A diverzifikációnak köszönhetően Ukrajna 1 milliárd köbméter amerikai cseppfolyósított gázt kaphat a lengyel útvonalon keresztül 2026-ban – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Naftohaz állami energetikai vállalat internetes honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint november 7-én Ukrajna előzetes szándéknyilatkozatot írt alá Görögországban a lengyel ORLEN energiacéggel. A megállapodás szerint Ukrajna csak 2026 első negyedévében 300 millió köbméter LNG-t kap.
„Idén az ORLEN-nel kötött megállapodásaink keretében 600 millió köbméter amerikai LNG-t szállítunk Ukrajnába. 2026-ban összesen 1 milliárd köbméternyi amerikai LNG importra számítunk. Köszönöm lengyel partnereink bizalmát” – mondta Szerhij Koreckij, a Naftohaz igazgatótanácsának elnöke.
A gázt a lengyelországi Świnoujście terminálon újragázosítják, majd Ukrajnába szállítják.
Lengyelország kijelentette, hogy nem oldja fel a búza, kukorica, repce, napraforgómag, liszt, olajpogácsa és korpa Ukrajnából való importjának határozatlan idejű tilalmát, amely 2023 óta van érvényben annak ellenére, hogy hatályba lépett az EU és Ukrajna közötti frissített kereskedelmi megállapodás – olvasható a lengyel mezőgazdasági minisztérium közleményében, írta a Jevropejszka Pravda.
A tárca azt állítja, hogy az új megállapodás nem veszi figyelembe a Lengyelország által javasolt összes rendelkezést, „amelyek célja az ukrán áruk importjának a lengyel mezőgazdaságra gyakorolt potenciális negatív hatásának minimalizálása volt”. A lengyel minisztérium megjegyezte, az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi megállapodásból eredő új kvóták és mennyiségek az egész EU-ba irányuló áruimportra vonatkoznak, míg Lengyelország, mint korábban, határozatlan idejű importtilalommal rendelkezik Ukrajnából a következőkre: búza, kukorica, repce és napraforgó, valamint ezek feldolgozásából származó egyes termékek.
„Mivel téves információk jelentek meg, a Földművelésügyi Minisztérium megerősíti: az új megállapodás nem érinti a fenti rendelkezések módosítását” – áll a közleményben.
A Fitch Ratings negatívra rontotta Lengyelország kilátását, elsősorban a növekvő költségvetési kockázatok miatt, miközben az ország adósbesorolását változatlanul hagyta.
A nemzetközi hitelminősítő pénteken módosította Lengyelország kilátását stabilról negatívra, a döntést a közpénzügyek növekvő kockázataival indokolva.
A Fitch a vártnál nagyobb költségvetési hiányra és a hiteles fiskális konszolidációs tervek hiányára figyelmeztetett.
Az elemzés szerint a politikai akadályok késleltethetik a szükséges reformokat a 2027-es parlamenti választásokat megelőző időszakban. A hitelminősítő előrejelzése alapján az államadósság meredekebben emelkedik majd, és 2027-re megközelítheti a GDP 68 százalékát.
A Fitch rámutatott, hogy Karol Nawrocki elnök korai vétói és adóellenessége a mélyülő politikai megosztottságot tükrözik, ami korlátozhatja a koalíció képességét a szigorú költségvetési intézkedések végrehajtására a következő választásokig.
A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy az EU-finanszírozás fenntartásához szükséges reformok végrehajtása továbbra is kulcsfontosságú lesz az erős GDP-növekedés fenntartásához a jelenlegi kihívások közepette.
A Fitch ugyanakkor 2025-re és 2026-ra egyaránt 3,2 százalékos reál GDP-növekedést vár, ami meghaladja a 2,3 százalékos társországi mediánt. A növekedést a stabil belföldi fogyasztás és az EU-források erőteljesebb felhasználása támogatja, ellensúlyozva az eurózónára kivetett amerikai vámok negatív hatásait.
Bár Lengyelország diverzifikált gazdasága és EU-tagsága támogatja a jelenlegi besorolást, az adósság stabilizálásának elmulasztása vagy a költségvetési fegyelem romlása leminősítést eredményezhet. A Fitch megerősítette Lengyelország „A-” szintű adósbesorolását.
Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) előrejelzése szerint 2025-ben az Európai Unió országainak védelmi kiadásai rekordot jelentő 381 milliárd eurót érhetnek el. 2024-ben a kiadásokban Lengyelország bizonyult a vezetőnek – írja az RMF24.
