Az ukrajnai háború kitörése óta növekszik a hadianyagok kivitele Lengyelországból, tavaly rekordösszegű, 3,2 milliárd euró értékű felszerelést adtak el – írja a Dziennik Gazeta Prawna (DGP) lengyel gazdasági napilap.
A csaknem négy éve tartó ukrajnai háború jelentős hatással volt a lengyel fegyverexportra – szögezi le a DGP. Mint írják, a lengyel cégek fegyverexportja 2020-ban még a 400 millió eurót sem érte el, de azután, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, ez az összeg csaknem 1,2 milliárd euróra nőtt.
A rekordot 2024-ben érték el, amikor a fegyverexport értéke 3,2 milliárd eurót tett ki – írja a DGP a lengyel külügyminisztérium adataira hivatkozva.
A lap szerint a lengyel fegyverek legnagyobb importőre Ukrajna volt, amely tavaly közel 2,5 milliárd euró értékű fegyvert vásárolt. Ez az összeg nem tartalmazza az Ukrajnának ingyen átadott, eddig 46 támogatási csomag keretében leszállított hadfelszerelést.
A lengyel fegyverexport második helyén tavaly az Egyesült Államok szerepelt 190 millió euróval, a harmadik és a negyedik helyen a Fülöp-szigetek és Spanyolország szerepelt 185 millió, illetve 33 millió euró értékű exporttal.
Ukrajnának a lengyel cégek egyebek között 78 darab M74-es aknavetőt, 18 darab Krab önjáró tarackot és csaknem háromszáz különböző típusú páncélozott harcjárművet adtak el.
Az Egyesült Államokba és a Fülöp-szigetekre 13 Black Hawk helikoptert szállítottak a Lockheed Martin amerikai cég lengyelországi gyárából. Összesen 160 Piorun hordozható légvédelmi rakétavetőt pedig Észtországba, Moldovába, Norvégiába, illetve Lettországba adtak el. „Exportsikert arattak” a lengyel WB Group vállalatcsoport által gyártott FlyEye felderítő drónok és a Warmate kamikaze drónok is – írja a DGP.
A 2022-es orosz offenzívát követően a Lengyelországba menekülő ukránok több mint 13 ezer céget és mintegy 90 ezer egyéni vállalkozást alapítottak. A szakértők szerint a bevándorlók vállalkozásai támogatják a lengyel gazdaságot, és részben betöltik a munkaerőpiaci hiányosságokat.
2025 július elejére 29 044, ukrán tulajdonban lévő céget tartottak nyilván a Lengyel Nemzeti Bírósági Nyilvántartásban, ezek közül 13 014 vállalkozás 2022 februárja után, az Ukrajna elleni irányuló teljes körű orosz offenzívát követően indult, ami körülbelül egymillió ukrán menekült letelepedéséhez vezetett Lengyelországban.
A Gremi Personal analitikai központ hangsúlyozza, hogy az elmúlt 3,5 évben Lengyelországban bejegyzett összes új cég körülbelül 6 százaléka ukrán tulajdonban van, és a háború kitörése után alapított vállalatok teljes tőkéje meghaladja az 533 millió zlotyit (körülbelül 125 millió eurót). 2024-ben az ukrán vállalkozók és alkalmazottak közel 1,65 milliárd zlotyit (385 millió eurót) fizettek be a lengyel költségvetésbe jövedelem- és forgalmi adó formájában.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Lengyelországban élő ukránok erősítik a gazdaságot, és pozitívan befolyásolják annak fejlődését jelentős adóbevételeikkel, de a mindennapi fogyasztásukon keresztül is. És nem elveszik a munkahelyeket, hanem másoknak adják azokat, ami szintén hatással van a szolgáltatások minőségére és az üzleti versenyre.
