A Lufthansa októberig mintegy 20 000 rövid távú járatot töröl menetrendjéből, hogy több mint 40 000 tonna üzemanyagot takarítson meg. A légitársaság indoklása szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a repülőgép-üzemanyag ára az iráni konfliktus kezdete óta megduplázódott – számolt be az Origo a Politicóra hivatkozva.
A lépés a múlt heti döntést követi, amelynek értelmében a Lufthansa leányvállalata, a CityLine teljes, 27 repülőgépből álló flottáját a tervezettnél korábban kivonta a forgalomból az emelkedő üzemanyagárak és a szűkülő kínálat miatt.
A légitársaság közölte, hogy az első 120 járatot hétfőn törölték. „A következő hónapokra vonatkozó középtávú útvonaltervet a kapacitáscsökkentés figyelembevételével felülvizsgálják, és április végén vagy május elején teszik közzé” – közölte a társaság, hozzátéve, hogy az érintett utasokat értesítették.
A 20 000 járattörlés, amely magában foglalja a korábban a CityLine által üzemeltetett járatokat is, a frankfurti, müncheni, zürichi, bécsi, brüsszeli és római csomópontokat érinti, és „csökkenti a veszteséges rövid távú járatok számát”.
A légitársaság közölte, hogy ezek a „járatmenetrend-optimalizálások” folytatódni fognak.
A bejelentés ellenére a légitársaság azt nyilatkozta, hogy „a csoport üzemanyag-ellátása biztosított a következő hetekre”. Más légitársaságok is hasonló intézkedéseket jelentettek be. Az SAS Scandinavian Airlines mintegy ezer járatot törölt a magas üzemanyagárak miatt, míg az Air France-KLM 100 eurós felárat vezetett be a hosszú távú jegyekre. A sor azonban várhatóan növekedni fog a válság mélyülésével.
Ázsiában naponta több tucat repülőjáratot kénytelenek törölni a légitársaságok, mivel a Hormuzi-szoros elhúzódó blokádja jelentősen megdrágította az üzemanyagot – számolt be az Index.
Több mint másfél hónappal a Hormuzi-szoros blokádjának kezdete után az ázsiai és a csendes-óceáni országok lettek az elsők, amelyek már százával állítják le és törlik járataikat a repülőgép-üzemanyag hiánya és az árak emelkedése miatt. Az iparági szabvány szerint az üzemanyagköltség általában a légitársaság összes költségének egyharmadát teszi ki. A kerozin extrém drágulása viszont mostanra már szinte fenntarthatatlanná tette a működést.
Az egyik legnagyobb légitársaság, az AirAsia hivatalosan bejelentette, hogy október végéig törölte a Bangkok–Sanghaj-útvonal és több más desztináció járatait.
Bár a társaságok gyorsan megemelték az üzemanyagpótdíjat, ám ez még mindig nem elég a költségnövekedés fedezésére. Áprilistól a dél-koreai üzemanyagpótdíj több mint 210 százalékkal emelkedett, a kínai üzemanyagpótdíj pedig bizonyos esetekben több mint 500 százalékkal nőtt.
A gondokat Európa sem ússza meg
Európa nagy valószínűséggel hasonló helyzetbe kerül a közeljövőben. A napokban az Európai Repülőtéri Tanács (ACI Europe) levelet írt az EU-nak, figyelmeztetve, hogy akár már három héten belül is üzemanyaghiány léphet fel, ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad.
Miközben a kínai légitársaságok útvonalakat szüntetnek meg Délkelet-Ázsiában, az orosz légtérhez való hozzáférésüket arra használják, hogy az induló turisztikai szezon során több mint 2000 további járatot tervezzenek Nyugat-Európába a Nikkei Asia szerint. A szankciók miatt az európai légitársaságok ki vannak tiltva az orosz légtérből, és hosszabb kerülőutakat kell repülniük, ami a jelenlegi helyzetben különösen hátrányos számukra.
European airports have urged airlines to prepare contingency plans for a potential complete lack of aviation fuel in the coming weeks. Thousands of flights have already been canceled across the continent amid the escalating crisis.
Már csak hat hétre elegendő kerozin maradt az európai piacon, az iráni háború súlyos légi közlekedési válsággal fenyegeti Európát – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), erről ír a Berliner Zeitung. Az ügynökség vezetője szerint emiatt hamarosan járattörlések jöhetnek Európában.