Az EDA éves jelentése szerint 2024-ben az uniós országok védelmi kiadásai elérték a 343 milliárd eurót, ami 19%-kal több az előző évhez képest. A listát Lengyelország vezette, amely a GDP mintegy 3,75%-át fordította védelemre.
A növekedést a rekordmennyiségű felszerelés-megrendelés, a kutatás-fejlesztési beruházások emelkedése, valamint az EU-országok törekvése magyarázza, hogy katonai potenciáljukat erősítsék válaszul a romló biztonsági környezetre.
„Európa rekordösszegeket költ védelemre annak érdekében, hogy biztosítsa polgáraink biztonságát, és nem fogunk megállni ennél” – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője és az Európai Védelmi Ügynökség elnöke.
Karol Nawrocki lengyel elnök szeptember 1-jén, hétfőn a második világháború kezdetének 86. évfordulója alkalmából rendezett rendezvényeken kijelentette, hogy Varsó jóvátételt fog követelni Németországtól, számolt be az RMF 24.
„Ahhoz, hogy az igazságon és a jó kapcsolatokon alapuló partnerséget építsünk ki, meg kell oldanunk a Németországtól járó jóvátétel kérdését, amelyet én, mint Lengyelország elnöke, egyértelműen követelek a közjó érdekében” – mondta.
Nawrocki megjegyezte, hogy a jóvátétel nem jelentene alternatívát a „történelmi amnéziával szemben”, de Lengyelországnak „igazságosságra, igazságra és tiszta kapcsolatokra Németországgal” van szüksége.
„Hiszem, hogy a miniszterelnök és a lengyel kormány támogatni fogja az elnök hangját a nemzetközi színtéren, és nyugati szomszédainkkal együtt felépítjük valóban biztonságos jövőnket” – hangsúlyozta az elnök.
Az ünnepség kezdete előtt Nawrocki virágokat helyezett el a gdański Westerplatten található lengyel hadsereg katonáinak temetőjében. Elkísérte őt Donald Tusk miniszterelnök, Szymon Gołownia, a Szejm marsallja és Władysław Kosyniak-Kamyś védelmi miniszter.
A reggeli rendezvények hagyományosan 4:45-kor kezdődtek a légiriadó megszólalásával. Ekkor dördültek el a második világháború első lövései.
Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezettje a SAFE (Security Action for Europe) uniós védelmi hitelprogramnak – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke vasárnap, a lengyel-fehérorosz határon Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen rendezett sajtóértekezleten.
A sajtókonferenciát Ozierany Male település közelében, a fehérorosz határon emelt acélkerítés mellett tartották.
Ursula von der Leyen aláhúzta: az Európai Unió (EU) „komolyan veszi a Keletről érkező fenyegetést”. Bejelentette: az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közvetlenül határos tagállamok többleteszközöket kapnak.
Az EB elnöke felsorolta azokat a forrásokat, amelyeket Brüsszel a védelem és a fegyveripar fejlesztése érdekében mozgósít. Egyebek között elmondta: felgyorsították a SAFE programot, amely 150 milliárd euró értékű beruházásokat tesz lehetővé az uniós tagállamok számára. Megerősítette: a programból 19 ország kíván részesülni, és Lengyelország „lesz a legnagyobb kedvezményezettje”– tette hozzá.
Elmondta továbbá: a SAFE forrásait az uniós országok ipari bázisát erősítő közös beruházásokra lehet felhasználni, de be lehet őket fektetni Ukrajna ipari bázisába is, mivel az EU számára „kulcsfontosságú, hogy Ukrajna erős legyen, az unió szomszédsága erős és védett maradjon”.
Donald Tusk kijelentette:
az ukrajnai háború legutóbbi hetei „nagyon világosan mutatják”, hogy semmilyen, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és „az agresszív Oroszországgal folytatott tapintatos játék nem vezet sikerre”, nem garantálja az európai országok biztonságát. Európának és a NATO-nak ma nagyon keménynek, határozottnak, szolidárisnak kell lennie a gonosz birodalmának újabb változatával szemben – húzta alá Donald Tusk.
Elmondta: az EB elnöke lengyelországi útjának célja egyebek mellett erős érveket találni ahhoz, hogy „meggyőzzenek mindenkit Európában” az EU keleti határa védelmének és finanszírozásának szükségességéről.
