Brutális mértékű deficittel vág neki az évnek Washington. A költségvetés hiánya a jelenlegi pénzügyi év első négy hónapjában több mint 50 százalékkal nőtt.
Csaknem hatszorosa volt az egy évvel korábbinak az amerikai költségvetés januári hiánya, míg a folyó pénzügyi év első négy hónapjában rekordszintű deficit keletkezett – derül ki az amerikai pénzügyminisztérium jelentéséből.
A januári deficit 128,64 milliárd dollárt tett ki ugyanis, míg egy évvel korábban ez az érték 21,93 milliárd dollár volt. A költségvetés bevételei januárban 7,5 százalékkal, 513,294 milliárd dollárra nőttek, szemben az egy évvel korábbi 477,32 milliárd dollárról.
A kiadások ennél jelentősebben, 38,6 százalékkal ugrottak meg, így 641,935 milliárd dollárt tettek ki az egy évvel korábbi 499,25 milliárd dollár után. Ennek azonban részben technikai okai voltak, mivel januárra hoztak előre számos kifizetést, amit február 1-jén kellett volna teljesíteni, de ez a nap szombatra, szabadnapra esett.
Az Egyesült Államok költségvetési hiánya az október 1-jén kezdődő pénzügyi év első négy hónapjában is rekordszintű volt, 839,585 milliárd dollárt tett ki, ami 58 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A négy hónapban a bevétel 0,7 százalékkal, 1596 milliárd dollárra, a kiadás 15,1 százalékkal, 2436 milliárd dollárra nőtt.
A 2024-es pénzügyi év 1832,8 milliárd dolláros hiánnyal zárult, ami 8,1 százalékkal nagyobb a megelőző évben feljegyzettnél. A deficit a 2024-es pénzügyi évben a hazai össztermék (GDP) 6,4 százaléka volt az egy évvel korábbi 6,2 százalék után.
Minden idők legnagyobb nominális költségvetési hiányával zárta 2024-et Románia – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium.
Tavaly a kormányzati kiadások 152,72 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket. A korábbi rekordot a 2020-as 101,798 milliárd lejes költségvetési hiány jelentette.
A GDP-arányos deficit 2024-ben 8,65 százalék volt, aminél magasabb értéket, 9,5 százalékot csak 2020-ban mutatott a statisztika.
A 2024-es költségvetés tervezetében a román kormány 5 százalékos GDP-arányos deficittel számolt.
Tavaly 547,60 milliárd lejt tettek ki a román államháztartás bevételei, 10,4 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi szintet. A költségvetési kiadások 19,1 százalékkal emelkedtek, 727,32 milliárd lejre.
Hatalmas költségvetési hiányt ért el Románia. Az év utolsó két hónapjában pusztán hitelből finanszírozza magát, ami olyan rossz gazdaságpolitikára mutat, mint sehol máshol az unióban. Az ország sürgős pénzügyi reformokra szorul.
Aggasztó képet fest Románia államháztartásáról egy friss európai tanulmány. Az Agenda Austria kutatóintézet elemzése szerint az ország már október 24-én elköltötte teljes éves bevételét, így az EU-ban egyedülálló módon több mint két hónapot kizárólag hitelből finanszíroz. A 8 százalék fölé várható költségvetési hiány és a növekvő adósságteher sürgős gazdasági reformokat sürget, miközben más uniós országok jóval felelősebb gazdálkodást folytatnak – írja a Magyar Nemzet a Maszol cikke alapján.
Aggasztó helyzetben van Románia
Egy friss tanulmány szerint Románia pénzügyi helyzete az Európai Unióban a legsúlyosabb. Az ország már október 24-én elköltötte az idei teljes költségvetési bevételeit, így az év fennmaradó részében hitelekből él.
A tanulmány készítői szerint ez meggyengült költségvetési helyzetet demonstrál. Rámutattak, hogy más tagállamok is küzdenek hasonló problémákkal, de nem ilyen mértékben, mint Romániában.
Románia jelenlegi gazdálkodása olyan, mint egy nagy lábon élő dzsentrié, akinek lyukas a nadrágja és a cipőtalpa. Az ország sürgős pénzügyi reformokra szorul, ha el akarja kerülni a további eladósodást és gazdasági nehézségeket.
Az idei román költségvetési hiány várhatóan meghaladja a 8 százalékot, és mintegy 150 milliárd lej hitelt (30 milliárd euró) kell felvennie a kiadások fedezésére. Emellett a korábbi hitelek kamatai is tetemes terhet rónak az országra, idén körülbelül 37 milliárd lejt (8 milliárd eurót) emésztenek fel.