Természetesen, amikor Lengyelországban vállalkozást működtetnek, alkalmazkodniuk kell a gazdaságunkban és az üzleti életben uralkodó szabályokhoz, és ha tovább akarnak fejlődni, akkor azt itteni és az Európai Unióban uralkodó szabályok szerint kell tenniük. Ez kihívást jelenthet egyesek számára, mivel az ukrajnai vállalkozások működtetése sok tekintetben eltér a lengyelországi üzleti tevékenységtől” – jegyzi meg Damian Guzman, a Gremi Personal vezérigazgató-helyettese.
Több mint 100 ezer ukrán vállalatot alapítottak Lengyelországban
A Lengyelországban üzleti tevékenységet folytató ukránok körében azonban nem a cégalapítás a legnépszerűbb jogi forma. A Lengyel Iparfejlesztési Intézet adatai szerint 2022 elejétől 2025 áprilisáig az ukrán állampolgárok 88,5 ezer egyéni vállalkozást alapítottak Lengyelországban, ebből tavaly több mint 33 ezret.
Ez azt jelenti, hogy mindent együttvéve több mint 100 000 ukrán vállalatot alapítottak Lengyelországban a háború kitörése óta. Jelenleg az egyéni vállalkozók közül minden tizedik ukrán, továbbá a külföldiek által regisztrált vállalkozások 85 százaléka ukrán.
„A regisztrált vállalkozások főként az építőipari, informatikai és szolgáltató ipari szektorhoz tatoznak. Az összes alapított cég több mint fele ebbe a három ágazatba sorolható” – nyilatkozta az Euronewsnak dr. Katarzyna Dębkowska, az Iparfejlesztési Intézet gazdasági előrejelző csoportjának vezetője.
A szakértő rámutatott arra, hogy az ukrán építőipari cégek elsősorban befejező munkálatokat végeznek, az informatikai cégek programozásra szakosodtak, a szolgáltatási tevékenységek több mint 80 százalékát pedig fodrász- és kozmetikai cégek teszik ki.
Miért döntenek olyan sok ukrán úgy, hogy Lengyelországban nyitnak vállalkozást?
Az intézet szakértője szerint ennek három fő oka van. Először is, ez a legjobb módja annak, hogy a képességeiknek megfelelően dolgozzanak, mivel a kutatások azt mutatják, hogy a Lengyelországban teljes munkaidőben vagy szerződéses alapon foglalkoztatott ukránoknak általában a kompetenciáiknál alacsonyabb pozíciókat kínálnak. A második ok a letelepedési és adózási kérdés: a lengyel vállalatok gyakran egyéni vállalkozói státuszt követelnek meg alkalmazottaiktól. A harmadik ok az Európai Unió piacának kilátásai. Egy cég lengyelországi bejegyzése hozzáférést biztosít a teljes uniós piachoz.
A bevándorlók támogatják a gazdaságot
Sok ukrán vállalkozás nagyon lokálisan működik. „A feltörekvő ukrán vállalkozások gyakran olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, amelyek elsősorban a Lengyelországban élő ukrán állampolgároknak szólnak, például kozmetikumokat, vagy vendéglátási és oktatási szolgáltatásokat” – mondta Dębkowska.
A bevándorlók, köztük az ukrán állampolgárok vállalkozói tevékenysége támogatja a gazdasági fejlődést, az innovációt és a versenyelőnyt. A bevándorlók munkahelyeket teremtenek, különösen saját közösségeikben, és piaci réseket töltenek be.
„A transznacionális kapcsolatok révén lehetőség nyílik a vállalatok nemzetközivé tételére és a tudásátadásra. A magasan képzett bevándorlók felgyorsítják a technológiai fejlődést és növelik a szabadalmak számát” – összegezte Dębkowska.
A szakértő szerint az ukrán állampolgárok által működtetett vállalatok összhangban vannak a lengyel gazdaság igényeivel, és részben betöltik a munkaerőpiaci hiányosságokat, amint azt az építőipari, az információs és kommunikációs vállalatok, valamint a szállítmányozási és logisztikai cégek jelenléte is bizonyítja.
