Az ukrán jegybank adatai szerint 2025-ben a forgalomban lévő készpénzállomány 12,6 százalékkal, azaz 103,9 milliárd hrivnyával nőtt, és 2026. január 1-jére elérte a 926,3 milliárd hrivnyát. Ez gyorsabb bővülés, mint 2024-ben, amikor 7,6 százalék volt a növekedés üteme. Az NBU szerint a jelenség mögött nem pusztán a háborús kockázatok állnak.
„A készpénz növekedése részben a gazdasági aktivitás élénkülésével, a bérek és szociális juttatások emelkedésével, valamint a stabil fogyasztói kereslettel magyarázható” – vélekedett az ukrán jegybank. Az infláció 2025-ben éves alapon 8 százalék körül alakult, miközben a készpénzállomány 12,5 százalék feletti ütemben nőtt.
Nő a készpénzhasználat az ukrán lakosság körében
A lakosság oldaláról ugyanakkor más hangsúly jelenik meg. Sokak szerint az áramkimaradások miatt kénytelenek több készpénzt tartani maguknál, ugyanis míg a nagyobb üzletekben többnyire működik a kártyás fizetés, a kisebb boltok áramszünet idején gyakran csak készpénzt fogadnak el.
Az ATM-ek sem mindig elérhetők, ezért biztonságosabbnak érzik a készpénzes fizetést.
A banki korlátozások is hozzájárulnak a bizonytalansághoz. 2025-ben a pénzintézetek havi 100 ezer hrivnyás limitet vezettek be a magánszemélyek közötti átutalásokra, a magasabb kockázatú ügyfelek esetében 50 ezer hrivnyára csökkentve a plafont. A limit feletti tranzakciókhoz jövedelemigazolás szükséges. A szakértők azonban nem tartják ezt döntő tényezőnek.
Az átutalási korlátok hatása minimális. A növekedés fő okai a szezonális kifizetések, prémiumok, osztalékok, valamint az energetikai kockázatok miatti óvatossági készpénztartás – magyarázta Viktorija Mahnonoszova, a Unex Bank operatív igazgatója.
A számok ugyan emelkedést mutatnak, de a teljes gazdasághoz viszonyítva a készpénz súlya nem nő drámaian. Mihajlo Demkiv, az ICU befektetési csoport elemzője szerint a készpénz aránya a GDP-hez mérten történelmi mélypont közelében van: 2023 végén 11,5 százalék, 2024 végén 10,7 százalék, 2025 végére pedig 10,4 százalék volt.
„A nominális növekedés nem jelenti a készpénzes gazdaság visszatérését. A gazdaság bővül, így abszolút értékben természetes az emelkedés” – fogalmazott az elemző. Mihajlo Demkiv előrejelzése szerint 2026 végére a forgalomban lévő készpénz meghaladhatja az ezermilliárd hrivnyát.
Hol érdemes a felhalmozott készpénzt tartani?
Felmerül azonban a kérdés: adott a készpénz, és ha nem a párna alatt, akkor hol érdemes azt tartani? A lakossági bankbetétek kamata jelenleg jellemzően 13–17 százalék éves szinten hrivnyában, a rövidebb futamidejű lekötések gyakran 15 százalék körüli hozamot kínálnak. Dollárban és euróban a kamatszint lényegesen alacsonyabb, mindössze 1–3 százalék közötti.
Az állampapírok – azaz az OVDP-k – pedig még vonzóbb hozamot kínálnak. Az ukrán pénzügyminisztérium 2026 januárjában 14 aukción 46,1 milliárd hrivnyát vont be, az átlagos hozam 16,47 százalék volt. A lakosság állampapír-állománya egy év alatt 44,2 százalékkal nőtt, és már meghaladja a 116,2 milliárd hrivnyát, míg a vállalatok több mint 219,9 milliárd hrivnyát tartanak ilyen papírokban. Összesen több mint 1,9 billió hrivnya értékű államkötvény van forgalomban.
A költségvetési hiány finanszírozása ugyanakkor továbbra is kihívás.
A külföldi támogatások nem fedezik teljes mértékben a deficitet, ezért az állam intenzíven támaszkodik az ukrán kötvénykibocsátásra.
2025-ben mintegy 570 milliárd hrivnyát vontak be OVDP-aukciókon,
2026-ra pedig további 420 milliárd hrivnya bevonását tervezik.
Léteznek hosszabb, akár 3-5 éves futamidejű papírok, és
időnként 10 éves kötvények is megjelennek, de ezek iránt elsősorban intézményi befektetők – bankok, biztosítók – érdeklődnek.