A portál arról is írt, hogy a fokozódó energiaválság miatt az EU egy vészhelyzeti tervvel próbálja stabilizálni az egyre szűkösebb kerozinellátást, hogy maximálisan kihasználja a finomítói kapacitásokat, és biztosítsa az üzemanyag-ellátást. A kerozinkészletek kiürülésével és a járattörlésekkel kapcsolatban Fatih Birol, az IEA igazgatója nyilatkozott; szerinte mindezekre akkor kerülhet sor, ha az iráni háború miatt fennmarad a Hormuzi-szoros blokádja.
„Minél tovább tart a blokád, annál rosszabb lesz a világgazdasági növekedés és az infláció szempontjából” – figyelmeztetett Fatih Birol.
„Hamarosan azt fogjuk hallani, hogy az A városból B városba tartó járatokat kerozinhiány miatt törlik” – mondta az AP hírügynökségnek Fatih Birol, aki a jelenlegi helyzetet a valaha tapasztalt legnagyobb energiaválságnak nevezte. Emiatt pedig szerinte világszerte a benzin-, gáz- és villamosenergia-árak emelkedésére kell majd számítani. A legsúlyosabban először a szegényebb országokat érinti Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában – vagyis azokat az államokat, „amelyek hangját a legkevésbé hallják” – fogalmazott Birol. Ezt követően az energiaválság Európát és az amerikai kontinenst is eléri majd. Különösen sérülékenyek szerinte az ázsiai országok, köztük Japán, Dél-Korea, India, Kína, Pakisztán és Banglades – tette hozzá.
A Lufthansa német légitársaság már most lépéseket tett az energiaválság miatt, a vállalat csütörtökön bejelentette: azonnali hatállyal megszünteti regionális leányvállalata, a Cityline járatkínálatát, szombattól kezdve pedig 27 régebbi repülőgépet állít le.
Till Streichert pénzügyi igazgató elmondta, hogy a jelenlegi válság arra kényszeríti a céget, hogy előre hozza az egyébként is tervezett intézkedést. A Lufthansa az okok között a sztrájkok mellett elsősorban a jelentősen megemelkedett kerozinárakat nevezte meg – írja a Berliner Zeitung.
[type] => post
[excerpt] => Már csak hat hétre elegendő kerozin maradt az európai piacon, az iráni háború súlyos légi közlekedési válsággal fenyegeti Európát – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), erről ír a Berliner Zeitung.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1776443340
[modified] => 1776411329
)
[title] => Hat hétre elég kerozin maradt a piacon, összeomolhat az európai légi közlekedés
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=70305&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70305
[uk] => 70341
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 70306
[image] => Array
(
[id] => 70306
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo.png
[original_lng] => 1157746
[original_w] => 1317
[original_h] => 826
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo-768x482.png
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo-1024x642.png
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo.png
[width] => 1317
[height] => 826
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo.png
[width] => 1317
[height] => 826
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo.png
[width] => 1317
[height] => 826
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1776502827:3
[_thumbnail_id] => 70306
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 814
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1bd6ca592c6298e299a27e3b75983e09] =>
European airports have urged airlines to prepare contingency plans for a potential complete lack of aviation fuel in the coming weeks. Thousands of flights have already been canceled across the continent amid the escalating crisis.
A globális légitársaságok vészhelyzeti terveket dolgoznak ki a közel-keleti háború következtében heteken belül felmerülő esetleges repülőgép-üzemanyaghiány miatt.
A The Financial Times cikke szerint a légitársaságok vezetői azt mondták, hogy nehezen tudják garantálni az üzemanyag elérhetőségét az április utáni időszakra. „Délkelet-Ázsia sokkal jobban függ a Perzsa-öbölön keresztül érkező üzemanyagtól, mint Európa. Szerezhetünk üzemanyagot Európából, de amikor egy délkelet-ázsiai városba repülünk, nem tudjuk visszahozni a gépet… Ha nincs üzemanyag, lehetetlen repülni”, magyarázta a helyzetet Ben Smith, az Air France-KLM vezérigazgatója.
Az EasyJet vezérigazgatója, Kenton Jarvis azt nyilatkozta, hogy az üzemanyag-beszállítók nem adnak előrejelzéseket az április utáni elérhetőségre vonatkozóan.
A légitársaságok vezetői szerint bár egyes országokban, többek között Európában, elegendő készlet áll rendelkezésre, a repülőgépeknek továbbra is tankolniuk kell a célállomásaikon, és nem tudnak elegendő üzemanyagot vinni a visszaútra.
Hari Marar, az indiai Bangalore Nemzetközi Repülőtér vezérigazgatója az újságnak elmondta, hogy körülbelül 25 napra elegendő üzemanyag van a repülőtéren vagy annak közelében. Elmondta, hogy a hiány nem „sürgős probléma”, hanem inkább az árak kérdése, amely a légitársaságokat is érinti.