A 2024 végéhez közeledve mintegy 780 ezer ukrán áll hivatalos alkalmazásban Lengyelországban: 406 ezer férfi és 374 ezer nő, a legtöbben, közel 188 ezren a Mazoviai vajdaságban dolgoznak, aminek a székhelye Varsó – számolt be a minap az UNN hírügynökség a Wprostra hivatkozva.
A számok az év folyamán kisebb ingadozásokat mutattak: januárban még csak 755 ezer ukrán szerepelt a hivatalos munkaügyi adatokban, a nyáron néhány ezerrel csökkent ez a szám, mostanra pedig ismét emelkedett. Összehasonlításképpen: a háború kitörése előtt is több százezer ukrán dolgozott a nyugati szomszédban, de az akkori 500 ezres csúcs jóval elmaradt a mostanitól.
Minthogy a lengyel munkaerőpiac is nagy hullámvasúton ment keresztül a rendszerváltás óta, a tömegesen megjelent ukránok sok éven keresztül jól jöttek az országnak, főleg a Brexit előtti 10-15 évben, amikor rengeteg lengyel lépett be az angliai piacra, jobbára az építőiparban és a vendéglátásban. Sokáig ez a két ágazat állt az élen a lengyelországi ukrán munkaerő mozgását nézve is, csak az elmúlt másfél-két évben kezdett kicsit változni a kép: megjelentek az informatikai szakemberek, persze főleg a 40 év alatti korosztályokban.
Mostanában egyre több fodrász, boltos vagy futár beszéli anyanyelvként az ukránt. A lengyel kormány támogatásával néhány lengyel nagyvárosban vállalkozásindításban segédkező iroda is nyílt, egyre több ukrán jelentkezett már ezekben.
Kevésbé volt jellemző az ukránok arányának növekedése az oktatásban, ám itt is jelentős változásokat lehet megfigyelni. A lengyel felsőoktatási és tudományügyi minisztérium szerint most majdnem minden második felsőoktatási hallgató ukrán. A 2023–2024-es tanévre 19 900 ukrán hallgatót vettek fel Lengyelország valamelyik egyetemére, a tanév végén 45 ezren tanultak az országban.
Többségük, közel 11 900 diák magánegyetemen, 7 800 államin, 200 pedig egyházin végezte a tanulmányait. Az állami intézményekben tanulók speciális kedvezményekre is jogosultak, például családi vagy anyagi helyzetükre hivatkozva kérhetnek rektori ösztöndíjat, a tandíjnak sem a teljes összegét kell fizetniük, ha fizetős helyre jutottak be.
Ez a tömeg (a munkavállalók, a diákok, valamint a családtagjaik) természetesen számottevő tényezővé váltak a lakáspiacon. Vásárlóként és bérlőként is befolyással vannak az árakra és a beruházásokra is. Az országban meghatározó pozíciót elfoglaló Duna House lapunkkal azt közölte, hogy csak 2023-ban mintegy 30 ezer olyan tranzakcióról tudnak, amikor ukrán állampolgár vásárolt lengyelországi lakóingatlant. Nyilván idén további sok ezerrel bővült ez a szám, végleges adatok várhatóan 2025 első negyedévében lesznek.
Természetesen a lakásbérleti piacon is növelték a keresletet az ukránok, s ezt kihasználták a bérbeadók is. A bérleti díjak 10-15 százalékkal nőttek egy év alatt. A numbeo.com szerint jelenleg Varsóban havonta mintegy ezer eurónak megfelelő złotyt kell fizetni egy központban lévő egyhálós lakásért, de a külső kerületekben sem lehet megúszni a díjat 750 euró alatt egy hasonló ingatlanban. Ha nagyobb a család, akkor egy háromhálós, központban található otthonért könnyedén elkérnek 1800–1900 eurót, ugyanez a kategória kijjebb 1300 euró körül van.