A kereskedelmi bankok birtokolják az állomány 47,66 százalékát,
az NBU 33,37 százalékot,
a lakosság részesedése 5,85 százalék.
„A készpénz nem kamatozik, és infláció mellett folyamatosan veszít értékéből” – figyelmeztetett Mihajlo Demkiv. Ugyanakkor teljesen készpénz nélkül maradni a jelenlegi háborús helyzetben szintén kockázatos. A szakértők többsége kiegyensúlyozott megközelítést javasol: néhány napra elegendő készpénz legyen otthon, a többi megtakarításként bankban vagy hozamtermelő eszközben.
Az is kérdés, milyen devizában érdemes tartani a készpénzt.
A mindennapi kiadásokhoz hrivnya szükséges, de sok háztartás továbbra is dollárban tartja megtakarításai egy részét, fedezetként az árfolyamkockázat ellen.
Ugyanakkor dollárkészpénz esetén nincs kamatbevétel, és az átváltási költségek is csökkentik a hozamot.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi készpénznövekedés inkább pszichológiai és helyzeti reakció, mintsem rendszerszintű fordulat. Az ukrán pénzügyi rendszer egyelőre működőképes, a bankfiókok és ATM-ek többsége rendelkezik tartalék áramforrással, és az állam is aktívan finanszírozza magát a hazai kötvénypiacon.
A kormán jóváhagyta a 6500 hrivnya egyszeri pénzsegély kifizetését a lakosság rászoruló csoportjai számára, kifizetésekre az ukránoknak szóló téli támogatás keretében kerül sor – jelentette be szerdán Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko közölte: „A program azoknak az embereknek szól, akiknek a legnagyobb támogatásra van szükségük: árváknak, gyámság alatt álló gyermekeknek, nevelőszülői családokban élő fogyatékkal élő gyermekeknek, belső menekült gyermekeknek, fogyatékkal élő belső menekülteknek, egyedülálló nyugdíjasoknak.”
A kormányfő elmondása szerint az összeget automatikusan, az Állami Nyugdíjalapon keresztül folyósítják. A program december elején indul, és több mint 660 ezer emberre vonatkozik. A program keretében kapott forrásokat egy meghatározott árucikk-listára fogják költeni. Ide tartoznak elsősorban a gyógyszerek, ruházat és lábbeli.
November 1-jén Volodimir Zelenszkij elnök utasította a kormányt, hogy készítsen átfogó téli támogatási programot a lakosság számára, a 2024-ben hatályban lévő program mintájára. A programnak idén decemberben kell hatályba lépnie.
Szeptember közepéig 788 507 végrehajtási eljárást indítottak Ukrajnában közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos tartozások miatt, ami 13 %-kal több, mint 2024 júliusában volt, és 2021 januárjához képest több mint kétszer annyi – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál az Opendatabot adataira hivatkozva.
A jelentés szerint jelenleg Dnyipropetrovszk megyében van a legtöbb adós – 150 506, ami az összes eljárás 19 %-a. A második helyen Harkiv megye áll – 128 217 (16 %), ezt követi Donyeck megye – 81 536 (10 %), Poltava megye – 57 605 (7 %) és Zaporizzsja megye – 53 797 (7 %).
Az elemzés szerint az adósságok oroszlánrészét a hőszolgáltatás teszi ki – 330 236 eset (42 %). Ezt követi a vízszolgáltatás – 162 455 (21 %) és a lakhatási szolgáltatások – 96 265 (12 %). Jelentős az energiaszolgáltatás (87 708) és a gáz (75 522) utáni tartozás is. A nők adósodnak el leggyakrabban – ellenük 438,3 ezer eljárást indítottak (56 %), míg férfiak ellen 350,1 ezret (44 %).
A közüzemi adósságok fő terhe a 46–60 éveseket sújtja – 302,8 ezer eljárás (38 %). A második helyen a 36–45 évesek állnak 194,7 ezer eljárással (25%). Közel ugyanekkora adósság a 60 év felettieket sújtja – 194,1 ezer (25 %).
Az ukránok lakhatási és kommunális szolgáltatásokért fizetendő adóssága 2025 második negyedévében elérte a 106,6 milliárd hrivnyát.
Ukrajnában elkerülhetetlen a lakosság lakás- és kommunális szolgáltatások díjainak emelése, és előbb-utóbb emelkedni fognak – jegyezte meg Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) első alelnöke.