Megerősítette:
Lengyelország jövőre 200 milliárd zlotyt (18,6 ezer milliárd forint) szán védelemre. Hangsúlyozta: Varsó „nagyon komoly” részesedésre számít a biztonság megerősítését célzó európai programokból, köztük a SAFE-ből származó forrásokból. „Több tízmilliárd euróra pályázunk, és ezt komplexusok nélkül kimondjuk”– fogalmazott a kormányfő.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter július végén közölte: Lengyelország 45 milliárd euróra szóló pályázatot nyújtott be a SAFE programra.
Ursula von der Leyen pénteken kezdte el mostani körútját, melynek keretében az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szomszédos hét államba, köztük Lengyelországba látogat.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezettje a SAFE (Security Action for Europe) uniós védelmi hitelprogramnak - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke vasárnap, a lengyel-fehérorosz határon Donald Tusk lengyel k...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1756670520
[modified] => 1756658534
)
[title] => Ursula von der Leyen: Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezettje az EU védelmi hitelprogramjának
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=63215&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63215
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 63216
[image] => Array
(
[id] => 63216
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[original_lng] => 46998
[original_w] => 639
[original_h] => 426
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[width] => 639
[height] => 426
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[width] => 639
[height] => 426
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[width] => 639
[height] => 426
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[width] => 639
[height] => 426
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/fa4ac096-polandpressonf1.jpg
[width] => 639
[height] => 426
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1756647736:4
[_thumbnail_id] => 63216
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1556
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 405693043000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 222752
[1] => 1274
[2] => 961254
[3] => 18557
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Tusk
[1] => Lengyelország
[2] => SAFE (Security Action for Europe)
[3] => Ursula von der Leyen
)
)
[6] => Array
(
[id] => 63070
[content] =>
Lengyelország nem lesz képes fizetni a Starlinkért Ukrajna számárra, mivel Karol Nawrocki elnök megvétózta az ukrán menekülteknek nyújtott támogatásról szóló törvényt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Krzysztof Gawkowski, Lengyelország digitalizációért felelős miniszterének az X közösségi oldalon tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Gawkowski azt írta: „Az elnöki vétókat vakon hozzák! Karol Nawrocki a döntésével kikapcsolja Ukrajna internet-hozzáférését, mert de facto az ukrán állampolgároknak nyújtott támogatásról szóló törvényről hozott döntése pontosan ezt jelenti. Ez a Starlink internetnek a vége, amelyet Lengyelország biztosít a háborút vívó Ukrajnának.”
A miniszter ezt a döntést „ajándéknak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz diktátornak, mivel Ukrajna elzárása a kritikus szolgáltatásoktól közvetlenül az agresszor kezére játszik. „Elnök úr, abba kell hagynia a kormány elleni vak támadásokat a politikai küzdelem nevében. Ön árt azoknak az embereknek, akik a függetlenségükért küzdenek, ugyanakkor Oroszországot is segíti. Egyesek azt fogják mondani: „Szégyen!”, mások: „Egy szomszéd elárulása!” – hangsúlyozta Krzysztof Gawkowski.
Ukrajna tárgyalásokat folytat Lengyelországgal egy 120 millió eurós hitel lehetőségéről, amelynek segítségével lengyel hadiipari termékeket vásárolhatnak. Ezt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter nyilatkozta az Ukrinformnak adott interjúban.
Szibiha elmondta, hogy legutóbbi találkozóján a lengyel külügyminiszterrel Ukrajna érdeklődését fejezte ki több lengyel gyártmányú rendszer iránt, és szó volt a 120 millió eurós hitelről ezen beszerzések finanszírozására.
Példaként kiemelte a lengyel Piorun hordozható légvédelmi rakétarendszert (MANPADS) és a Krab önjáró tarackot, melyek már jól beváltak a harcmezőn.
Nyilvánvaló, hogy háború idején egy harcoló ország sosem rendelkezik elegendő fegyverrel. Ezért természetesen beszélni fogunk, többek között, a közös gyártásról Ukrajnában és Lengyelországban egyaránt. Ez közös és kölcsönösen előnyös érdek, és hozzájárul közös jövőnkhöz
Lengyelország 6,7 milliárd dolláros (25,1 milliárd zloty) szerződést írt alá további 180 dél-koreai K2 harckocsi beszerzéséről, amelyek közül 61-et már Lengyelországban fognak gyártani. Ezzel Lengyelországnak több tankja lesz, mint az Egyesült Királyságnak, Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak együttvéve – írja a Notes From Poland.
