A békekötéssel nem minden ország járna jól elemzők szerint, ugyanis az ukrán munkavállalók segítették Közép-Kelet-Európa gazdaságának fellendülését. Az orosz−ukrán háború lezárása azonban 4,3 millió menekültnek tenné lehetővé, hogy hazatérjen otthonába. Azonban ezek a dolgozók hiányoznának a régió gazdaságaiból, csökkentené a teljesítményüket, valamint növelné a munkanélküliség arányát.
Egy esetleges ukrajnai békekötés érzékenyen érintené a kelet-európai nemzeteket, ugyanis ha véget érne a háború, akkor ukrán munkavállalók milliói térnének vissza otthonaikba, így a befogadó országok munkaerőpiaca tovább szűkülne, és emelkedne az infláció. Mintegy 4,3 millió ukrán érkezett Közép- és Kelet-Európába a háború kezdete óta, akik miatt a régió országaiban tovább csökkent a munkanélküliség − írta a Reuters.
Azonban egy esetleges békemegállapodás esetén visszatérhetnének Ukrajnába, amely ugyan számukra pozitív fejlemény, Európa többi országának viszont demográfiai-gazdasági kockázatot jelent, közölte Bécsben Charlotte Ruhe, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közép- és délkelet-európai ügyvezető igazgatója az Invisso közép-kelet-európai fórumon.
Donald Trump azt ígérte, hivatalba lépése után véget vet az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedésnek, amely sokakat késztetett arra, hogy elgondolkodjanak a háború utáni jövőn. Ugyanakkor nem világos, hogy a megválasztott amerikai elnök hogyan éri el a békekötést, amely így hónapokig elhúzódhat.
A Raiffeisen Bank becslése szerint a közép- és kelet-európai gazdasági növekedés 2024-ben 2,2 százalékos volt, amely magasabb, mint az euróövezetben várható 0,8 százalék. Ehhez a növekedéshez hozzájárultak a háború miatt a régióba menekülő ukrán munkavállalók, akik egy 2022. márciusi európai uniós irányelv miatt kaptak jogot, hogy az Európai Unióban dolgozhassanak, akik segítették Közép-Kelet-Európa gazdaságának gyors növekedését.
Az Eurostat adatai szerint az Ukrajnából 2023 decemberéig az Európai Unióba menekülő 4,3 millió ember 22 százaléka Lengyelországban, 9 százaléka pedig Csehországban tartózkodott. A bécsi fórumon elhangzott, hogy több ország gazdasági sikereit elősegítették az ukrán menekültek, de hozzátették, hogy a háború befejeztével a hazatérők űrt hagynak a munkaerőpiacon, és kihívást jelent majd a pótlásuk.
Nagy a bizonytalanság
A Donald Trump által belengetett vámpolitika több ország gazdasági helyzetét nehezítheti, különösen azokét, akik magas államadóssággal rendelkeznek. Az Erste Group szerint Lengyelország, Románia és Szlovákia GDP-hez viszonyított adósságrátája tovább emelkedhet. Ezt a helyzetet az ukrán munkavállalók lehetséges kiesése növelné.
A lengyel központi bank felmérést készített novemberben az ukrán menekültek körében, amelyből kiderült, hogy mindössze két százalékuk térne haza egy éven belül Ukrajnába, de ha befejeződne a háború, ez az arány azonnal felugrik 59 százalékra.
Eközben Lengyelországban rekordalacsony szinten áll a munkanélküliség, ami tízszázalékos béremelkedést is eredményezett. Ugyanakkor a cseh kormány is arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőhiány veszélyezteti a gazdaságot, és ez a tendencia a régió más országaiban is megfigyelhető.
A növekvő bérek és az infláció megnehezíti a központi bankok számára a kamatcsökkentést, valamint a dollárárfolyam növekedése is befolyásolja. Azonban a kamatlábak magasan tartása nyomást gyakorol a gazdaságra, és növeli az államadósságot.
Gunter Deuber, a Raiffeisen Bank kutatási vezetője szerint az infláció csökkenése egyáltalán nem biztos, de üteme Magyarországon és Romániában stagnál, míg Csehországban emelkedik, emiatt pedig nem várható nagyobb mértékű kamatcsökkentés. Viszont nem hiszi, hogy az ukrán munkavállalók valóban távoznának egy békekötés esetén, mert túl nagy a bizonytalanság.
Szakértők úgy vélik, hogy a háború lezárása esetén több ország profitálna az újjáépítésben való segédkezésnél, köztük leginkább Lengyelország – mint Ukrajnával szomszédos állam.
