„A 47. ülésen a városi tanáccsal jóváhagytuk a Beregszászi kistérség 2024-es költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót.
2024-ben a közösség költségvetésébe összesen 489 millió 119,8 ezer hrivnya érkezett: az általános alap (az önkormányzati transzfereket kivéve) 305 millió 462,2 ezer hrivnya (a terv 102%-a), míg a speciális alap 24 millió 932,3 ezer hrivnya (a terv 275%-a).
A közösség költségvetésének fő bevételi forrásai a következők voltak:
– jövedelemadó – 184 millió 829,1 ezer hrivnya (99,9%)
– kiskereskedelmi üzemanyag-eladások utáni jövedéki adó – 11 millió 228,3 ezer hrivnya (101,2%)
– kiskereskedelmi adó az akciós termékek után – 16 millió 335,5 ezer hrivnya (109,1%)
– helyi adók és illetékek – 86 millió 760,5 ezer hrivnya (105,6%)
– egységes adó – 50 millió 599,7 ezer hrivnya (105,3%)
– ökológiai adó – 350,3 ezer hrivnya (106,2%)
– bérleti díj az integrált vagyonkezelésért és egyéb ingatlanokért – 1 millió 088,9 ezer hrivnya (145,2%).
A fejlesztési költségvetéshez, amelynek éves terve 1 millió 879,9 ezer hrivnya volt, összesen 3 millió 264,2 ezer hrivnya érkezett, ami az éves terv 173,6%-ának felel meg.
A költségvetési kiadások összesen 502 millió 250,2 ezer hrivnyát tettek ki. A védett kiadások finanszírozására az általános alap 86,9%-át, azaz 382 millió 784,5 ezer hrivnyát használtunk fel.
A helyi költségvetésből finanszírozott főbb ágazatok a következők voltak:
– oktatás – 306 millió 611,7 ezer hrivnya;
– szociális védelem – 19 millió 591,9 ezer hrivnya;
– lakossági közszolgáltatások, közterületek rendbetétele, utak karbantartása – 64 millió 182,2 ezer hrivnya;
– egészségügy – 12 millió 926,1 ezer hrivnya;
– kultúra – 11 millió 342,4 ezer hrivnya;
– testnevelés és sport – 2 millió 839,4 ezer hrivnya.
Emellett az év során pénzeszközöket különítettünk el a területvédelmi alakulat és az Ukrán Fegyveres Erők támogatására” – olvashatjuk a bejegyzésben.
A hírt Babják Zoltán polgármester közölte hivatalos Facebook-oldalán.
„A Beregszászi kistérség 2025. évi költségvetésének fő része elsősorban az oktatásra, kultúrára és egyéb prioritásként kezelt területekre van fordítva, amelyek a közösség működéséhez szükségesek.
A kistérség 2025. évi költségvetésének 62%-át az oktatás és kultúra fenntartására fordítjuk, ami összesen 293 millió 835 ezer hrivnyát tesz ki. A kiadások a következőképpen oszlanak meg:
75% – munkabér és járulékok;
4% – gyermekek étkezése;
14% – energiaellátás költségei;
7% – egyéb célok, mint például programok megvalósítása, tanfolyamok szervezése, orvosi vizsgálatok lebonyolítása, valamint az anyagi és technikai bázis fejlesztése és fenntartása.
A költségvetésben szerepel a kistérség fontos oktatási és kulturális programjainak finanszírozása is:
A Beregszászi kistérség gyermekeinek és diákjainak nemzeti és hazafias nevelésére irányuló program a 2024–2025-ös évekre – 180 ezer hrivnya;
A Beregszászi kistérség kulturális és művészeti fejlesztési programja 2025-re – 375 ezer hrivnya;
A Beregszászi kistérség tehetséges fiataljainak támogatására irányuló program 2025-re – 100 ezer hrivnya.
A statisztikai adatok szerint 2024–2025-ös tanév kezdetén a közösség területén a következő oktatási intézmények működnek:
26 óvoda, amelyekben összesen 1023 gyermek tanul;
21 általános iskola, amelyekben 4595 gyermek oktatása folyik.
Szintén működnek:
Iskolán kívüli Oktatási Központ, amely 18 érdeklődési körre épülő szakkört kínál, 340 gyermek számára;
Kodály Zoltán Művészeti Iskola, amely 413 gyermeket oktat 7 szakon;
Gyermek és Ifjúsági Sportiskola, ahol 14 szakon 178 gyermek vesz részt;
Beregszászi Központi Könyvtár 14 fiókkal;
Kulturális és Szórakoztató Központ 14 fiókkal (falusi kultúrházakkal és klubokkal).
