Jelentős változás történt az ukrán nemzetközi csomagszállításban: az állami postavállalat szerint hónapok óta fennakadások nehezítik az áthaladást Lengyelországon keresztül. Az Ukrposta ezért Magyarország és Szlovákia felé terelte át tranzitforgalmának jelentős részét.
Jelentős logisztikai változtatásra kényszerült az ukrán állami postavállalat, miután állítása szerint a lengyel hatóságok hónapok óta akadályozzák a küldemények áthaladását. Az Ukrposta vezetője szerint a kialakult helyzet miatt a vállalat gyakorlatilag Magyarország és Szlovákia felé terelte át nemzetközi forgalmának jelentős részét, hogy biztosítani tudja az Európába és az Egyesült Államokba irányuló csomagszállításokat.
Ihor Smilianszkij, az Ukrposta vezérigazgatója a Facebookon arról számolt be, hogy az elmúlt két hónapban a lengyel vámhatóság rendszeresen feltartóztatta a vállalat járműveit. Elmondása szerint emiatt az ukrán postacég kénytelen volt alternatív útvonalakat kialakítani Magyarországon és Szlovákián keresztül.
A vezérigazgató szerint az új útvonalak használata megnöveli a szállítási távolságot, emeli az üzemanyagköltségeket és lassítja a logisztikai folyamatokat, ugyanakkor a vállalat igyekezett úgy megszervezni az átterelést, hogy az ügyfelek ebből lehetőleg semmit ne érzékeljenek.
Smilianszkij azt állítja, hogy a problémák jóval egy közelmúltbeli ukrán–lengyel diplomáciai vita előtt kezdődtek. Az ukrán sajtóban megjelent beszámolók szerint a lengyel vámhatóságok a határon rendszeresen kirakodták az Ukrposta teljes kamionjait, majd részletes ellenőrzésnek vetették alá a küldeményeket.
A vállalat szerint az ellenőrzések során gyakran formai hiányosságokra hivatkoztak, ami többnapos késedelmekhez vezetett, egyes járműveket pedig végül vissza is fordítottak Ukrajnába.
Az Ukrposta hivatalos megkereséseire a lengyel vámhatóságok azt válaszolták, hogy kizárólag az európai uniós szabályoknak megfelelően járnak el, és az ellenőrzések elvégzése a hatáskörükbe tartozik. A vállalat ugyanakkor azt állítja, hogy az ilyen fokozott figyelem kizárólag az állami postaszolgáltatót érinti.
Az Ukrposta számára Lengyelország nem elsősorban célország, hanem kulcsfontosságú tranzitfolyosó. Az Ukrajnából induló küldemények jelentős része ezen az útvonalon jut el az Európai Unió más tagállamaiba, illetve az Egyesült Államokba és más nemzetközi célpontokra. A határon kialakuló késedelmek ezért az egész logisztikai láncot felboríthatják.
A fejlemény egyben azt is jelenti, hogy Magyarország szerepe felértékelődött az ukrán csomagforgalomban. Az Ukrposta vezetőjének közlése szerint jelenleg Magyarországon és Szlovákián keresztül biztosítható a nemzetközi küldemények folyamatos továbbítása, mivel ezeken az útvonalakon nem tapasztalnak hasonló problémákat.
A kialakult helyzet újabb jele annak, hogy az ukrán–lengyel kapcsolatokban az elmúlt időszakban több gazdasági és kereskedelmi feszültség is megjelent. Bár a mostani ügyben egyik fél sem beszél hivatalosan vámháborúról, az Ukrposta szerint a lengyel hatóságok eljárása olyan mértékű fennakadást okoz a forgalomban, hogy a vállalat gyakorlatilag kénytelen volt megkerülni Lengyelországot nemzetközi szállításai során.
