835 millió hrivnya – ennyi volt azoknak a beszerzéseknek az összértéke, amelyeket az év első három hónapjában a Nyugati Állami Audit Szolgálat kárpátaljai irodájának munkatársai ellenőriztek. Több mint 418 millió hrivnya – ennyi szabálytalanságot állapítottak meg, ebből 1,1 millió hrivnya olyan jogsértés, amely pénzügyi és anyagi veszteségekhez vezetett.
Az auditorok 60 közbeszerzési monitoringot és 3 ellenőrzést végeztek, és megállapították:
18 esetben a megrendelők nem tartották be a jogszabályokat a pályázatok elbírálásakor, illetve azok elutasításakor vagy el nem utasításakor, valamint a tenderek/egyszerűsített eljárások visszavonásának elmulasztásakor;
4 esetben megsértették a közbeszerzési információk közzétételének rendjét;
5 esetben nem tartották be az előírt eljárásokat, illetve a beszerzési eljárás kiválasztásának és alkalmazásának jogszerűségét;
4 esetben a megrendelők nem tartották be a jogszabályokat a szerződések megkötésekor és azok módosításakor;
16 esetben egyéb szabálytalanságokat észleltek a közbeszerzések területén.
47,6 millió hrivnya értékben sikerült megelőzni a jogsértéseket: az ellenőrzések eredményeként a megrendelők 6 tendert töröltek több mint 37,8 millió hrivnya értékben, valamint 10 szerződést bontottak fel 9,7 millió hrivnya értékben. További 77,3 ezer hrivnyával csökkentették a szerződéses árakat a mennyiség és minőség változtatása nélkül. 112,9 ezer hrivnya értékben térítettek vissza jogtalan kiadásokat és veszteségeket.
A közbeszerzési jogszabályok megsértése miatt 19 közigazgatási jegyzőkönyvet vettek fel, 8 személyt vontak felelősségre; a bírságok teljes összege meghaladja a 61 ezer hrivnyát.
A Kárpátaljai Állami Auditálási Hivatal munkatársai januárban több mint 26,6 millió hrivnya értékű jogsértést tártak fel közbeszerzések során.
Összesen 18 ellenőrzést végeztek, amelynek keretében 59,8 millió hrivnya értékű közbeszerzést vizsgáltak, s több mint 26,6 millió hrivnya értékű jogsértést tártak fel.
Több mint 3,2 millió hrivnya értékű jogsértést sikerült megelőzni. Az ellenőrzések eredményeként a megrendelők 4 közbeszerzési eljárást töröltek, amelyek összértéke meghaladta a 2,7 millió hrivnyát, és 1 szerződést felbontottak 550 ezer hrivnya értékben.
A hírt a Kárpátaljai Állami Auditálási Hivatal közölte.
Számos álláspont szerint Ukrajna kész a szükségletek fedezésére saját fegyvergyártása terén – állítja Olekszandr Kamisin.
Ebben az évben Ukrajna 6 milliárd dolláros forrással rendelkezik fegyvervásárlásra, különösen a hazai gyártóktól. Ezt Olekszandr Kamisin stratégiai ipari miniszter jelentette ki – írja az Interfax-Ukrajna.
„A 2024-es teljes védelmi költségvetés körülbelül 40 milliárd dollár, amelyből 30 milliárd dollár a katonai személyzet fizetése és kifizetése. A fennmaradó 10 milliárd dollárból, az egyenruhák költségeit leszámítva, 6 milliárd dollár marad fegyvervásárlásra. Ez az az összeg, amennyi szerződésben áll jelenleg a gyártóinkkal, elsősorban az ukránokkal, és ez nagyon kevés, hiszen ezt a gyártási képességeink is meghaladják” – mondta a miniszter.
Kamisin közölte, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat külföldi partnerekkel az ukrán hadiipar termékeinek beszerzéséről az ő költségükön, majd ezeknek a felszereléseknek és fegyvereknek a fegyveres erőknek történő átadásáról.
A kormány a hadiállapot idejére módosította a közbeszerzések szabályait. Többek között az 50 000 UAH vagy az azt meghaladó összegű beszerzések esetén, amelyeket Prozorrón kívül hajtanak végre, közzé kell tenni a szerződés megkötésének indokait, amelyeket illetően a megrendelővel állapodtak meg.
„A Prozorrón keresztül meghirdetett pályázat önmagában nem garantálja automatikusan a pozitív eredményt. Sokan emlékeznek olyan esetekre, amikor a beszerzés átláthatóan, versenyszerűen és szabályok szerint zajlott, de az igény, illetve a beszerzés feltételeinek megalapozottsága közfelháborodást váltott ki. Ezért ez a módosítás elsősorban a pályázatot meghirdetők munkájának minőségét hivatott javítani” – magyarázta Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese, gazdasági miniszter.
Elmondása szerint a határozat szűkíti azon indokok listáját is, amelyek miatt az állami megrendelőknek nem kell pályázatot kihirdetniük, hanem közvetlenül köthetnek szerződést. A határozat ugyanakkor megerősíti az állami megrendelők felelősségét az olyan okból történő visszaélések esetén, mint a sürgős szükség.
Ezen túlmenően olyan változtatásokat foganatosítottak, amelyek a szankció alatt álló résztvevő részvételének megtagadása esetében lehetővé teszik annak kivonását akkor, amikor vagyona a Nemzeti Iroda feldolgozása alá kerül korrupt és egyéb bűncselekményekből származó vagyontárgyak azonosítására, felkutatására és kezelésére. Ebben az esetben a közbeszerzési tilalmat nem alkalmazzák, számolt be az Urjadovij portál.
