Ukrajna újjáépítésért felelős miniszterelnök-helyettese, a közösségek és területek fejlesztéséért felelős miniszter, Olekszij Kuleba, valamint Szlovénia pénzügyminisztere és miniszterelnök-helyettese, Klemen Boštjančič új lakás- és kommunális gazdálkodási projektekről állapodtak meg a frontvonalhoz közeli ukrán térségek támogatására – jelentette be Kuleba Facebook-oldalán.
A projektek a vízellátás, az energiahatékonyság és a kommunális infrastruktúra fejlesztésére irányulnak.
Emellett megállapodás született arról is, hogy szlovén cégek részt vesznek a megrongálódott lakóépületek újjáépítésében, a zöldenergia fejlesztésében, valamint a hulladékgazdálkodásban.
A találkozón a felek megvitatták a közösségek helyreállításában és támogatásában való együttműködés elmélyítését, a szlovén üzleti szféra bevonását ukrajnai projektekbe, valamint az intézmények közötti technikai együttműködés erősítését is.
Kuleba kiemelte, hogy Szlovénia Ukrajna elkötelezett partnere. Köszönetét fejezte ki az országnak a nehéz időkben nyújtott támogatásért:
„Nagyra értékeljük mind a pénzügyi segítséget, mind pedig a konkrét projektalapú részvételt – a humanitárius aknamentesítéstől a közösségek támogatásán és az infrastruktúra helyreállításán át.”
A partnerország már most is megvalósít kezdeményezéseket Harkiv, Zsitomir és Mikolajiv megyékben – többek között rehabilitációs központok és más egészségügyi intézmények építésével vesz részt az újjáépítésben – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Az orosz invázió következtében 60 millió négyzetméternyi lakás pusztult el, és legalább 86 milliárd dollárra van szükség az újjáépítésükhöz – jelentette ki pénteken Olena Suljak, a Legfelső Tanács államszervezési, helyi önkormányzati, régiófejlesztési és városrendezési bizottságának elnöke, a Nép Szolgája párt elnöke egy konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy a romboláson kívül legalább 4,6 millió állampolgár rendelkezik belső menekült státusszal, több mint 600 ezer ember áll sorban lakásért, Ukrajna köteles legalább 1 milliárd eurót elkülöníteni a költségvetésből az eVidnovlennya programra és a védők lakhatására 2027-ig, és ezek a számok korántsem teljesek.
A politikus szerint a teljes körű invázió feltárta Ukrajna jelenlegi lakáspolitikai problémáit. A Világbank legfrissebb becslései szerint Ukrajnának legalább 86 milliárd dollárra lesz szüksége a megsemmisült vagy megrongálódott lakások helyreállítására. Ezenkívül, ha a megrongálódott vagy megsemmisült lakásokról szóló, az állampolgárok által a Gyija applikáción keresztül benyújtott tájékoztató jelentések számából indulunk ki – és most 850 ezer ilyen jelentést nyújtottak be –, akkor egy kiábrándító számot kapunk – több mint 60 millió négyzetméternyi megrongálódott vagy megsemmisült lakásról.
A háború kezdete óta Kijev városvezetése 170 millió hrivnya értékben nyújtott anyagi segítséget azoknak a fővárosi lakosoknak, akik orosz támadások következtében szenvedtek kárt – számolt be róla Vitalij Klicsko polgármester a Telegram-csatornáján.
Klicsko külön kiemelte, hogy 61 kérelem érkezett a Szvjatosinszkij kerület lakóitól, akiknek az otthonai megrongálódtak az április 24-i légitámadás során. Ezeknek az embereknek fejenként 40 ezer hrivnya támogatást ítéltek meg, amely két hónapra elegendő bérleti díj fedezésére szolgál.
„48 személy már megkapta ezt a segítséget. További kérelmek is érkeznek a válságstábhoz. Már készítjük a Gondoskodás program módosítását is, miszerint a város átvállalná a lakbérköltségeket, amíg az érintett ingatlanok helyreállítása megtörténik” – mondta a polgármester.
Május eleje óta Észtországban véget ért az a program, amelynek keretében az ukrán menekültek lakásbérlési költségekért és a fordítói szolgáltatásokért kaphatnak kompenzációt, számolt be az ERR, írta a Censor.NET.
Az erre vonatkozó döntést az észt társadalombiztosítási igazgatóság és a tallini szociális segélyezési és egészségügyi igazgatóság hozta meg. Eddig az ideiglenes védelmet kapott ukránok egyszeri – háztartásonként akár 1200 eurós – bérleti költségtérítésre számíthattak. 2022 júniusa óta összesen csaknem 11 000 család részesült ilyen támogatásban, ezek több mint 60%-a Tallinnban található.