Továbbra is működnek és konzultációs szolgáltatásokat nyújtanak a következő intézmények:
Pedagógusok Szakmai Fejlődési Központja;
Inkluzív Erőforrás Központ.
A Beregszászi kistérség az oktatás, a fiatalok nevelése és a kulturális örökség megőrzésének megfelelő feltételeinek megteremtésére összpontosít” – olvashatjuk a bejegyzésben.
A 2025-ös állami költségvetés prioritása a biztonsági és védelmi szektor, a szociális és humanitárius irányú kiadások emelésére nincs előirányzat – jelentette ki pénteken Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Gazdasági Stratégiai Központ konferenciáján felszólalva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta: „Meglehetősen ügyelünk arra, hogy a biztonsági és védelmi szektor kivételével egyéb kiadásokat támogassunk vagy, mondjuk, ne indexáljunk. Kivételt képeznek a nyugdíjak. A béreket nem indexáljuk.” Szerinte ez azt jelenti, hogy társadalmi és humanitárius irányban valójában vannak bizonyos befagyasztások.
Ugyanakkor a pénzügyminiszter arról számolt be, hogy általában ezek a területek is kaptak bizonyos emeléseket. Elsősorban a költségvetés első és második olvasata között az oktatás további 12 milliárd hrivnyát kapott oktatási támogatásra.
„Amikor tehetjük, részben hozzáadunk más területeket is, amelyeket a háború alatt a leginkább rászorulóknak tartunk. De igyekszünk korlátozott erőforrásokkal megtenni, figyelembe véve azt, hogy elvileg van ilyen lehetőségünk. Vagyis a költségvetés a kiadások szempontjából meglehetősen konszolidált” – tette hozzá.
A tárcavezető szerint a legnagyobb kiadást a fegyveres erők teszik ki, ez a védelmi és biztonsági szektor.
„Ebben a szakaszban világosan megértjük a védelmi biztonsági szektor igényét, és azt, hogy a költségvetésből mekkora részt kell a védelmi és biztonsági szektorra fordítanunk. Ez lehetővé teszi, hogy elmondhassuk, hogy a teljes körű invázió körülményei között a források a védelmi szektor számára biztosítottak. A biztonsági és védelmi szektor elegendő ahhoz, hogy elbírjuk legalább azt az intenzitást, mint 2024-ben” – mondta el Szerhij Marcsenko.
Mindezeket a pénzeket kivétel nélkül a védelmi alkalmazottak bérének finanszírozására fordítják Ukrajnában.
Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal közölte, hogy az Adótörvénykönyvben eszközölt változtatások révén az állam az év végéig további 8 milliárd hrivnyát kap.
December 1-től lépnek életbe az Adótörvénykönyvben eszközölt változtatások. Ennek köszönhetően az állam idén további 8 milliárd hrivnyát halmoz fel, a jövő évben pedig 140 milliárd hrivnyát
Szavai szerint ezeket a pénzeket kivétel nélkül a védelmi alkalmazottak bérének finanszírozására fordítják.
Smihal hozzátette, hogy 2025-ben összesen 2,23 trillió hrivnyát költenek a védelemre, amiből 1,16 trillió hrivnya a katonai személyzet bérére lesz fordítva.
November 28-án, csütörtökön Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke aláírta az Ukrajna 2025-ös költségvetéséről szóló törvényt, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
Megjegyezte, hogy a dokumentum prioritása továbbra is az ország védelme.
„A Biztonsági és Védelmi Erők finanszírozása, fegyverek, drónok és felszerelések beszerzése és gyártása. Ezekre a kiadásokra 2,23 billió hrivnyát különítünk el.
420,9 milliárd hrivnya kerül szociális védelemre, 217 milliárd hrivnya az egészségügyre, 199 milliárd hrivnya az oktatásra”, áll a közleményben. Smihal hozzátette, a jövő évi kiadásokat 3,6 billió hrivnyára tervezik. Bevételek – 2,05 billió hrivnya.
„A kormány biztos abban, hogy a következő pénzügyi év magabiztosan múlik el. Megvan a kormányzati ágazatok összefüggő működése és partnereink erős támogatása”, hangsúlyozta a kormányfő.
A háború a jövő évi büdzsére is rányomta a bélyegét. Ukrajna költségvetésének jelentős hányadát teszik ki a védelmi kiadások, és számottevő tétel a fegyverkezés.
Az ukrán parlament második, végleges olvasatban is megszavazta a jövő évi állami költségvetést. A kormány által benyújtott javaslatot 257 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.
