Augusztus 26. és szeptember 24. között 28 137 kilogramm elpusztult halat gyűjtöttek össze a Csernyihiv megyei Szejm és Deszna folyóból.
Ezt Szerhij Zsuk, a régióban működő Állami Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője számolt be a Suspilnénak adott interjújában.
Az ökológusok számításai szerint a környezetben okozott kár összege jelenleg 338 millió 16 ezer 551 hrivnya. Hozzátette, hogy a szennyezettség nem magas (39 mg/m3, a norma pedig 30 mg/m3), azonban mégis megfigyelhető a „folyó betegsége”.
Huszonkét ország támogatta a héten Párizsban tartott globális pénzügyi csúcstalálkozón, hogy a hajózási ágazat üvegházhatású gázkibocsátására adót vessenek ki – írja a Bloomberg.
Franciaország, Spanyolország, Norvégia és Portugália is azok között van, akik támogatják „a nemzetközi hajózási ágazat üvegházhatású gázkibocsátására kivetett adó elvét”. Mi több, a javaslatot az Európai Bizottság is támogatja.
A támogatók listáján azonban jelenleg nem szerepel a világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína. Ugyanakkor Janet Yellen pénzügyminiszter úgy fogalmazott, megvizsgálják a javaslatot.
A hajózási ágazat a világkereskedelem több mint 80%-át bonyolítja le, és az ember által okozott CO2-kibocsátás mintegy 3%-áért felelős. Megadóztatása segítene áthidalni a különbséget az olcsó fosszilis üzemanyagok és a korszerűbb hajtóanyagok, például metanol vagy az ammónia tiszta változatai köz
Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében – közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) kedden.
Az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása júliustól szeptemberig 881 millió tonnát tett ki a jelentés szerint, ez hat százalékkal több az előző év azonos negyedévében mért adatokhoz képest. A növekedés nagyrészt a gazdasági fellendülés hatásának tudható be – írták.
A tavalyi év harmadik negyedévében a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátása a feldolgozóipar (a teljes kibocsátás 23 százaléka), a villamosenergia-ellátás (21 százalék), valamint a háztartások és a mezőgazdaság (mindkettő 14 százalék) számlájára írható.
A koronavírus-járványt megelőzően, 2019 harmadik negyedévében – mielőtt a járvány miatt számos gyárat zártak be és sok vállalkozás függesztette fel tevékenységét szerte a világon – az EU-ban mintegy 891 millió tonna károsanyagot bocsátottak ki. Az adatok szerint 2020 első negyedévében, amikor a koronavírus-fertőzések első hulláma jelentkezett Európában, az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 740 millió tonnára zuhant – közölték.
Az uniós hivatal kiemelte, hogy 2021 harmadik negyedévében a kibocsátások leginkább Szlovéniában csökkentek, 2,6 százalékkal 2020 azonos negyedévéhez képest, míg Luxemburgban 2,3 százalékkal, Hollandiában 1,6 százalékkal volt kevesebb a kibocsátás. A legnagyobb kibocsátásnövekedést Bulgáriában (22,7 százalék), Lettországban (16,2 százalék) és Görögországban (13,1 százalék) jegyezték fel.
A 2020 és 2021 harmadik negyedéve közötti gazdasági fellendülés hatása ellenére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hosszú távú trendje az EU-ban folyamatos csökkenést mutat – tették hozzá.
December 10-től Ukrajnában bevezethetik a műanyag tasakok minimális kiskereskedelmi árát (egy tasak ára+áfa): fogantyú és oldalhajtás nélküli – 2 hrivnya, fogantyú nélküli és oldalsó hajtásokkal; fogantyúval és oldalhajtások nélkül – 2,5 hrivnya, fogantyúkkal és oldalsó hajtásokkal – 3 hrivnya.
A kormány erre vonatkozó határozattervezetét a gazdasági tárca kezdeményezésére beterjesztették szerdai kormányülésre, de akkor a tárca azt kérte, hogy halasszák el annak tárgyalását a következő ülésig, számolt be az Interfax-Ukrajina.
Az értelmező dokumentum kimondja, a minimális árat a termelők költségei, a nyereség és a kereskedelmi árrések figyelembevételével számítják ki, és jelenleg az ilyen tasakok ára darabonként 1 és 3,99 hrivnya között mozog.
A Parlament idén júniusban fogadta el a műanyag tasakok forgalmazását korlátozó törvényt Ukrajna területén, amely felhatalmazást adott a kormánynak, hogy minimális kiskereskedelmi árakat állapítson meg azokat illetően. A törvény nem vonatkozik a hal, hús, ömlesztett termékek és jég elsődleges csomagolására szolgáló, 2023. január 1-ig felhasznált, lebomló és ultra vékony műanyag zacskókra.
A Planet Budapest 2021 program keretén belül konferenciát tartottak a Makkosjánosi Helikon hotelben, melynek központi témája a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és a hulladékkezelés volt.