Természetesen a fővárosban van a legtöbb munkalehetőség, míg az Ukrajnához közeli városokban (Lublin, Kielce, Rzeszow), a település mérete miatt is szerényebbek az ukránok esélyei. Viszont ha talál valaki munkát, akkor a bérleti díj 30-40 százalékkal is kisebb lehet – figyelhető meg a fenti grafikonunkon.
Mindeközben változott az ukránok elfogadottsága is Lengyelországban, méghozzá számukra rossz irányba, ami összefügghet azzal, hogy az ukránok akár alacsonyabb bérért is hajlandók dolgozni, mint a lengyelek, s emiatt feszültségek vannak a piacon. A CBOS helyi közvélemény-kutató őszi adatai szerint 2022-ben az orosz invázió utáni hetekben a megkérdezettek 94 százaléka támogatta az ukrán menekültek befogadását, de most ez az arány 53 százalékra esett egy folyamatos csökkenés eredményeként. Ez a folyamat 2023 tavaszán, az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos vita elmérgesedése után gyorsult fel. A válaszadók kétharmada szerint a hadköteles korú ukrán férfiakat vissza kellene küldeni hazájukba. A rászoruló családok, különösen a gyermekek és az őket nevelő édesanyák azonban továbbra is szívesen látottak.
Téves az a vélemény, hogy az ukrán menekültek a lengyel adófizetők kárára élnek – mondta a Deloitte szakértője, Aleksander Laszek a Szabadság Rádiónak, amit az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.
Szerinte másfél éves lengyelországi tartózkodás után az ukrán menekültek többsége önállóan tartotta el magát, bérmunkások és vállalkozók egyaránt. Ugyanakkor a katonai migránsok 80 százalékának Lengyelországban volt munkája, vagy távmunkában dolgozott Ukrajnában.
„A gazdasági integráció mértéke nagyon gyors volt. Ezt elősegítette, hogy a Lengyelországba érkező menekültek átlagosan magasan képzettek voltak, különösen az előző migrációs hullámhoz képest. Kezdetben azonban a képzettségi szintjük alatti munkakörökben voltak kénytelenek dolgozni” – jegyezte meg a szakértő, ugyanakkor cáfolta azt a mítoszt is, hogy az Ukrajnából érkező menekültek költségesek a lengyel gazdaság számára. Így az Eurostat adatai szerint 2024. szeptember végén csaknem 980 ezer ukrán menekült tartózkodott Lengyelországban. Ugyanakkor a migránsok által befizetett adók meghaladják az államtól kapott kezdeti támogatást.
„Becsléseink szerint a háborús migránsok beáramlása 0,7-1,1 százalékkal növelte a lengyel GDP-t. Ez a menekültáradat segített a lengyel gazdaságnak. (…) Ha globálisan beszélünk a menekültekről, akkor a lengyel gazdaság, a lengyel adófizetők és a lengyel vállalkozók egyértelműen profitáltak a lengyel piacra érkezésükből” – mondta Laszek.
Az újság szerint az az információ sem igazolódott be, hogy az ukránok elveszik a lengyelektől a munkát. Az Ukrán Vállalkozók Szövetsége szerint ugyanis Lengyelországban a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta Európában. Így az Állami Statisztikai Főigazgatóság szerint 2024. augusztus végén a munkanélküliségi ráta 5 százalék volt, a munkaügyi központokban csaknem 80 ezer üres állásra érkezett megkeresés.
Negatív hatással lehet a lengyel gazdaságra, ha Varsó segít Kijevnek a hadköteles ukránok hazatoloncolásában – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Forbes magazinra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány kifejtette, hogy a nevezett lépés negatív hatással lesz a lengyel gazdaságra, mivel több ezer ukrán állampolgár lesz kénytelen elhagyni a munkahelyét. Növekszik a félelem amiatt is, hogy néhány hadköteles megpróbál majd megszökni Lengyelországból.
