Ukrajna és Litvánia cseppfolyósított földgáz (LNG) hosszú távú szállításáról állapodott meg – jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök hétfőn, Litvániában tett hivatalos látogatása során.
Több cseppfolyósított földgáz érkezik majd Ukrajnába a Baltikumból. A vilniusi kormányközi konzultációk során megállapodás született a földgáz hosszú távú szállításáról a klaipedai LNG-terminálon keresztül – idézte a kormányfő közlését az Ukrinform hírügynökség.
Szviridenko megjegyezte, hogy a cseppfolyósított földgáz érkezhet amerikai és közel-keleti termelőktől egyaránt. Az ukrán Naftohaz már korábban is fogadott ilyen szállítmányokat. Az új megállapodások lehetővé teszik ennek az ellátási útvonalnak a megerősítését – emelte ki. Február 26-án a Naftohaz ukrán állami vállalatcsoport első alkalommal importált amerikai cseppfolyósított földgázt Ukrajnába a litvániai Klaipeda kikötőjében található terminálon keresztül – idézte fel az Ukrinform.
Ukrajna kénytelen volt növelni az importot, miután Oroszország fokozta az ország földgáztermelési infrastruktúrája elleni támadásait.
Inga Ruginiene litván miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Szviridenko azt is elmondta, hogy Ukrajna felajánlotta föld alatti gáztárolóinak használatát.
Az ukrán politikus felajánlotta továbbá azt is, hogy Ukrajna szakértőket küld Litvániába annak érdekében, hogy megtalálják a módját az Oroszország által eltérített ukrán drónok okozta incidensek megelőzésének. Az ilyen esetek miatt az utóbbi időben többször rendeltek el légiriadót Litvániában, valamint a szomszédos Lettországban és Észtországban is.
Sokat beszéltünk arról, hogy szükség van egy Ukrajnából érkező szakértői csapatra, amely segítene egy megfelelő drónelhárító rendszer kialakításában, valamint egy közös radarrendszer létrehozásában – mondta újságírói kérdésre Szviridenko. Az ukrán kormányfőt erről azt követően kérdezték, hogy méltatta a litván kormány együttműködését olyan területeken, mint a polgári védelem, az energiabiztonság és a Kijevnek nyújtott katonai segítség.
Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy agresszorként Oroszország felelős a háború minden közvetlen és közvetett következményéért, beleértve az eltérített drónok becsapódásait is – írta az MTI.
A litván belügyminisztérium 14 millió eurót különített el az ország 53 települése óvóhelyei infrastruktúrájának fejlesztésére és korszerűsítésére, számolt be a Jevropejszka Pravda a Delfire hivatkozva.
A források elosztásáról szóló rendeletet Vladiszlav Kondratovics litván belügyminiszter írta alá.
A minisztérium megjegyezte, ez a harmadik finanszírozási szakasz, amelynek célja az önkormányzatok polgári védelmi infrastruktúrájának megerősítése.
„A polgári védelem és a közbiztonság továbbra is prioritásunk, ezért az óvóhelyek hálózatának fejlesztése és használatuk gyorsan és zökkenőmentesen kell, hogy történjen. Célunk a lakosság biztonságának garantálása nemcsak a nagyvárosokban, hanem minden régióban” – jegyezte meg Kondratovics.
A kiutalt forrásokat 416 menedékhely korszerűsítésére fordítják. A projektek megvalósítása után ezek több mint 129 ezer lakos befogadására lesznek képesek. A minisztérium megjegyezte, hogy a finanszírozás nemcsak a fő építési munkálatokat fedezi, hanem az összetett átalakításokat is – menekülőkijáratok telepítését, bejáratok kialakítását a mozgáskorlátozottak számára, védőablakok telepítését és a szellőzőrendszerek korszerűsítését.
Beruházásokat terveznek tartalék áramforrásokba (generátorok), tűzjelző rendszerekbe és vezeték nélküli internet-hozzáférési pontok (Wi-Fi) telepítésébe is.
Ezenkívül az önkormányzatok mobil-WC-ket, ivóvíztartályokat, összecsukható ágyakat és székeket, valamint elsősegélyfelszereléseket vásárolhatnak.
