Egyes hajók áthaladási foglalásáért a Panama-csatornán több mint egymillió dolláros díjat fizettek a közelmúltban árverésen – közölte csütörtökön a Panama-csatorna Hatóság, hozzátéve, hogy a szokatlanul magas árak inkább a kereslet ideiglenes emelkedését tükrözik, és nem tartós torlódást a csatornán.
A hatóság közlése szerint az átlagos aukciós árak a közel-keleti konfliktus kirobbanása után mintegy 385 ezer dollárra emelkedtek, szemben a korábbi 135–140 ezer dollárral, mivel a megnövekedett forgalom növelte a foglalások iránti keresletet.
A múlt héten a hatóság igyekezett kisebb jelentőséget tulajdonítani annak az értesülésnek, miszerint egy cseppfolyósított földgázt (LPG) szállító hajó mintegy 4 millió dollárt is fizetett egy aukción a gyorsabb áthaladás lehetőségéért.
Victor Vial, a hajózási útvonalat felügyelő hatóság pénzügyi alelnöke egy nyilatkozatában elmondta, hogy egyes hajók valóban több mint egymillió dollárt fizettek a legutóbbi aukciókon, de ezeket az eredményeket kivételesnek minősítette, és a kereslet rövid távú emelkedésével magyarázta. Vial hozzátette, hogy a legtöbb hajó előre foglal átkelési időpontot elejét véve ezzel a torlódásoknak.
A csatorna többféle foglalási lehetőséget, a többi között hosszú távú időrés-elosztást és egy kifejezetten cseppfolyósított földgázt szállító hajók számára kialakított rendszert is kínál. Azok számára, akik nem foglalnak előre, last-minute foglalási lehetőségeket és aukciókat is biztosít, ahol jelenleg naponta három-öt időrés érhető el.
A Panama-csatorna Hatóság igazgatója, Ricaurte Vazquez elmondta, hogy a konténer- és cseppfolyósított-gázszállítmányok a legjobban teljesítő szegmensek közé tartoztak, az energetikai termékek pedig egyre nagyobb szerepet játszanak a vízi út által kezelt mennyiségekben.
A hatóság azt is közölte, hogy intézkedéseket hozott a víztározó tavak vízszintjének fenntartására, miközben figyelemmel kíséri az év későbbi részében várhatóan erős El Nino időjárási jelenség kockázatát. A múltban voltak olyan időszakok, amikor aszály miatt a csatornának jelentősen le kellett csökkentenie a napi átkelések számát.
Márciusban az infláció Ukrajnában magasabbnak bizonyult a Nemzeti Bank előrejelzésénél, és ennek fő oka az üzemanyag- és energiaárak hirtelen emelkedése volt a világpiacokon. Ez a vállalkozások költségeinek növekedéséhez vezetett, ami a szállítás, a szolgáltatások és egyes termékek árában is tükröződött. A Nemzeti Bank erről a 2026. márciusi inflációs rátáról szóló kommentárjában számolt be.
Ukrajnában márciusban viszonylag mérsékelt maradt az infláció, de még mindig meghaladta a Nemzeti Bank várakozásait, és az üzemanyagárak újabb emelése kulcsfontosságú tényező volt. A jegybank magyarázata szerint az energiaárak emelkedése jelentős hatással volt a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek voltak a költségnövekedést az áruk és szolgáltatások végső árába kalkulálni.
Amint azt a szabályozó hatóság közleményében megjegyezte, „az általános és a maginfláció tényleges mutatói meghaladták a Nemzeti Bank 2026. januári inflációs jelentésében közzétett előrejelzését”, és a fő tényező az üzemanyagárak emelkedése volt a közel-keleti feszült helyzet hátterében, valamint az olajárak világpiaci emelkedése.
Ez leginkább a közlekedési szektorban volt érezhető, ahol a szállítás, a taxik és a berendezések karbantartása drágult, valamint a szolgáltatási szektorban, ahol az áram- és logisztikai költségek emelkedtek. A jegybank külön megjegyezte, hogy az üzemanyag-infláció márciusban éves szinten 23,4%-ra gyorsult, ami az elmúlt időszak egyik legmagasabb mutatója lett.
Ugyanakkor a különböző szegmensekben az árak dinamikája heterogén volt: egyes élelmiszertermékek a megnövekedett kínálat miatt még a költségnövekedést is lassították, míg az egyes árucikkek ezzel szemben a nyersanyaghiány vagy az importköltségek miatt drágultak. A maginfláció is kissé emelkedett, ami általános költségnyomásra utal a gazdaságban, bár egyes kategóriákban a nem élelmiszeripari termékek még olcsóbbak is lettek.
