Ukrajna a román fekete-tengeri kikötőn, Konstancán keresztül idén januárban 436 ezer tonna ukrán gabonát exportált, míg az előző év azonos hónapjában a kivitel 700 ezer tonnát tett ki. Ez éves szinten 38 százalékos zsugorodásnak számít. Mindez aggodalmat keltett az üzemeltetőkben, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta kialakított exportútvonalak fokozatosan elsorvadnak.
A konfliktus előtt elhanyagolható volt Kijev Konstancán keresztüli kereskedelme, azonban a háború alatt jelentősen nőtt a forgalom: 2022-ben 8,6 millió tonnára bűvölt, tavaly pedig 14 millió tonnára emelkedett. A kikötőüzemeltetők, a logisztikai cégek és a vasúttársaságok mind beruházásokat eszközöltek az ukrán gabona kezelésére szolgáló kapacitás növelése érdekében – írja a Reuters.
A befektetéseket az Európai Unió is támogatja, azonban a szállítmányok elmaradása feleslegessé teheti a költséges fejlesztéseket. Ugyanakkor az elemzők egy része szerint tavasszal ismét nőhet a forgalom, most pedig ideiglenes szünetet látunk. Az ukrán gazdák ugyanis haboznak eladni ilyen alacsony árakon, miközben az ország a fekete-tengeri gabonafolyosón is egyre többet tud exportálni.
Az ukrán gabona útja
Az orosz–ukrán háború kirobbanása után az orosz flotta blokkolta a kikötőket, és az ukrán élelmiszerek nem jutottak ki a világpiacra. Azonban a felek 2022. júliusban megállapodást kötöttek az ENSZ és Törökország közvetítésével: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és António Guterres ENSZ-főtitkár memorandumot írt alá az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák világpiaci szállításának megkönnyítéséről.
Ezzel egy időben a kijevi delegáció szerződést írt alá Törökországgal és az ENSZ-szel a gabonaexportról. A fekete-tengeri gabonaegyezmény lehetővé tette az ukrán gabonaexportot három ukrán kikötőből (Csornomorszk, Odessza, Juzsnij) egy védett tranzitfolyosón keresztül. A megállapodást novemberben, majd tavaly márciusban is meghosszabbították, és július 17-ig volt érvényes.
Moszkva azonban nyáron közölte: az alkut csak akkor hosszabbítják meg újra, ha az Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosszelkozbank) ismét része lesz a SWIFT-rendszernek. Ez nem történt meg, így a megállapodás is megszűnt. A felek között Recep Tayyip Erdogan török elnök próbált közvetíteni, sikertelenül. Az Európai Tanács szerint 2023 májusáig több mint 30 millió tonna gabona jutott a világpiacra a szerződésnek köszönhetően.
A fekete-tengeri gabonaegyezmény elhalása komoly aggodalmakat váltott ki globálisan, de végül Kijev sajátos megoldást eszelt ki. Majdnem ezer kilométeres utat megtéve az ukrán, román, bolgár, majd török nemzeti szuverenitás alatt álló tengerrészeken – a parttól számított mintegy 20 kilométeres, 12 tengeri mérföldes sávban – közlekednek a gabonával megrakott teherhajók a Boszporusz felé, hogy kiérjenek a Földközi tengerre.
Kijev szerint az ukrán mezőgazdasági export a fekete-tengeri gabonafolyosón már közelíti a háború előtti volument, de az árak esése miatt mégis csökkent a bevétel. Keleti szomszédunk a szárazföldi kivitelt is növelte, ez azonban feszültséget keltett a kelet-közép-európai országok és Ukrajna közt, mivel az olcsó gabona lenyomta a térség árait, ami nagy érvágás a térség gazdáinak, akik az ukrán gabona és más okok miatt tüntetnek.
Az elmúlt hónapokban a romániai Konstanca vált az ukrajnai gabonaexport legfontosabb csomópontjává. Azonban hiába tudják itt a leggyorsabban hajóra rakni a gabonát egész Európában, a kapacitás még mindig messze van a szükségestől. A helyi cégek pedig nem szeretnének olyan eszközökbe beruházni, amelyekre a háború után már semmi szükség nem lesz.
Mivel az orosz hadsereg blokád alatt tartja a fekete-tengeri ukrán kikötőket, két lehetőség maradt az ukrán gabonaexportra: az árut vagy közúton és vasúton Lengyelország, majd a Balti-tenger felé tudják szállítani, vagy uszályokkal átúsztatják a Dunán Románia felé.
A konstancai kikötőből aztán már egyenes az út a Földközi-tengerre, ráadásul egész Európában itt tudják a legtöbb gabonát átpakolni egy nap alatt. A kapacitás azonban még az elmúlt időszak bővítései ellenére is elégtelen.
„Ha továbbra is segíteni szeretnénk az ukrán gazdáknak, akkor olyan berendezésekre lesz szükségünk, amelyekkel növelhetjük a feldolgozási kapacitásunkat. Ez olyan beruházásokat jelent, amelyeket csak részben tudunk vállalni. Csak azokat az eszközöket tudjuk beszerezni, amelyekre a háború után is szükség lesz. Amire nem, nos, azokat senki sem fogja megvenni” – magyarázta a kikötőt üzemeltető cég, a Comvex operatív igazgatója, Dan Dolghin az AP hírügynökség tudósítójának.
Klaus Iohannis román elnök a múlt héten Kijevben arról beszélt, hogy országa aktívan próbál megoldást találni az ukrán gabonaexport problémájára. A helyzet azonban hamarosan még rosszabb lehet. Hogy miért, arról az ukrán mezőgazdasági miniszter helyettese, Markian Dmitrasevics beszélt az Európai Parlament képviselőinek:
„Az európai országok egy hónapon belül elkezdik az aratást. Véleményünk szerint a romániai Konstanca kikötője leginkább az európai cégekkel fog együttműködni, a kapacitásait ezen vállalatok exportja fogja lekötni. Ez tovább nehezíti majd az ukrán termékek kivitelét.”
A háború kezdete óta Ukrajna nagyjából egymillió tonna gabonát tudott exportálni Konstanca kikötőjén keresztül. Az ország raktáraiban azonban még több mint húszmillió tonna várakozik arra, hogy valahogyan elszállítsák.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