Liis Paloots, a társadalombiztosítási főosztály migrációs osztályának vezetője elmondta, az új segítségnyújtási eljárás „célzottabb és fenntarthatóbb” lesz – elsősorban azok részesülnek támogatásban, akik még az állami központokban tartózkodnak, Észtországban nem rendelkeznek családi vagy szociális támogatással, és az ideiglenes vagy a nemzetközi védelemről szóló döntésre várnak.
A más önkormányzatokkal kötött hasonló megállapodások felmondását is fontolgatják, hogy országszerte egységesítsék a megközelítést.
Ukrajna már több mint 97 ezer családnak biztosított kompenzációt az e-Vidnovlennya program keretében, amelyből több mint 8 ezer család új lakást vásárolt. Az ukrán kormány 84 millió dollárt biztosít a HOPE projekt folytatásához, amely a lakások helyreállítását célozza.
Az új finanszírozás révén 24 ezer család kap segítséget, köztük 18 ezer család kisebb, míg 6 ezer család közepes szintű javításokat végezhet el lakásán.
A program célja a háború következtében elpusztult vagy megsérült ingatlanok helyreállítása. Olekszij Kuleba elmondása szerint folyamatosan keresnek új lehetőségeket a támogatás bővítésére.
A háború teljesen átalakította a lakáspiacot. Az ukrán ingatlanpiac kettészakadt: az albérletárak a biztonságosabb területeken az egekbe szöktek, a frontvonalhoz közeli régiókban stagnálnak vagy alacsonyak maradtak.
Az ukrán ingatlanpiac az idén jelentős átalakulásokon ment keresztül. A változásokat a háborús helyzet, a belső migráció és a gazdasági kihívások formálták, amelyek együttesen felborították a kereslet és kínálat közötti egyensúlyt. Ennek következményeként az albérletárak számos régióban az egekbe szöktek, különösen a biztonságosabb területeken, miközben a frontvonalhoz közeli régiókban a bérleti díjak stagnálnak vagy alacsonyak maradtak.
Az ukrán albérletpiac drámai áremelkedésen ment keresztül 2024-ben, ami elsősorban a belső menekültek áramlásának és a gazdasági instabilitásnak a következménye. Országos szinten az átlagos albérleti díj 2024 októberében 7148 hrivnyára emelkedett, ami 8,2 százalékos növekedés a 2023. decemberi 6605 hrivnyás átlaghoz képest.
Kárpátalján a legdrágább az albérlet
A legmagasabb árakat a nyugati és központi régiókban jegyezték.
Kárpátalján az egyszobás lakás bérleti díja elérte a 11 822 hrivnyát, míg
Lemberg megyében 10 659 hrivnyára,
Kijev városában pedig 9580 hrivnyára emelkedett.
Ezekben a régiókban a lakások iránti kereslet továbbra is magas, elsősorban a biztonságos környezet miatt. Ezzel szemben a frontvonalak közelében lévő régiók, mint
Herszon (2900 hr.),
Szumi (3700 hr.) és
Harkiv (3900 hr.), alacsony bérleti díjakat mutatnak.
Különösen jelentős áremelkedés tapasztalható
Rivne megyében, ahol 37,4 százalékkal drágult a lakásbérlés,
valamint Voliny (plusz 33,8 százalék)
és Kirovohrad (plusz 30,1 százalék) megyékben is viszonylag drasztikusan emelkedtek az árak.
Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a frontvonaltól való földrajzi távolság és a relatív biztonság közvetlenül befolyásolja az albérleti árakat.
Kijevben pillanatok alatt találni bérlőt
A háború következtében milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására, ami lényegesen megváltoztatta az ingatlanpiacot. A belső menekültek a biztonságosabb régiókban próbálnak új életet kezdeni, ami jelentős nyomást gyakorol ezeknek a területeknek a lakáspiacára. Ezekben a régiókban a lakások gyorsan bérlőre találnak: Kijevben például egy lakás átlagosan öt nap, de egyes esetekben akár egy nap alatt kiadható, szemben a 2024 januárjában még 11 napos átlagos bérbeadási idővel. Ez a magas kereslet tovább növeli az albérleti díjakat, miközben a kínálat mindezzel nem tud lépést tartani.
Az albérletpiac szezonális jellegét is átalakította a háború.
A nyár végi és ősz eleji élénkülés, amelyet általában a diákok és szezonális munkások migrációja okoz, tovább erősödött, és a kereslet egész évben magas maradt. Az elemzések szerint az albérletárak az elmúlt évhez képest átlagosan 25 százalékkal emelkedtek, különösen a kisebb méretű, egy- vagy kétszobás lakások esetében.