A háború első hat napja 11,3 milliárd dollárba került, minden további nap pedig körülbelül 1 milliárd dollárba. Az Egyesült Államok már több mint 27 milliárd dollárt költött az Irán elleni katonai műveletre, számolt be az Iran War Cost Tracker elemző portál.
Megjegyezték, hogy a számítások a Pentagon adatain alapulnak. A háború első hat napja 11,3 milliárd dollárba került, minden további nap pedig körülbelül 1 milliárd dollárba.
A becslés azonban nem feltétlenül tartalmazzák a járulékos költségeket, beleértve a csapatok telepítését és a felszerelések cseréjét, így a tényleges összeg magasabb is lehet.
Ukrajna közúti infrastruktúrája 2026 telén olyan mértékű károsodást szenvedett el, amelyet a szakma a háború kezdete óta példátlannak nevez. A hosszan tartó fagyok, az intenzív csapadék és az ismétlődő olvadás-fagyás ciklusok látványosan felgyorsították az útburkolatok szétesését, ám a most kialakult helyzet nem kizárólag az időjárás következménye. A háttérben az évek óta halmozódó forráshiány és az elmaradt közútkarbantartás áll.
A kormányzati tájékoztatás szerint az ország fő közlekedési útvonalain több mint 23 millió négyzetméternyi burkolat deformációját rögzítettek. Ez nem csupán kátyúkat jelent, hanem repedezett, felpúposodott, szerkezetileg meggyengült pályaszakaszokat is. A szakértői becslések szerint a minimálisan szükséges helyreállítási munkák költsége elérheti a 60-70 milliárd hrivnyát, miközben a 2026-os állami költségvetésben mindössze mintegy 12 milliárd hrivnya szerepel az országos közúthálózat fenntartására. Vagyis a szükséges forrás az idei keret öt-hatszorosa.
A problémát a gazdasági szereplők is azonnal érzékelték. Szerhij Kujun üzemanyagpiaci szakértő nyilvános bejegyzésében arról írt, hogy a benzinszállító járművek tömegesen sérülnek meg a rossz burkolat miatt.
„A javítási költségek és a késések meredeken nőnek” – fogalmazott az A-95 tanácsadó cég igazgatója.
Dmitro Ljouskin, a Prime csoport országos töltőállomás-hálózat alapítója megerősítette: vállalatuk járműparkjának karbantartási kiadásai 60 százalékkal emelkedtek, miközben a kieső bevételek nagysága nehezen számszerűsíthető. A jelenség nem korlátozódik az üzemanyag-szállításra: érinti az élelmiszer-logisztikát, a katonai ellátási útvonalakat, az energetikai berendezések szállítását, sőt a mentő- és katasztrófavédelmi szolgálatokat is.
A közúthálózat javításának finanszírozása
A finanszírozási háttér megértéséhez azonban érdemes visszanyúlni 2024 elejére, amikor az üzemanyag jövedéki adójából származó bevételeket – a háborús prioritásokra tekintettel – a központi költségvetés általános alapjába irányították át. A korábbi Közúti Alap így gyakorlatilag kiürült. A döntés védelmi szempontból indokolható volt, ám most láthatóvá váltak a mellékhatásai. Kujun számításai szerint 2023-ban a jövedékiadó-bevétel még 63 milliárd hrivnyát tett ki, 2025-ben már 141 milliárdot, 2026-ban pedig akár 180 milliárd hrivnya is befolyhat.
Az autósok jelentős összegeket fizetnek be a költségvetésbe. A védelmi szféra az első, de a közlekedési infrastruktúra is a nemzetbiztonság része – hangsúlyozta.
Viktor Zahreba közlekedési elemző szerint az elmúlt években a karbantartási munkák radikális visszafogása strukturális kockázatot teremtett. Mint fogalmazott, a korrupció elleni küzdelmet nem lehet az intézményrendszer „kivéreztetésével” megoldani.
Szerhij Vovk, a Közlekedési Stratégiák Központjának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi források országos szinten még az alapvető fenntartási feladatokra sem elegendők. Több régióban – például Poltava megyében – az éves fenntartási keret 50 százalékát már az első két hónapban felhasználták a hóeltakarításra és a téli üzemeltetésre.
A kormányzat részéről is elhangzott, hogy pótlólagos forrásokat keresnek, ám konkrét összegeket egyelőre nem neveztek meg.