Nem fényes az ukrán–lengyel kapcsolat
Volodimir Zelenszkij szerint a közte és Karol Nawrocki lengyel elnök között kialakult vita mögött elsősorban lengyel belpolitikai érdekek állnak, és úgy véli, Nawrocki a 2027-es választások előtt próbál politikai előnyt kovácsolni az ukránellenes hangulat erősítéséből. Az ukrán elnök veszélyesnek nevezte az olyan politikát, amely a szomszédos népekkel szembeni ellenszenvre épít, és párhuzamot vont Orbán Viktor politikájával is. Zelenszkij arról is beszélt, hogy első találkozójukon Nawrocki egy, a volhíniai tragédiáról szóló könyvet adott neki ajándékba, amit eddig nem hozott nyilvánosságra.
A vita azt követően éleződött ki, hogy Nawrocki visszavonta Zelenszkij Fehér Sas-rendjét, miután felháborodást váltott ki egy ukrán katonai egység elnevezése, amely az Ukrán Felkelő Hadsereghez (UPA) kötődik. Válaszul Zelenszkij június 20-án visszaküldte a kitüntetést Lengyelországnak. Az ukrán elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a történelmi viták ellenére Lengyelországnak és Ukrajnának stratégiai partnerként kell együttműködnie, különösen a jelenlegi háborús helyzetben.
Németország azt szeretné, ha az Európai Unió Békealapjából (EPF) származó, Magyarország által feloldott 6,6 milliárd eurót teljes egészében átadnák Ukrajnának. Lengyelország pedig a teljes, körülbelül 450 millió eurós összeget szeretné visszakapni az Ukrajnának szállított fegyverekért, jelentette ki Cezary Tomczyk, Lengyelország védelmi miniszterhelyettese az RMF FM-en.
Az EU diplomáciai szolgálatának vezetője, Kaia Kallas 6,6 milliárd euró elosztását javasolta, amely részleges arányos kompenzációt (10%), az ukrán hadsereg kiképzési missziójának támogatását és Ukrajna közös fegyvervásárlását biztosítaná, ezt a tervet azonban Lengyelország elutasítja.
„Ez a pénz a mi pénzünk. A gyakorlatban a kevesebb a pénz azt jelenti, hogy kevesebb pénzt a hadseregnek”, mondta Tomczyk.
Lengyelország azzal vádolja Brüsszelt, hogy „a játék közepén próbálja megváltoztatni a szabályokat”.
Németország viszont, amely százalékos arányban a legnagyobb mértékben járul hozzá az EPF-hez, úgy véli, hogy a fel nem használt alapokat Ukrajnának kell átutalni, és nem visszajuttatni a nemzeti költségvetésekbe.
Sebastian Hartmann, Németország védelmi miniszterhelyettese felszólította a partnereket, hogy az alapból fel nem használt összes kifizetést a kezdeti szakaszban Ukrajna támogatására fordítsák, mivel az EPF-et szolidaritási mechanizmusként hozták létre.
„Azok az országok, amelyek elsőként adtak fegyvert, mint például Lengyelország vagy Szlovákia, és amelyek adományait már figyelembe vették és kifizetésre jelölték, nem akarnak beleegyezni a kifizetések összegének csökkentésébe, amit azok az országok követelnek, amelyek később kezdték el a segélynyújtást, például Németország”, közölte a műsorszolgáltató lengyel diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A skandináv országok Németországhoz hasonló álláspontot képviselnek. Emellett Franciaország közelebb áll a Kallas állásponthoz, mint Lengyelország, mivel az alapból a francia segélyek volumene kicsi volt, vagyis a visszautalás sem lenne túl jelentős.
Franciaország azonban nem értett egyet a diplomácia kezdeti elképzelésével, miszerint az EU-tagállamok az Egyesült Államokban működő PURL mechanizmus keretében vásároljanak fegyvereket Ukrajnának. Lengyelországot viszont Szlovákia támogatja, amely elsőként jelentette ki, hogy teljes kártérítést követel az Ukrajnának átadott fegyverekért. Ezt a kérdést most technikai szinten vitatják meg, majd a nagyköveteknek is meg kell vizsgálniuk.
Lengyelország 20 millió zloty (5,5 millió dollár) bírságot szabott ki egy helyi vállalatra, mivel az megsértette az Európai Unió szankcióit azzal, hogy luxusautókat értékesített Oroszországba. Erről a lengyel kormány számolt be.
