Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója kezdete óta Lengyelország csaknem 83 millió dollárt költött a Starlinkre Ukrajna számára, számolt be a lengyel digitalizációs minisztérium, írta a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
A lengyel digitalizációs minisztérium megjegyezte, hogy az ország „csaknem 323 millió zlotyt” költött a Starlink Ukrajna számára történő megvásárlására és karbantartására.
„Ezt az összeget 24 560 terminál megvásárlására és a szolgáltatások havi előfizetési díjára fordították” – tette hozzá a minisztérium.
Az ukrán menekültek 2024-ben mintegy 15,1 milliárd zlotyt (majdnem 4 milliárd dollárt) fizettek be Lengyelország költségvetésébe.
A Család 800 plusz program keretében 2024-ben több mint 2,8 milliárd zlotyt (686,5 millió dollárt) fizettek ki 292 ezer ukrán állampolgárságú gyermek számára, akik Lengyelországban tartózkodnak. Ez körülbelül 4%-át tette ki az összes támogatásnak a program keretében. Ezzel párhuzamosan 794 ezer ukrán állampolgár fizetett társadalombiztosítási járulékokat, ami a biztosítottak 5%-át tette ki.
Lengyelországban a decemberi 5,1 százalékról 5,4 százalékra nőtt a munkanélküliség januárban – derült ki a lengyelországi statisztikai hivatal (GUS) gyorsjelentéséből.
A PAP lengyel hírügynökség által megkérdezett elemzők véleményének átlagában is 5,4 százalékos munkanélküliség szerepelt a múlt hónapra. Januárban a munkanélküliek száma 837 600 volt, 51 400-zal több, mint decemberben.
Lengyelországban tavaly januárban is 5,4 százalék volt a munkanélküliség, a ráta egy év alatt 5,4 százalék és 4,9 százalék között mozgott.
A lengyel kormány további Starlink terminálokat rendelt Ukrajnának. Erről a lengyel digitális miniszter, Krzysztof Hołownia nyilatkozott, a Puls Biznesu beszámolója szerint.
„A Starlinkek száma, amelyeket Lengyelország biztosít és fizet Ukrajnának, hamarosan megnövekszik” – áll a cikkben.
Hołownia elmondta, hogy a lengyel kormány jelentősen növelni kívánja a terminálok számát – novemberben további 5000 eszközt rendeltek, és fokozatosan küldik őket Ukrajnába.
Bár Lengyelország kölcsönadja a terminálokat Ukrajnának, azok valószínűleg soha nem lesznek visszajuttatva. Ezt a formát választották, hogy elkerüljék a felesleges bonyodalmakat, például az adóügyi problémákat.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 116 millió eurós pénzügyi támogatást különít el az ukrán menekültek gyermekeinek lengyel iskolákban való oktatásának támogatására – olvasható az Európai Bizottság közleményében, számolt be az Ukrinform.
Megjegyezték, ennek a pénzügyi csomagnak mintegy 30 ezer ukrán iskolás beilleszkedését kell biztosítania a lengyel iskolarendszerbe.
„Az orosz agresszió 2022 februári kezdete óta Lengyelországban az emberek megnyitották szívüket és otthonukat az ukránok fogadására. A menekültek között sok a gyermek, további fejlődésük szempontjából fontos számukra az iskolai továbbtanulás lehetőségének biztosítása. A ma bejelentett pénzforrások a lengyel iskolákban tanuló ukrán iskoláskorú gyermekeket támogatják, segítve őket abban, hogy jobban beilleszkedjenek a társadalomba, és javítsák kilátásaikat a munkaerőpiacon”, jegyezte meg Roxana Minzatu, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.
Az új finanszírozási csomag kiegészíti a már kiutalt forrásokat: 96 millió eurót az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és 20 millió eurót a lengyel kormány különített el. A pénzt az alábbiakra költik el:
multikulturális asszisztensek alkalmazása;
tanárok képzése az ukrán gyerekekkel való foglalkozásra;
a pszichológiai támogatási rendszer fejlesztése.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy ez a támogatás hozzájárul az ukrán gyerekek jobb beilleszkedéséhez az európai társadalomba és jövőbeni munkaerő-piaci lehetőségeikhez.
Paulina Hennig-Kloska lengyel klíma- és környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy országa készen áll Ukrajna áramellátásának a pótlására, ha Szlovákia beváltja a fenyegetéseit – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Reutersbrit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy Lengyelország növelheti majd az Ukrajna felé irányuló árameladást, de csak akkor, ha Ukrajna kéri. „Az üzemeltetőnk készen áll, csak az a kérdés, hogy Ukrajna akarja-e, vagy kell-e használnia. Fico magatartása Európa ellen irányul” – állította Paulina Hennig-Kloska.
Ez év január 1-je óta Ukrajna leállította az orosz gáz tranzitját Európába és Moldovába. Robert Fico szlovák kormányfő erre reagálva bejelentette, hogy leállítja Ukrajna áramellátását. Többször is panaszkodott Ukrajna azon döntése miatt, hogy leállítja az orosz gáz tranzitját.
