Előzetes becslések szerint az orosz agresszió következtében Ukrajnában a lakásállomány több mint 50%-a megsemmisült vagy megrongálódott, a települések egy részében pedig szinte nincs épen maradt épület – jelentette ki pénteken Olena Suljak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, regionális fejlesztési és városrendezési bizottságának vezetője a felszólalásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy a Kijevi Közgazdasági Iskola becslései szerint a teljes körű orosz katonai invázió kezdete óta a közvetlen veszteségek összértéke meghaladta a 157 milliárd dollárt. Az összes ukrán régió közül a veszteség mértékét tekintve a TOP-5 közé tartozik Donyeck megye, ahol a veszteségek teljes összege 37,3 milliárd dollár, Harkiv megye – 30,2 milliárd dollár, Luhanszk megye – 17,1 milliárd dollár, Zaporizzsja megye – 14,7 milliárd dollár, Herszon megye – 12,2 milliárd dollár.
A parlamenti képviselő szerint Ukrajna ezen és más régióiban a közvetlen károk teljes összegéből a legnagyobb arányt a lakóépületekben okozták – csaknem 59 milliárd dollárt, az infrastruktúrában pedig csaknem 40 milliárd dollárt. „Csak 2024 elején a harcok miatt jelentős számú településen a lakásállomány 50%-a megsérült vagy megsemmisült. A legnagyobb lakáspusztulás olyan városokban történt, mint Mariupol, Harkiv, Csernyihiv, Szeverodonyeck, Rubizsne, Bahmut, Marjinka, Liszicsanszk, Popaszna, Izjum és Volnovaha. Némelyikük teljesen megsemmisült. Például Szevrodonyeckben a lakásállomány 90%-a megsérült, olyan városokban, mint Bahmut és Marjinka, szinte nincs épen maradt épület” – tette hozzá.
A bizottsági elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna helyreállításának költsége legalább háromszor nagyobb lesz, mint a kárösszeg. A Világbank legfrissebb számításai szerint Ukrajnában az újjáépítés és helyreállítás teljes költsége 486 milliárd dollár a következő évtizedben – mutatott rá. Ezeket a számokat figyelembe véve rendkívül kiegyensúlyozott döntésekre van szükség, hogy mely településeket állítsák helyre, milyen szempontok szerint tegyék ezt, és hogyan osszák meg a felelősséget e folyamatok során – hangsúlyozta Olena Suljak.
Az Ausztriában emberéleteket is követelő árvíz hatalmas vagyoni károkat okozott, miközben a felmerülő költségek is óriási terhet jelentenek az érintetteknek. Az Osztrák Biztosítók Szövetsége (VVO) szerint 600-700 millió eurós összeggel is számolnak, amely szélsőséges esetben akár az egymilliárd eurós határt is átlépheti – írta az osztrák Kronen Zeitung. A kárigényeket mindenesetre igyekeznek „gyorsan és bürokráciamentesen” rendezni.
Erre törekszik a bécsi kormány is. A szövetségi katasztrófaalapot 400 millióval, mintegy egymilliárd euróra emelték. Emellett Karl Nehammer szövetségi kancellár a csütörtökön megtartott lengyelországi árvízcsúcson – amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett – további 500 millió eurós uniós segélyre is ígéretet kapott. Ezzel a kiosztható segélyek összege 1,5 milliárd euróra nőtt.
Sven Hergovich, az osztrák szociáldemokrata párt alsó-ausztriai tartományi elnöke további lehetőségekről is beszélt, az úgynevezett Corona Alap még fel nem használt költségvetésére utalva.
„Most minden pénzügyi tartalékot mozgósítani kell. A Corona Alapnak a korábbi kifizetések után még 26 millió eurója maradt. Ebből majdnem meg lehetne duplázni a katasztrófaalapot” – mondta Hergovich, hozzáfűzve: eddig Alsó-Ausztriában – az egyik leginkább érintett tartományban – már 600 ezer eurót fizettek ki a károsultaknak.
A feltételezett károk nagyságrendje mellett szinte eltörpül a hasonló katasztrófák és a napokban bekövetkezett tragédiák megelőzése érdekében elkölteni tervezett 50 millió euró, amit az osztrák klímavédelmi minisztérium bocsát rendelkezésre a természetes árvízvédelem megerősítésére.
A cél a folyók és patakok menti területek természetközeli állapotának visszaállítása.