A szakma szerint legalább 25-30 milliárd hrivnya azonnali többletforrásra lenne szükség a legkritikusabb útvonalak stabilizálásához. Hosszabb távon felmerült a Közúti Alap újjászervezése és kibővítése egy átfogó közlekedésfejlesztési alappá, amely a vasúti és városi infrastruktúrát is magában foglalná. Ugyanakkor egy ilyen reform a költségvetési év közben nem kivitelezhető.
Alternatív megoldásként szóba került a nemzetközi finanszírozás.
A közelmúltban létrejött Ukraine Transport Support Fund – svéd, litván és kanadai részvétellel – elvben gyors forrásbevonást tehet lehetővé.
A nemzetközi hitelek és támogatások folyósítását azonban rendszerint hosszú előkészítési folyamat előzi meg, ami időigényes egy olyan helyzetben, ahol a kátyúk azonnali beavatkozást követelnek.
Technológiai szempontból is kulcskérdés a minőség. A szakértők szerint az aszfaltozás csak plusz 10 Celsius-fok felett, megfelelő szárítás és korszerű, módosított bitumen alkalmazásával tartós. A téli, ideiglenes „kátyúbetömés” sok esetben forráspazarlásnak bizonyul. Felmerül a tartósabb betonburkolatok arányának növelése is, ám ez már hosszabb távú stratégiai döntés.
A bevételi oldal bővítése sem kerülhető meg. Egyes elemzők szerint indokolt lenne az elektromos járművek infrastruktúra-hozzájárulásának bevezetése, mivel ezek – nagyobb tömegük miatt – fokozottan terhelik a burkolatot. Emellett mérlegelendő a jövedéki bevételek részleges visszacsatornázása a közúthálózatba.
A Világbank friss becslései szerint az ukrán újjáépítés költsége márciusra elérte az 588 milliárd dollárt. Ukrajna a háború során súlyos károkat szenvedett az infrastruktúra terén, amelynek helyreállítása meghaladja a 195 milliárd dollárt, ez azonban még csak egy, a sok megoldandó és költséges feladatból amely a háború után esedékes.
A Világbank becslései szerint tovább nőtt az ukrán újjáépítés költsége, amely márciusra már elérte az 588 milliárd dollárt. Ukrajna súlyos károkat szenvedett el a háború évei alatt, a béke azonban nem old meg minden problémát – írja a Kyiv Independent.
A jelentés szerint a leginkább érintett szektor egyértelműen az infrastruktúra, amelynek becsült helyreállítási költsége meghaladhatja a 195 milliárd dollárt. Ennek nagyjából egyharmada a lakhatást érinti, miután Ukrajna teljes lakásállományának 14 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült. Az ukrán energiaszektorban keletkezett károk 21 százalékkal nőttek 2025-höz képest, mivel Moszkva módszeresen támadta az elektromos és fűtési infrastruktúrát Ukrajna évek óta leghidegebb telén. Az ország energiaszektorában keletkezett kár mostanra eléri a 24,8 milliárd dollárt.
A jelentés szerint Ukrajna egésze érintett ugyan az orosz támadások által, azonban a károk egy jelentős része, közel egyharmada a frontvonal menti területekre összpontosul.
Emellett a Világbank számításba vette azt a hiányt is, amely a háború során az államháztartásban keletkezett. A jelentés szerint Ukrajnában a szolgáltatások megszakadása, az ellátási problémák, a megnövekedett működési költségek és a törmelékek eltávolítása is óriási veszteséget okoztak.
A szervezet emellett felmérte a természeti károkat, miután a harcoknak számtalan erdő és termőföld esett áldozatul. A jelentés szerint 2025-ben Ukrajnában hatalmas területű erdő vált a tüzek martalékává. A költségek azonban feltehetőleg nem állnak meg itt, hiszen a harcok tovább zajlanak, így várhatóan az 588 milliárd dolláros számla még nagyobb lesz, mire a konfliktus lezárul.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya grandiózus tervet dolgozott ki az ország háború utáni újjáépítésére és modernizálására. A projekt 14 évet venne igénybe, és elképesztő, ezermilliárd dolláros költségvetéssel számolt. A tervnek része volt egy alap is, amelyet az ukrán elnök reményei szerint a lefoglalt orosz vagyonból finanszíroztak volna, és amely 540 milliárd dollárt tett volna ki.
