A kormány módosításokat készített a 2026-os állami költségvetéshez a biztonsági és védelmi szektor megerősítése érdekében – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Julija Szviridenko miniszterelnök nyilatkozatára és Rokszolana Pidlasza, a parlament költségvetési bizottsága vezetőjének levelére hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko kifejtette, hogy a katonai kiadások megduplázását a 90 milliárd eurós, 2026-2027-es uniós hitel jóváhagyása tette lehetővé. „Idén 45 milliárd eurós támogatásra számítunk, amelyből 31,8 milliárd euró védelemre és állambiztonságra, további 13,2 milliárd euró a költségvetési hiány fedezésére megy el. Az első részlet már júniusban megérkezik” – mondta.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy további 1,56 trillió hrivnya áll rendelkezésre a biztonsági és védelmi szektor számára. Pidlasza azt mondta, hogy ez a pénz a következőkre fog menni: 1,397 trillió hrivnya az állam védelmi képességének és biztonságának növelésére (28,3 milliárd euró, amelyet Ukrajna idén az EU-s hitel keretében kap védelmi szükségleteire), 152,26 milliárd hrivnya az ukrán fegyveres erők támogatására (főként pénzbeli támogatás); 14,58 milliárd hrivnya a biztonsági és védelmi szektor tartalékának feltöltésére; 3,15 milliárd hrivnya a védelmi ipar fejlesztésére; 2,13 milliárd hrivnya az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat számára; 9,91 milliárd hrivnya a Nemzeti Gárdának (készpénz és fegyverek együtt); 6,79 milliárd hrivnya az Állami Határőrszolgálatnak (készpénz és fegyverek együtt); 4,8 milliárd hrivnya az Állami Különleges Kommunikációs Szolgálatnak (drónok); 2,47 milliárd hrivnya az SZBU-nak (többnyire készpénztámogatás); 1,83 milliárd hrivnya a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (készpénz és fegyverek); 7,8 millió hrivnya a külső hírszerzésének.
A költségvetési bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy a hadseregre fordított kiadások így megduplázódnak.
Kárpátalja megyében a költségvetési bevételek tervezett mutatóinak túlteljesítése lehetővé teszi, hogy további pénzügyi forrásokat irányítsanak társadalmilag kiemelten fontos projektekre.
Áprilisban összesen 69 millió 706 ezer hrivnya kerül felosztásra öt fő irány mentén:
több mint 23 millió hrivnya – javításokra, eszközbeszerzésre, valamint megyei oktatási, szociális, kulturális és sportintézmények fenntartására;
14,5 millió hrivnya – felújítási munkákra és egészségügyi intézmények felszerelésére;
10 millió hrivnya – a szociális szolgáltatásokat nyújtó dolgozók bérének emelésére;
4 millió 600 ezer hrivnya – a veteránok támogatására, valamint a katonák és családtagjaik szociális védelmére;
több mint 17 millió hrivnya – egyéb megyei programok megvalósítására.
A konkrét projektek közül áprilisban többletforrást biztosítanak többek között:
a fertőző betegségek központja egyes helyiségeinek felújítására, valamint eszközök és felszerelések beszerzésére a betegek ellátási körülményeinek javítása érdekében;
a Kulturális és Művészeti Akadémia kazánházának felújítására, továbbá a kollégium víz-, csatorna- és részben elektromos hálózatának korszerűsítésére;
a Munkácsi Mihajlo Dankanics nevét viselő mezőgazdasági szaklíceum kollégiumának alagsori hőhálózatának javítására, a Szolyvai Szakképző Intézetben létrehozott Ukrajna Védelme központ helyiségeinek rekonstrukciójára, valamint a nagybereznai katonai-fizikai képzést nyújtó líceum eszközállományának bővítésére;
számos sport- és kulturális rendezvény megszervezésére.
Emellett a már betervezett forrásokból négy katonai egység részére további 7 millió hrivnyát irányoznak elő.
Erről Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője számolt be.