Nem jutottak megegyezésre a felek Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és öt közép-európai ország képviselője közötti videokonferencián az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalával kapcsolatban – számolt be az RMF FM.
A tárgyalások agrárminiszteri szinten folytatódnak Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával. A rádióállomás megjegyezte, az Európai Bizottság kész engedményeket tenni.
Az EB többek között kész bővíteni azon áruk listáját, amelyekre az Ukrajnából származó import tilalma vonatkozik.
„Van előrelépés, és a tárgyalások jó irányba haladnak” – mondta lengyel részről a találkozó egyik résztvevője.
Az Európai Bizottság eddig csak a búza, a kukorica, a repce és a napraforgómag importjának betiltásához járult hozzá. A pletykák szerint készen áll arra, hogy a korlátozások listájára más termékeket is felvegyen az öt ország mezőgazdasági miniszterei által pénteken benyújtott listáról, például a tojás és a baromfihús.
[type] => post
[excerpt] => Nem jutottak megegyezésre a felek Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és öt közép-európai ország képviselője közötti videokonferencián az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalával kapcsolatban – számolt be az RMF FM.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1682358000
[modified] => 1682335617
)
[title] => Lengyel rádió: Az Európai Bizottság és Közép-Európa országai nem egyeztek meg az ukrán gabonával kapcsolatban
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=37484&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37484
[uk] => 37464
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 37465
[image] => Array
(
[id] => 37465
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83.jpg
[original_lng] => 101336
[original_w] => 800
[original_h] => 534
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83-768x513.jpg
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1682324817:12
[_thumbnail_id] => 37465
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3154
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_22de844ecfee9676b8c1c0ea7269f144] =>
Despite the war, Ukraine keeps feeding the world.
In this effort, you can count on the EU.
We continue enhancing our Solidarity Lanes and will provide €50 million to repair your port infrastructure.
Románia a déli gázfolyosó részévé akar válni azon a kiterjesztett szakaszon, amely a Balkánt kötné össze Közép-Európával, ezért pénteken felvételét kérte a projektbe Bakuban – jelentette ki Virgil Popescu román energiaügyi miniszter.
A tárcavezető részt vett Azerbajdzsán fővárosában a déli gázfolyosó tanácsadó bizottsága nyolcadik alkalommal megtartott miniszteri ülésén; Románia ötödik alkalommal vett részt a tanácskozáson.
Az ülésen Popescu arról biztosította a résztvevőket, hogy Románia támogatja a projektet és annak a Balkántól Közép-Európa irányába való kiterjesztését.
„Románia ismét javasolta, hogy a román-bolgár interkonnektor és a Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó, úgynevezett BRUA gázvezeték is váljon részévé a déli gázfolyosó bővítési tervének. Románia érdeklődve várja a javaslata pozitív elbírálását, illetve azt, hogy tárgyalások kezdődjenek a regionális gázszállítási infrastruktúra nyújtotta lehetőségekről” – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a déli gázfolyosó fejlesztése stratégiai fontosságú Európa energiabiztonságának stabilitása szempontjából.
A mintegy 38 milliárd dollár összköltségű déli gázfolyosó egy 3500 kilométer hosszúságú, hat országon keresztül futó vezetékhálózat.
Azerbajdzsánból, a Sah Deniz mezőről – a már korábban megépült – dél-kaukázusi (SCP) és transzanatóliai (TANAP), valamint 2020 őszén átadott transzadriai (TAP) vezetéken keresztül szállítja a kitermelt földgázt. A TAP Észak-Görögországon, Albánián és az Adriai-tenger alatt halad Olaszországig.
Növekvő
adókedvezményekkel, szélesedő adómentességi körrel „kedveskednek” az adózóknak
2020-tól a közép-európai országok egy részében – írja a Világgazdaság.
Lengyelországban, Szlovákiában és Horvátországban is
jelentős, ilyen irányú változások tapasztalhatók. Csehországban és Romániában
jelentős új szabályokat nem vezetett be a jogalkotó, a módosuló törvények
kizárólag a fizetendő kötelezettségek mértékét érintették – olvasható a
Deloitte Zrt. közleményében.
Más államokban csak finomhangolás történt az adószabályok
vonatkozásában. A Deloitte közép-európai irodáinak közreműködésével
összegyűjtötte a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás területén
2020-tól hatályba lépett főbb módosításokat.