A hangsúly továbbra is a területek rendezésén van, de a jövőre is gondolunk – fogalmazott Leonore Gewessler tárcavezető.
Ezt az összeget a Biodiverzitási Alap rendkívüli keretéből osztják ki, Gewessler pedig gyorsan a pénzügyminisztériumhoz fordult a szükséges koordináció érdekében. Az első támogatások odaítélése még idén lehetséges, a projektek akár 100 százalékos finanszírozásban is részesülhetnek.
A július 8-i Ukrajna elleni hatalmas orosz rakétatámadás költsége 200-250 millió dollár. Ezt a Forbes számításaibizonyítják.
Az ellenség 38 különféle típusú rakétát lőtt ki, közölte a Forbes, ugyanakkor a rakéták típusonkénti pontos megoszlása továbbra sem ismert, a kiadvány a csapás teljes költségét 200-250 millió dollárra becsülte. A megsemmisített 30 rakéta költsége 160-200 millió dollár.
Emlékeztetőül, a megszállók Kindzsal aeroballisztikus rakétát, Iszkander-M ballisztikus rakétákat, X-59/X-69 irányított légi rakétákat, valamint X-101, Kalibr, X-22 cirkálórakétákat, és a „cirkont” indítottak Ukrajna irányába”.
Az ukrán fegyveres erők egy katonájának fegyver nélküli eltartási költsége 1,2 millió hrivnya – jelentette ki szombaton Jurij Dzsihir védelmi miniszter-helyettes a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A védelmi költségvetéssel kapcsolatban Dzsihir elmondta, hogy Kijev mozgósítási kampányának költsége a kimerült katonai alakulatok megerősítésére a havi mozgósítási tervtől – amely a támogatási bevételeknél is szerepet játszik – és a rotációs döntésektől függ. „1,2 millió hrivnyára (30 ezer dollárra) becsülhetők egy katona fegyver nélküli eltartásának költségei” – tette hozzá.
Korábban Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy egy Ukrajnát védő katonára nyolc embernek kell dolgoznia, hogy gazdaságilag biztosítsák a fenntartását.
Áprilisban Nicholas Karma blogger írt az Nemzeti Gárda Azov különleges erői dandárja harcosának felszerelési költségeiről. A blogger szerint a katonai egyenruha 37 ezer hrivnyába, a lőszer csaknem 255 ezer hrivnyába kerül. Az idei mozgósítási hullám során Ukrajnában akár 500 000 embert is besorozhatnak.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) frissítette adatbázisát, és így hozzáférhetők a hadi kiadásokra költött összegek 2023-ban. A nemzetközi katonai kiadások az előző évben majdnem 7 százalékkal nőttek, megközelítve a 2000 milliárd dollárt.
A SIPRI összeállításából egyértelműen kiderült, hogy az előző évben a világon a katonai kiadások majdnem 7 százalékkal nőttek, és nagyjából elérik a 2000 milliárd dollárt. Ez az összeg év/év alapon vizsgálva eléri a 2009-es esztendő hasonló értékét, amikor szintén rekordmagasra ugrottak a hadi kiadások. 2023-ban a legtöbbet az USA, Kína és Oroszország költötte.
Érdekes, hogy egyértelműen nőttek a költések Afrikában, a Közel-Keleten, Európában, Ázsiában, Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában. 2009 óta tavaly volt az első év, amikor a SIPRI által vizsgált valamennyi földrajzi régióban a korábbiaknál többet szántak fegyverekre.
Döbbenetes szám, 105 százalékos költésnövekedést produkált egyetlen év alatt a Kongói Demokratikus Köztársaság, amelyet szakértők a kormányzat és a vele szemben álló nem állami aktorok, fegyveres csoportok közötti elhúzódó konfliktus számlájára írtak.
Megugró költések
A SIPRI egyik szakértője, aki a katonai kiadásokat és fegyvergyártási programokat vizsgálja, azt mondta a Deutsche Wellének, hogy meglepően magas költéseket láttunk Latin-Amerikában és Afrikában. Hsziao Liang felhívta a figyelmet, hogy például Mexikóban és Salvadorban a kormányzat a hadsereget belső rendteremtésre használja, amikor segítségével akar véget vetni a bandaháborúknak, és leszámolni a szervezett bűnözéssel. Hasonló aggasztó trendek figyelhetők meg egyébként Brazíliában és Ecuadorban is.
