A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a törvénytervezetet a külföldről érkező, bármilyen értékű küldemény megadóztatásáról – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a 12430. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet szerzője Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának a vezetője. A társszerzők között vannak kormánypárti kollégái – Marjana Bezuhla, Makzim Buzsanszkij és mások.
Az Ukrajna Vámkódexének a vám fizetési rendjének a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-án kelt 2006/112/EK EU tanácsi irányelv követelményeihez történő hozzáigazításáról szóló ukrán vámkódex-módosításról című törvénytervezet szövege és Ukrajna postai kommunikációról szóló törvénye, „a nemzetközi postai csere egyedi kérdéseiről” jelenleg nem érhető el.
Korábban Hetmancev részletesen elmagyarázta a projekt lényegét. Jelenleg a 150 eurót meghaladó értékű csomagok után 10 % illetéket és 20 % ÁFA-t számítanak fel (a 150 eurót meghaladó rész után). Hetmancev azt javasolja, hogy vezessék be az áfát a külföldi online áruházakból származó bármilyen értékű árura. A 150 euró feletti ár után is illetéket kell fizetni.
Az áfát is be akarják vezetni a magánszemélytől magánszemélynek érkező, 45 eurónál drágább közönséges csomagokra. Vagyis ha például egy rokon, ismerős külföldről küld valakinek 45 eurónál nagyobb értékű csomagot, akkor +20 % ÁFA-t kell fizetnie a címzettnek.
Ezen túlmenően a törvénytervezetek az áfa adminisztrációjának egyszerűsítését és a csomagok vámügyi nyilvántartásának felgyorsítását javasolják. Ehhez bevezetik azt a lehetőséget, hogy az árut szállító vagy a piac közvetlenül fizesse be az áfát.
Korábban Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondta, hogy a tavalyi év során 51,5 millió darab nemzetközi postai küldeményt importáltak vámfizetés nélkül. A miniszter szerint az a probléma, hogy valójában senki sem tudja, hogy az 51,5 millió csomagnak mennyi az ára valójában. Szerinte Ukrajnában szinte az összes internetes kereskedelem és elektronikus kereskedelem „árnyékban” van. „Hagyományos értelemben az áru 150 eurós adómentes értékének határán belül mindent behoznak hozzánk” – hangsúlyozta a miniszter.
A Legfelső Tanács elutasította mind a 13 határozatot, amely megakadályozta az adóemelésről szóló №11416-д számú kormánytörvénytervezet aláírását, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
Ezt követően Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke aláírhatja a törvényt, azt követően Volodimir Zelenszkij elnök.
Zseleznyak becslése szerint ez az elkövetkezendő napokban meg fog történni. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Legfelső Tanács jóváhagyta az adóemelésekről szóló törvénytervezetet. 247 képviselő szavazott igennel, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
Az egyik módosítás: a honvédek számára a katonai illetéket 1,5%-ban határozta meg (5%-ot javasoltak). A törvénytervezet a szakbizottság utáni változatban:
a katonai illetéket 1,5%-ról 5%-ra emeli
katonai illetéket kiterjeszti a vállalkozókra is
előírja, hogy a bankok az idei nyereség 50%-át fizessék be növeli a földekre vonatkozó minimális adókötelezettséget
előírja, hogy a pénzügyi intézmények a nyereség 25%-át fizessék be
bevezeti a havi adatszolgáltatást a személyi jövedelemadóról (2025 januárjától) – korábban azt mondták, hogy ez szükséges a „gazdasági alapon való felmentéshez a katonai szolgálat alól”
növeli a zúzottkő kibányászásának bérleti díját
mentesíti a cash back-et, a pénzvisszatérítést az adózás alól.
A „Nép szolgái” közül 192 képviselő szavazott igennel, a „Platformok az életért és a békéért” – 18-an , egy voks a „Holosz” frakcióból, 13-an az „Ukrajna helyreállítása”, négyen a „Jövőért” és 15 szavazat a „Dovira”képviselőitől.
Jaroszlav Goncsarenko népképviselő felvetette, hogy a törvényt újra meg lehetne szavazni, mert az egyik „elvert” módosítás körülbelül tíz oldalnyi szöveg.
Jaroszlav Honcsarenko parlamenti képviselő felvetette, hogy a törvényt újraszavazhatják, mert az egyik „elutasított” módosítás körülbelül tíz oldalnyi szöveg.
