Litvániában biztonsági okokból nem hozzák nyilvánosságra a vásárolt fegyverek listáját.
Litvánia továbbra is befektet Ukrajna védelmi iparába, és fegyvert vásárol Kijevtől összesen 20 millió euró értékben. A vásárolt fegyvereket az ukrán fegyveres erőknek kívánják átadni – közölte Litvánia Védelmi Minisztériumának sajtóosztálya.
Litvánia továbbra is befektet Ukrajna védelmi iparába, fegyvereket vásárolva az ukrán katonák számára Ukrajnában. E célokra 20 millió eurót különítettünk el, amely a jövőben tovább fog növekedni
– olvasható a közleményben.
A Védelmi Minisztérium kiemelte, hogy törekednek a szorosabb együttműködésre Ukrajnával katonai területen.
Litvániában a Radarom harmadik szolidaritási akció során több mint 5,5 millió euró gyűlt össze drónok és drónellenes felszerelések vásárlására Ukrajna számára, olvasható a kezdeményezés honlapján.
Ez még nem a végső összeg, amit a szervezőknek sikerült összegyűjteniük. Az adatok az összes vállalati adományok beérkezését követően, előzetesen február 28-ig frissülnek. A gyűjtés február 3-tól 24-ig tartott.
A kampányt kezdeményező litván LRT műsorszolgáltató megjegyezte, hogy a bejelentett összeg litvánoktól és vállalkozásoktól származik. A befolyt összeg kétharmadát litván gyártmányú drónokra és anti-drónokra, egyharmadát pedig ukrán gyártmányú eszközökre fordítják. Őket az e tekintetben tapasztalt Blue/Yellow önkéntes szervezet választja ki, áll a cikkben.
„Amikor a kampány elkezdtük, sok szó esett az esetleges béketárgyalásokról, de az események teljesen másképp alakultak. Látjuk, hogy a nyugati világ alapjai most megrendülnek, ezért minden eddiginél fontosabb az ukránok támogatása, és megkell mutatni nekik, hogy nincsenek egyedül” – hangsúlyozta Monika Garbaciauskaite-Budriene, az LRT főigazgatója.
A két korábbi kampány során összesen 22,8 millió eurót adományoztak a vállalkozások és az ország lakosai. Ebből a pénzből 17 radar, 69 antidrón, 4 mobilradarhoz szükséges speciális jármű, valamint 1141 biztonsági készletet vásároltak a katonai állomány számára.
A litván védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerződést ír alá a svéd Carl Gustaf gránátvetők vásárlásáról – számolt be Jevropejszka Pravda a litván védelmi minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A litván védelmi tárca védelmi erőforrások beszerzésével foglalkozó Ügynöksége megállapodást írt alá 84 mm-es Carl Gustaf M4 páncéltörő gránátvetők és az ezekhez szükséges alkatrészek vásárlásáról a svéd SAAB Bofors Dynamics AB céggel.
A minisztérium adatai szerint a szerződés értéke 14 millió euró, a fegyvereket 2025–2026-ban szállítják át.
A Carl Gustaf-ot a páncélozott célpontok és az ellenséges humánerőforrás megsemmisítésére alkalmazzák.
„A legújabb M4-es modell rövidebb és könnyebb, mint a korábbi Carl Gustaf verziók, így könnyebb az alkalmazása”, áll a közleményben.
A Carl Gustaf páncéltörő gránátvetők egyaránt használhatók az egységek manővereinek támogatására és a páncélozott járművek hatékony megsemmisítésére, és jól beváltak a csatatéren, ahol nagy hatékonyságot biztosítanak.
Ukrajna több mint 150 millió eurót kapott a védelmi-ipari komplexum finanszírozására Dániától, Franciaországtól és Litvániától, számolt be a védelmi minisztérium.
Rusztem Umjerov tárcavezető elmondása szerint 111 millió eurót a megállapodások végrehajtására Ukrajna Védelmi Minisztériuma, a Stratégiai és Ipari Minisztérium és a Dán Védelmi Minisztérium együttműködése keretében költenek. Ez az összeg a honvédséget a hazai termelés legfrissebb eszközeivel erősíti meg.
További 29 millió euró a francia kormány támogatása. A pénzt Ukrajna biztonságának és védelmének megerősítésére fordítják. A litván nemzetvédelmi minisztérium, az ukrán védelmi minisztérium és a stratégiai ipari minisztérium közötti memorandum értelmében 10 millió eurót különítenek el az ukrán védelmi ipar fejlesztésére.
A pénzből rakéták, mélycsapású drónok és tüzérségi berendezések gyártását finanszírozzák.
Kijev „nem hagyományos módszerekkel” igyekszik megelőzni az energiaválságot az ellenőrzött területeken ezen a télen – írja a The New York Times.
Egy elavult litván erőművet teljes egészében Ukrajnába szállítanak, hogy annak elemeit felhasználva újjáépítsék a sérült hálózatot; úszó erőműveket béreltek Törökországtól; és még ENSZ-jelenlétet is kértek a kritikus alállomásoknál, remélve, hogy ezzel elriasztják az orosz támadásokat.
