A koronavírus-járvány intenzitásának erősödése következtében a cupertinói techóriás elhalasztja dolgozóinak visszahívását, miközben 1 000 dollárral támogatja a kiskereskedelmi alkalmazottakat.
A döntést a vállalat vezérigazgatója, Tim Cook jelentette be egy vállalati e-mailben – adta hírül egy bennfentes iparági forráshra hivatkozva a CNN.
A cupertinói cég lépése a koronavírusos esetek számának növekedése és az omikron-variáns terjedéséhez köthető aggodalmak miatt történt. A hét elején az Apple visszaállította a kötelező maszkviselést az összes amerikai üzletében, néhányat pedig állítólag a rohamosan megugró esetszámok következtében be is zártak.
Több vállalat, köztük a Google, a Lyft, az Uber és az Amazon is többszöri alkalommal elhalasztotta az újranyitás időpontját, mivel a covid-járvány körüli bizonytalanság továbbra is kitart.
A pandémia kitörése környékén a Google és a Facebook is 1 000 dolláros prémiumot ajánlott fel alkalmazottainak, hogy segítsenek az otthonról történő munkavégzés költségeinek fedezésében.
Most az Apple is ugyanerre a lépésre kényszerült, így a dolgozók az otthoni munkaállomásokra megfelelő eszközöket tudnak majd vásárolni ebből az összegből.
Míg a koronavírus-járvány miatti válság egyes iparágakat erőteljesen sújtott, addig más területek felvirágoztak. Ilyen például a tudomány és a technológia területe. Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatalának számításai szerint a következő évtizedben megnőhet a matematikához, tudományhoz és technológiához köthető munkahelyek iránti kereslet – írja a CBNC.
A legnagyobb növekedést a számítástechnika és az információtechnológia területén prognosztizálják. A statisztikai hivatal ezt arra alapozza, hogy a vállalatok nagyobb hangsúlyt fektetnek a felhőalapú technológiára, az adatok gyűjtésére és tárolására, valamint az információbiztonságra.
A pandémia felgyorsította a tudományos és technológiai munkakörök iránti keresletet. A hivatal példaként a járványügyi, valamint az információbiztonsági szakembereket említette.
Az egészségügy az e-kereskedelem, a kormányzat, valamint az oktatás területén van most a legnagyobb kereslet az innovatív munkaerőre – mondta Megan Slabinski, a Robert Half nevű technológiai területen tevékenykedő munkavállalók toborzására szakosodott cég elnöke.
A járvány következtében ezeken a területeken egyre nagyobb követelmény a technológiai fejlődés. Láthattuk ahogy például az egészségügyben egyre inkább elterjed az e-diagnosztika, a kereskedelem területén is a virtuális tér nyert teret, az oktatás pedig szintén online zajlott a korlátozások idején – tette hozzá.
Ezért a kormányzati és az oktatási szervezetek is kénytelen voltak fejleszteni technológiai infrastruktúrájukat, ennek a szerepe pedig a jövőben még jobban felértékelődhet.
Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala szerint ezek a tudományos és technológiai munkakörök értelődnek fel leginkább az előttünk álló tíz évben:
Az IMF végrehajtó tanácsa úgy döntött, 28 országnak nyújt segítséget a koronavírus-járvány leküzdése terén. A hírt az UNN közölte az IMF sajtószolgálatára hivatkozva.
A Valutaalap úgy döntött, hogy az említett államok adósságából levonja a harmadik részlet összegét, melyet az államok a pandémia leküzdésére kell felhasználjanak.
A segélyben részesülő országok listáján Jemen, Afganisztán, Etiópia és Nigéria is szerepel.
A Német Közgazdasági Intézet (IW) becslései szerint Németország teljes hazai termékének csökkenése a járvány ideje alatt mintegy 250 milliárd euró, nyilatkozta Michael Güter, az intézet igazgatója, közölte a Jevropejszka Pravda a DW-re hivatkozva.
Szakértők számításai szerint 2021 első negyedévi lockdownja mintegy 50 milliárd euróba kerül a német gazdaságnak. Güter megjegyezte, hogy a koronavírus terjedése okozta válság soha nem látott sokk lett a német gazdaság számára. Bár az állami pénzügyi támogatás és a részmunkaidős program, amely gyakran segít elkerülni az elbocsátásokat, segítettek megelőzni a rosszabb következményeket, ám a kifizetések néha megkésve érkeznek.
Güter elmondása szerint Németországban jelenleg mintegy 5000 úgynevezett „zombivállalkozás” van, amelyek kizárólag az állami pénzügyi segítségnek köszönhetően léteznek, illetve azért, mert az országban ideiglenesen eltörölték a fizetésképtelen cégek csődbejelentése kötelezettségét.
Ennek ellenére, az IW igazgatója szerint 2020-ban Németországban mintegy 16 300 vállalat jelentett csődöt. Másrészt Németországban sok vállalat rengeteg pénzt tudott megtakarítani ebben az időszakban – például a külföldi és az országon belüli üzleti utak számának csökkentésével. A Német üzleti turisztikai szövetség becslései szerint a német vállalatok mintegy 50 milliárd eurót takarítottak meg a világjárvány kezdete óta az üzleti utak eltörlése miatt. Utóbbiak száma csaknem 90%-kal csökkent.