Emellett az ukrán elnök felvázolt egy második pillért, egy 460 milliárd dolláros platformot, amely az európai magánszektor befektetéseit hivatott vonzani Ukrajna ipari újjáéledéséhez.
2025-ben Oroszország az Ukrajna elleni háborúra közel 20 százalékkal többet költött, mint amennyit az állami költségvetés előirányzott – közölte a Dezinformáció Elleni Központ (CPD) a Telegramon.
Az orosz védelmi minisztérium becslése szerint a teljes kiadás 15,9 billió rubelre vagy a GDP 7,3 százalékára fog rúgni. Ez 2,4 billió rubellel több, mint amennyit a költségvetésben terveztek. Az állam hetente átlagosan 213 milliárd rubelt költ a háborúra – áll a közleményben.
A CPD hozzátette, hogy a Kreml a költségvetési hiány és a csökkenő olaj- és gázbevételek ellenére is csak növeli a katonai kiadásokat, ami a birodalmi ambíciók prioritását jelzi az állam gazdasági stabilitásával szemben.
„A régiók felelősek a vállalkozók fizetéséért, az elhunytak családjainak kártalanításáért, a sebesültek ellátásáért, a protézisekért és a temetésekért. Sok szövetségi tagállam számára ez elviselhetetlen pénzügyi terhet jelent” – jegyzi meg a CPD.
A közelgő ukrajnai választások megrendezése legalább 20 milliárd hrivnyába kerülhet az államnak, beleértve az összes kapcsolódó költséget is – jelentette ki szombaton Szerhij Dubovik, a Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Dubovik elmondta, a 2019-es elnökválasztás mintegy 2 milliárd hrivnyába került a költségvetésnek, de a jelenlegi számítások az infláció és az új körülmények miatt jelentősen magasabbak. A CVK alapvető számításai szerint az inflációt figyelembe véve a parlamenti és a helyhatósági választások átlagosan 4-5 milliárd hrivnyába kerülnek, míg az elnökválasztási kampány drágább – tette hozzá.
A CVK alelnök szerint az elnökválasztás első fordulója körülbelül 4-5 milliárd hrivnyába kerül, egy második, megismételt szavazás esetén pedig 6,5-7 milliárd hrivnyába. „Átlagosan a választási kampány, a parlamenti képviselők és a helyhatósági választások esetében a CVK szerint 4-5 milliárd hrivnyába kerül. Az elnökválasztási kampány másfélszer annyiba, ha második forduló is van” – magyarázta.
A választási szakembert elmondta azt is, hogy az összes kiadás mintegy 70%-át a körzeti, választókerületi és területi választási bizottságok tagjainak fizetésére fordítják. Ugyanakkor ezek az összegek nem tartalmazzák a helyi önkormányzatok kiadásait a szavazókörök, a helyiségek előkészítésére és az anyagi támogatásra.
Figyelembe véve az ilyen többletköltségeket, valamint a külföldi szavazókörök számának esetleges növekedését, ebben az esetben a devizaköltségek is emelkedni fognak. „Figyelembe véve a helyi önkormányzatok kiadásait, ha mindhárom választási típust tekintjük, ez körülbelül 20 milliárd hrivnyát jelent. Ez egy feltételes szám, de valós – és nem kevesebb” – összegezte Szerhij Dubovij, elismerve, hogy egy ilyen összeg komoly kihívást jelent az állam számára.
Dánia 2026-ban csaknem feleannyi pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, mint idén, konkrétan a támogatás összege 9,4 milliárd dán koronára (közel 1,5 milliárd dollárra) csökken a korábbi 16,5 milliárd koronáról (közel 2,6 milliárd dollár) – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a DR dán rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter bejelentette, hogy jövőre az ország jelentősen csökkenti az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás összegét. Míg idén ez 16,5 milliárd dán korona, addig 2026-ban 9,4 milliárd koronára csökken.
Összehasonlításképpen, 2024-ben Dánia közel 19 milliárd dán koronát (közel 3 milliárd dollárt) különített el Ukrajnának. A segélyek csökkentése azonban itt nem áll meg – 2027-ben Koppenhága 7,1 milliárd dán koronát (1,1 milliárd dollárt) tervez Kijevnek küldeni, 2028-ban pedig már csak egymilliárdot (156 millió dollárt).
Dánia parlamenti többsége 2023-ban jóváhagyta az Ukrajna Alap létrehozását. Ez egy gazdasági keretrendszer, amely meghatározza, hogy Koppenhága mekkora támogatást nyújt Kijevnek.