A vállalatot – amelyet Fehéroroszország állampolgárai irányítanak Lengyelország délkeleti részén – 2022–2023 között prémiumkategóriás autókat vásárolt Nyugat-Európában, majd ezeket Lengyelországon, Litvánián és Fehéroroszországon keresztül exportálta Oroszországba.
Összesen 100 darab, olyan gyártóktól származó autót azonosítottak, mint a BMW, Audi, Mercedes, Lamborghini, Porsche és Bentley, több mint 49 millió zloty összértékben; ezek az illegális kereskedelem részét képezték. A KAS adóhatóság ezt „az egyik legnagyobb ilyen jellegű esetnek” nevezte Lengyelországban.
Az összegyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy a vállalat vezetése tudatosan és szándékosan vett részt a szankciók megkerülésében
2025 júliusában az ukrán állampolgárok a lengyel társadalombiztosítási rendszerben (ZUS) biztosított személyek mintegy 5%-át tették ki, és elsősorban a szolgáltatási szektorban, az oktatásban, valamint alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben dolgoznak. Ez jelentős növekedést jelent a 2015-ös 0,5%-os arányhoz képest – közölte a Lengyel Gazdasági Intézet.
Jelenleg mintegy 1,51 millió ukrán migráns tartózkodik legálisan Lengyelországban. Közülük 964,4 ezren ideiglenes védelemben részesülnek, 482,6 ezren ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, míg 57,7 ezren állandó tartózkodási engedélyt kaptak.
A lengyel óvodákban és iskolákban 295,5 ezer ukrán gyermek tanul, a felsőoktatási intézményekben pedig 47,5 ezer ukrán hallgató folytat tanulmányokat.
A felnőtt migránsok 39%-a egyszerű vagy közepes szakképzettséget igénylő munkát végez. További 30%-uk fiatal nő, akik az elmúlt négy évben érkeztek az országba, és főként a szolgáltatási szektorban és az oktatásban dolgoznak.
A felnőtt ukránok 16%-a nem dolgozik – ők munkanélküliek vagy gazdaságilag inaktívak, többségük nő, akik kevesebb mint négy éve élnek Lengyelországban. További 15% olyan fiatal, aki több mint négy éve tartózkodik Lengyelországban, és különböző munkakörökben dolgozik.
Összesen 854,2 ezer ukrán állampolgár van bejelentve a lengyel társadalombiztosítási rendszerbe (ZUS).
A Lembergi Városi Tanács bejelentette, hogy felbontja a régóta várt mechanikai-biológiai hulladékfeldolgozó komplexum építésére kötött szerződést. Az indok szerint a lengyel vállalkozó nem teljesítette kötelezettségeit.
„A Control Process S.A. vállalat rendszeres kötelezettségszegése, valamint a FIDIC-mérnök utasításainak be nem tartása és ezekre való reagálás hiánya miatt úgy döntöttünk, hogy felbontjuk a szerződést ezzel a vállalkozóval” – magyarázta Olekszandr Jehorov, a Zelene Misto városi vállalat igazgatója.
Tájékoztatásuk szerint 2025 folyamán a mérnök többször hivatalos értesítést küldött a vállalatnak a szerződés feltételeinek megsértéséről és azok megszüntetésének követeléséről. Annak ellenére, hogy további határidőket adtak a helyzet javítására, a Control Process S.A. nem orvosolta a helyzetet.
A vállalkozót azzal is vádolják, hogy megpróbálta akadályozni a Zelene Misto által kért bankgarancia megszerzését, ami további okként szolgált a szerződés felbontására.
A szerződés szerint a felbontás a hivatalos értesítés kézbesítésétől számított 14. napon lép érvénybe, azaz 2026. április 6-án.
A blokkolás oka a „címkézési hiba” volt, jelentette ki a lengyel IJHARS felügyelet.
A Lengyel Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Termékek Áruminőségi Főfelügyelősége (IJHARS) betiltotta három szállítmány, összesen közel 60 tonna súlyú ukrán termék importját a lengyel piacra. Az ok a címkézési hibák voltak. A lengyel felügyelet erről X közösségi oldalán számolt be.