Csehország
Csehországban a legfontosabb változás a
társadalombiztosítási járulékalap emelkedése. Az éves bruttó jövedelem, amely
után társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség keletkezik, 1 569
552 cseh koronáról 1 672 080 cseh koronára emelkedett. (Munkáltató által
fizetett járulékok: a bruttó jövedelem 24,8 százaléka; munkavállaló által
fizetett járulékok: a bruttó jövedelem 6,5 százaléka.) A módosítás hatással van
az ún. szolidaritási adóra is, amelyet a fent említett bruttó jövedelmet
meghaladó jövedelemrészen szükséges megfizetni 7 százalékos adókulccsal.
Románia
2020 januárjától eltörölték a minimum adóalapot (pl. minimum
bruttó bérjövedelem), amelyet eddig a teljes vagy részmunkaidőben
foglalkoztatott munkavállalók esetében a járulékfizetési kötelezettség
megállapításához volt szükséges figyelembe venni.
Lengyelország
A személyi jövedelemadó adókulcsa 18 százalékról 17
százalékra csökkent 2019 októberétől. Valamennyi adókötelezettséget az
adófizetőnek az adóhatóságnál vezetett egyedi adófolyószámlájára („ITA”)
szükséges utalni a 2020-as adóévtől. Az eddigi, személyi jövedelemadó,
általános forgalmi adó és társasági adó céljára nyilvántartott külön adófolyószámlákat
megszüntetették.
A társadalombiztosítási járulékkötelezettség megfizetésének
felső korlátja a korábbi 156 810 zlotyról 142 950 zlotyra csökkent.
A 26 év alatti magánszemélyek személyes munkavégzéséért
fizetett, munkaviszonyból vagy polgári jogi szerződésből származó jövedelme 35
636,67 zloty helyett 85 528 zlotyig számít adómentesnek.
Ausztria
Eddig, ha egy munkavállaló tevékenysége nem keletkeztetett
telephelyet („permanent establishment”) Ausztriában a külföldi munkáltató
számára, és a munkáltató önkéntes alapon nem vont le bérjövedelmet terhelő
adókat a munkavállaló bérjövedelméből, akkor elegendő volt, ha a munkavállaló a
bérjövedelmét – jövedelemadó-igazolás csatolása mellett – egy éves osztrák
adóbevallás benyújtásával vallotta be.
Az osztrák adókódex 2020-tól hatályos kiegészítése szerint
azonban a külföldi munkáltató adólevonási kötelezettsége már nem függ a
telephely keletkezésétől.
A munkáltató adólevonási kötelezettsége minden esetben
fennáll, ha a munkavállaló osztrák adóügyi illetőségűként korlátlan adófizetési
kötelezettséggel rendelkezik Ausztriában, függetlenül attól a ténytől, hogy a
munkáltató rendelkezik-e telephellyel.
A részleteket megvizsgálva bizonytalanságokat fedezhetünk
fel a szabályok gyakorlati alkalmazása terén. Bizonyos helyzetekben nehéz lehet
eldönteni, hogy az adott munkavállaló osztrák adóügyi illetőségűnek minősül-e.
A szabályok nem egyértelműek arra vonatkozóan, hogy
keletkezik-e kötelezettség a munkáltató számára meg nem fizetett jövedelemadó
tekintetében abban az esetben, ha a munkavállaló helytelen vagy nem teljes
információkat ad meg az ausztriai adóügyi helyzetével kapcsolatban.
Horvátország
A Horvátországban bevezetett változások nagyrészt növekedő
kedvezményeket és új típusú adómentes jövedelemelemeket eredményeztek. Az
adófizetők javára történt módosítások mellett azonban bizonyos rendelkezések
célja a jogszabályok be nem tartására alkalmazandó szigorúbb intézkedések
bevezetése volt.
A 26. életévüket be nem töltött magánszemélyek esetében a
munkaviszonyból származó jövedelmen felmerülő éves adókötelezettség 100
százalékkal, míg a 26 és 30 év közötti magánszemélyek esetében 50 százalékkal
csökkenthető.
A csökkentés adó-visszaigénylés formájában, éves alapon
érvényesíthető a 24 százalékos adókulcs alkalmazásával, az adóhatósági
adómegállapítási eljárást követően.
Az igénybe vehető személyi kedvezmény mértéke 3 800 horvát
kunáról 4 000 horvát kunára emelkedett. A hátrányos helyzetű csoportok javára
szervezett humanitárius és közfinanszírozott eseményeken juttatott adomány már
nem számít bevételnek.
