Csaknem a felével frissült az orosz piac 50 legnagyobb vállalatáról szóló listája a helyi Forbes-nak az ukrajnai háború kitörésének évében. A kiadvány szerint 2022 végére 22 vállalat került ki a besorolásból, melyek vagy teljesen elhagyták az orosz piac, vagy jelentősen csökkentették ottani jelenlétüket – írja a Meduza.
Így történt ez például a 2021-es lista vezetője, a Volkswagen-csoport esetében is, ami elhagyta az országot.
Az új lista első helyére a francia Leroy Merlin háztartási cikkekkel foglalkozó kiskereskedelmi lánca került, ami a háború kitörése előtt a második helyen állt.
A 2023-as listán ugyanakkor a kiadvány szerint már ez a cég sem lesz rajta, mivel az a tervei szerint az oroszországi üzletág feletti ellenőrzést helyi vezetésre ruházza át.
Kikerült az új listáról a korábban ötödik helyet foglaló Apple, a hetedik Toyota Motor és a kilencedik Samsung Electronics.
A Forbes szerint a minősítés földrajzi helyzete is megváltozott, de nem annyira, mint amennyire egy évvel ezelőtt tűnhetett. A kínai cégek jelenléte ugyan nőtt a listán, de még mindig a nyugati országok vállalatai alkotják a többséget.
Először került fel a listára a thaiföldi CP Foods, a kazahsztáni Polymetal International, valamint a belarusz Trade House BelAZ és Santa Holding.
Miután kiderült, hogy hatalmas aranymezőt rejt Egyiptom Keleti-sivatagjának homokja, a 2019-es esztendő végén Kairó enyhített a bányászati szigoron, és lazább szabályokat állított fel a nemesfém-kitermelésbe beruházó külföldi cégek részére. A taktika pedig bejött, mert idén már hatalmas a tolongás az ígéretes lelőhelyekért.
Az egyiptomi kormány nem titkolt célja a bányászati reformmal az, hogy a külföldi tőke bevonásával felfuttassa az ország gazdag ásványkincs-tartalékainak hasznosítását. Az egyiptomi Olaj- és Ásványügyi Minisztérium közlése szerint a nemrégiben felfedezett 1 millió unciás lelőhelyen akár 95 százalékban is kitermelhető aranylerakódást találtak. Amely az előzetes becslések szerint, az arany mai árán számolva körülbelül 1,8 milliárd dollárt (540 milliárd forint) ér.
Újra virágzik a bányászat
Míg Egyiptom területén az elmúlt években a külföldi olaj- és gázberuházások növekedtek, a bányászat szinte elsorvadt.
Az országnak sokáig csak egy kereskedelmi aranybányája működött, aminek nem a nemesfém hiánya, sokkal inkább a körülményes bürokrácia, a külföldi cégekre vonatkozó szigorú szabályok és a magas adók voltak az okai. Az új lelőhelyek nyomán kialakult hatalmas nemzetközi lelkesedés viszont elkerülhetetlenné tette az egyiptomi bányaszabályok módosítását. Amíg korábban minden bányacégnek megállapodást kellett kötnie a kormánnyal a működéshez, addig a 2019-es módosítások ezt a rendelkezést eltörölték, sőt, a vállalatok számára 20 százalékban maximalizálták a kitermeléshez kapcsolódó állami jogdíjakat.
Ez pedig meg is hozta a kívánt hatást, mert az ország egy esztendő leforgása alatt öt aranykutatási szerződést kötött meg, tavaly novemberben pedig további 82 kutatási blokkot ítélt oda 11 vállalatnak. Ezek között az újdonsült cégektől kezdve az olyan ipari óriások, mint a Barrick Gold Corporation is megtalálhatók. A kairói kormány úgy kalkulál, hogy a kedvezőbbé tett szabályozással 2030-ig 1 milliárd dollárnyi új beruházást csábíthat a bánya- és energiaszektor feltárási munkálataiba.
Az aranykitermelésre kínált blokkok a Keleti-sivatag térségében, egy nagyjából 220 ezer négyzetkilométeres régióban találhatók, amelyet nyugaton a Nílus folyó völgye, északon a folyó deltavidéke, keleten a Vörös-tenger határol, délen pedig a Núbiai-sivatagban folytatódik.
A geológiai kutatások már korábban alátámasztották, hogy az úgynevezett Arab-Núbiai-pajzs vélhetően a világ egyik legértékesebb ásványianyag-tartalmú területe.
Az arany útja
Egy bányaprojekt a felfedezéstől a kitermelésig tart, a folyamat egésze átlagosan 10-15 évet is felölelhet. Ez ugyan hosszú idő, de a közgazdászok úgy prognosztizálnak, hogy a 2020-ban történelmi csúcsot döntött arany árfolyama a következő években is magasan marad. Ezért nem meglepő, hogy mind az egyiptomi állam, mind a cégek bíznak az ígéretes lelőhelyekben és a hatalmas profitban. Ugyanakkor a helyi környezetvédők nagyon aggódnak a bányászat természetkárosító hatásai és az ágazat magas szén-dioxid-kibocsátása miatt.
