Ukrajna litván segítséget kapott az energiahálózat helyreállítására, amelyet az orosz támadások rendszeres következményeként rongáltak meg – közölte az ukrán Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata.
A közlemény szerint a felszerelést Litvánia különböző régióiban gyűjtötték össze, majd az ukrán energetikai szakemberekhez juttatták sürgős javítási munkák elvégzésére.
A csomag kritikus fontosságú alkatrészeket tartalmazott az alállomások és a távvezetékek helyreállításához. Ide tartoznak azok a gépek és anyagok, amelyek lehetővé teszik a hálózat gyors helyreállítását az orosz támadások után, és biztosítják az energiarendszer stabilitását a megnövekedett terhelés mellett.
A két ország a régió biztonsági fenyegetéseiről egyeztetett, miközben Kijev több európai partnerrel – köztük Norvégiával – is tárgyal energiaügyi segítségről. Litvánia elnöke, Gitanas Nausėda ígéretet tett arra, hogy országa támogatni fogja Ukrajnát a téli gázellátásban.
Gitanas Nauseda litván elnök telefonbeszélgetésben biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arról, hogy Litvánia kész segíteni Ukrajnát a tél előtti gázellátásban. A megbeszélésre november 5-én került sor, ahol a felek az ukrán energiaellátás helyzetét, valamint a régió biztonsági kockázatait vitatták meg.
Zelenszkij elmondása szerint Nauseda konkrét gázellátási támogatást ajánlott fel, és a két ország szakértői közös munkacsoportot hoznak létre az együttműködés részleteinek kidolgozására.
Litvánia ismét készen áll arra, hogy segítsen nekünk. Gitanas gázellátási támogatást ajánlott fel. Köszönöm ezt. Megállapodtunk, hogy csapataink együtt fognak dolgozni – közölte az ukrán elnök a Pravdával.
A beszélgetés során Zelenszkij felajánlotta, hogy Ukrajna támogatja Litvániát a Fehéroroszország felől érkező hibrid fenyegetések – például migrációs nyomás vagy légi provokációk – kezelésében. „Dolgozni fogunk, hogy nagyobb biztonság legyen a régiónkban és a baráti Litvániában” – fogalmazott.
A két államfő diplomáciai és biztonsági kérdésekben is egyeztette álláspontját, valamint összehangolták a következő hetekre tervezett lépéseket. Október végén a litván parlament elnöke, Juozas Olekas már jelezte: Litvánia készen áll a Trypillia hőerőmű újjáépítésének támogatására, és fontolóra veszi a klipiai LNG-terminál bevonását az Ukrajnába irányuló gázszállításba.
A gyárat a Rheinmetall és egy litván vállalat közös vegyesvállalata fogja működtetni. Várhatóan az új üzem évente mintegy 2000 tonna lőport fog előállítani.
A német védelmi konszern és Litvánia gazdasági és innovációs minisztériuma memorandumot írt alá egy kompetenciaközpont létrehozásáról, amely a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek tölteteinek gyártására szakosodik majd – erről a litván sajtó számolt be.
A vállalat vezérigazgatója, Armin Papperger, elmondta, hogy ez a beruházás nagyobb lesz, mint a Baisogala városában épülő tüzérségi lőszerüzemé, amelyre 260–300 millió eurót terveznek fordítani. Az új töltetgyártó projekt értéke meghaladja a 400 millió eurót.
A gyár irányítása ugyanazon a modellen alapul majd, mint a baisogalai üzemé: a Rheinmetall birtokolja a részvények 51%-át, a fennmaradó hányadot litván partnerek. Papperger hozzátette, hogy a gyárat akár a Rheinmetall Defence Lietuva közös litván–német vállalat is működtetheti, amely már a baisogalai üzem tulajdonosa. Ennek részvényei 51%-ban a Rheinmetall, 48%-ban a litván állami Epso-G Invest, és 1%-ban a Giraité fegyvergyár tulajdonában vannak.
A litván gazdasági és innovációs miniszter, Edvinas Grikšas, közölte, hogy hamarosan tárgyalócsoport kezdi meg a munkát, amely a memorandum alapján meghatározza a gyár technikai részleteit, helyszínét és kapacitását.
A litván gazdasági és innovációs minisztérium bejelentette, hogy 1 millió eurót biztosít egy olyan programra, amelynek célja a Fehéroroszországból léggömbök segítségével érkező csempészet elleni megoldások kidolgozása – írja az LRT.
A gazdasági és innovációs miniszterhelyettes, Paulius Petrauskas elmondta, hogy a pénzt egy új légvédelmi rendszer fejlesztésére fordítják, amely képes lesz észlelni és semlegesíteni a meteorológiai léggömböket.
„A programot 24 órán belül elindítjuk a sajtótájékoztató után. Vállalatokat és kutatóintézeteket hívunk meg pályázatok benyújtására. Az Innovációs Ügynökségnél egy egységes információs pontot hozunk létre, ahol minden részlet elérhető lesz” – közölte Petrauskas.
A litván kormány több mint 461 millió eurót kíván elkülöníteni a Leopard tankokért való előleg befizetésére, amelyeket az ország hadserege számára terveznek vásárolni, számolt be a Jevropejszka Pravda a Delfi-re hivatkozva.