A megállapodás Lengyelország közelmúltbeli gyors katonai fejlesztéseinek legújabb szakaszát jelenti.
A 2030-ig megvalósuló szerződés teljesítése után Lengyelország mintegy 1100 harckocsival fog rendelkezni, ami több mint Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország állománya együttvéve.
Lengyelország 2022-ben kezdett K2 harckocsikat vásárolni Dél-Koreától az előző, Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány alatt, az első egységek pedig még abban az évben decemberben meg is érkeztek.
Az új szerződés 180 harckocsit, 81 támogató járművet, logisztikai csomagot, kiképzést, teljes körű szerviz- és javítási programot, valamint technológiatranszfert tartalmaz.
Lengyelország megszerzi a harckocsik gyártásának képességét – mondta Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter a gliwicei aláírási ceremónián, megerősítve, hogy az egységek közül 61-et a Bumar-Łabędy üzemben fognak gyártani, ahol a megállapodást véglegesítették.
Az aláírásra csaknem egy évvel később került sor, mint azt eredetileg tervezték. Kosiniak-Kamysz elismerte a késedelmet, mondván, hogy a tárgyalások hosszúak voltak, de végül sokkal jobb pénzügyi feltételeket eredményeztek, mintha tavaly írták volna alá ezt a megállapodást.
A Rzeczpospolita lengyel napilap megjegyzi, hogy a mai bejelentés értelmében Lengyelország 2030-ra több mint 950 modern harckocsival fog rendelkezni – köztük 360 K2-vel, 366 amerikai Abrams-szel és 235 német Leopárddal. Ha ehhez hozzáadjuk a 150 darab, az 1990-es években Lengyelországban gyártott PT-91 Twardy harckocsit, az összlétszám meghaladja az 1100-at.
Összehasonlításképpen, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság együttesen kevesebb mint 950 harckocsival rendelkezik a Global Firepower adatai szerint. Közülük csak Németország törekszik aktívan páncélos erőinek bővítésére.
A NATO-n belül Törökországnak (2238) és Görögországnak (1344) van több harckocsija Európán belül, de ezek nagy része évtizedekkel ezelőtti gyártmány, és a magas számok inkább Ankara és Athén közötti feszültségeket tükrözik, mintsem a NATO keleti szárnyának erősítését szolgálnák.
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta Lengyelország példátlan katonai költekezésbe kezdett.
Védelmi költségvetését az idén a GDP 4,7%-ára emelte, ami messze a legmagasabb relatív szint a NATO-ban.
Lengyelország jelentős vásárlásokat eszközölt Dél-Koreától, beleértve K239 Chunmoo rakéta-tüzérségi indítókat, FA-50 könnyű harci repülőgépeket és K9 önjáró tarackokat.
A védelmi kiadások jelentős része amerikai gyártókhoz is került. Az Abrams harckocsikokon túl Lengyelország szerződéseket kötött Apache helikopterekre, HIMARS tüzérségi indítókra, Patriot rakétavédelmi rendszerekre és radarfelderítő léghajókra is.
A 2022-es orosz offenzívát követően a Lengyelországba menekülő ukránok több mint 13 ezer céget és mintegy 90 ezer egyéni vállalkozást alapítottak. A szakértők szerint a bevándorlók vállalkozásai támogatják a lengyel gazdaságot, és részben betöltik a munkaerőpiaci hiányosságokat.
2025 július elejére 29 044, ukrán tulajdonban lévő céget tartottak nyilván a Lengyel Nemzeti Bírósági Nyilvántartásban, ezek közül 13 014 vállalkozás 2022 februárja után, az Ukrajna elleni irányuló teljes körű orosz offenzívát követően indult, ami körülbelül egymillió ukrán menekült letelepedéséhez vezetett Lengyelországban.
A Gremi Personal analitikai központ hangsúlyozza, hogy az elmúlt 3,5 évben Lengyelországban bejegyzett összes új cég körülbelül 6 százaléka ukrán tulajdonban van, és a háború kitörése után alapított vállalatok teljes tőkéje meghaladja az 533 millió zlotyit (körülbelül 125 millió eurót). 2024-ben az ukrán vállalkozók és alkalmazottak közel 1,65 milliárd zlotyit (385 millió eurót) fizettek be a lengyel költségvetésbe jövedelem- és forgalmi adó formájában.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Lengyelországban élő ukránok erősítik a gazdaságot, és pozitívan befolyásolják annak fejlődését jelentős adóbevételeikkel, de a mindennapi fogyasztásukon keresztül is. És nem elveszik a munkahelyeket, hanem másoknak adják azokat, ami szintén hatással van a szolgáltatások minőségére és az üzleti versenyre.