Dánia eddig több mint 70 milliárd korona (közel 11 milliárd dollár) értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, de a források fogyóban vannak. „A probléma az, hogy régóta nem különítettünk el új forrásokat” – mondta Stinus Lindgren dán politikus.
Ukrajna védelmi szükségleteit 2026-ban legalább 120 milliárd dollárra becsülik, amelynek csak a felét finanszírozza majd az állami költségvetés – jelentette ki vasárnap Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának vezetője, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a háború költségei folyamatosan emelkednek: míg egy évvel ezelőtt egy harcnap 140 millió dollárjába került a költségvetésnek, most 172 millió dollárba. Ez az összeg magában foglalja a katonák fizetését, a lőszert, a fegyvereket, valamint a sebesültek, eltűntek és az elhunytak családtagjainak támogatását.
Jelenleg Ukrajna GDP-jének 31%-át költi védelemre, ami a legmagasabb a világon. „Ukrajna erős és ellenálló, de segítségre van szüksége” – mondta a bizottsági elnök. Összességében ezen igények felét az ukrán költségvetésből tervezik finanszírozni. A fennmaradó részt nemzetközi katonai támogatásból. Összehasonlításképpen, tavaly Oroszország körülbelül 150 milliárd dollárt költött a háborúra – emlékeztetett Rokszolana Pidlasza.
Ukrajna újjáépítése minden bizonnyal az egyik legnagyobb gazdasági vállalkozás lesz a 21. században. A legfrissebb becslések szerint a teljes költség elérheti az 524–550 milliárd dollárt a következő évtizedben. De honnan kerül elő ez a horribilis összeg, és kik fogják fizetni?
A háború több mint három éve alatt Oroszország több mint 350 ezer objektumot semmisített meg Ukrajna területén. A különböző katonai akciók sok kárt tettek az ukrán infrastruktúrában és az ukrán gazdaságban, a Világbank és az EU legfrissebb, 2024-es becslése szerint a háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke eléri a 176 milliárd dollárt.
A teljes helyreállítási költséget jelen pillanatban 524 milliárd dollárra saccolják a gazdasági szakértők, de már most figyelmeztetnek arra, hogy a szám dinamikusan változhat, ugyanis minden további háborús nap növeli ezt az összeget. 2024-ben például 70 százalékkal nőttek az energetikai károk az orosz infrastrukturális célpontok elleni támadások miatt.
Az ukrán kormány arról tájékoztatott, hogy a 350 ezer lerombolt objektumból eddig 100 ezret állítottak helyre, de a fennmaradó feladatok volumene továbbra is hatalmas, ami jelentős nemzetközi támogatást tesz indokolttá, írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Ki fizeti a számlát?
Mint arra az idézett írás rámutatott, a 2025-ös évre becsült helyreállítási igény 17,3 milliárd dollár, amelyből jelenleg csupán 7,4 milliárd dollár áll rendelkezésre.
Az újjáépítés mögött egy többszereplős rendszer húzódik meg, a benne szereplőket összefoglaló néven donorországoknak hívják. Ezek az országok vissza nem térítendő támogatásokat, és kedvezményes hiteleket nyújtanak Ukrajnának. Mostanáig az EU volt a legnagyobb támogató, amely összesen több mint 180 milliárd dollár támogatást nyújtott a Zelenszkij-kabinetnek.
Brüsszelben létrehozták az Ukrajna Támogatási Eszköz (Ukraine Facility) nevű pénzügyi alapot, ebből 2024 és 2027 között 50 milliárd eurót irányítanak Ukrajna irányába hitelek (33 milliárd euró) és vissza nem térítendő támogatások (17 milliárd euró) formájában.
Jövőbeli tervek
Az EU költségvetésének jelentős része irányul Ukrajnába a 2028–2034-es ciklusban, az Európai Versenyképességi Alap védelmi és űrkutatási kerete 131 milliárd euróra bővül, amelynek egyötöde (26+ milliárd euró) közvetlenül Ukrajnát célozza.
A katonai mobilitási programok finanszírozása is többszörösére növekszik, és ezeknek is Ukrajna lesz az elsődleges kedvezményezettje.
A Globális Európa Eszköz keretösszege 200 milliárd euróra emelkedik, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje a tagjelölt országoknak juttatott támogatásokat. A legnagyobb haszonélvező ismét Ukrajna lesz, amely EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítása miatt kiemelt prioritást élvez.
