgoztak fel az ideiglenes tengeri folyosó 2023-as indulása óta, a dunai kikötők pedig csak 2025-ben 4,5 millió tonna rakományt vettek át.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója kezdete óta Lengyelország csaknem 83 millió dollárt költött a Starlinkre Ukrajna számára, számolt be a lengyel digitalizációs minisztérium, írta a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
A lengyel digitalizációs minisztérium megjegyezte, hogy az ország „csaknem 323 millió zlotyt” költött a Starlink Ukrajna számára történő megvásárlására és karbantartására.
„Ezt az összeget 24 560 terminál megvásárlására és a szolgáltatások havi előfizetési díjára fordították” – tette hozzá a minisztérium.
A Világbank, az Európai Bizottság és az ENSZ a következő évtizedben 524 milliárd dollárra emelte az ukrajnai újjáépítés és helyreállítás teljes költségére vonatkozó becsléseit, egy évvel ezelőtt ezt az értéket 486 milliárd dollárra becsülték – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Világbank internetes honlapján található dokumentumra hivatkozva.
A jelentés szerint a tanulmány 2022. február 24-től 2024. december 31-ig becsüli meg a veszteségeket. Ugyanakkor a gazdasági folyamatok és a termelés zavarai, valamint a háborúval kapcsolatos többletköltségek együttesen gazdasági veszteségnek számítanak, és összegük 588,8 milliárd dollárt tesz ki. Egy évvel ezelőtt a becslés 499,3 milliárd dollár volt.
Az orosz invázió Ukrajnát ért közvetlen kára elérte a 176 milliárd dollárt, szemben a 2024 februári becslések szerint 152 milliárd dollárral, és a leginkább érintett ágazatok a lakhatás, a közlekedés, az energia, a kereskedelem és az ipar, valamint az oktatás. A jelenlegi becslések szerint a teljes lakásállomány 13%-a sérült meg vagy semmisült meg, ami több mint 2,5 millió háztartást érint.
Az energiaszektorban az előző jelentés óta 70%-kal nőtt a megrongálódott vagy megsemmisült eszközök száma, beleértve a villamosenergia-termelést, az átvitelt, az elosztó infrastruktúrát és a távhőszolgáltatást.
A legnagyobb igényeket a lakásszektorban becsülik (csaknem 84 milliárd dollár, azaz a teljes szükséglet 16%-a). Ezt követi a közlekedés (majdnem 78 milliárd dollár, azaz 15%), az energia és a bányászat (majdnem 68 milliárd dollár, vagyis 13%), a kereskedelem és az ipar (több mint 64 milliárd dollár, vagyis 12%), a mezőgazdaság (több mint 55 milliárd dollár vagy 11%), a szociális védelem és a megélhetés (39 milliárd dollár, azaz 7%), valamint a robbanóanyag-kezelés 30 milliárd dollár (6%).
A jelentés szerint csak a romeltakarítás költsége csaknem 13 milliárd dollárra becsülhető.
Ukrajna agrárszektora 2024-ben kettős kihívással nézett szembe: növekedett a globális szerepe, ugyanakkor egyre súlyosabbak a belföldi problémák. Az ország rekordszintű gabonaexportot ért el, ám a munkaerőhiány, az infrastrukturális veszteségek és a logisztikai nehézségek súlyosan rontották az ukrán mezőgazdaság fenntarthatóságát.
Az ukrán mezőgazdaság a gazdasági minisztérium adatai szerint 73,6 millió tonna gabona- és olajosmag-termést regisztrált, ebből 24,2 millió tonna a kukorica, 22,4 millió tonna a búza. A belföldi fogyasztás 25 millió tonnát tett ki, így a termés közel 66 százalékát exportálták.
Oleh Homenko, az Ukrán Agrár Üzleti Klub (UKAB) vezérigazgatója szerint ez az eredmény a háborús állapotok ellenére is a szektor kiemelkedő teljesítményét tükrözi. A legjelentősebb hozamokat
Odessza (4,6 millió tonna),
Csernyihiv (4,5 millió tonna) és
Poltava (4,2 millió tonna) megyében jegyezték fel,
miközben a legmagasabb termésátlagokat
Hmelnickij (77 centner/hektár), (1 centner kb. 50 kilogramm),
Csernyihiv (70 centner/hektár) és
Ternopil (68 centner/hektár) megye produkálta.
Az ukrán mezőgazdaság az egyik legnagyobb globális szállító maradt
Ezek az eredmények részben a klímaváltozás kedvező hatásainak köszönhetők, amelyek növelték a kukorica mint az ország fő exportcikke terméshozamát. Az exportorientált ukrán agrárszektor fő piaci célpontjai közé továbbra is az Európai Unió és a Globális Dél országai tartoztak. A napraforgóolaj esetében Ukrajna az egyik legjelentősebb globális szállító maradt, miközben az EU prémiumpiacain is sikeresen megőrizte pozícióját. Azonban az exportált termékek logisztikai költségei több mint 20 százalékkal magasabbak, mint a háború előtt voltak, ami erős hatást gyakorolt a versenyképességre. A tengeri szállítmányok esetében a fuvarköltségek 38–44 dollárra csökkentek tonnánként, ám még mindig jócskán meghaladták a konfliktus előtti szinteket.