A Legfelső Tanács költségvetési bizottsága támogadta a költségvetési kiadások 500 milliárd hrivnyával való növeléséről szóló, a kormány által kidolgozott projektet – számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon szeptember 2-án, hétfőn. Elmondása szerint a képviselők két olvasatban javasolták a 11417. számú projekt megvitatását.
„Ugyanakkor a döntést bármelyik képviselő blokkolhatja az ülésteremben, és akkor áttérünk a második olvasatra” – jegyezte meg.
Rokszolana Pidlasza, a költségvetési bizottság vezetője beszámolt a projekt a bizottság által javasolt és támogatott változatában szereplő főbb módosításairól:
Közel 115,4 milliárd hrivnya – az államadósság (kormányzati változatban 125,6 milliárd hrivnya) költségeinek csökkentése,
Az hazai állami hitelkötvények kihelyezéséből további mintegy 216 milliárd hrivnya többletbevételt terveznek (a kormányzati változatban +160 milliárd hrivnya volt tervezve),
Ezen kívül mintegy 100 milliárd hrivnya – az adók és illetékek befizetésének túlteljesítéséből (és korábban tervezték – 76 milliárd hrivnya)
Körülbelül 12,7 milliárd hrivnya – az üzemanyag és a dohány jövedéki adójából származó bevétel (13,7 milliárd hrivnya volt);
Körülbelül 30 milliárd hrivnya bevétel várható az új adómódosításokból (125 milliárd hrivnyát terveztek),
Az általános és speciális alap kiadásainak csökkentése/elutasítása 25,5 milliárd hrivnya összegben.
A Legfelső Tanács költségvetési bizottsága hétfőn sürgősséggel és általánosságban elfogadásra javasolta a költségvetési kiadások 500 milliárd hrivnyával történő növeléséről szóló felülvizsgált kormányprojektet – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak jelezte, hogy a képviselők két olvasatban javasolták a 11417. számú törvénytervezet tárgyalását. „De a döntést bármelyik képviselő blokkolhatja a teremben, és akkor belépünk a második olvasatba” – írta.
Rokszolana Pidlasza, a költségvetési bizottság vezetője beszámolt a törvénytervezet bizottság által javasolt és támogatott változatában szereplő főbb változásokról:
Körülbelül 115,4 milliárd hrivnya – az államadósság kezelési és visszafizetési költségeinek csökkentése (a kormány változatában – 125,6 milliárd hrivnya volt),
Államkötvények kibocsátásából további mintegy 216 milliárd hrivnya előteremtését tervezik (a kormányzati változatban +160 milliárd hrivnya volt tervezve).
Ezenkívül mintegy 100 milliárd hrivnya – az adók és illetékek beszedésének túlteljesítéséből (korábban – 76 milliárd hrivnyát terveztek).
Körülbelül 12,7 milliárd hrivnya – az üzemanyag és a dohány jövedéki adójából származó bevétel (korábban 13,7 milliárd hrivnya volt).
Körülbelül 30 milliárd hrivnya bevétel várható az új adóváltozásokból (eredetileg 125 milliárd hrivnyát terveztek).
Az általános és speciális alap kiadásainak csökkentése/elutasítása 25,5 milliárd hrivnya.
A Legfelső Tanács ratifikálta az Ukrajna, valamint Franciaország és Dél-Korea közötti támogatási és kölcsönszerződést. Erről a Gazdasági Minisztérium számolt be.
A Franciaországgal kötött, a kritikus infrastruktúra és a gazdaság kiemelt ágazatainak helyreállítását és támogatását célzó támogatási megállapodás 200 millió euró bevonását teszi lehetővé.
A Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a forrásokat a kritikus infrastruktúra rekonstrukciójára és helyreállítására fordítják olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a mezőgazdaság, a vízellátás és a vízelvezetés, a hulladékfeldolgozás, az aknamentesítés és a lakóépületek helyreállítása. Ebből 60 millió eurót az energiaszektor támogatására fordítanak.
A Koreával kötött, a Gazdaságfejlesztési és Együttműködési Alapból (EDCF) nyújtott kölcsönökről szóló, 2024–2029 közötti időszakra szóló keretmegállapodás 2,1 milliárd dollár értékű EDCF hitelprojektek fogadását írja elő Ukrajnában.
A Gazdasági Minisztérium megjegyezte, hogy ezeket a forrásokat eszközök vásárlására és helyreállítási projektekre fordítják.
A jelentős változtatások között szerepel a 10 milliárd hrivnya további bankadó, melyet a kormánynak a második olvasatra való felkészülés során figyelembe kell vennie.