A Békekeret költségvetése majdnem megduplázódik: a jelenlegi 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra növekszik. Ez az alap teszi lehetővé az EU számára, hogy katonai felszereléseket és védelmi támogatást finanszírozzon – és ennek túlnyomó többsége is Ukrajnába áramlik.
Összességében ez azt jelenti, hogy az EU 2028–2034 közötti költségvetésének több mint 100 milliárd eurója közvetlenül vagy közvetve Ukrajna támogatását szolgálja – ami a teljes újjáépítési költségek mintegy ötödét fedezhetné.
Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy akár egyetlen ország – így Magyarország is – meg tudja akadályozni a javaslat elfogadását, ha az nem elfogadható számára.
Mi az a SAFE?
Májusban az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE eszköz) létrehozásáról. A SAFE olyan új uniós pénzügyi eszköz, amely közös beszerzés keretében támogatná azokat a tagállamokat, amelyek a védelmi ipari termelésbe kívánnak beruházni, a kiemelt képességekre összpontosítva.
Ezen túlmenően a SAFE lehetővé tenné az EU számára, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát azáltal, hogy védelmi iparát a kezdetektől fogva összekapcsolja az eszközzel.
Elfogadtuk az első nagyszabású – 150 milliárd euró értékű – uniós szintű védelmi beruházási programot. Ez nem csupán az elnökség sikere, hanem az egész Európai Unióé. Eddig példa nélküli eszközről van szó, amely fokozni fogja a védelmi képességünket és támogatni fogja a védelmi iparunkat. Minél többet ruházunk be a biztonságunkba és védelmünkbe, annál jobban elriasztjuk azokat, akik ártani akarnak nekünk – nyilatkozta korábbam Adam Szlapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere.
A bankokra is nagy szüksége van Kijevnek
A nemzetközi pénzügyi intézmények is fontos szerepet játszanak az újjáépítési folyamatban, jelentős összegeket mozgósítanak, elsősorban infrastruktúra támogatására.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) például 7 milliárd euróval szállhat be a projektbe.
Mellette az alábbi pénzügyi intézményekre hárulhat fontos szerep:
Európai Beruházási Bank (EIB): 3,17 milliárd euró
Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB): 3,2 milliárd euró
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD): 9,8 milliárd euró
Világbank
Van még egy fontos pénzforrás
A kelet-európai háború kezdetén rengeteg orosz vagyontárgyat foglaltak le, válaszul az orosz invázióra.
A befagyasztott eszközök között vannak állami és magántulajdonban lévők, a legnagyobb részét azonban az Orosz Központi Bank EU-tagállamokban kihelyezett pénzeszközök adják, mintegy 210 milliárd euró értékben.
A tagállamok még 2024 májusában döntöttek arról, hogy ennek a befagyasztott vagyonból származó kamatokat Ukrajna segítésére használják, amit később a G7-ek is elfogadtak.
Ebből kerül kifizetésre többek között az Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós segítség, amiből januárban az Európai Bizottság már el is utalta Kijevnek az első, hárommilliárd eurós részt, idén pedig mintegy 18 millió euróval támogatják az Orosz Központi Bank vagyonának a kamataiból Ukrajnát.
A mostani vállalkozáshoz képest a Marshall-terv kismiska
A második világháború utáni Marshall-terv referenciapontként szolgálhat Ukrajna újjáépítésének tervezésekor, ám a számok mellbevágóak.
Az 1947–1951 között megvalósított amerikai segélyprogram mai értéken mintegy 150 milliárd dollárral támogatta 16 ország gazdasági helyreállítását négy év alatt. Ezzel szemben Ukrajna újjáépítése 550 milliárd dollárba kerülhet tíz év alatt – vagyis most több mint háromszor annyit költhetnek egyetlen országra, mint anno egész Nyugat-Európa talpra állítására.
Brüsszel nélkül nagy bajban lenne Ukrajna
Az eddigiekből is látszik, hogy az EU-n sok múlhat, de még sok a kérdőjel Ukrajna jövőbeni újjáépítése körül.
Kisebb projekt-tervek már készülőben vannak, egyes országok vállalták, hogy a háború befejezése után egy-egy település újjáépítésébe szállnak be: Harkivot Törökország, Odesszát Franciaország, Mikolajivet Dánia, Bucsát pedig Litvánia. De konkrétumok még itt sem hangzottak el.
Ami tehát biztosra vehető, hogy a helyreállítás legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai finanszírozzák. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy lássuk, nagy viták lesznek arról, mennyi pénzt kapjanak az ukránok a Nyugattól.