A teljes körű háború kezdete óta Lengyelországba érkezett több mint egymillió ukrán közül mintegy 371 ezer a hadköteles korú férfi, akit mozgósítás alá vonhatnak.
Władysław Kosiniak-Kamys lengyel védelmi miniszter kijelentette, hogy Varsó segíthet Ukrajnának a hadkötelesek visszaküldésében. Az ehhez használható mechanizmusokról azt mondta, hogy „minden lehetséges”.
Egyelőre nem tudni, hogy Lengyelország meghosszabbítja-e az ukrán menekültek ideiglenes védelmét, amely június 30-án jár le.
A háború kitörése után milliók hagyták el az országot. A legtöbben Lengyelországba vándoroltak, amiben a lengyel kormány és a lakosság is támogatta őket. A Migrációkutató Intézet friss elemzésé alapján Varsó már több mint egy évvel ezelőtt a menekültek tartós jelenlétével számolt, és kulcsfontosságúnak tekintette a munkaerőpiaci integrációjukat.
Lengyelországban már a háború előtt munkaerőhiány volt, amit már akkor is ukrán bevándorlókkal elégített ki részben a lengyel gazdaság. A lengyel politikai vezetés az ukrajnai menekülteken való segítésre mint lehetőség tekint, hogy középtávon megoldják a munkaerőhiányt az országban, ezáltal fel tudják pörgetni a lengyel ipart, felgyorsítani a gazdasági növekedést, és növelni tudják Lengyelország súlyát a régióban illetve Európában – idézi Veres Kristóf Györgynek, az intézet vezető kutatójának az inforádiós nyilatkozatát az Infostart.
Hozzátette, a menekültek például ingyenes egészségügyi ellátást, közülük a gyerekek pedig szociális támogatást is kapnak Lengyelországban. Továbbá megkönnyítették a munkavállalási célú, ideiglenes tartózkodási engedélyük megszerzését is.
Elmondta, jelenleg 700 ezer olyan ukrán dolgozik Lengyelországban, aki a háború kitörése után érkezett. Azonban kiemelte, a nyelvtudás és az ukrán végzettség elismerésével kapcsolatos problémák miatt a legtöbben nem a képzettségüknek megfelelő munkát végzik. Például egy tavaly nyári felmérés szerint az Ukrajnában orvosként dolgozók fele tudott orvosként elhelyezkedni a lengyeleknél, sokan pedig ápolóként tevékenykednek. Viszont az ukrán ápolók nem igazán kaptak ápolói állást. Összességében pedig az ukrán vendégmunkások java fizikai munkát végez: például takarít vagy felszolgál.
Fontos kérdés az, hogy ha véget ér a háború, és az ukrán férfiak újra elhagyhatják az országot, akkor vajon a család és a gyerek fog visszamenni Ukrajnába, vagy mondjuk az ukrán férj fog elmenni Lengyelországba – tette hozzá a kutató.
Ukrajna a padlóra került
Mindeközben Ukrajna gazdasága romokban hever. Ukránok milliói vándoroltak el a háború kitörése után az országból, de jelentős a katonai emberveszteség is. Igaz, a munkanélküliség háborús helyzetben nehezen értelmezhető, azonban 40 százalék körül lehet, valamint a hrivnya értéke is zuhan.
29,2 százalékkal csökkent tavaly Ukrajna bruttó hazai összterméke – vagyis a GDP-je – az ország gazdasági minisztériumának a kalkulációja szerint. A hatalmas esés okait leginkább a kelet-ukrajnai orosz invázióra visszavezethető lakossági fogyasztás csökkenésében, valamint az export és az import bezuhanásában látják a szakemberek.
Ami a 2023-ra vonatkozó becsléseket illeti: Ukrajna gazdasági minisztériuma március elején 1 százalékra mérsékelte az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábbi 3,2 százalékról.