Izraelben megkezdődött a nyitás utolsó, harmadik szakasza, amelyben újraindult a vendéglátó- és szórakoztatóipar, valamint az oktatási rendszer a járványügyi előírások betartásának kötelezettségével, így szinte teljes egészében visszatért a normális kerékvágásba az élet – jelentette a helyi média vasárnap.
A kormány enyhítette a gyülekezési tilalmat: ezentúl zárt helyen tíz helyett húszan, a szabadban pedig 20 helyett 50-en lehetnek együtt.
A nyitást egy év után először könnyűzenei koncertekkel ünnepelték meg a tel-avivi Bloomfeld sportcsarnokban, ahol péntek délután és szombat este két népszerű énekes, Ivri Lider és Salom Hanoch koncertjét 500 fős közönség hallgathatta. A résztvevők maszkban, egymástól távol ültek, mindegyikük vagy már kapott koronavírus elleni védőoltást, vagy felgyógyult a Covid-19 betegségből. A jegyek szerdán negyed órával a koncertek meghirdetése után elfogytak.
Visszatérhettek az iskolapadokba a 12-16 évesek és a felsőoktatás hallgatói, de továbbra is maszkot kell hordaniuk és kis csoportokban tanulnak. Kinyithattak a vendéglők és a kávéházak is. A vendéglátó helyeken zárt térben csak a „zöld” igazolvánnyal rendelkezők, azaz a második oltást már legalább egy hete megkapók, illetve az igazoltan felgyógyultak ülhetnek, a többiek csak a kerthelyiségekben foglalhatnak helyet.
Szombat éjfélkor a repülőtéri szabályok változása nyomán hazaengedtek több száz külföldről visszautazó izraelit, akiket eddig karanténszállodákban helyeztek el. Megszűnt a sokat bírált engedélykérés a „kivételezési bizottságtól” a védőoltásban részesült izraeliek számára. Ők, ha találnak repülőjáratokat, szabadon ki- és beutazhatnak, de továbbra is engedélyt kell kérniük az Izraelbe készülő külföldieknek, valamint a még be nem oltott helyieknek, ha el akarják hagyni az országot.
Vasárnaptól ezer, de a kormány döntése szerint hamarosan naponta háromezer izraeli térhet haza a március 23-i parlamenti választásokra.
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint eközben ismét romlik a járványügyi helyzet, néhány napos csökkenés után újra 700 fölé emelkedett a súlyos esetek száma, és folyamatosan növekszik a fertőzési ráta.
A reprodukciós ráta, amely két hete még 0,7 volt, ismét meghaladja az 1-et, jelenleg 1,02-n áll, vagyis minden 100 vírushordozó 102 embernek adja át a fertőzést. Ha a reprodukciós ráta meghaladja az egyet, az azt jelenti, hogy terjedőben van a járvány.
A szombati pihenőnapon a szokásosnál kevesebb, 10 659 embert oltottak be először és 25 195-öt másodszor a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal. Az oltási kampányban eddig 4 929 084-en, az ország lakosságának 53 százaléka kapta meg az első, míg 3 716 439-en a második védőoltást is.
A 90 évnél idősebbek 94,9 százaléka, a 80 és 90 év közöttiek 92,4 százaléka, a 70 és 80 közöttiek 95,3 százaléka, és a 60-70 közöttiek 86,2 százaléka már legalább egy oltást kapott.
A katonai rádió vasárnap délelőtti műsora szerint az egészségügyi minisztérium szakemberei azt kérték, hogy csak akkor kezdődjön el a nyitás harmadik szakasza, ha már kétszer beoltottak legalább ötmillió embert, de a koalíció mindkét fő pártjának, a Likudnak és a Kék-Fehér pártnak is érdeke volt az emberek közérzetét javító intézkedés két héttel a választások előtt, és ezért a kormány a szakvéleményekkel szemben döntött.
A koronavírus-járvány ügyeiért felelős biztos, Nachman As bejelentette, hogy naponta követik a fertőzési adatokat, és ha szükséges lesz, akkor visszakoznak, vagyis ismét zárlatot rendelnek el bizonyos területeken, vagy korlátozó intézkedéseket hoznak, és reményét fejezte ki, hogy felelősségteljes döntések születnek a választások előtt is.
A nyitás sikerével kapcsolatban reményre ad okot a vakcinázás bizonyított hatékonysága, ugyanis az oltási kampány december 20-i kezdete óta 6095 ember került koronavírus okozta szövődmények miatt kórházba Izraelben. Közülük csak 175-en, kevesebb mint 3 százalék volt olyan, aki úgy betegedett meg, hogy megkapta a második védőoltást is legalább egy héttel korábban.
A szombaton elvégzett 45 938 tesztből 1923 bizonyult pozitívnak, ami 4,3 százalékos arányt jelent. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 40 650 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, a SARS-CoV-2 vírus okozta szövődményekkel 1155 embert ápolnak kórházakban, közülük 724-en súlyos esetnek számítanak, 210-en lélegeztetőgép segítségére szorulnak. A betegség tavaly február óta 5861 életet követelt Izraelben.