Nem is a növekedés maga, ami meglepő, hanem annak mértéke és kiterjedése. Ha tovább tartanak a világban a jelenlegi fegyveres konfliktusok, akkor további erőteljes növekedést fogunk majd látni a következő években is – hangsúlyozta a szakember.
Oroszország, Ukrajna és a NATO
Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított támadást követően Oroszország látványosan növelte a hadiipari költéseit, amelyek 2023-ban az orosz GDP 5,9 százalékát tették ki – ez a legnagyobb ilyen összeg, mióta 1990-ben megszűnt a Szovjetunió. Ugyan az ukrán gazdaság kisebb, mint az orosz, de a háborús terhek miatt az ukrán GDP 37 százalékát fordították katonai kiadásokra. Ez pedig jól mutatja, mennyire egyenlőtlen katonai szinten a küzdelem az orosz–ukrán háborúban, amit némileg ellensúlyoz a nyugati segítség.
Hsziao Liang megjegyezte, tavaly három tagállam kivételével valamennyi NATO-ország növelte katonai kiadásait, és a 31 tag közül 11 fordította a GDP-je 2 százalékát vagy annál is többet fegyverzet vásárlásra, ami a hidegháború vége óta nem történt meg. Azzal pedig, hogy Finnország és Svédország is teljes jogú tagja lett a katonai szövetségnek, valószínűleg a költések is emelkedni fognak.
Regionális konfliktusok és modernizáció a kínai költések mögött
A formálódó esetleges konfliktus Kína és Tajvan között is hajtotta a kiadások emelkedését 2023-ban. Peking az előző évhez képest 6 százalékkal növelte katonai kiadásait, és költött el a haderőre 296 milliárd dollárt, amely önmagában a fele az Ázsiában és Óceániában hadi kiadásokra fordított összegnek. A szakértő szerint leginkább a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg támadóképességeit erősítették.
Érdekes, hogy Kína esetében – megszakítás nélkül – 29 éve folyik a hadsereg támadóképességeinek javítása, és ez azt eredményezte, hogy Japán, Tajvan és India is szükségét érzi hadereje fejlesztésének. 2023-ban Japán és Tajvan is 11 százalékkal növelte a hadseregre költött összeget, előbbi 50, utóbbi 16 és fél milliárd dollárt szánt erre.
Európa esetében egyértelműen látszanak az Oroszország jelentette biztonsági fenyegetések nyomán emelkedő költések. Az európai országok közül a lengyelek szánták a legtöbb pénzt a katonai modernizációra, hiszen 2022-höz képest 75 százalékkal nőttek a katonai kiadások náluk, és ez 31 és fél milliárd dollárnak felelt meg.
A Közel-Keleten Irán 10 milliárd dollárt fordított fegyverek vásárlására, ezzel a negyedik legnagyobb összeget elköltő állam lett a régióban.
Ismét a katonai biztonság kerül az előtérbe
A SIPRI egy másik szakértője, Niklas Schörnig szerint ismét olyan korban élünk, amikor a katonai biztonság kérdése kerül sokfelé a fókuszba. Elég, ha csak a szomszédunkban zajló orosz–ukrán konfliktusra gondolunk, vagy a nemrégiben Izrael és Irán között lezajlott csörtét idézzük fel. Ez pedig jól mutatja, mennyire drága az esetleges védekezés, mint ahogy a katonai támadás is. Elég ha csak azokra a drónokra gondolunk, amelyet Teherán leszállított Moszkvának, vagy amelyeket Izrael ellen használt.
Schörnig szerint az olyan konfliktusok, mint az orosz–ukrán háború, azt bizonyítják, hogy a korábbi időszak leszerelési kezdeményezései mára véget értek. Jelenleg ismét beindult az ellenőrizhetetlen fegyverkezési spirál, mert az elmúlt évtizedekben kötött fegyverzetkorlátozási megállapodások elégtelenek, illetve nincsenek hatályban. Ezt pedig úgy lehet megakadályozni, ha az érintett országok visszatérnek az ellenőrzött fegyverkezéshez, azaz megállapodnak, hogy egy bizonyos szint fölött már nem fegyverkeznek.