Az összegről, az állam nevében felvett kölcsönről a Pénzügyminisztérium által hétfőn nyilvántartásba vett kormányhatározat-tervezet rendelkezik. Megjegyezték, hogy a 2025–2027-es költségvetés jóváhagyására vonatkozó törvénytervezet előkészítése során erre nem különítettek el forrásokat. Januárban Dovile Šakaliene védelmi miniszter kijelentette, hogy Litvánia 44 Leopard tankért tervez előleget befizetni. Elmondása szerinte az előleg lehetővé teszi a hadsereg számára, hogy gyorsabban – 2030-ra – felállítson egy tankzászlóaljat. Dovile Šakaliene a tavalyi év végén írt alá egy szerződést német Leopard 2 tankok szállítására. Akkor megjegyezte, hogy a megnövekedett védelmi finanszírozás miatt tárgyalások folynak a felszerelés szállítására vonatkozó határidő csökkentéséről.
Az Európai Unió elutasította Litvánia és Észtország közös „drónfalprojektjének” finanszírozását, amit a balti államok Oroszországgal szembeni védelmére terveztek – jelentette az LRT hírportál a litván belügyminisztériumra hivatkozva.
Észtország és Litvánia határőrszolgálatai közös pályázatot nyújtottak be uniós finanszírozásra, hogy létrehozzák az úgynevezett drónfalat a határ mentén, azonban a projekt nem kapott támogatást. Észtország volt a fő pályázó, Litvánia pedig partnerként vett részt – közölte a minisztérium.
Brüsszel már március elején elutasította az országok kérelmét. A projekt teljes költségét 12 millió euróra becsülték. Az országok egyelőre saját forrásból finanszírozzák a projektet, és más pénzügyi forrásokat keresnek.
A katonai szakértők szerint a „drónfal” drónok alkalmazását irányozza elő a határ megfigyelésére, valamint drónelhárító rendszerek telepítését.
Tavaly májusban Agné Bilotaité, Litvánia akkori belügyminisztere bejelentette, hogy a régió országai megállapodtak az úgynevezett drónfal kifejlesztéséről. Akkor nem közölte, mikor valósulhat meg a projekt. Kezdetben azt tervezték, hogy minden országban kiválasztanak néhány határszakaszt a projekt kísérleti elindításához.
Litvániában biztonsági okokból nem hozzák nyilvánosságra a vásárolt fegyverek listáját.
Litvánia továbbra is befektet Ukrajna védelmi iparába, és fegyvert vásárol Kijevtől összesen 20 millió euró értékben. A vásárolt fegyvereket az ukrán fegyveres erőknek kívánják átadni – közölte Litvánia Védelmi Minisztériumának sajtóosztálya.
Litvánia továbbra is befektet Ukrajna védelmi iparába, fegyvereket vásárolva az ukrán katonák számára Ukrajnában. E célokra 20 millió eurót különítettünk el, amely a jövőben tovább fog növekedni
– olvasható a közleményben.
A Védelmi Minisztérium kiemelte, hogy törekednek a szorosabb együttműködésre Ukrajnával katonai területen.
Litvániában a Radarom harmadik szolidaritási akció során több mint 5,5 millió euró gyűlt össze drónok és drónellenes felszerelések vásárlására Ukrajna számára, olvasható a kezdeményezés honlapján.
Ez még nem a végső összeg, amit a szervezőknek sikerült összegyűjteniük. Az adatok az összes vállalati adományok beérkezését követően, előzetesen február 28-ig frissülnek. A gyűjtés február 3-tól 24-ig tartott.
A kampányt kezdeményező litván LRT műsorszolgáltató megjegyezte, hogy a bejelentett összeg litvánoktól és vállalkozásoktól származik. A befolyt összeg kétharmadát litván gyártmányú drónokra és anti-drónokra, egyharmadát pedig ukrán gyártmányú eszközökre fordítják. Őket az e tekintetben tapasztalt Blue/Yellow önkéntes szervezet választja ki, áll a cikkben.
„Amikor a kampány elkezdtük, sok szó esett az esetleges béketárgyalásokról, de az események teljesen másképp alakultak. Látjuk, hogy a nyugati világ alapjai most megrendülnek, ezért minden eddiginél fontosabb az ukránok támogatása, és megkell mutatni nekik, hogy nincsenek egyedül” – hangsúlyozta Monika Garbaciauskaite-Budriene, az LRT főigazgatója.
A két korábbi kampány során összesen 22,8 millió eurót adományoztak a vállalkozások és az ország lakosai. Ebből a pénzből 17 radar, 69 antidrón, 4 mobilradarhoz szükséges speciális jármű, valamint 1141 biztonsági készletet vásároltak a katonai állomány számára.
A litván védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerződést ír alá a svéd Carl Gustaf gránátvetők vásárlásáról – számolt be Jevropejszka Pravda a litván védelmi minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A litván védelmi tárca védelmi erőforrások beszerzésével foglalkozó Ügynöksége megállapodást írt alá 84 mm-es Carl Gustaf M4 páncéltörő gránátvetők és az ezekhez szükséges alkatrészek vásárlásáról a svéd SAAB Bofors Dynamics AB céggel.
A minisztérium adatai szerint a szerződés értéke 14 millió euró, a fegyvereket 2025–2026-ban szállítják át.
A Carl Gustaf-ot a páncélozott célpontok és az ellenséges humánerőforrás megsemmisítésére alkalmazzák.
„A legújabb M4-es modell rövidebb és könnyebb, mint a korábbi Carl Gustaf verziók, így könnyebb az alkalmazása”, áll a közleményben.
A Carl Gustaf páncéltörő gránátvetők egyaránt használhatók az egységek manővereinek támogatására és a páncélozott járművek hatékony megsemmisítésére, és jól beváltak a csatatéren, ahol nagy hatékonyságot biztosítanak.