Az Európai Parlament kedden elfogadott álláspontja szerint a 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretnek (MFF) a jelenlegi kihívásokhoz kell igazodnia, és az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,27 százalékát kellene elérnie, nem számítva a helyreállítási alapokhoz kapcsolódó adósságtörlesztés költségvonzatát.
Az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest ez a pénzügyi keret mintegy 10 százalékos növelését jelentené.
Az eredeti bizottsági javaslathoz képest így névértéken (2025-ös változatlan árakon) 175,11 milliárd euróval, illetve (folyó árakon) 197,3 milliárd euróval nőne a keret, nem számítva az helyreállítási alapok törlesztését. A parlament az EU politikai prioritásainak és stratégiai céljainak finanszírozásához összességében (2025-ös változatlan árakon) 1,78 billió eurós, illetve (folyó árakon) 2,01 billió eurós büdzsét tart indokoltnak.
A többletforrásokat az uniós prioritások között egyenlően osztanák el, miközben az adminisztratív kiadásokat nem növelnék.
Az EP hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek továbbra is beruházási eszközként kell szolgálnia, támogatva a régiókat, a vállalkozásokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat -, valamint az uniós szakpolitikákat. A képviselők elutasították a költségvetés nemzeti hatáskörbe való visszahelyezését, és bírálták a bizottsági „tagállamonként egy terv” megközelítést.
A jelentés szerint kiemelt támogatást kell biztosítani a védelem és a versenyképesség területének, ugyanakkor fenn kell tartani a kohéziós politika és a közös agrárpolitika finanszírozását is. A képviselők emellett szorgalmazták több uniós program – köztük a Horizont Európa és az Erasmus+ – költségvetésének növelését.
A képviselők támogatják a külpolitikára szánt költségvetés növelését, ugyanakkor nem tartják elégségesnek a tervezett mértékét. Több forrást különítenének el a bővítés, a fejlesztés, Ukrajna támogatása, a többoldalú együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás finanszírozására.
A dokumentum kiemeli, hogy a költségvetés szerkezetének egyszerűsítése nem történhet az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus ellenőrzés rovására. A képviselők szerint az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása, ugyanakkor nem szabad a végső kedvezményezetteket büntetni kormányok jogsértései miatt.
A bevételi oldalon az EP új saját források bevezetését sürgeti. A képviselők szerint a következő költségvetés elfogadásakor évente mintegy 60 milliárd euró többletbevételt kell biztosítani, egyebek mellett digitális szolgáltatási adó, az online szerencsejátékok megadóztatása vagy a kriptoeszközökből származó nyereség adóztatása révén.
A szavazással a parlament meghatározta tárgyalási álláspontját a többéves pénzügyi keret főbb tételeit és elosztását meghatározó rendeletről. Az MFF-rendelet elfogadásához a parlament jóváhagyása szükséges. A tárgyalások akkor kezdődhetnek meg az uniós tagországok kormányait tömörítő tanáccsal, ha a tagállamok is kialakították közös álláspontjukat.
Ukrajna azt kockáztatja, hogy kritikus pénzügyi helyzetbe kerül, és 2026 júniusára kifogy a védelmi forrásokból, a fő ok a nyugati partnerek kulcsfontosságú segítségnyújtásának késedelme és blokkolása – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint névtelenül nyilatkozó ukrán és külföldi tisztviselők becslései szerint Kijev jelenleg csak júniusig tudja fedezni a költségeket. Az USA gyakorlatilag leállította a közvetlen segélyeket Ukrajnának, mióta Trump tavaly januárban visszatért a hatalomba. Ezért Európa vállalta a fő terhet – mind a fegyverek, mind a pénzügyi támogatás terén. Több tényező is akadályozza a 90 milliárd eurós hitel folyósítását. Az újabb IMF-részlet is veszélybe került, mert az ukrán parlament nem hagyta jóvá az adóreformot.