A SIPRI szakértői úgy vélik, hogy az elmúlt évben kipattant fegyveres válságok csak hajtani fogják a fegyverkezést. Az izraeli válaszcsapás Gázában egyértelműen dobott a régiót uraló feszültségen, ami oda vezetett, hogy tavaly tíz éve a legmagasabb hadi költést rögzítették. Összességében 9 százalékkal emelkedett, és elérte a 200 milliárd dollárt, ebből Izraelre éves szinten 24 százalékos növekedés esett, ami költésben 27 és fél milliárd dollárt tett ki. Ezzel Szaúd-Arábia mögött a második helyre került a Zsidó Állam.
A kormány több megyében további 3,88 milliárd hrivnyát különített el védelmi vonalak további építésére – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy a védelmi alapból 1,7 milliárd hrivnya kerül Harkiv megye, 1,5 milliárd hrivnya pedig Szumi megye erődítéseire. Donyeck, Herszon és Mikolajiv megye is további forrásokhoz jut. „Általában véve az év eleje óta a kormány már csaknem 30 milliárd hrivnyát különített el erődítések építésére és rendezésére” – tájékoztatott Denisz Smihal.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban közölte, hogy Ukrajna három védelmi vonalat épít, hogy megvédje magát egy esetleges orosz támadástól. A közlése szerint egyes forró pontokon a munkálatok 92-98%-a már elkészült.
Oroszország valószínűleg 211 milliárd dollárt költött arra, hogy felszerelje, telepítse és fenntartsa haderejét az Ukrajna elleni háborúban, számolt be a Reuters egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva – írta az Ukrinform.
„Sokat hallanak arról, hogy milyen fontos, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa további finanszírozást hagyjon jóvá, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát. De azt hiszem, nem beszéltünk annyit azokról a költségekről, amelyeket Oroszországban már elköltött és továbbra is fog” – mondta a tisztviselő újságíróknak.
Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban nem regisztrálták a várt 1300 milliárd dollárnyi gazdasági növekedést 2026-ig, illetve körülbelül 315 000 orosz katona meghalt vagy megsebesült.
Elmondása szerint Moszkva több mint 10 milliárd dollárt veszített fegyverei eladási szerződéseinek felmondása vagy elhalasztása miatt.
Az Oroszországi Föderáció mintegy 620 millió dollárt költött az Ukrajna elleni hatalmas rakétatámadásra január 2-án a Forbes szerint – írja az Unian az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának adataira és saját számításaira hivatkozva.
Adataik szerint január 2-án az oroszok 99 légitámadásokhoz alkalmazható fegyvert használtak Ukrajna ellen: különböző típusú rakétákat és pilóta nélküli támadó repülőgépeket.
Tekintettel arra, hogy a rakéták típusonkénti pontos megoszlása továbbra sem ismert, a Forbes körülbelül 620 millió dollárra becsüli a költségüket. A rakéták költségének kiszámításához a Forbes a következő becsléseket használta: az H–101 orosz nagy hatótávolságú cirkálórakéta költsége 13 millió dollár, a Kalibr cirkálórakéta 6,5 millió dollár, az Iskander 3 millió dollár, az Onyx szuperszonikus rakéta 1,25 millió dollár, az H–22 szovjet cirkáló rakéta 1 millió dollár, az OTR–21 Tochka szovjet taktikai ballisztikus rakéta 0,3 millió dollár, az H–55-ös rakéták 2 millió dollár, H–555 4 millió dollár, az H–47 15 millió dollár, Shahed–136 50 000 dollár – írja a kiadvány.
Ukrajna újjáépítéséhez jelentős forrásokra van szükség – áll az ENSZ A világgazdasági helyzet és kilátásai című jelentésében.
Az ENSZ előrejelzései szerint Ukrajna gazdasága stagnálni fog a következő években. A gazdaság élénkítéséhez mintegy 411 milliárd dollárra lesz szükség.
„A hosszú távú kilátások a háború időtartamától és intenzitásától, valamint az ország azon képességétől függenek, hogy finanszírozza az újjáépítést, amelynek becsült költsége 411 milliárd dollárra emelkedett” – áll a jelentésben.
2022-ben Ukrajna gazdasága elvesztette ipari kapacitásának és energiainfrastruktúrájának nagy részét, és 29,1%-kal csökkent.
A több mint három évtizede a legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte a katonai kiadásokat tekintve – derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből.
A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el 2022-ben, összesen 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta: az ukrajnai háború az európai katonai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek.
A jelentés szerint Európa 13 százalékkal többet költött hadseregére 2022-ben. Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére.
Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta – vélekedett Tian.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