Jelenleg 6645 óvóhely található a litván településeken, amelyek mintegy 1,6 millió embert – az ország lakosságának 57%-át – tudnának befogadni. 37 településen már elegendő óvóhely van, míg 23 településen továbbra is hiány tapasztalható.
A litván kormány a szerdai, január 28-i ülésén négy, Ukrajna újjáépítését célzó projektet hagyott jóvá, amelyeket a Fejlesztési Együttműködési és Humanitárius Segélyalapból finanszíroznak – számolt be az LRT.
A projektekre összesen több mint 14,5 millió eurót különítettek el.
Örülök, hogy ígéreteink és megállapodásaink a gyakorlatban is megvalósulnak. Litvánia részvétele Ukrajna újjáépítésében mindannyiunk számára rendkívül fontos, és öröm számomra, hogy Litvánia egyre nagyobb mértékben járul hozzá ehhez különböző projektek és konkrét megoldások révén
A litván Állami Védelmi Tanács úgy döntött, hogy dandár méretű Kapčiamės kiképzőteret hoz létre a Lazdijai járásban, a lengyel-fehérorosz határon. Ahogy az Ukrinform a Delfire hivatkozva beszámolt, ezt Deivydas Matulonis, az elnök főtanácsadója jelentette újságíróknak Litvánia Védelmi Tanácsának ülését követően.
„Döntés született egy dandár méretű Kapčiamės kiképzőtér létrehozásáról a Lazdijai járásban” – mondta.
„A litván hadsereg értékelése szerint katonai szempontból és Litvánia biztonsága szempontjából a kiválasztott terület a legmegfelelőbb hely. Ez az úgynevezett Suwałki-folyosó része, amely Lengyelországgal és Fehéroroszországgal határos. E folyosó védelmére Litvánia, Lengyelország és a NATO különös figyelmet fordít” – tette hozzá az államfő tanácsadója.
Matulonis hangsúlyozta, hogy a kiképzőtér létrehozása növelni fogja a biztonságot az ország ezen részén.
Emellett, elmondása szerint megduplázzák az Oroszországi Föderáció kalinyingrádi területe közelében található Tauragė-i kiképzőtér területét. Területe a Yurbak járásig bővül ki.
Ukrajna litván segítséget kapott az energiahálózat helyreállítására, amelyet az orosz támadások rendszeres következményeként rongáltak meg – közölte az ukrán Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata.
A közlemény szerint a felszerelést Litvánia különböző régióiban gyűjtötték össze, majd az ukrán energetikai szakemberekhez juttatták sürgős javítási munkák elvégzésére.
A csomag kritikus fontosságú alkatrészeket tartalmazott az alállomások és a távvezetékek helyreállításához. Ide tartoznak azok a gépek és anyagok, amelyek lehetővé teszik a hálózat gyors helyreállítását az orosz támadások után, és biztosítják az energiarendszer stabilitását a megnövekedett terhelés mellett.
A két ország a régió biztonsági fenyegetéseiről egyeztetett, miközben Kijev több európai partnerrel – köztük Norvégiával – is tárgyal energiaügyi segítségről. Litvánia elnöke, Gitanas Nausėda ígéretet tett arra, hogy országa támogatni fogja Ukrajnát a téli gázellátásban.
Gitanas Nauseda litván elnök telefonbeszélgetésben biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arról, hogy Litvánia kész segíteni Ukrajnát a tél előtti gázellátásban. A megbeszélésre november 5-én került sor, ahol a felek az ukrán energiaellátás helyzetét, valamint a régió biztonsági kockázatait vitatták meg.
Zelenszkij elmondása szerint Nauseda konkrét gázellátási támogatást ajánlott fel, és a két ország szakértői közös munkacsoportot hoznak létre az együttműködés részleteinek kidolgozására.
Litvánia ismét készen áll arra, hogy segítsen nekünk. Gitanas gázellátási támogatást ajánlott fel. Köszönöm ezt. Megállapodtunk, hogy csapataink együtt fognak dolgozni – közölte az ukrán elnök a Pravdával.