A szegénység mértéke Ukrajnában a 2002-es szintre romlott, de ha az ország fenntartja a pozitív makrodinamikát, akkor nem nő tovább a nyomor – jelentette ki Ljudmila Cserenyko, a közgazdasági tudományok doktora,a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet népesedés- és életszínvonal-kutatási osztályának a vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Cserenyko kifejtette, minden társadalomnak megvan a maga szegénységi küszöbe, amelyen túl nehéz a nyomor kordában tartása, és pusztító fejlemények következnek be. Úgy tartják, hogy a szegények 50%-os arány veszélyes jelzés, a 60-80%-a pedig még rosszabb – tette hozzá. „A második pont az, hogy meddig tart, és milyen időszak után következett be. Amikor elkezdtük a szegénységet mérni 2000 óta, a létminimum megállapítása óta, e kritérium szerint a szegények aránya akkor elérte a 80%-ot. 2022-ben 60% volt. 2021-től 2022-ig visszatértünk a 2002-es szintre – a szegénység 40%-ról 60%-ra nőtt” – mondta a szakértő.
A demográfus hozzátette, hogy 2004-ben az ukránok jövedelme rohamosan nőtt, majd csökkent a szegénységi szint. Még a belpolitikai események sem változtattak a dinamikán – jegyezte meg. Mint hozzátette, 2024-re nehéz prognosztizálni, ám pozitív körülmények között a szegénységi szint nem emelkedik. „Nehéz prognosztizálni, de ha marad a pozitív makrodinamika és nem lesznek negatív változások a fronton, ha a jelenlegi helyzet folytatódik, akkor biztosan nem nő a szegénység. Meglátjuk, mennyivel fog csökkenni – fejezte ki reményét Ljudmila Cserenyko.
Az ENSZ becslései szerint Ukrajna lakosságának megközelítőleg 40%-a, azaz több mint 14 és fél millió ember szorul idén humanitárius segélyre az orosz agresszió hatásai miatt.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának 3,1 milliárd dollárra van szüksége, és több adományt kér – közölte kedden Genfben a hivatal szóvivője, számolt be a DW. Ez kevesebb, mint tavaly, amikor az ENSZ közel 4 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai szükségleteket. Az adatok szerint azonban eddig a kért összegnek mindössze mintegy 64%-a folyt be, az adományozás csökkenőben van.
Az ENSZ a támogatás szükségességet azzal magyarázza, hogy Ukrajnában nap mint nap civilek halnak meg és sérülnek meg, Oroszország pedig tönkreteszi az emberek otthonait és a létfontosságú infrastruktúrát. Erre még rátesz a kemény tél, az emberek az élelmiszer-, víz-, gyógyszer- és egyéb humanitárius termékek szállításától is függenek.
„Ha a harcok folytatódnak, és ezen a télen megszaporodnak az energetikai és egyéb kritikus infrastruktúrák elleni támadások, a jelenlegi humanitárius helyzet idén valószínűleg tovább romlik. Ezért most minden eddiginél fontosabb egy nagyszabású humanitárius művelet” – hangsúlyozta a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala. A szervezet adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült külföldre az Ukrajna elleni háború 2022. februári kezdete óta, és az ország lakosságának egynegyede, 5,9 millió személy vált belföldi menekültté.
A regionális menekülttámogatási terv, amelyet a hivatal a jövő héten tervez közzétenni, 2,3 millió menekültnek és az őket befogadó helyi közösségeknek nyújt segítséget. Ugyanezen a napon a tervek szerint megvitatják az ukrajnai humanitárius szükségletekre való reagálási tervet.
A bankokon kívüli készpénz valuta teljes összege Ukrajnában 116 milliárd dollár, mely összeg állampolgári és vállalkozói megtakarítás – számolt be Bohdan Danilisin, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) tanácsának tagja a Facebook-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danilisin azt írta: „A háztartások és a vállalkozások pénzeszközeik nagy részét valutában tartják.” A tájékoztatása szerint ez az összeg a 2023. szeptember 1-jei állapotoknak megfelelően 136 milliárd dollárt tett ki készpénzben, valutabankbetétekben és devizakötvényekben.
Ahogy a nemzeti banki tanácsos megjegyezte, a háború alatt 4 százalékponttal nőtt a valutaeszközök aránya a vállalkozások és a lakosság teljes pénzügyi vagyonában. (2022. január 1-től 65 %-ról 2023. szeptember 1-re 69 %-ra). „A valutaeszközök több mint 85 %-a készpénz valuta (116 milliárd dollár)” – mutatott rá a bankszakember, hozzátéve, hogy „ez bankokon kívüli valuta”.
A háztartások és vállalkozások pénzeszközeinek szerkezetében a hrivnya pénzeszközök 31 %-ot tesznek ki, ebből a készpénz hrivnya 31 %, a háztartások lekötött betétei 11 %, az üzleti lekötött betétek 11 %, a folyószámlák 42 % – vázolta Bohdan Danilisin.