Vietnam már figyelmeztetett az országból induló járatokra vonatkozó lehetséges korlátozásokra. Több repülőtér-vezető is elmondta az FT-nek, hogy üzemanyaghiánnyal néznek szembe, ami arra kényszerítheti őket, hogy a következő hetekben csökkentsék a járatokat.
„Rövid távon a fő kérdés nem annyira az üzemanyagárak, hanem az, hogy lesz-e belőlük elegendő. Mindenkit aggaszt az üzemanyag esetleges elérhetősége” – mondta Justin Erbacci, az ACI World globális repülőtéri iparági csoport elnöke.
Az iráni háború kezdete óta a repülőgép-üzemanyag ára megduplázódott, elérve a rekordmagasságot, tonnánként 1730 dollárt.
Az áremelkedés miatt egyes légitársaságok, köztük az amerikai légitársaságok is, több milliárd dolláros többletköltséggel néznek szembe, mivel nincsenek hosszú távú fedezeti megállapodásaik. A skandináv SAS légitársaság, amelynek nincsenek fedezeti megállapodásai, ezen a héten bejelentette, hogy körülbelül 1000 járatot töröl az üzemanyagárak emelkedése miatt.
A Hormuzi-szoroson áthaladó hajózási fennakadások miatt leállt Kuvaitból, a világ második legnagyobb sugárhajtómű-üzemanyag-exportőrétől érkező szállítás, amely a Vortexa energiaipari vállalat szerint 2025-ben a globális tengeri úton szállított sugárhajtómű-üzemanyag export 15%-át tette ki.
Az elemzők szerint Európát és Ausztráliát valószínűleg jobban érinti majd a válság, mint más piacokat a korlátozott hazai finomítói kapacitás miatt. Európa az elmúlt években nagyrészt bezárta finomítói kapacitását, és most a repülőgép-üzemanyag mintegy 40%-át a szoroson keresztül szerzi be, míg Ausztrália nagymértékben támaszkodik a kínai és szingapúri finomítókra.
A Ver.di szakszervezet sztrájkja miatt 445 járatot töröltek a Berlin Brandenburg Airport repülőtéren, a munkabeszüntetés München tömegközlekedését is érinti. Erről a Der Spiegel számolt be.
Március 18-án éjféltől a berlini repülőtér nem fogad és nem indít járatokat a Ver.di figyelmeztető sztrájkja miatt.
Szerdára összesen 445 érkező és induló járatot töröltek, ami mintegy 57 ezer utas terveit borította fel. Az utasoknak azt javasolták, hogy vegyék fel a kapcsolatot légitársaságukkal alternatív utazási lehetőségek vagy átfoglalás érdekében.
A sztrájkot a szakszervezet és a repülőteret üzemeltető Flughafen Berlin Brandenburg GmbH (FBB) közötti, a munkaszerződések feltételeiről szóló vita váltotta ki. A munkáltatók a múlt héten tették meg első ajánlatukat, amelyet a szakszervezet elégtelennek tart.
A Ver.di mintegy 2000, az FBB-hez tartozó dolgozó számára 6%-os béremelést, valamint egy további szabadnapot követel.
A sztrájk miatt fennakadások várhatók München tömegközlekedésében is. Bár a reggeli csúcsidőt nem érinti, 9 órától egyes metró- és villamosjáratok leállnak, a fő szakasz pedig 11:00-kor kezdődik, és az összes városi közlekedési eszközt érinti. Az elővárosi vonatok és buszok a megszokott rend szerint közlekednek.
Közvetlen légi járatot indít a Nordwind Airlines Moszkva és Phenjan között – közölte vasárnap az orosz légitársaság.
Legutóbb mintegy 30 éve, az 1990-es közepén volt rendszeres légi összeköttetés az orosz és az észak-koreai főváros között.
Az első repülőgép a moszkvai Seremetyjevo repülőtérről július 29-én este 7 órakor száll fel.
A nyolcórás útvonalon 440 utas szállítására képes Boeing 777-200ER típusú repülőgépek teljesítenek szolgálatot. Az átszámítva mintegy 190 ezer forintba kerülő repülőjegyeket szinte azonnal elkapkodták: az első járatra a Ria Novosztyi szerint szerint többségében észak-koreai állampolgárok váltottak jegyet.
A Roszaviacija (az orosz polgári légi közlekedési felügyelet) július elején engedélyezte a Nordwindnek, hogy hetente két járatot üzemeltessen Moszkva és Phenjan között, bár kezdetben még havi egy járattal fognak üzemelni ezen az útvonalon.