Természetesen a költségvetést nagyban befolyásolta az orosz–ukrán háború. Az Ukrajinszka Pravda arról ír, hogy a 2025-ös büdzsé rekordösszegű, 3940 milliárd hrivnya kiadást irányoz elő. Ebből védelmi célokra 2230 milliárd hrivnyát biztosítanak. Fegyvergyártásra és -beszerzésre 739 milliárd hrivnyát különítettek el. A szociális segélyprogramokra közel 421 milliárd hrivnyát irányoznak elő.
A törvény szerint a helyi költségvetési forrásoknál 2025-ben 15 százalékos növekedés várható.
A jövő évre 2300 milliárd hrivnyás bevétellel számol az ukrán kormány, az adókból összesen 141 milliárd hrivnya befizetéssel kalkulált a kabinet. A külső finanszírozás jövőre várhatóan eléri a 38,4 milliárd dollárt, vagyis 1585 milliárd hrivnyát. Ebbe beletartozik az a 6 milliárd dolláros támogatás, amelynek folyósítását Joe Biden amerikai elnök még a január 20-i távozása előtt felgyorsítaná.
A büdzsé bevételei októberben 19 százalékkal, 326,77 milliárd dollárra csökkentek az egy évvel korábbi 403,434 milliárd dollárhoz képest. Az Egyesült Államok költségvetése legutóbb a 2001-es pénzügyi évben zárt többlettel.
Az Egyesült Államok költségvetési hiánya októberben, a folyó pénzügyi év első hónapjában, 254,45 milliárd dollár volt, ami csaknem a négyszerese az egy évvel korábbi 66,564 milliárd dollár deficitnek – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
A költségvetés bevételei 19 százalékkal, 326,77 milliárd dollárra csökkentek az egy évvel korábbi 403,434 milliárd dollárhoz képest. A kiadások ugyanakkor 24,3 százalékkal, 584,221 milliárd dollárra emelkedtek a tavaly októberi 469,997 milliárd dollárról. Az államadósság után fizetendő kamat 8 százalékkal, 82 milliárd dollárra csökkent, 2023 augusztusa óta ez volt az első csökkenés.
A szeptember végével záródott előző pénzügyi év deficitje 1832,8 milliárd dollár lett, 8,1 százalékkal nagyobb a megelőző évinél. A hiány a 2024-es pénzügyi évben a hazai össztermék (GDP) 6,4 százaléka volt az egy évvel korábbi 6,2 százalék után.
A 2020-as pénzügyi évben rekordszintű, 310 milliárd dolláros hiány keletkezett. Az Egyesült Államok költségvetése legutóbb a 2001-es pénzügyi évben zárt többlettel.
A második olvasat előtt áll Ukrajna 2025-ös állami költségvetéséről szóló törvénytervezete, amely tartalmaz egy rendelkezést a jövő év júliusától bevezetendő nyugdíjreformról – számolt be az rbc.ua hírportál az 12000. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint költségvetés-tervezet 31. bekezdése szerint a kormánynak „intézkedéseket kell hoznia a nyugdíjreform 2025. július 1-jétől történő bevezetése érdekében”. Ezenkívül a kormánynak 2025. július 1-jéig ki kell dolgoznia és a Legfelső Tanács elé kell terjesztenie a törvénymódosítások tervezetét az olyan személyek nyugdíjátutalásának egységes megközelítéséről, akiknek a „különleges” törvények alapján nyugdíjat állapítanak meg, függetlenül az ilyen személyek a bérének (jövedelmének), pénzügyi támogatásának változásaitól.
A Szociálpolitikai Minisztérium törvényjavaslatot készített a nyugdíjreformról. Azt javasolja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók számára kötelező befizetést vezessenek be az állami vagy nem állami nyugdíjpénztárakba. A dokumentum szerint a munkavállalók kötelező felhalmozási hozzájárulása az általános kötelező felhalmozási céltartalék rendszerébe történő felhalmozási járulékfizetés megkezdésének időpontjától számított első évben a felhalmozási járulékalap 1%-a, a második évben 2%-a, a harmadik és az azt követő években 3%-a.
A munkáltatók kötelező felhalmozási hozzájárulása az első évben a felhalmozási járulékalap 1%-a, a második évben 2%-a, a harmadik és az azt követő években 3%-a. A projekt a rendszer bevezetésének első évében a kötelező állami társadalombiztosítási egyszeri járulék mértékét 22%-ról 17%-ra, a második évben 16%-ra a harmadik évtől kezdődően, az azt követő években 15%-ra javasolja csökkenteni.