A NATO-szövetségesek nem sietnek az amerikai fegyvervásárlási program finanszírozásával. „Ha nem érkezik meg a nemzetközi finanszírozás, az intézménynek esetleg újra kell kezdenie a közvetlen kölcsönök folyósítását a Pénzügyminisztériumtól a katonák és alkalmazottak bérének kifizetésére” – mondta Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke a Bloombergnek adott interjújában. Ez azt jelentené, hogy az NBU egyszerűen pénzt nyomtatna, ami felgyorsítaná az inflációt.
A teljes külföldi támogatásigény 2026-ra 52 milliárd dollár, 15 milliárd dollár csak az amerikai fegyverek vásárlására, 8,1 milliárd dollár a jelenlegi IMF-program, amelynek első részlete 1,5 milliárd dollárt tett ki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke biztosította a tagállamokat, hogy az EU „így vagy úgy” teljesíteni fogja hitelkötelezettségeit Ukrajna felé. Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter a Facebookon azt írta, hogy „a közeljövőben” EU-s forrásokra számít. Konkrét döntések azonban még nem születtek.
A cseh képviselőház 310 milliárd koronás hiánnyal hagyta jóvá a 2026-os állami költségvetést. A kormánykoalíció 103 tagja szavazott a dokumentum mellett, míg az ellenzék 88 tagja ellene.
Az új pénzügyi terv az állami kiadások jelentős átalakítását írja elő: a kormány csökkentette a védelmi ágazat és a külföldi humanitárius segélyek finanszírozását, amelyek egy részét Ukrajna kapta meg, a szociális programok és az energetikai ágazat támogatásának javára.
A költségvetés főbb változásai a védelmi és nemzetközi költségvetési tételekben:
a Védelmi Minisztérium költségvetésének 21 milliárd koronával történő csökkentése, ami a kiadásokat a GDP mintegy 2,07%-ára teszi;
a külföldi humanitárius segélyekre fordított kiadások csökkentése, ami közvetlenül befolyásolja az ukrán projektek támogatásának mértékét;
az Elnöki Hivatal, a Kulturális Minisztérium és számos más állami intézmény finanszírozásának csökkentése.
A kormány a felszabaduló forrásokat választási ígéretei teljesítésére fordítja, beleértve a villamosenergia árának csökkentését, a köztisztviselők bérének emelését és a sport fejlesztését. Alena Shillerová pénzügyminiszter a költségvetést méltányosnak és reálisnak nevezte, annak ellenére, hogy Petr Pavel elnök bírálta a hadsereg elégtelen finanszírozását. A cseh elnök megerősítette, hogy nem fogja megvétózni a törvényt, bár úgy véli, hogy a védelmi kiadások alábecsültek a jelenlegi európai biztonsági helyzet és az orosz agresszió miatt.
Csehország továbbra is nettó kedvezményezettje az EU költségvetéséből származó forrásoknak, ami lehetővé teszi az ország számára, hogy részben ellensúlyozza a hiányt. Míg az Oroszországi Föderáció az európai partnerek fáradtságára számít Ukrajna támogatásában, a cseh parlament a belső társadalmi stabilitásra összpontosít. Prága arról biztosít, hogy a humanitárius tételek csökkentése ellenére Csehország továbbra is megbízható partnere marad Ukrajnának más stratégiai területeken.
Az állami minősítés eredményei szerint 246 vezető tudományos és felsőoktatási intézmény kap alapfinanszírozást. A kormány több mint 3 milliárd hrivnyát különített el a tudomány fejlesztésére, jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök.
„A kormány jóváhagyta a tudományos intézmények és az egyetemi kutatások finanszírozására szolgáló források elosztásának eljárását… Összesen több mint 3 milliárd hrivnyát fordítunk a tudomány fejlesztésére – három fő területen: a tudományos és tudományos-pedagógiai dolgozók ösztönzése, a kutatási infrastruktúra és a modern berendezések fejlesztése, valamint az intézményfejlesztés” – jegyezte meg. Szviridenko szerint az alapfinanszírozás összegét az állami tanúsítás eredményei alapján határozzák meg.