A beszélgetés során Zelenszkij felajánlotta, hogy Ukrajna támogatja Litvániát a Fehéroroszország felől érkező hibrid fenyegetések – például migrációs nyomás vagy légi provokációk – kezelésében. „Dolgozni fogunk, hogy nagyobb biztonság legyen a régiónkban és a baráti Litvániában” – fogalmazott.
A két államfő diplomáciai és biztonsági kérdésekben is egyeztette álláspontját, valamint összehangolták a következő hetekre tervezett lépéseket. Október végén a litván parlament elnöke, Juozas Olekas már jelezte: Litvánia készen áll a Trypillia hőerőmű újjáépítésének támogatására, és fontolóra veszi a klipiai LNG-terminál bevonását az Ukrajnába irányuló gázszállításba.
A gyárat a Rheinmetall és egy litván vállalat közös vegyesvállalata fogja működtetni. Várhatóan az új üzem évente mintegy 2000 tonna lőport fog előállítani.
A német védelmi konszern és Litvánia gazdasági és innovációs minisztériuma memorandumot írt alá egy kompetenciaközpont létrehozásáról, amely a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek tölteteinek gyártására szakosodik majd – erről a litván sajtó számolt be.
A vállalat vezérigazgatója, Armin Papperger, elmondta, hogy ez a beruházás nagyobb lesz, mint a Baisogala városában épülő tüzérségi lőszerüzemé, amelyre 260–300 millió eurót terveznek fordítani. Az új töltetgyártó projekt értéke meghaladja a 400 millió eurót.
A gyár irányítása ugyanazon a modellen alapul majd, mint a baisogalai üzemé: a Rheinmetall birtokolja a részvények 51%-át, a fennmaradó hányadot litván partnerek. Papperger hozzátette, hogy a gyárat akár a Rheinmetall Defence Lietuva közös litván–német vállalat is működtetheti, amely már a baisogalai üzem tulajdonosa. Ennek részvényei 51%-ban a Rheinmetall, 48%-ban a litván állami Epso-G Invest, és 1%-ban a Giraité fegyvergyár tulajdonában vannak.
A litván gazdasági és innovációs miniszter, Edvinas Grikšas, közölte, hogy hamarosan tárgyalócsoport kezdi meg a munkát, amely a memorandum alapján meghatározza a gyár technikai részleteit, helyszínét és kapacitását.
A litván gazdasági és innovációs minisztérium bejelentette, hogy 1 millió eurót biztosít egy olyan programra, amelynek célja a Fehéroroszországból léggömbök segítségével érkező csempészet elleni megoldások kidolgozása – írja az LRT.
A gazdasági és innovációs miniszterhelyettes, Paulius Petrauskas elmondta, hogy a pénzt egy új légvédelmi rendszer fejlesztésére fordítják, amely képes lesz észlelni és semlegesíteni a meteorológiai léggömböket.
„A programot 24 órán belül elindítjuk a sajtótájékoztató után. Vállalatokat és kutatóintézeteket hívunk meg pályázatok benyújtására. Az Innovációs Ügynökségnél egy egységes információs pontot hozunk létre, ahol minden részlet elérhető lesz” – közölte Petrauskas.
A litván kormány több mint 461 millió eurót kíván elkülöníteni a Leopard tankokért való előleg befizetésére, amelyeket az ország hadserege számára terveznek vásárolni, számolt be a Jevropejszka Pravda a Delfi-re hivatkozva.
Az összegről, az állam nevében felvett kölcsönről a Pénzügyminisztérium által hétfőn nyilvántartásba vett kormányhatározat-tervezet rendelkezik. Megjegyezték, hogy a 2025–2027-es költségvetés jóváhagyására vonatkozó törvénytervezet előkészítése során erre nem különítettek el forrásokat. Januárban Dovile Šakaliene védelmi miniszter kijelentette, hogy Litvánia 44 Leopard tankért tervez előleget befizetni. Elmondása szerinte az előleg lehetővé teszi a hadsereg számára, hogy gyorsabban – 2030-ra – felállítson egy tankzászlóaljat. Dovile Šakaliene a tavalyi év végén írt alá egy szerződést német Leopard 2 tankok szállítására. Akkor megjegyezte, hogy a megnövekedett védelmi finanszírozás miatt tárgyalások folynak a felszerelés szállítására vonatkozó határidő csökkentéséről.