Ukrán tisztviselők azonban elismerték, hogy ezek az intézkedések nem lesznek elegendőek az áramkimaradások megelőzésére. Ukrajna pedig nem biztos, hogy felkészült a januári komolyabb hideg időjárásra.
A litván kormány 5 millió eurót különített el napelemes erőművek telepítésére Ukrajnában. Ez azt követően történt, hogy Vilnius jóváhagyta a litván energiaszektort támogató programot.
Mint a litván külügyminisztérium fejlesztési együttműködési osztályának vezetője, Rasa Kairiene megjegyezte, a naperőművek berendezéseinek megbízhatónak és a kibertámadásoktól védettnek kell lenniük – ezért európai gyártásúnak kell lennie.
A naperőművek kiválasztásakor ügyelnünk kell a telepítendő berendezések megbízhatóságára és a kiberbiztonság szempontjaira, hogy ne hozzunk létre további függőséget Ukrajna számára. Ezért a beszerzési folyamatba igyekszünk beépíteni ezt a követelményt: a berendezéseknek az EU-ból vagy az európai gazdaságból kell származniuk
Litvániában 176 euró összegű, egyszeri pénzügyi támogatást biztosítanak az Ukrajnából újonnan érkezett menekülteknek, számolt be az LRT október 30-án.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) vilniusi irodája megjegyezte, hogy jelenleg csökkent az országba érkező ukrán menekültek száma, ugyanakkor Litvánia hetente több tucat ukránt fogad be.
„És mindenekelőtt anyagi segítségre van szükségük. Ezért a háború által kiszolgáltatott helyzetbe került menekülteket egyszeri pénzügyi támogatásban részesítjük a legszükségesebb kiadások fedezésére”, mondta Eitvydas Bingyalis, a litvániai Nemzetközi Migrációs Szervezet vezetője.
Támogatásban részesülnek Ukrajna vagy harmadik országok állampolgárai, akik először érkeztek Litvániába Ukrajnából, és legkorábban 40 naptári nappal ezelőtt lépték át az Európai Unió külső határát.
Segítségben részesülnek egy vagy több 18 év alatti gyermekkel érkezett egyedülálló szülők vagy gyámok, három vagy több 18 év alatti gyermeket nevelő családok, 18 év alatti fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok (támogatást biztosítanak a gyermekeknek és a felnőtteknek), várandós nők, 60 év felettiek, valamint a fogyatékkal élők.
A Amber Grid litván gázszállító humanitárius segítségnyújtás keretében 55 autó és négy generátor átadását hagyta jóvá Ukrajnának csaknem 62 ezer euró összköltséggel – számolt be a cég sajtószolgálata.
Mint a cég elmondta, ezt az 55 autót korábban a gázszállító rendszer üzemeltetésében használták, jó állapotúak, 5 és 11 év közöttiek.
A cég azért döntött a járművek adományozása mellett, mert új bérleti szerződést kötött, és a régi járművekre már nem volt szükség.
Az Amber Grid vezérigazgatója hangsúlyozta Ukrajna támogatásának fontosságát, és elmondta, hogy ezek a járművek, köztük a nagy teljesítményű terepjárók is segítik az ukrán szervizeket a javítási munkák elvégzésében és a helyzet változásaira való gyors reagálásban.
„Reméljük, hogy segítségünk erkölcsi ösztönzővé válik mások számára, hogy támogassák Ukrajnát szabadságharcában” – mondta.
Litvánia hőerőművet ajándékoz Ukrajnának – közölte hétfőn az Ignitis litván állami energiaszolgáltató.
A tájékoztatás szerint az Ignitis le fog bontani egy használaton kívüli hőerőművet, amelynek berendezéseit teljes egészében átadja Ukrajnának.
Mindez egy 50 millió eurós támogatási program része, amelyben négy litván állami energetikai cég vesz részt a balti ország energiaügyi minisztériumának tájékoztatása szerint.
Oroszország az utóbbi időben fokozottan támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, áramkimaradásokat okozva.
A szóban forgó, szovjet időkben épült vilniusi hőerőmű 360 megawatt áram és 603 megawatt hőtermelésre képes. Kilenc éve ugyan üzemen kívül helyezték, de berendezéseit működőképes állapotban tartották – közölte az Ignitis.
Gitanas Nauseda litván elnök bejelentette, hogy az ország vállalta, hogy GDP-jének legalább 0,25 százalékát Ukrajna biztonságának és védelmének támogatására fordítja.
A hírt az államfő az X közösségi oldalon közölte.
„Az Államvédelmi Tanács mai ülésén megállapodtunk arról, hogy a GDP legalább 0,25 százalékát Ukrajna biztonságának és védelmének támogatására fordítjuk. Litvánia továbbra is szilárdan kiáll a győzelem mellett. Mindig támogatni fogjuk a szabadságot” – áll a bejegyzésben.