A tilalmakat az áruk címkézésében elkövetett számos szabálysértés miatt vezették be, amelyek lehetetlenné tették azok minőségének azonosítását és ellenőrzését, jelentette ki a felügyelőség.
A rzeszówi (ukrán történelmi neve – Rzeszów) felügyelőség 18,56 tonna súlyú pekingi káposzta-szállítmányt blokkolt. Katowicében két, összesen 35,7 tonna (604,8 ezer darab) súlyú friss csirketojás-szállítmányt blokkolt, ahol a baromfi tartási módjával kapcsolatos hibák voltak. A krakkói felügyelőség közel 5 tonna gyümölcstöltelék importját tiltotta be, mivel nem állt rendelkezésre teljes körű információ annak összetételéről.
A tilalomról szóló döntést a Biztonságos Határ (Bezpieczna Granica) program keretében hozták meg.
2025-ben az IJHARS ellenőrzés jelentősen megerősítette az importfelügyeletet, összesen 81 095 harmadik országból származó mezőgazdasági szállítmányt ellenőrizve (szemben a 2024-es 78 193 szállítmánnyal). Ukrajna az első helyen állt a forgalomba hozatalra vonatkozó hivatalos tilalmak számában (21). A szabálysértések mértéke azonban jelentősen csökkent 2024-hez képest, amikor 198 ukrán eredetű szállítmányt blokkoltak.
A közel-keleti válság az energiaszállításokra is kihat: Katar az LNG-rakományok késését vagy törlését sem zárja ki. A lengyel Orlen szerint azonban egyelőre kezelhető a helyzet.
Katar vis maiorra hivatkozva figyelmeztette a lengyel Orlent, hogy két tavaszi gázszállítmány késhet vagy akár el is maradhat. A gyorsan eszkalálódó közel-keleti konfliktus teljesen elvágta a legfontosabb kereskedelmi útvonalakat, amely egy újabb európai energiaválságot indított el.
A katari állami energiacég, a QatarEnergy vis maiorról értesítette egyik európai partnerét, a lengyel Orlen energiavállalatot, ami alapján bizonytalanná vált két LNG-szállítmány érkezése Lengyelországba.
A katari beszállító jelezte, hogy az áprilisra, illetve május elejére tervezett cseppfolyósított földgáz-rakományok késhetnek, de akár teljesen el is maradhatnak.
A vállalat szerdán jelentette be, hogy vis maior helyzet állt elő a gázexportjában.
A figyelmeztetés a közel-keleti geopolitikai helyzet gyors romlásának közepette érkezett. Az amerikai, izraeli és iráni erők közötti összecsapások egyre nagyobb hatással vannak a térség energiaellátási láncaira is, a gázpiaci szereplők attól tartanak, hogy a konfliktus további zavarokat okozhat a világ egyik legfontosabb LNG-exportőrének számító Katar szállításaiban.
A lengyel Orlen ugyanakkor igyekezett lehűteni az aggodalmakat. A társaság közleményében hangsúlyozta, hogy az esetleges kiesés nem jelent azonnali veszélyt Lengyelország gázellátására.
A vállalat szerint az LNG-beszerzési portfóliójuk földrajzilag diverzifikált, vagyis több különböző forrásból vásárolnak cseppfolyósított földgázt. Emellett rugalmas kereskedelmi eszközökkel is rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik az ellátás kiegyensúlyozását, például alternatív szállítási útvonalak vagy más beszállítók bevonásával a globális piacon.
Fontos részlet az is, hogy az egyik, erre a hónapra tervezett katari LNG-szállítmány továbbra is a menetrend szerint érkezik.
A bizonytalanság tehát egyelőre csak a későbbi rakományokat érinti.
A számok alapján Katar nem tartozik a lengyel import legnagyobb forrásai közé. Tavaly a katari szállítások az Orlen LNG-importjának kevesebb mint tíz százalékát tették ki, így egy esetleges fennakadás kezelhetőnek tűnik.
Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter online találkozót tartott lengyel kollégájával, Miłosz Motykával, ahol az elektromos energia, a gáz- és szénszektor együttműködési lehetőségeit vitatták meg.