Ukrajna rekordszintű gabonaexportot ért el, ugyanakkor a munkaerőhiány, az infrastrukturális veszteségek és a logisztikai nehézségek súlyosan rontották az ország mezőgazdasági fenntarthatóságát.
A gazdasági minisztérium adatai szerint 73,6 millió tonna gabona- és olajosmag-termést regisztrált, ebből 24,2 millió tonna a kukorica, 22,4 milló tonna a búza.
A legjelentősebb hozamokat Odessza, és Poltava megyékben jegyezték fel, miközben a legmagasabb termésátlagokat Hmelnickij, Csernyihiv és Ternopil megyék produkálták.
Hiányzik a munkaerő és a tárolókapacitás
Ukrajna nemzetközi sikerei nem fedhetik el a hazai szektor súlyos nehézségeit. Az orosz katonai támadások során megsemmisült tárolókapacitások miatt a gazdák sok helyen improvizáltak a megoldásokat illetően.
Több ezer tonna gabonát kellett a szabadban tárolni, ami súlyos veszteségekhez vezetett – nyilatkozta Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács helyettes vezetője. A tárolóhelyek hiánya mellett az esőzések és a kedvezőtlen időjárás további veszteségeket okoztak a betakarított gabonákban.
A munkaerőhiány is fontos kérdés maradt. Marcsuk szerint a háború és a migráció miatt az agrárszektorban a dolgozók 20 százaléka hiányzik.
A termelés egyéves ciklusra épül. Ha nincs elegendő munkaerő a betakarításra, nincs értelme vetni – mondta. Hozzátette, hogy a munkaerő-utánpótlás problémáit csak részben oldotta meg a szakképzetlen munkaerő bevonása, ami hosszabb távon az agrártermelés minőségét is befolyásolja.
Az infrastruktúra hiányosságai között a tönkrement utak, a vasúti szállítmányok késése, valamint az energiaellátás bizonytalansága is további kihívásokat jelentettek. Az ukrán kormány ugyan több segélyprogramot indított a tároló- és szállítmányi kapacitások helyreállítására, de ezek kivitelezése akadozik.
Az adóemelések rontották a versenyképességet
A tavalyi adóemelések és az üzemanyagokra kivetett jövedéki többletterhek szintén nagyban növelték a kiadásokat. Az üzemanyag a termelési költségek 15 százalékát teszi ki, az adóemelések pedig tovább rontották a gazdálkodók helyzetét. Oleh Homenko szerint ezek a terhek jelentősen rontották az ukrán termékek versenyképességét a nemzetközi piacokon. Ezzel párhuzamosan az EU-val való egyre szorosabb integráció további kihívásokat jelentett. Az uniós szabályozásoknak való megfelelés magas költségeket jelent az ukrán gazdák számára.
A biológiai sokféleség védelme és az organikus műtrágyák használata az európai gazdák számára döntően dotációkkal valósul meg. Ukrajnának ilyen támogatás nélkül kell versenyeznie – hívta fel a figyelmet Denisz Marcsuk.
Az ukrán állami költségvetés biztonsági és védelmi kiadásai idén január és november között 1,8 billió ukrán hrivnyát, átszámolva mintegy 42,88 milliárd amerikai dollárt tettek ki – közölte pénteken Ukrajna pénzügyminisztériumának sajtószolgálata.
A tárca megjegyezte, hogy ez az állami költségvetés általános alapjának 58,6 százaléka. Költöttek többek között:
a katonai állomány, a rangidős és vezető tisztek, valamint a rendőrtisztek fizetésére;
katonai/speciális felszerelések, fegyverek, lőszerek, védelmi eszközök, védőfelszerelések, üzem- és kenőanyagok, valamint élelmiszerek vásárlására;
egészségügyi ellátásra;
valamint az érintett szervek és alakulatok tevékenységének támogatására szolgáló egyéb kiadásokra.
A pénzügyminisztérium hozzátette, hogy a biztonság és a védelem továbbra is az állami költségvetés legnagyobb kiadási tétele.
Idén 5 milliárd hrivnyát költenek az összes ukrán számára meghirdetett „ezer hrivnya Zelenszkijtől” programra. 2025-ben a programra 10 milliárd hrivnyát terveznek fordítani.
„A rakétafenyegetés nem akadályozta meg a Gazdasági Minisztériumot abban, hogy elfogadja az 1000 hrivnya teljesen idióta ötletét. Idén 5 milliárd hrivnyát költenek erre. A következőben – már 10 milliárd. És mindkét esetben az NEM partnerektől származó pénz, hanem a Munkanélküli Alapból” – mondta Jaroszlav Zseleznyak, parlamenti képviselő.
Egy másik képviselő, Olekszij Honcsarenko azt mondta, hogy a forrásokat a „nemzeti pénzvisszatérítést” finanszírozó programból veszik el.
„A kormány megjegyezte, hogy a 2024 decemberi pénzvisszatérítés 2025 februárjában lesz elérhető, ha erre elkülönítenek forrást. Ha nem utalnak ki forrásokat, a decemberi pénzvisszafizetés nem érkezik meg. Úgy tűnik, a cashback ötlete lassan haldoklik” – írta a képviselő.
Korábban a parlament költségvetési bizottságának vezetője, Rokszolana Pidlasz arról számolt be, hogy az úgynevezett „ezer hrivnya Zelenszkijtől” kifizetéséhez szükséges forrásokat a Munkanélküli Alaptól veszik el.