A francia parlamentben előzetesen támogatták azt a javaslatot, amely kötelezné a polgárokat arra, hogy évente hét órát dolgozzanak ingyen, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt. Erről a Reuters hírügynökség számolt be.
Az Élizabeth Duano jobbközép szenátor által javasolt módosítás a 2025-ös költségvetéshez előírja, hogy a franciáknak évente további hét órát kell dolgozniuk, amelyért nem kapnak bért.
Ugyanakkor a munkáltatóknak ezen órák után további társadalombiztosítási járulékokat kell fizetniük.
A várakozások szerint az intézkedés körülbelül 2,5 milliárd euró bevételt hoz majd a költségvetés számára az extra munkavállalói járulékok révén. Azonban ezt még elutasíthatják a költségvetés végső megszavazásakor.
Bár előre sejteni lehetett, hogy a közelgő választások miatt minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány, ez pedig 8 százalék körülire növeli az amúgy is igen magas költségvetési hiányt – ezt nyilatkozta a Krónika Online-nakBálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
A lap emlékeztet rá, hogy román kormány is kénytelen volt nemrég beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, amit időközben 6,9 százalékra emelt. Ugyanakkor az Európai Bizottság becslései szerint a deficit még ennél is magasabb lesz, és 7 százalék körül alakul, de még az uniós testületnél is van a legpesszimistább.
A román Költségvetési Tanács előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Mindez nem független attól, hogy Romániában idén választási szuperév van, összesen négy választást tartanak:
először, június elején az Európai Parlamenti képviselőit és az önkormányzatokat választotta meg egyidejűleg Románia,
ezt követően december 1-jén rendezik meg parlamenti választást,
majd jön az államelnök-választás első fordulója november 24-én, második fordulója pedig december 8-án.
A választási osztozkodás jegyében emelkedtek például jelentősen, 40 százalékkal a nyugdíjak Romániában idén nyáron, de a minimálbér is kétszer fél év leforgása alatt. A jegybankár szerint ennek azonban meg lesz böjtje, és figyelmeztetett, hogy egyelőre nem körvonalazódik, hogy a következő kormány a választások után hogyan fogja mérsékelni, a költségvetési hiányt, pedig ennek a módja nagyon jelentősen befolyásolhatja az inflációnak az alakulását is.
Közgazdász szemmel nem nagyon látja azt sem, hogyan lehetne adóemelések nélkül gyors ütemben érezhetően mérsékelni a költségvetési hiányt.
Szerinte mindez azért probléma, mert ha nem oldódik meg, és nem történnek határozott lépések, akkor előbb vagy utóbb a piacok fognak megbüntetni, tehát egyszerűen elfogy majd a finanszírozás, nem lesz olyan befektető, aki hajlandó lenne a román költségvetést finanszírozni.
Jelezte, hogy egy hete is 346,7 millió lej kölcsönt vett fel a román állam különböző bankoktól.
Több mint 40 milliárd font éves többletbevételt irányoz elő adó- és járulékemelések révén a brit pénzügyminiszter által szerdán beterjesztett költségvetési tervezet.
Rachel Reeves, aki a londoni alsóházban ismertette a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány első költségvetési indítványát, úgy fogalmazott: nem szabad alábecsülni az előző, konzervatív párti kormánytól örökölt közfinanszírozási helyzet súlyosságát.
Reeves már a választások után nem sokkal bejelentette, hogy a 14 évi kormányzás után ellenzékbe került konzervatívok 22 milliárd font fedezetlen közfinanszírozási köztelezettségekkel adták át az államkasszát, és ezért hatalmas mértékben emelni kell a költségvetés bevételeit.
A szerdán ismertetett, a piacokon és az elemzői közösségen belül feszült figyelemmel várt költségvetési tervezet éves átlagban 41,1 milliárd font adó- és járulékemelést tartalmaz a 2029–2030-ig terjedő előrejelzési időszakra.
A bevételnövelő intézkedéscsomag legnagyobb egyedi eleme a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítás 1,2 százalékpontos emelése.
A kormány egyedül ettől a lépéstől évi 25 milliárd font többletbevételt vár a jövő áprilisban kezdődő következő pénzügyi évtől.
Az értékpapírforgalmazás nyereségére kivetett tőkejövedelmi adó 20 százalékról 24 százalékra emelkedik, a dohánytermékek jövedéki illetéke az aktuális inflációs ütemet 2 százalékponttal meghaladó mértékben növekszik.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is leszögezte, hogy a költségvetésben „fájdalmas” intézkedésekre lesz szükség a konzervatív párti kormánytól örökölt több tízmilliárd fontos finanszírozási hiány felszámolására.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi kimutatása szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósságráta 100 százalék közvetlen közelében jár. Az ONS hangsúlyozta, hogy legutóbb az 1960-as évek elején volt hasonló szinteken a közfinanszírozási szektor adósságterhe.