Az adómentesen nyújtható éves kifizetések, pl. a karácsonyi
és a húsvéti bónusz, vagy a nyaralási hozzájárulás mértéke magánszemélyenként 2
500 kunáról 3 000 kunára emelkedett.
A magánszemélyenként 2 500 kunáig nyújtott kiegészítő
egészségbiztosítási prémium adómentesnek minősülhet, amennyiben megfelelő
dokumentáció támasztja alá, és a jövedelem nem készpénzként kerül kifizetésre.
A Magyarországon alkalmazott rendeltetésszerű joggyakorlás
elvéhez (joggal való visszaélés tilalmához) hasonló elv is megfogalmazásra
került az új szabályozásban. Amennyiben a kedvező adószabályok alkalmazása nem
a szabályozás céljával összhangban történik, akkor az ebből származó bevétel
adózási szempontból munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő.
Ebben az esetben a munkaviszony meglétét az alábbi
kritériumok teljesülése alapján kell meghatározni:
Magatartási kontroll
– azon tények vizsgálata, hogy rendelkezik-e a munkáltató irányítási és
ellenőrzési joggal a munkavállaló munkavégzésének módját tekintve
Pénzügyi kontroll
– azon tények vizsgálata, hogy rendelkezik-e a munkáltató irányítási és
ellenőrzési joggal a munkavállaló munkavégzésének pénzügyi és üzleti
aspektusait tekintve
Felek közötti
kapcsolatok – azon tények vizsgálata, amelyek megmutatják a felek közötti
kapcsolat jellegét
Külön rendelkezések térnek ki a szabályozás céljával
ellentétes alkalmazás eseteire, különösképpen a következő esetekre vonatkozóan:
Munkavégzés munkaviszony helyett egyéb munkaviszonyra
irányuló jogviszonyban vagy egyéb szervezeti formában, amelyekre alacsonyabb
adókulcs alkalmazható – Ebben az esetben az adókötelezettség az
adózót/munkavállalót terheli, míg a munkáltató kezesként felel, amennyiben a
joggal való visszaélés megállapítást nyer.
Szervezeti formák közötti gyakori váltás, amely alacsonyabb
adókötelezettséget vagy bizonyos kötelezettségek elkerülését eredményezi.
Illetve kapcsolt vállalkozások igénybevétele alacsonyabb adókulcs elérése
érdekében. Mindkét esetben az adókötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat irányító
magánszemélyt terheli, míg a kapcsolt vállalkozások kezesként felelnek,
amennyiben a joggal való visszaélés megállapítást nyer.
Szlovákia
Szlovákiában is az adómentes jövedelmek és az
adókedvezmények állnak az adóváltozások középpontjában. 2020. január 1-től
többek között a következő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
minősülnek adómentes juttatásnak:
Munkavállalók részére nyújtott képzések – A munkáltató által
a munkavállaló részére természetbeni juttatás formájában nyújtott képzés adómentesnek
minősülhet, amennyiben a képzés a munkáltató üzleti tevékenysége végzésének
előfeltétele.
A munkavállaló képzettségi szintjének megemeléséhez (pl. „bachelor”
szintű diploma után „master” szintű diploma megszerzéséhez) nyújtott képzés
esetén feltétel az adott képzésre vonatkozó tanév kezdetén a munkáltatóval
fennálló legalább 24 hónapnyi munkaviszony.
Lakhatási támogatás – a fő tevékenységként több műszakos
rendben termelést végző munkáltatók az alkalmazottak részére havonta 60 euró
helyett már 100 euróig nyújthatnak lakhatási támogatást adómentesen.
Hozzájárulás a gyermekek sporttevékenységéhez – a munkavállaló
hozzájárulása a munkavállalók gyermekeinek sporttevékenységéhez adómentes
juttatás.
A Munka Törvénykönyve alapján azon munkavállalók részére
nyújtható ilyen támogatás, amelyek a munkáltatóval legalább 24 hónapig
munkaviszonyban álltak. A hozzájárulás összege gyermekenként a figyelembe
vehető költségek maximum 55 százaléka lehet 275 euró felső korláttal egy adott
naptári évben.
A fentiek mellett 2020 januárjától az adóalap, amelyre
adóalanyonként adókedvezmény alkalmazható, a létminimum százszorosáról a
létminimum 92,8-szorosára fog csökkenni.
Az igénybe vehető kedvezmény összege pedig a megélhetési
minimum 19,2-szorosáról a megélhetési minimum 21-szeresére emelkedik.