„Az állami minősítés eredményei alapján 246 vezető tudományos intézmény és felsőoktatási intézmény kap alapfinanszírozást. Több mint 50 000 tudományos szakember kap először kiegészítő fizetéskiegészítést intézményeik munkája eredményeinek elismeréseként” – mondta a kormányfő. Szviridenko hozzátette, hogy a legnagyobb összegű finanszírozást a kijevi, harkivi, lembergi, dnyiprói és szumi intézmények és egyetemek kapják, „ahol a kutatási infrastruktúra és a tudományos csoportok jelentős része koncentrálódik”.
Az energiainfrastruktúra orosz bombázása okozta energiaellátási korlátozások az üzleti tevékenység visszaeséséhez és az ukrán állami költségvetés bevételeinek csökkenéséhez vezettek – jelentette ki szombaton Julija Szviridenko miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterelnök elmondta, hogy januárban az adó- és vámbevételek körülbelül 12 milliárd hrivnyával csökkentek. Ez a vállalkozások gazdasági aktivitása visszaesésének köszönhető, amelyek a korlátozott energiaellátás körülményei között kénytelenek működni.
„A bevételek csökkenését látjuk – mínusz 12 milliárd hrivnya. Ez az üzleti tevékenység csökkenésének és a vállalkozások munkájában az energiaellátás korlátozása miatt bekövetkezett változásoknak köszönhető” – jegyezte meg Szviridenko.
A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy az Ukraine Facilityprogram további végrehajtása nagymértékben függ a parlament munkájától, mivel a szükséges törvények egy részét még nem fogadták el. Ugyanakkor a kormány teljesítette a programban foglalt összes kötelezettséget – mutatott rá Julija Szviridenko.
Az oroszországi helyi költségvetések teljes hiánya 1,538 billió rubelt tesz ki az orosz pénzügyminisztérium jelentése szerint. Az orosz régiók 2025-öt 1,538 billió rubel teljes helyi költségvetési hiánnyal zárták. 2024-hez képest az állami szektor költségvetésében keletkezett „lyuk” ötszörösére, 2023-hoz képest pedig közel nyolcszorosára nőtt. Teljes mérete a rendelkezésre álló statisztikák szerint az elmúlt 20 év alatt példátlanná vált. Ezt bizonyítja az orosz pénzügyminisztérium jelentése, írta a The Moscow Times.
A korábbi, úgynevezett rekordot a régiók világjárvány okozta válság idején állították be – 2020-ban 677 milliárd rubel.
Az év végén a régiók kulcsfontosságú jövedelemadó-bevételei 8,5%-kal, 5,278 billió rubelre csökkentek, az összes bevétel pedig mindössze 4,8%-kal, 25,87 billió rubelre nőtt. Ugyanakkor a kiadások 10%-kal nőttek, elérve a 27,408 billió rubelt.
A kormányzók nem kaptak további pénzügyi segítséget a szövetségi kincstártól: az átutalások – 3,96 billió rubel – gyakorlatilag a tavalyi szinten maradtak, és alacsonyabbak, mint 2023-ban.
Ezért a helyi hatóságoknak adósságok rovására kellett befoltozniuk a „lyukakat”: az év végére azok mérete elérte a 3,5 billió rubelt, és 15 év alatt a legmagasabb lett.
Egyes területeken válság alakult ki az állami alkalmazottak fizetéselmaradása miatt. Többek között a Kemerovo régió tanárai és orvosai, a Hakasszia egészségügyi dolgozói, a Transzbajkál régió tűzoltói, valamint az Orosz Tudományos Akadémia szibériai fiókjának alkalmazottai maradtak fizetés nélkül.
A közgazdászok úgy vélik, hogy nem valószínű, hogy a régiók 2026-ban enyhülést tapasztalnak a problémáktól, mivel az adóemelések miatt a vállalkozások nem tudják majd kiszámítani a nyereségüket, a hatóságok pedig nem tudják majd kiszámítani a jövedelemadót.