Új bérlői preferenciák: fő a biztonság
A háborús helyzet új megközelítést hozott a lakásválasztásban. A bérlők már nem csak az árra és a lakás kényelmére figyelnek, hanem olyan biztonsági tényezőket is keresnek, amelyek a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságúvá váltak. Az alsóbb emeleteken található lakások előnyt élveznek, mivel ezek könnyebb menekülést tesznek lehetővé. Hasonlóképpen a gáztűzhely megléte és az alternatív áramforrások, például generátorok vagy napelemek is kiemelkedő szempontokká váltak.
Az óvóhelyekkel rendelkező épületek, valamint a stratégiai objektumoktól távolabb eső ingatlanok szintén különösen népszerűek. Egyes városokban már kialakultak új fogalmak, mint például a „dróntámadás-veszélyes” vagy „nem veszélyes” oldal. Ezek a tényezők jelentős hatással vannak a bérleti díjak alakulására, hiszen a biztonságosnak ítélt lakások magasabb áron kelnek el.
A Kárpátokban is drágul az üdülés
Az albérletárak emelkedése nemcsak a mindennapi lakhatásban, hanem a turizmusban is érzékelhető. A Kárpátok, mint Ukrajna legnépszerűbb téli turisztikai célpontja, szintén jelentős áremelkedéseket eszközölt. Bukovel térségében egy ház napi bérlete átlagosan 4750 hrivnya, 19 százalékkal több, mint az előző évben. Hasonló áremelkedés figyelhető meg Tatarivban (3200 hr.) és Vorohtában (1800 hr.).
Az olcsóbb szálláshelyek, például panziók és szállodák továbbra is népszerűek. Az üdülőhelyeken az árak különösen a decemberi és januári szezonban szöknek majd magasra, ami további terhet ró a belföldi turistákra.
Ukrán ingatlanpiac: marad a lakhatási válság
Az albérleti díjak emelkedése különösen a belső menekülteknek okoz nehézséget, akik gyakran korlátozott anyagi lehetőségekkel próbálnak új életet kezdeni. Bár az ukrán kormány bérleti támogatásokat ígért, ezek kizárólag hivatalosan kiadott lakásokra vonatkoznak. Az ingatlanok jelentős részét azonban informálisan adják ki, így sok bérlő nem részesülhet a támogatásokból.
Összességében tehát a lakhatási válság tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket és növeli a gazdasági bizonytalanságot. A folyamatosan emelkedő albérleti díjak arra kényszerítik a háztartásokat, hogy jövedelmük egyre nagyobb részét fordítsák lakhatásra, miközben a háború más területeken is súlyos terheket ró a lakosságra.
Az ukrán albérletpiac jelenlegi helyzete világosan tükrözi a háború és a gazdasági bizonytalanság mélyreható hatásait.
Az árak emelkedése, a bérlői preferenciák változása és a biztonságra helyezett hangsúly új kihívások elé állítja a bérlőket és a tulajdonosokat egyaránt. A piac alakulása továbbra is a háborús helyzet és az állami intézkedések hatékonyságának függvénye, amelyek nélkülözhetetlenek a lakhatási válság enyhítéséhez. A jelenlegi tendenciák azonban arra utalnak, hogy a lakhatási költségek további növekedésére lehet számítani, ami hosszú távú és átfogó megoldásokat igényelne.
Októberben már több mint 5,6 milliárd hrivnyát különítettek el a belső menekültek támogatására.
Ez áll az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium jelentésében.
Ez havi 3000 hrivnya állami lakhatási támogatás a fogyatékkal élők és gyermekek számára, valamint 2000 hrivnya az összes többi belső menekült számára.
„Több mint 5,64 milliárd hrivnyát irányítottak az országon belüli menekülteknek nyújtott támogatásokra október első felében. Így csaknem 2,5 millió belső menekült kapott anyagi támogatást az államtól” – áll az üzenetben.
A Szociálpolitikai Minisztérium augusztus 15-én 5,71 milliárd hrivnyát különített el a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatási támogatására. Összesen 2,5 millió ember kap támogatást.
Megjegyezték, hogy most új szabályok szerint történik a kifizetés. A kormány döntése értelmében a korábbi három helyett két fizetési időszakot (minden hónap 15-e és 28-a) vezettek be.
Az állam két projektet dolgozott ki a lakásprobléma megoldására azon emberek számára, akik elveszítették otthonaikat a harci cselekmények során: lakásvásárlást és lakásépítést.
Kijev megyében két 50 ezer négyzetméter területű lakóparkot építenének a belső menekülteknek. A hírt a helyi katonai adminisztráció közölte.
Elmondásuk szerint már folynak a tárgyalások a kivitelezőkkel. Hozzátették továbbá, hogy a lakásokat bebútorozva adják majd át az embereknek.
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