Smihal köszönetet mondott Lengyelország magas szintű támogatásáért, kiemelve a 141 humanitárius szállítmányt és a 3,1 millió eurós Energetikai Támogatási Alapot, valamint a lengyel nép kezdeményezését generátorok beszerzésére.
Az együttműködés konkrét területei között szerepel az elektromos energia szektorban a Rzeszów –Hmelnyickij atomerőmű interkonnektor aktiválása, a gázszektorban a „vertikális gázfolyosó” keretében való szorosabb együttműködés, valamint a széniparban a tiszta szénenergia fejlesztését támogató szakértői munkacsoport létrehozása a Világbank szintjén.
Emellett a felek megvitatták az idei lengyelországi Újjáépítési Konferencia előkészületeit, tovább erősítve az Ukrajna és Lengyelország közötti energetikai partnerséget.
A lengyel gázszállító rendszer üzemeltetője, a Gaz-System, és az ukrán gázszállító rendszer üzemeltetője megállapodott a Lengyelországból Ukrajnába irányuló gázimport kapacitásának fokozatos növelésében 2026 február elejétől, jelentette be Denisz Smihal energiaügyi miniszter, írta a Jevropejszka Pravda.
Április végére a kapacitás napi 15,3 millió köbméterről 18,4 millió köbméterre nő.
„Ez egy fontos megállapodás az ukrán otthonok, kórházak, iskolák és a kritikus infrastruktúra stabil hőellátásának biztosítása érdekében” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Az importkapacitás növelése része az ukrán energiabiztonság megerősítésére és a gázellátási útvonalak diverzifikálására irányuló szisztematikus munka – tette hozzá a miniszter. A lengyel útvonal hozzáférést biztosít a különféle gázforrásokhoz, és továbbra is az egyik kulcsfontosságú importforrás.
2025-ben 2,1 milliárd köbméter gázt szállítottak Lengyelországon keresztül – ez a teljes importmennyiség több mint 30%-a, beleértve az amerikai LNG-t is, amely mintegy 600 millió köbméter volt. Smihal megköszönte a lengyel partnereknek Ukrajna következetes támogatását és az energiafenntarthatóságunk megerősítésére irányuló közös munkát.
Varsó az európai gazdák védelmét követeli az ukrán mezőgazdasági termékek importjának „negatív hatásaival” szemben.
Az EU Mezőgazdasági Tanácsa január 26-án, hétfőn Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Ausztria kérésére megvitatta az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodás ügyét.
A négy ország azt követeli, hogy védjék meg az európai gazdákat az ukrán mezőgazdasági termékek importjának „negatív hatásaitól”.
A négy állam szigorúbb védelmi eszközök bevezetését szorgalmazza az európai gazdák támogatása érdekében.
Ukrajnával kapcsolatos fő kifogások és követelések:
A védelmi mechanizmusok elégtelensége. Az aláírók szerint az Ukrajnával kötött jelenlegi megállapodás rendelkezései nem felelnek meg teljes mértékben az agrárszektor igényeinek. Különösen az a probléma, hogy a meglévő védintézkedések csak az újonnan nyújtott kedvezményekre vonatkoznak, és nem terjednek ki a legtöbb olyan mezőgazdasági termékre, amelyekre a kedvezményeket korábban állapították meg.
Szabványok egységesítése. A négy ország azt követeli, hogy az ukrán importra ugyanazok a szabványok vonatkozzanak, mint az EU termelőire. Ez nemcsak az élelmiszer-biztonságra terjed ki, hanem az állatjóléti normákra, a növényvédő szerek és antibiotikumok használatára, valamint a klímavédelmi előírásokra is.
Érzékeny ágazatok. Aggodalmak merülnek fel az Ukrajnával kötött megállapodás hatásaival kapcsolatban olyan ágazatokban, mint a cukor-, hús-, gabona-, tejtermék-, valamint a zöldség- és gyümölcstermelés.
Kompenzációs alap. Lengyelország és partnerei egy külön alap létrehozását sürgetik az európai mezőgazdasági termelők veszteségeinek kompenzálására, amelyek a nagy mezőgazdasági exportőrökkel – köztük Ukrajnával – kötött szabadkereskedelmi megállapodások következtében keletkeznek.