A lengyel gazdák péntekre tiltakozást terveznek Varsóban az Európai Unió politikája és az Ukrajnából származó import ellen, a tüntetés 14 órakor kezdődik – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Farmer.pl lengyel internetes kiadványra hivatkozással.
A jelentés szerint a tiltakozást az Európai Bizottság képviselete előtt szervezik. Ezt követően a tüntetők a Nemzeti Színházhoz vonulnak. A tiltakozó akció szervezője a Mezőgazdasági Szervezetek Szövetsége, amely 21 lengyel gazdaegyesületet foglal magában.
„Hazánkban minden mezőgazdasági szervezet tiltakozni fog az EU káros politikája ellen, Ursula von der Leyen (az Európai Bizottság elnöke – a szerk.) ellen, aki ezt a politikát erőlteti, ami a gazdaságaink bezárásához vezet” – mondta el Tomasz Obszanski, a Szolidaritás Egyéni Gazdák Országos Szövetségének vezetője.
A gazdák a következők ellen fognak tiltakozni: megállapodások a Mercosurral – a dél-amerikai államok gazdasági uniójával; zöld átalakítás; import Ukrajnából; a lengyel erdők pusztítása és vadászat; a lengyel gazdaság hanyatlása.
Lengyelország kész segíteni Ukrajnának, ha Szlovákia a gáztranzit-konfliktus miatt leállítja az áramszállítást, az ország minden egyensúlyhiányt kompenzál – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó illetékes szerint a lengyel kormány kész növelni a hazai villamosenergia-termelést, hogy kompenzálja az esetleges egyensúlytalanságokat Ukrajna túlterhelt rendszerében, ha Szlovákia az ellátás megszakítása mellett dönt.
Varsó biztosítékai az orosz gáz Ukrajnán keresztüli jövőbeni tranzitjával kapcsolatos vita eszkalálódásának hátterében születtek. Főleg miután Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke azzal fenyegetőzött néhány napja, hogy az ország szükség esetén leállítja az áramszolgáltatást, amelyre Ukrajnának szüksége van az áramszünetek idején. Egy magas rangú ukrán tisztségviselő szerint a szlovák kormányfő beváltotta fenyegetését, és lekapcsolta Ukrajna tartalék áramforrásait.
A Bloomberg azt írta, hogy csaknem három évvel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Pozsony továbbra is a Gazprom olcsó gázától függ, ami aláássa az uniós erőfeszítéseket az orosz energiától való függés csökkentésére.
A 2024 végéhez közeledve mintegy 780 ezer ukrán áll hivatalos alkalmazásban Lengyelországban: 406 ezer férfi és 374 ezer nő, a legtöbben, közel 188 ezren a Mazoviai vajdaságban dolgoznak, aminek a székhelye Varsó – számolt be a minap az UNN hírügynökség a Wprostra hivatkozva.
A számok az év folyamán kisebb ingadozásokat mutattak: januárban még csak 755 ezer ukrán szerepelt a hivatalos munkaügyi adatokban, a nyáron néhány ezerrel csökkent ez a szám, mostanra pedig ismét emelkedett. Összehasonlításképpen: a háború kitörése előtt is több százezer ukrán dolgozott a nyugati szomszédban, de az akkori 500 ezres csúcs jóval elmaradt a mostanitól.
Minthogy a lengyel munkaerőpiac is nagy hullámvasúton ment keresztül a rendszerváltás óta, a tömegesen megjelent ukránok sok éven keresztül jól jöttek az országnak, főleg a Brexit előtti 10-15 évben, amikor rengeteg lengyel lépett be az angliai piacra, jobbára az építőiparban és a vendéglátásban. Sokáig ez a két ágazat állt az élen a lengyelországi ukrán munkaerő mozgását nézve is, csak az elmúlt másfél-két évben kezdett kicsit változni a kép: megjelentek az informatikai szakemberek, persze főleg a 40 év alatti korosztályokban.
Mostanában egyre több fodrász, boltos vagy futár beszéli anyanyelvként az ukránt. A lengyel kormány támogatásával néhány lengyel nagyvárosban vállalkozásindításban segédkező iroda is nyílt, egyre több ukrán jelentkezett már ezekben.
Kevésbé volt jellemző az ukránok arányának növekedése az oktatásban, ám itt is jelentős változásokat lehet megfigyelni. A lengyel felsőoktatási és tudományügyi minisztérium szerint most majdnem minden második felsőoktatási hallgató ukrán. A 2023–2024-es tanévre 19 900 ukrán hallgatót vettek fel Lengyelország valamelyik egyetemére, a tanév végén 45 ezren tanultak az országban.