Természetesen, amikor Lengyelországban vállalkozást működtetnek, alkalmazkodniuk kell a gazdaságunkban és az üzleti életben uralkodó szabályokhoz, és ha tovább akarnak fejlődni, akkor azt itteni és az Európai Unióban uralkodó szabályok szerint kell tenniük. Ez kihívást jelenthet egyesek számára, mivel az ukrajnai vállalkozások működtetése sok tekintetben eltér a lengyelországi üzleti tevékenységtől” – jegyzi meg Damian Guzman, a Gremi Personal vezérigazgató-helyettese.
Több mint 100 ezer ukrán vállalatot alapítottak Lengyelországban
A Lengyelországban üzleti tevékenységet folytató ukránok körében azonban nem a cégalapítás a legnépszerűbb jogi forma. A Lengyel Iparfejlesztési Intézet adatai szerint 2022 elejétől 2025 áprilisáig az ukrán állampolgárok 88,5 ezer egyéni vállalkozást alapítottak Lengyelországban, ebből tavaly több mint 33 ezret.
Ez azt jelenti, hogy mindent együttvéve több mint 100 000 ukrán vállalatot alapítottak Lengyelországban a háború kitörése óta. Jelenleg az egyéni vállalkozók közül minden tizedik ukrán, továbbá a külföldiek által regisztrált vállalkozások 85 százaléka ukrán.
„A regisztrált vállalkozások főként az építőipari, informatikai és szolgáltató ipari szektorhoz tatoznak. Az összes alapított cég több mint fele ebbe a három ágazatba sorolható” – nyilatkozta az Euronewsnak dr. Katarzyna Dębkowska, az Iparfejlesztési Intézet gazdasági előrejelző csoportjának vezetője.
A szakértő rámutatott arra, hogy az ukrán építőipari cégek elsősorban befejező munkálatokat végeznek, az informatikai cégek programozásra szakosodtak, a szolgáltatási tevékenységek több mint 80 százalékát pedig fodrász- és kozmetikai cégek teszik ki.
Miért döntenek olyan sok ukrán úgy, hogy Lengyelországban nyitnak vállalkozást?
Az intézet szakértője szerint ennek három fő oka van. Először is, ez a legjobb módja annak, hogy a képességeiknek megfelelően dolgozzanak, mivel a kutatások azt mutatják, hogy a Lengyelországban teljes munkaidőben vagy szerződéses alapon foglalkoztatott ukránoknak általában a kompetenciáiknál alacsonyabb pozíciókat kínálnak. A második ok a letelepedési és adózási kérdés: a lengyel vállalatok gyakran egyéni vállalkozói státuszt követelnek meg alkalmazottaiktól. A harmadik ok az Európai Unió piacának kilátásai. Egy cég lengyelországi bejegyzése hozzáférést biztosít a teljes uniós piachoz.
A bevándorlók támogatják a gazdaságot
Sok ukrán vállalkozás nagyon lokálisan működik. „A feltörekvő ukrán vállalkozások gyakran olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, amelyek elsősorban a Lengyelországban élő ukrán állampolgároknak szólnak, például kozmetikumokat, vagy vendéglátási és oktatási szolgáltatásokat” – mondta Dębkowska.
A bevándorlók, köztük az ukrán állampolgárok vállalkozói tevékenysége támogatja a gazdasági fejlődést, az innovációt és a versenyelőnyt. A bevándorlók munkahelyeket teremtenek, különösen saját közösségeikben, és piaci réseket töltenek be.
„A transznacionális kapcsolatok révén lehetőség nyílik a vállalatok nemzetközivé tételére és a tudásátadásra. A magasan képzett bevándorlók felgyorsítják a technológiai fejlődést és növelik a szabadalmak számát” – összegezte Dębkowska.
A szakértő szerint az ukrán állampolgárok által működtetett vállalatok összhangban vannak a lengyel gazdaság igényeivel, és részben betöltik a munkaerőpiaci hiányosságokat, amint azt az építőipari, az információs és kommunikációs vállalatok, valamint a szállítmányozási és logisztikai cégek jelenléte is bizonyítja.