További fontos módosítások:
a bankok adóztatásáról szóló törvénytervezet (9656-d sz.) elfogadása esetén az állami költségvetés tervezett bevételeit 9,9 milliárd hrivnyával növelni.
1,3 milliárd hrivnyával csökkenteni az építkezésekre, javításokra és ingatlanvásárlásokra fordított kiadásokat a különböző kormányzati szerveknél;
csökkenteni a Gazdasági Biztonsági Hivatal kiadásait 409 millió hrivnyával, és ezeket a pénzeszközöket a vasúti ellenőrző pontok vámszkennereinek vásárlására fordítani;
elkülöníteni további 574 millió hrivnyát a katonaság protézisére;
az oktatási támogatásokra fordított kiadásokat 384 millió hrivnyával növelni.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A Legfelső Tanács pénzügyi-, adó- és vámpolitikai bizottsága támogatta a háború előtti adórendszer visszaállításáról szóló törvénytervezet szövegét.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte a Telegramon.
Elmondása szerint a törvény augusztus 1-től lép hatályba, s valószínűleg még ma megvizsgálják második olvasatban is. Hozzátette, hogy a dokumentum tartalmaz egy rendelkezést a vállalkozók azon lehetőségének törléséről, hogy 5 százalék helyett 2 százalékos adót fizessenek.
Nem támogatta a Legfelső Tanács keddi ülésén a gáz- és fűtésdíjemelés moratóriumának elfogadását a hadiállapot idejére, a törvénytervezetet második olvasatban mindössze 220 képviselő szavazta meg, a jogszabálytervezetet visszaküldték további kidolgozásra – közölte Olekszij Honcsarenko képviselő Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint mivel a törvényjavaslatot második olvasatban mindössze 220 népképviselő támogatta, azt visszaküldték felülvizsgálatra és véglegesítésre rövidített határidővel. A visszaküldött törvényjavaslat megtiltotta volna a földgázelosztási szolgáltatás díjának, a hőenergia, annak szolgáltatási és a melegvíz-szolgáltatás díjainak emelését meghatározott időszakra. Ezen túlmenően a tüzelőanyag ára nem emelkedett volna a 2022. február 24-i állapotok szerint rögzített árhoz képest.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormány 2022. június 4-én rögzítette a hőerőművek és más hőenergia-termelők számára a gázárakat, azt ezer köbméterenként 7400 hrivnyáért kell megkapniuk. Ez lehetővé teszi a helyi hatóságok számára, hogy ne emeljék a lakossági tarifákat – biztosította az állampolgárokat Denisz Smihal miniszterelnök. A kormányfő azt is megjegyezte, hogy a teljes körű orosz invázió kezdete óta az energiacégek több mint 4,5 millió ukrán számára biztosították újra az áramszolgáltatást, a felszabadított területeken a fogyasztók mintegy 85%-a újra kap áramot.
A Legfelső Tanács törvényt fogadott el, amelyben megtiltotta a magánszemélyek lakbér- és közműtartozásának behajtására vonatkozó bírósági határozatok végrehajtását a hadiállapot idején – adta hírül az rbc.ua hírportál csütörtökön a parlament honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a törvény tiltja az olyan bírósági határozatok végrehajtását az olyan adós jogi személyekkel szemben, amelyek villamos energia termelésével, szállításával, elosztásával, vízellátási és csatornázási tevékenységgel, növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, élelmiszer-előállításával, internet-hozzáférés szolgáltatásával, vakcinagyártással, biológiai tudományos kutatással, világűr-tevékenységgel foglalkoznak.
Ugyancsak a törvény hatálya alá tartoznak a védelmi-ipari komplexum vállalatai, katonai igazgatási szervek, alakulatok, katonai egységek, felsőoktatási intézmények és felsőoktatási intézmények katonai oktatási részlegei, az ukrán fegyveres erők tagjaként működő intézmények és szervezetek, vasúti szállítmányozási vállalatok.
A törvény szerint hadiállapot idején a magánvégrehajtó által a végrehajtási eljárásban kiadott határozat vagy egyéb eljárási okirat, ha az a törvényben foglaltakkal ellentétes, az Igazságügyi Minisztériumon belüli állami végrehajtási szolgálat vagy Igazságügyi Minisztérium területi egysége vezetőjének a határozatával visszavonható.
A törvény módosítja a magánvégrehajtó fegyelmi felelősségre vonásának eljárását is. Ezenkívül a hadiállapot idején a magánvégrehajtók tervezett és nem tervezett ellenőrzése szünetel, és az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Magánvégrehajtók Fegyelmi Bizottsága sem működik.