Az évi 7%-os gazdasági növekedéshez Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacba 2032-ig.
Hatékony állami politika nélkül a menekültek hazatérése terén Ukrajna közel 113 milliárd dollárt is elveszíthet a GDP-ből 10 év alatt. Ez mintegy 45 milliárd dolláros adóbevétel-kiesést is jelenthet.
„A számítások szerint az európai országokban élő mintegy 1,42 millió ukrán kényszermenekült, valamint az agresszor országokban tartózkodó 0,7 millió személy a munkaerőpiac szereplői. A felnőtt menekültek többsége 25–49 év közötti nő, akiknek nagyobb része felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és dolgozott a háború előtt” – áll a Gazdaságélénkítő Központ és az EasyBusiness tanulmányában.
Az elemzők megjegyezték, hogy menekültek a hazatérése a gyors és fenntartható gazdasági növekedés biztosítása szempontjából fontos: az évi 7%-os növekedést jelent, mivel 2032-ig Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacra (azt a feltételezést is figyelembe véve, hogy a legtöbb menekült a hazatérést tervezi). Ugyanakkor idővel csökken a menekültek hazatérési vágya a befogadó országokba való beilleszkedésük miatt.
„Míg a kényszermenekültek 7-10%-a már úgy döntött, hogy külföldön marad, a többsége jelenleg hajlik a hazatérésre. Az idő múlásával egyre többen vállalnak munkát: csak 2022 augusztusa és 2023 januárja között a menekültek hozzávetőleg 17%-a talált munkát vagy kezdett el tanfolyamra járni” – áll a tanulmányban.
A tanulmány adatai szerint a menekültek legnagyobb része a győzelem után szeretne hazatérni. Számukra a legfőbb probléma a biztonság kérdése, mivel akik már hazatértek, nehéz körülményekkel szembesültek.
A tanulmány szerint ugyanakkor a harci övezetből elmenekültek legszívesebben biztonságosabb régiókba térnének vissza, ahol biztosítva vannak a lakhatás, foglalkoztatás és az anyagi támogatás.
Az ukránok hazatérésének másik fontos tényezője a munkavállalás lehetősége.
„A különböző felmérések eredményei szerint a jól megfizetett munka elérhetősége és a viszonylag magasabb életszínvonal Ukrajnában hozzájárul majd honfitársaink visszatéréséhez. Az idő múlásával azonban egyre több munkaképes ukrán állampolgár talál külföldön munkát, ami nem kedvez hazatérési szándéknak, különösen a magasan képzett szakemberek körében” – áll a tanulmányban.
Csütörtökön Ukrajna egész területén áramszolgáltatási korlátozást vezetnek be, és ha a lakosság nem minimalizálja a fogyasztást, ütemezett lekapcsolások lesznek – jelentette be szerda este Kirilo Timosenko, az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezető-helyettes azt közölte, hogy „holnap, 2022. október 20-án korlátozzák az áramellátást Ukrajnában. Ma az ellenség ismét tönkretette az energiatermelő létesítményeket. Kérem, ezt vegyék komolyan.” Mint hangsúlyozta, reggel 07:00 és 23:00 óra között mindenkinek minimalizálnia kell az áramfogyasztást.
„Ez az ország minden régiójának lakosságára vonatkozik. Ha ez nem történik meg, akkor átmeneti leállásokra kell készülni. Holnaptól a városi közvilágítás használatát is korlátozzák. Ezek kényszerlépések. Ezért mi mindannyian a magunk frontján dolgozunk!” – mutatott rá Kirilo Timosenko.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Olekszandr Harcsenko, Ukrajna energiaügyi miniszterének tanácsadója bejelentette, szerdán és csütörtökön Ukrajna különböző régióiban tervezett áramszünetek lehetnek a lerombolt infrastruktúra helyreállításának megkönnyítése érdekében. Mint emlékeztetett, „a mai napon kollégáimmal megpróbáltuk kiszámolni, hogy mi sérült meg napközben, és sajnos az új adatok szerint a teljes infrastruktúra és a termelőkapacitásaink mintegy 40%-a valóban súlyosan megrongálódott.” A helyreállítási és javítási munkálatok folyamatosan zajlanak, de csodák csak bizonyos mértékben lehetségesek. „Ezért arra kell számítani, hogy ma és holnap nemcsak vészhelyzeti, hanem ütemezett áramlekapcsolások is lehetnek, hogy ne legyen túlterhelt a hálózat” – húzta alá Olekszandr Harcsenko.