A koronavírus-járvány közepén az ápolók megdolgoznak kenyereikért, Portugáliában azonban az Európai Uniós tagállamok közül jócskán alul vannak fizetve az egészségügyi dolgozók.
A politikusok, hírességek és Portugália lakossága a pandémia kitörése óta rengetegszer meghálálták különféle gesztusokkal a frontvonalakban tevékenykedő ápolók és orvosok munkáját, ám a nővérek szerint ezzel szemben inkább elfogadható fizetéseket érdemelnének.
“A politikusok azt hiszik, ők a legjobbak a világon, miközben már évek óta nem kaptunk fizetésemelést. A tapsolás és a folyamatos hála nem oldja meg a problémáinkat” – mondta a 30 éves Ines Lopes nővér, aki az egyik lisszaboni kórház intenzív osztályán ápolja a koronavírusos betegeket.
A portugál egészségügyi rendszerben összesen 45 500 ápoló dolgozik, 50 százalékuk átlagosan havi bruttó 1 205 eurót keres, amelyből még levonódik az adó, így 980 euró marad a zsebükben, ami csupán 315 euróval több a minimálbérnél – adta hírül a Reuters.
Még azok is ugyanannyi fizetést kapnak, akik lassan két évtizede dolgoznak. Lopes 2012-ben, a nagy portugál gazdasági krízis közepette végezte el a nővérképző főiskolát, és egy éven keresztül állást keresett, mire végül egy kórház felvette.
A fizetése az elmúlt közel nyolc év során egyszer sem változott, emelésre még akkor sem került sor, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna. Habár a kormány 2018-ban feloldotta a nyilvános szektor karrierlétráján való felfelé lépkedést megakadályozó rendeleteket, a nővéreknek legalább egy évtizedet kell dolgozniuk, hogy egyáltalán bónuszhoz juthassanak.
2020 márciusában a döntéshozók bejelentették, hogy az ápolók 0,3 százalékos béremelését indítványozták, ám ezt a minimális növekedést a portugál orvosi és nővéri kamara jelentéktelennek tartja.
A német kormány 13,1 millió euró támogatást nyújt Ukrajnának a koronavírus-járvány elleni védekezésre, ezen belül kórházak korszerűsítésére és orvosi eszközök vásárlására – hozta nyilvánosságra hétfőn a megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán minisztérium sajtóosztálya.
A közlemény szerint a támogatási és a projektmegállapodást Olekszij Reznyikov tárcavezető, valamint Olaf Zymelka, a német állami befektetési bank (KfW) igazgatója és Andrij Laktyionov, az Ukrán Szociális Beruházási Alap (UFSZI) ügyvezető igazgatója írta alá hétfőn Kijevben.
A megállapodás öt kelet-ukrajnai régióban végrehajtandó fejlesztésekre vonatkozik, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyékre, valamint Donyeck és Luhanszk megyék ukrán ellenőrzés alatt részeire.
A projekt kiterjed egészségügyi intézmények korszerűsítésére, alapvető orvosi felszerelések és berendezések beszerzésére, koronavírusos betegek járóbeteg-diagnosztizálásához, valamint kezeléséhez szükséges eszközök beszerzésére. Németország a támogatást a KfW bankon keresztül nyújtja Ukrajnának, a hároméves projektet az UFSZI hajtja végre.
Mivel Kína sikeres választ adott a koronavírus-járványra, az ázsiai ország gazdasága még az évtized vége előtt, 2028-ban lehagyja az amerikai gazdaságot.
A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) nevű brit elemzőintézet eddig azzal számolt, hogy Kína 2033-ban előzi majd meg a világ jelenleg legnagyobb gazdaságát, ám a Covid-19-járvány hatásai, valamint a pandémiára adott válaszok miatt ez már 2028-ban be fog következni. „Arra számítunk, hogy 2021-től kezdve az USA gazdasága fokozatosan csökkenő részét adja majd a világ GDP-jének, és így Kína megelőzi a jelenlegi világelsőt” – jósolja a CEBR.
A dw.com német hírportál által idézett tanulmány szerint a 2033-as dátum megváltoztatása mögött elsősorban az áll, hogy Kína másféle, hatékony választ adott a koronavírus-járványra és az idejében hozott szigorú lezárások miatt sikerült alacsonyan tartani a fertőzöttek számát. A CEBR szerint 2021-ben az USA-ban is viszonylag gyors lesz a növekedés, ám 2022-től kezdve újabb lassulás várható. Az USA átlagosan évi 1,6 százalék körüli növekedésre számíthat, míg Kínában ez a szám 2021–2025 között 5,7 százalék körül mozog majd. 2026–2030 között Kína is lassul majd, ott 4,7 százalékos átlagos évi bővülésre lehet számítani.
A CEBR szerint a 2030-as évek elejéig Japán marad a világ harmadik legnagyobb gazdasága, ám ekkor India kerül fel a harmadik helyre.