A brit kormány számára hivatalos makrogazdasági és közfinanszírozási előrejelzéseket készítő független elemzőműhely (Office for Budget Responsibility, OBR) nemrégiben összeállított, modellszámításokra alapuló tanulmányában közölte: ha nem történik jelentős korrekció az államháztartási politikában, a GDP-arányos brit államadósságráta a következő évtized végéig 274 százalékra, az utána következő időszakban 300 százalék fölé emelkedne.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, miközben előrevetíti, hogy a világszintű államadósság 2024 végére meghaladhatja a 100 000 milliárd dollárt – írta meg a Cnbc.
Az IMF éves Fiscal Monitor jelentésében arra figyelmeztet, hogy az évtized végére a globális államadósság elérheti a világ GDP-jének 100%-át.
A növekvő adósságszint jelentős része az Egyesült Államokra és Kínára koncentrálódik. A szervezet becslése szerint, ha ezt a két országot kizárnák a számításokból, a globális GDP-arányos államadósság mindössze 20% körüli értékre csökkenne.
Vitor Gaspar, az IMF fiskális ügyekért felelős igazgatója hangsúlyozta: „Az államadósság rosszabb lehet, mint amilyennek látszik.” Hozzátette, hogy a kormányok adósságszámításai gyakran optimista előfeltevéseken alapulnak, és hajlamosak az alulbecslésre.
A jelentés rámutat arra, hogy a kormányok „fiskális politikai trilemmával” néznek szembe. Egyrészt a biztonság és a növekedés érdekében többet kellene költeniük, másrészt szembe kell nézniük a magasabb adókkal szembeni ellenállással, miközben az államadósság szintje egyre kevésbé fenntartható.
Különösen nehéz helyzetben vannak a Szaharától délre fekvő afrikai országok. Ezekben az államokban a szegénység enyhítését célzó kiadások szükségessége, az alacsonyabb adózási képességek és a kedvezőtlenebb finanszírozási feltételek együttesen jelentenek kihívást.
Az IMF figyelmeztet, hogy a fenntarthatatlan adósságszintek miatt fennáll a hirtelen eladások veszélye a piacokon, ha a befektetők túlságosan rossznak ítélik meg egy ország költségvetési helyzetét. Ez a bizonytalanság még a magasabb adósságtűrő képességgel rendelkező fejlett gazdaságokban, például az Egyesült Államokban és Kínában is problémát jelenthet, és magasabb hitelfelvételi költségekhez vezethet más országokban is.
Leállították az ukránoknak az eVidnovlennya nevű program keretében folyósított kifizetéseket. Azok a polgárok, akik jelentkeztek és rendelkeznek megfelelő tanúsítvánnyal, nem kaphatnak pénzeszközöket ezen igazolások alapján. Emiatt a lakáseladókkal kötött korábbi megállapodásaik felbomlanak.
Oljha Szmahljuk-Vaszilevszka parlamenti képviselő elmondta, mi történt.
A képviselő szerint egy bucsai család kérése kényszerítette a témával foglalkozni, akik nem kaptak támogatást. Az emberek panaszkodnak, hogy találtak elfogadható lakást, amelyet ezekből a támogatásokból megvásárolhattak volna, kauciót is sikerült adniuk a tulajdonosnak. De mint kiderült, nem kaptak pénzt.
Az infrastrukturális tárca képviselői kifejtették, elfogyott a pénz azon a nem költségvetési külön számlán, amelyről e program finanszírozására utaltak pénzt. Jelenleg nem állnak rendelkezésre eszközök, és nem tudni, hogy mikor lesznek.
Ezenkívül az illetékes minisztérium arról számolt be, hogy Ukrajna kerethitel-megállapodást kötött az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával, hogy forrásokat vonzzon a program finanszírozásához. Egyelőre azonban nem érkeztek meg a források az infrastrukturális tárca nyitott számlájára, és nem tudni, mikor érkeznek meg.
Ukrajna privatizációk sorának segítségével tömné be a költségvetési lyukakat és fedezné a hadsereg kiadásait a háború folytatásához, többek között a kijevi a Majdan fölött tornyosuló Hotel Ukrajna is magánkézbe kerülhet.
Az ukrán történelem fontos eseményeinek szemtanújáért az állam mintegy 25 millió dollárt szeretne kapni a privatizáció során. Számos más állami nagyvállalat is magánkézbe kerülhet, ami az ukránok reményei szerint nemcsak azonnali bevételt hoz az államnak, de a gazdasági növekedést is segítheti a magántőke bevonásával és munkahelyek teremtésével.