Többségük, közel 11 900 diák magánegyetemen, 7 800 államin, 200 pedig egyházin végezte a tanulmányait. Az állami intézményekben tanulók speciális kedvezményekre is jogosultak, például családi vagy anyagi helyzetükre hivatkozva kérhetnek rektori ösztöndíjat, a tandíjnak sem a teljes összegét kell fizetniük, ha fizetős helyre jutottak be.
Ez a tömeg (a munkavállalók, a diákok, valamint a családtagjaik) természetesen számottevő tényezővé váltak a lakáspiacon. Vásárlóként és bérlőként is befolyással vannak az árakra és a beruházásokra is. Az országban meghatározó pozíciót elfoglaló Duna House lapunkkal azt közölte, hogy csak 2023-ban mintegy 30 ezer olyan tranzakcióról tudnak, amikor ukrán állampolgár vásárolt lengyelországi lakóingatlant. Nyilván idén további sok ezerrel bővült ez a szám, végleges adatok várhatóan 2025 első negyedévében lesznek.
Természetesen a lakásbérleti piacon is növelték a keresletet az ukránok, s ezt kihasználták a bérbeadók is. A bérleti díjak 10-15 százalékkal nőttek egy év alatt. A numbeo.com szerint jelenleg Varsóban havonta mintegy ezer eurónak megfelelő złotyt kell fizetni egy központban lévő egyhálós lakásért, de a külső kerületekben sem lehet megúszni a díjat 750 euró alatt egy hasonló ingatlanban. Ha nagyobb a család, akkor egy háromhálós, központban található otthonért könnyedén elkérnek 1800–1900 eurót, ugyanez a kategória kijjebb 1300 euró körül van.
Természetesen a fővárosban van a legtöbb munkalehetőség, míg az Ukrajnához közeli városokban (Lublin, Kielce, Rzeszow), a település mérete miatt is szerényebbek az ukránok esélyei. Viszont ha talál valaki munkát, akkor a bérleti díj 30-40 százalékkal is kisebb lehet – figyelhető meg a fenti grafikonunkon.
Mindeközben változott az ukránok elfogadottsága is Lengyelországban, méghozzá számukra rossz irányba, ami összefügghet azzal, hogy az ukránok akár alacsonyabb bérért is hajlandók dolgozni, mint a lengyelek, s emiatt feszültségek vannak a piacon. A CBOS helyi közvélemény-kutató őszi adatai szerint 2022-ben az orosz invázió utáni hetekben a megkérdezettek 94 százaléka támogatta az ukrán menekültek befogadását, de most ez az arány 53 százalékra esett egy folyamatos csökkenés eredményeként. Ez a folyamat 2023 tavaszán, az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos vita elmérgesedése után gyorsult fel. A válaszadók kétharmada szerint a hadköteles korú ukrán férfiakat vissza kellene küldeni hazájukba. A rászoruló családok, különösen a gyermekek és az őket nevelő édesanyák azonban továbbra is szívesen látottak.
Lengyelország pénzügyi segítségért fordult az Európai Bizottsághoz a szeptemberi árvízzel kapcsolatban – számolt be a Jevropejszka Pravda az RMF24-re hivatkozva.
A kormányzók és minisztériumok által összegzett költségek és infrastrukturális károk teljes összege több mint 13 milliárd zloty (több mint 3 milliárd euró).
Lengyelország az Európai Unió Szolidaritási Alapjától kért pénzt a szeptemberi árvíz után Alsó-Szilézia, Opole, Szilézia és Lubusz vajdaságban.
„Az infrastruktúrában okozott költségek és károk teljes összege a vajdaságok és a minisztériumok jelentései szerint több mint 13 milliárd zlotyt”, áll a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium közleményében.
A Belügyminisztérium megjegyezte: az Európai Bizottsághoz eljuttatott kérelem egyebek mellett a természeti katasztrófa által okozott közvetlen károkról és annak lakosságra, gazdaságra és környezetre gyakorolt hatásáról tartalmaz információkat.
A tárca hozzátette: a kérelem figyelembe veszi a Belügyminisztérium katasztrófavédelmi és mentőszolgálatainak finanszírozását is, azaz a szolgálatok felszerelés és üzemanyag költségeit, az elárasztott területek tisztításának és felszámolásának költségeit. Ez magában foglalja az érintett családok ideiglenes lakhatási költségeit és a megrongálódott elektromos hálózat költségeit is.
A kérelmet Tomas Sjemaniak belügyi és közigazgatási miniszter írta alá. A tárca közleményében közölte, hogy a javaslatot egyeztették az árvíz sújtotta területekért felelős kormánybiztossal, Marcin Kervinsky miniszterrel.
Jelenleg az ország délnyugati részén a szeptemberi árvíz okozta pusztítások utáni helyreállítási munkálatok folynak. A Belügyi és Közigazgatási Minisztérium szerdán arról számolt be, hogy 2 milliárd 130 millió zlotyt különítettek el az árvízelhárítás különféle formáira, amelyből több mint 640 millió zlotyt fizettek ki a rászorulóknak nyújtott segély formájában.