Az egyik megkérdezett észak-koreai állampolgár azt mondta, hogy hazautazik és ez most sokkalta egyszerűbbé vált. Az egyik orosz utas pedig közölte, hogy szolgálati útra indult Phenjanba, újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a városi tömegközlekedés fejlesztésével foglalkozik és ilyen jellegű közös projektek megvitatását tervezi Phenjanban.
A két ország júniusban indította újra a vasúti személyszállítást Moszkva és Phenjan között.
Mindeddig az egyetlen közvetlen légi összeköttetés a két ország között az Air Koryo járatai voltak, amelyek hetente háromszor közlekednek Phenjan és Vlagyivosztok között.
A Ryanair olyan terveket dolgoz ki, amelyek az ukrajnai járatok újraindítását célozzák, és ezek szerint a légitársaság négy-öt héten belül elindíthatja a járatokat a háború befejezése után.
Ezt Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója osztotta meg a Telegraph-nak adott interjújában.
Figyelembe véve Donald Trump amerikai elnök ígéreteit, miszerint gyorsan befejezik a háborút, O’Leary reméli, hogy a légitársaság már idén képes lesz visszatérni Ukrajnába.
A Ryanair tervei között szerepel körülbelül 24 útvonal megnyitása, amelyek Kijevet és Lemberget szolgálják majd ki. Az Odesszába való visszatérés azonban több időt vehet igénybe a károk mértéke miatt.
Szombaton több légitársaság ideiglenesen felfüggesztette Oroszországba tartó járatait az azeri utasszállító repülőgép katasztrófáját követően, mivel felmerült a gyanú, hogy a gépet egy ukrán dróntámadás elhárítására indított orosz légvédelmi rakéta találta el – számolt be az MTI.
A türkmén Turkmenistan Airlines közlése szerint a Moszkvából Asgabatba és Asgabatból Moszkvába tartó járatát december 30-tól január 31-ig nem üzemelteti, a döntéshez nem fűztek indokot.
Hasonlóan döntött a Flydubai légitársaság is, amely december 27-e és január 3-a között nem üzemelteti a Dubaj és egyes dél-oroszországi városok – például Szocsi – között közlekedő járatait.
A Qazaq Air kazah légitársaság szintén azt közölte, hogy január végéig felfüggeszti jekatyerinburgi járatait.
Az izraeli El Al légitársaság már csütörtökön azt közölte, hogy „az orosz légtérben kialakult helyzetre való tekintettel” egy hétre felfüggeszti Oroszországba tartó járatait.
Az Azerbaijan Airlines (AZAL) légitársaság gépe a kazahsztáni Aktau város közelében zuhant le szerdán. A gépen 62 utas és ötfős legénység volt, a balesetet 29 ember élte túl, részben súlyos sérülésekkel, a halálos áldozatok száma pedig 38. A gép Bakuból a csecsenföldi Groznijba tartott.
Az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) pénteki közlése szerint a gép az ukrán drónok jelentette biztonsági kockázatok, illetve az erős köd miatt nem tudott Groznijban landolni.
Pénteken John Kirby, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági kommunikációs szóvivője azt mondta, „bizonyos előzetes jelek arra utalnak, hogy a gépet orosz légvédelmi rendszer találta el”.
Az orosz kormány nem kommentálta az esetet, csupán annyit közölt, megvárják az azeri és kazah hatóságok vizsgálatának eredményeit.
Szombaton Vlagyimir Putyin bocsánatot kért a géppel történt „tragikus incidensért”, de közvetlenül nem vállalta a felelősséget a katasztrófáért.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az ukrán repülőterek egyikén – Lembergben vagy Boriszpilben – 2025 január végéig újraindulhatnak a járatok.
Ezt a Marsh McLennan biztosítótársaság vezető partnere, Crispin Ellison nyilatkozta a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Fórumon – írja az Interfax-Ukrajna.
„Úgy gondolom, ha szerencsénk van, januárban öt-hat légitársaságunk lesz, amely Ukrajnából akar repülni” – mondta Ellison.
Szerinte könnyebb lesz biztosítási mechanizmusokat biztosítani a légi közlekedés számára, ha a lembergi repülőtér nyit meg, de Volodimir Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy előbb meg kell nyitni a Boriszpil nemzetközi repülőteret.
„Az elnök gyűlölni fog, amiért ezt mondom, mert ő Boriszpilre koncentrál, de kezdetben Lemberg a fő fókusz. Hét perc a repülőút Lengyelországból” – mondta a cég vezető partnere, Marsh McLennan.