Az ukrán választások megtartása legalább 10 milliárd hrivnyába fog kerülni az állami költségvetésnek, ennek az összegnek a nagy része a folyamatban részt vevő emberek munkájának kifizetésére megy el – jelentette ki hétfőn Szerhij Dubovik, a Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke, számolt be az rbc.ua hírportál a News.LIVE orgánumra hivatkozva.
A jelentés szerint Dubovik elmondta: „Az elnökválasztás megszervezésének költsége 4,5 és 6,5 milliárd hrivnya között mozog, a parlamenti választások költsége 4,5 milliárd hrivnya. Ezen kiadások 70%-át a járási és választókerületi választási bizottságok tagjainak fizetése teszi ki.”
A CVK-alelnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a választások megrendezésének végső költsége jelentősen magasabb lesz. Kifejtette, hogy a 10 milliárd hrivnyás összeg nem veszi figyelembe a helyi önkormányzatok, a Védelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium költségeit, amelyek a költségvetésükből fogják felszerelni a szavazóköröket.
Érdemes megjegyezni, hogy ez meghaladja Vinnica éves költségvetését, amely a nyílt adatok szerint körülbelül 8,5 milliárd hrivnyát tesz ki. Ezenkívül Dubovik arról számolt be, hogy az választások általa bejelentett költsége hozzávetőleges, és 2024-es árakon számították ki.
Hiába kap Ukrajna 90 milliárd euró hitelt az EU-tól, ennek csak az egyharmadát használhatja fel költségvetési célokra. Az ukrán költségvetés nem számolt a katonáknak külön megszavazott juttatásokkal, így borítékolható, hogy más forrásbevonásokra is szükség lesz.
Az Európai Bizottság által ígért 90 milliárd eurós hitelnek csupán egyharmadát kapja az ukrán költségvetés, a többit fegyverbeszerzésekre kell fordítani. Így Ukrajnának további finanszírozási forrásokat kell keresnie – írja Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző az Unian című portálon megjelent cikkében.
A költségvetési finanszírozás kisebb, mint korábban vártuk – 50 milliárd euróra számítottunk – írta.
Így előfordulhat, hogy Ukrajna idén nem rendelkezik elegendő forrással (évente 15 milliárd euróba kerül Ukrajna finanszírozása). Ez elég aggasztó jelzés, és a hrivnya gyengítése a dollárral és az euróval szemben arra utal, hogy ezek irányított lépések a költségvetés finanszírozásának biztosítására – magyarázta a szakértő.
Az ukrán költségvetés nem számolt a többletkiadásokkal
Az elemző hangsúlyozta, az állami költségvetésben nem szerepel plusz 300 milliárd hrivnya a katonáknak szóló kifizetésekre, amelyeket a parlament egyébként korábban már jóváhagyott.
Az idei évre körülbelül 26 milliárd dollár pénzügyi támogatás van megerősítve.
További 2 milliárd dollárt a Nemzetközi Valutaalappal kötött négyéves megállapodás alapján kellene megkapnia Ukrajnának, ehhez jön 15 milliárd euró az EU-tól.
Összesen ez nagyjából 45,3 milliárd dollár.
Ez elvileg elegendő lenne, de tekintettel arra, hogy a megszavazott költségvetés nem számol a külön törvényben a katonáknak biztosított 300 milliárd hrivnyával, nyilvánvaló, hogy további 5-7 milliárd dollárra lesz szükség – írta az elemző, hozzátéve, hogy a nemzeti deviza leértékelése önmagában nem képes ekkora összeget előteremteni.
Ukrajnának a finanszírozást a belföldi és a nemzetközi piacon egyaránt keresnie kell majd, partnerekkel kell tárgyalnia – összegezte Sevcsisin.
Kétfelé osztja a pénzt az EU
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az EU az Ukrajnának jóváhagyott 90 milliárd eurót két részre osztja: egyharmadát a költségvetés általános támogatására, kétharmadát pedig katonai szállításokra. Ez utóbbi tételt az EU- és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiból származó berendezések beszerzésére használják fel