Az összejövetelen Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke ismertette a jelenlegi helyzetet. Elmondása szerint sikerült 32 illegális hulladéklerakót likvidálni, továbbá több pet palack lerakó helyet is kialakítottak, viszont az igazi megoldást a Jánosi szemétfeldolgozó telep beindítása jelentené.
Az Európai Bizottság javaslatcsomagot mutatott be szerdán az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, a javaslat szerint 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű autók értékesítését, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie.
Az uniós bizottsági javaslat szerint a személygépkocsik és a kisteherautók ismertetett, szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási normái felgyorsítják az átállást a nulla kibocsátású mobilitásra, megkövetelve, hogy az új autók átlagos kibocsátása 2030-tól 55 százalékkal, 2035-től 100 százalékkal csökkenjen a 2021-es szinthez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak biztosítására, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra. Az elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénes feltöltés esetén 150 kilométerenként.
Mivel a légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, a bizotsági javaslat célzott intézkedéseket javasolt a kibocsátáskereskedelem kiegészítésére. A bizottság szerint a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU nevű uniós légiközlekedési kezdeményezés pedig arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátást végző vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat, úgynevezett e-üzemanyagokat az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU nevű tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára.
Kártérítést követel Srí Lanka annak a teherhajónak az üzemeltetőjétől, amely májusban gyulladt ki és június elején süllyedt el a szigetország partjainak közelében, s ezzel hatalmas környezeti katasztrófát okozott a Srí Lanka-i partok mentén – jelentették be szombaton Colombóban.
Rohita Abejgunavardena közlekedési és hajózási miniszter bejelentette, hogy első lépésben 40 millió dolláros kár megtérítése érdekében nyújtottak be keresetet a Szingapúrban bejegyzett MV X-Press Pearl üzemeltetője, az X-Press Feeders ellen. Abejgunavbardena kiemelte, hogy a mentőakció költségeit is szeretnék viszontlátni, s arról még becslés sem készült, hogy a helyi gazdaság mekkora károkat kénytelen a katasztrófa miatt elszenvedni. Ennek kiértékelésében Srí Lanka Ausztrália segítségét kérte.
Az MV X-Press Pearl majdnem két héten át lángolt Colombo közelében, majd június 2-án elsüllyedt, s a roncsból milliószám szabadultak ki műanyagszemcsék, melyeket a hajó Srí Lankára csomagolóanyag-gyártási alapanyagként szállított. A szennyezés halászati és turisztikai szempontból is fontos partszakaszokat érint mintegy 80 kilométer hosszan. Srí Lanka-i környezetvédők az ország történetének legsúlyosabb tengeri szennyezéséről beszélnek.
Kansana Vidzseszekera halászati miniszter azt jelentette be, hogy a 80 kilométeres érintett szakasz nagy részén feloldják a halászati tilalmat, amely csak egy kisebb szakaszon, a roncs közvetlen közelében marad érvényben. Hangsúlyozta, hogy a tilalom mintegy 20 ezer család életét érintette. Elmondta azt is, hogy 45 konténerben eddig mintegy 1200 tonna szennyező műanyagot és egyéb törmeléket gyűjtöttek össze, s az érintett partszakasz megtisztítása folytatódik. A takarítás egyik résztvevője az AFP francia hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy ez az 1200 tonna nagyjából a szennyeződés felét teszi ki.
Törökországot és Indiát követően az Egyesült Államokban is hamarosan betilthatják a Bitcoin és más kriptovaluták bányászatát. A New York-i törvényhozásban ugyanis a napokban nyújtottak be egy olyan javaslatot, ami pontosan ezt célozza, és külön engedélyhez kötné ezt a tevékenységet az állam területén.
Rachel May és Kevin Parker javaslatukat azzal indokolják, hogy a kriptovaluták bányászata súlyosan veszélyezteti az állam által kitűzött klímacélok elérését – ezért lenne szükség betiltásukra. A Bitcoin valóban a világ egyik – ha ugyan nem „a” – legkörnyezet-szennyezőbb hálózata, ami irdatlan mennyiségű energiát emészt fel és jelentős mértékben járul hozzá a széndioxid-kibocsátáshoz is.
Amennyiben a javaslatot elfogadják New York állam területén csakis olyan kriptobányák működhetnének a továbbiakban, amik képesek bizonyítani karbon-semlegességüket, és hogy nem veszélyeztetik a klímacélok elérést. Mivel ez drámai mértékben megdrágíthatná a Bitcoin után kutató adatközpontok üzemeltetését, valószínű, hogy ez effektív betiltaná az ilyenek üzemeltetését a legtöbb területen.
Korábban Bill Gates valamint a Berkshire Hathaway elnökhelyettese is úgy nyilatkoztak, hogy a Bitcoint az emberiség egyik legnagyobb ellenségének tartják, aminek minél előbbi betiltásával mindannyian csak jobban járnánk.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