Megjegyezte, hogy Airbus–320 és Boeing–737 utasszállítóhoz, valamint egy kis utasszállító repülőgéphez legalább háromnegyed milliárd dolláros biztosítást kell kötni.
Ellison szerint a járatokról a végső döntést az Elnöki Hivatalban hozzák meg. Ez a légvédelem munkájától, a biztonsági helyzettől függ majd.
„Folyton azt mondom, hogy Lemberg sokkal biztonságosabb, mint Tel Aviv. Az emberek nem szeretik, ha ezt mondom, de kimondom” – mondta.
Oroszország kikerülése a nyugati légitársaságoknak többletköltséggel jár. Bár a kínaiak és az indiaiak szabadon használhatják az orosz eget, ennek egyre nagyobb ára van.
A világ legnagyobb állama Oroszország szó szerint kapocs kelet és nyugat között: Kínával és Észak-Koreával épp úgy van közös határa, mint Finnországgal vagy Norvégiával.
Már csak emiatt is komoly csapás volt az ázsiai célpontokat érintő nemzetközi járatok jó részére, amikor kipattant az ukrán háború. Hisz emiatt a nyugat és Oroszország kölcsönösen lezárták egymás előtt a légterüket.
Az európai, kanadai és észak-amerikai légitársaságok sokszor hosszas kerülőutakat kell tegyenek, hogy ne érintsék az ország légterét. A hosszabb járatok több üzemanyagot égetnek el, ami persze magasabb költségekkel is jár.
Az Air France-KLM vezére Ben Smith amiatt panaszkodott korábban, hogy az orosz légtér kiesése miatt egy Párizsból Szöulba tartó gép repülési ideje a korábbiakhoz képest három órával nőtt meg.
Tavaly a Virgin Atlantic például épp az orosz légtér lezárását okolta, amiért be kellett zárja a hongkongi működését.
Bár az oroszok őket nem tiltották ki, néhány ázsiai légitársaság, például a Korean Air és a Japan Airlines is úgy döntött, hogy kerülni fogják az orosz területeket. A kitérők miatt azonban komoly problémákba ütköztek. Már csak azért is, mert ki van szabva, hogy a személyzet egy gépen maximum mennyit dolgozhat egyhuzamban.
Azért, hogy be tudják tartani az előírásokat volt, volt hogy egy New Yorkból Szöulba tartó járatnak Tokióban le kellett szállnia, csak hogy pihenőidőt tartsanak.
Ugyanis az Észak-Amerikába tartó ázsiai gépek jó része is az Északi-sarkvidék felé megy és onnan közelítik meg mondjuk az Egyesült Államokat. A hongkongi Cathay Pacific egy ideig próbálta kerülni ezt az útvonalat, de végül bedobták a törülközőt és újra elkezdték használni az orosz légteret.
Előnyt élveznek az indiai és a kínai légitársaságok, amelyek repülhetnek Oroszország felett. Bár ezzel a lehetőséggel közülük se él az összes.
A FlightAware adataiból kiderül, hogy a legújabb járatok, amelyeket Kína indított az USA-ba már a nyugati társaikhoz hasonlóan kerülőúton közlekednek, sejthetően amerikai nyomásra.
Most, hogy egyre nehezebben tudja finanszírozni Moszkva az ukrán inváziót, már a légtér használatnak is jobban megkéri az árát. Nemrég derült ki, hogy az átrepülés díja 20 százalékkal növekszik. Ezt a költséget az Oroszország szemszögéből a szövetséges vagy semleges országok légitársaságaira vetik ki.
Ez a lépés olyan cégeket is érint, mint az Emirates, a Qatar Airways, az Air India, a Turkish Airlines, vagy az Ethiopian Cargo.
A háború előtt egyébként évente nagyjából 1,7 milliárd dollár folyt be a Kremlhez, abból, hogy a társaságok használták az orosz légteret.
Viszont az orosz helyzet ellenére is a légiközlekedés roppant élénk a világban. Az iparág globális szinten idén újra nyereséges.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség számai alapján a társaságok idén már 4,35 milliárd utast fognak szállítani. Ez az adat már megközelíti a koronavírus-járvány előtti 2019-es 4,54 milliárdos szintet.
A korábbi becsléseket az ágazat az előrejelzések szerint túl fogja szárnyalni. Decemberben még arra számítottak, hogy 4,7 milliárd dolláros nettó nyereségre fognak szert tenni a légitársaságok, a nyáron a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség viszont ennek már a dupláját jósolta az idei évre.