Pláza, bánya is eladó
Az eladásra kínált eszközök között a szálloda mellett olyan cégeket is találhatunk, mint egy kijevi óriáspláza vagy épp több bányászati és vegyipari cég. Olekszij Szobolev helyettes gazdasági miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy ezzel a makrogazdasági helyzet stabilizálása a cél.
Azonban a privatizáció csupán csepp a tengerben az 5 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal küzdő ország számára, amit az is jelez, hogy a kormány által kitűzött cél minimum 100 millió dollár, ami eltörpül a deficit árnyékában.
A The New York Times írása szerint azonban sokan tartanak a magánosításokat gyakran övező korrupciótól, miközben a háborús helyzet miatt az állami vagyonért kapott összeg is alacsonyabb lehet annál, mint amit a háború előtt kaphattak volna.
Jevgeny Bartanov az amerikai lapnak elmondta, hogy a privatizáció csak kormányzati garanciák és szavatosságok mellett lehet sikeres. Ukrán kormányzati források szerint ugyanakkor a privatizáció által teremtett munkahelyek és adóbevételek miatt megérheti akár a háború miatt nyomott árakon is értékesíteni a cégeket.
Sok állami cég ma már ténylegesen nem is működik
A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna is rosszul vezetett és eladósodott állami cégek sorát örökölte, amelyekből még mindig 3100 van állami tulajdonban, ezeknek mindössze fele működik ma is, és csak 15 százaléka nyereséges. Tavaly az öt legnagyobb veszteséget felhalmozó ukrán állami cég 50 millió dolláros mínusszal zárt.
Az állami vagyonkezelő ügynökséget vezető Vitalij Koval szerint ez a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan, minden kiadást ellenőrizni kell. A vezető elárulta azt is, hogy a héten az ügynökség Berlinben hirdették meg a privatizációs lehetőségeket egy konferencián. Koval szerint az állami vállalatok a korrupció és más bűncselekmények melegágyát is jelentik, ezért az állami vagyonkezelő most triázst végez, hogy megállapítsa, mely cégeket kell privatizálni, felszámolni vagy továbbra is állami kézben tartani.
A kormány végső célja, hogy mindössze száz vállalat maradjon az állam kezében.
Koval azt is elmondta, hogy a privatizáció segítségével felhajtott pénzből lehetséges megvásárolni azokat a fegyvereket is, melyekkel a gyárak megvédhetők. Ezért azok eladása valójában jobban megéri, mint hagyni, hogy az oroszok elpusztítsák vagy elfoglalják őket.
Azonban a múltbéli privatizációk gyakran csak az oligarchák vagyonosodását szolgálták, vagy épp éveket csúsztak olyan kérdések miatt, mint hogy mi legyen a vállalatok által felhalmozott adóssághegyekkel.
Az eladásra kínált cégek között van az Egyesült Bányászati és Vegyipari Vállalat is, a világ egyik legnagyobb titániumtermelője, melyet azonban korábban már háromszor próbáltak privatizálni, sikertelenül.
Ha a negyedik aukció sikerrel jár, azzal a minimális célt akár el is érheti az ukrán kormány, ugyanis a tranzakció előkészítésénél közreműködő BDO Ukrajna szerint a licit nagyjából 100 millió dollárról indul, és már hét érdeklődő is jelentkezett a cégért.
A privatizációval Ukrajna azt is szeretné bizonyítani, hogy a háború alatt is lehetséges külföldi tőkét vonzani az országba, még ha elismeri is, hogy ez kihívás a jelenlegi helyzetben.
Nagyot nőttek ugyan az orosz költségvetés bevételei, de a kiadásai még nagyobbat.
Az orosz költségvetés idei első négyhavi hiánya jóval felülmúlta a május közepén előzetesen ismertetett számot, és a deficit több mint a kétszerese lett az idei évre tervezettnek – derül ki az orosz pénzügyminisztérium honlapjára fölkerült adatokból.
Végleges számítások szerint az április végével záródott négy hónap hiánya 3963 milliárd rubel lett. Az előzetes adat 1484 milliárd rubel deficitről szólt. Az idei év egészére előirányzott hiány 1595 rubel, a GDP 0,9 százaléka. A tavalyi első négy hónapban a büdzsé deficitje 3049 milliárd rubel, a GDP 1,8 százaléka volt.
A pénzügyminisztérium pénteken ismertetett végleges számításai szerint a költségvetés négyhavi bevétele 8864 milliárd rubel volt, 13,9 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A kiadás 18,4 százalékkal, 12 ezer 830 milliárd rubelre emelkedett.
A május közepén ismertetett előzetes számításokban lényegesen nagyobb, 11 ezer 684 milliárd rubel bevétel és némileg nagyobb, 13 ezer 168 milliárd rubel kiadás szerepelt.
