A diverzifikációnak köszönhetően Ukrajna 1 milliárd köbméter amerikai cseppfolyósított gázt kaphat a lengyel útvonalon keresztül 2026-ban – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Naftohaz állami energetikai vállalat internetes honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint november 7-én Ukrajna előzetes szándéknyilatkozatot írt alá Görögországban a lengyel ORLEN energiacéggel. A megállapodás szerint Ukrajna csak 2026 első negyedévében 300 millió köbméter LNG-t kap.
„Idén az ORLEN-nel kötött megállapodásaink keretében 600 millió köbméter amerikai LNG-t szállítunk Ukrajnába. 2026-ban összesen 1 milliárd köbméternyi amerikai LNG importra számítunk. Köszönöm lengyel partnereink bizalmát” – mondta Szerhij Koreckij, a Naftohaz igazgatótanácsának elnöke.
A gázt a lengyelországi Świnoujście terminálon újragázosítják, majd Ukrajnába szállítják.
Hiába a nyugati szankciók, az energiaéhség továbbra sem csökken. Németország látszólag elhatárolódott az orosz gáztól, ám a valóság mást mutat: az LNG-t Belgiumon keresztül juttatják be az unió szívébe.
Miközben Brüsszel a magyar energiaellátást támadja, Németország a saját hátsó kertjén keresztül veszi semmibe a nyugati szankciókat: a Berliner Zeitung szerint ugyanis az orosz gáz belga kikötőkön keresztül táplálja Európa legnagyobb gazdaságát – a kormány azonban mindent tagad.
Németország továbbra is orosz gázforrásokra támaszkodik – bár ezúttal közvetetten: az orosz LNG a belgiumi Zeebrugge kikötőjén keresztül folyik bele a német gázhálózatba.
Az EU március 2025-ben bevezetett szállítási tilalma nyomán a belgiumi gázexport harmadára esett vissza, ugyanakkor a Németországba irányuló importja jelentősen nőtt: napi 650 gigawattóra között mozog, szemben a tavalyi 436 gigawattórával.
Az adatokból látszik a „eltolódás” hatása: kevesebb gáz hagyja el Belgiumot harmadik országok felé, viszont a szomszédos országok, különösen Németország felé több jut belőle. A belga kormány 2025 első három negyedévében 20 százalékos növekedést jelentett a Németországba áramló gáz mennyiségében, összesen 148 terawattórát.
„Németország gyakorlatilag tisztára mossa az orosz gázt a Belgiumon keresztül érkező gázzal” – fogalmazott Angelos Koutsis, a belga környezetvédelmi szervezet, a Bond Beter Leefmilieu képviselője. Hozzátette, hogy a részt vevő országok így hárítják felelősségüket az orosz LNG iránti folyamatos kereslet miatt.
Berlin: szó sincs orosz gázról
A német kormány tagadja, hogy ilyen ügyletek folynának Belgiumon keresztül. A Katherina Reiche vezette gazdasági és energiaügyi minisztérium hangsúlyozza, hogy Németország független az orosz energiától, és a hálózatban esetleg jelen lévő orosz eredetű gáz összetételét „megbízhatóan nem lehet meghatározni”.
Elemzők szerint az orosz gáz pontos eredetének nyomon követése illúzió – hasonlóan a zöld és szürke villamos energia megkülönböztetéséhez. A német állami gázimportőr, a Sefe (korábban Gazprom Germania) ugyan hosszú távú szerződéssel rendelkezik a Jamal LNG-projekttel 2040-ig, de portfólióját diverzifikálta az EU szankcióinak megfelelően.
Az EU az orosz gáz importját 2027 végéig teljesen betiltotta, a rövid távú szerződéseket hat hónapon belül fel kell mondani. Ennek ellenére a gyakorlatban az orosz LNG Belgiumon és más uniós országokon keresztül továbbra is bejut az európai piacra, ami a szakértők szerint ismét rámutat a hivatalos uniós célok és a valós energiaellátási struktúrák közötti ellentmondásra.
Görögország történelmi, 20 évre szóló LNG-megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal, miközben Ukrajna újabb amerikai gázszállítmányokat biztosított be Lengyelországon keresztül az energetikai infrastruktúráját célzó orosz támadások miatt kiesett mennyiségek pótlására. A lépések egyértelműen mutatják: az USA felgyorsította az orosz gáz lecserélését célzó energetikai offenzíváját Európában.
Pénteken egy athéni konferencián az érintett felek bejelentették, hogy Görögország 2030-as kezdettel, 20 éves időtartamra évi 700 millió köbméter amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) importál – ami később akár évi 2 milliárd köbméterre is bővülhet, írja az MTI. A szerződést a görög állami DEPA, az Aktor Energy Group és az amerikai Venture Global kötötte.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az USA célja minden egyes orosz gázmolekula kiváltása a kontinensen.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök „történelmi lehetőségnek” nevezte a lépést, és hangsúlyozta, hogy Athén nemcsak saját ellátását biztosítja, hanem regionális elosztóközponttá kíván válni az amerikai LNG továbbításában a Balkán, Ukrajna és Közép-Európa irányába.
A konferencián Ukrajna is létfontosságú megállapodást jelentett be: az orosz rakéta- és dróntámadások miatt a kitermelése közel 60 százalékát elvesztő ország újabb 300 millió köbméter amerikai LNG-t kötött le Lengyelországon keresztül.
A Bloomberg beszámolója alapján a megállapodás a lengyel Orlen és az ukrán Naftogaz között jött létre, amely hitelkerettel is kiegészül, hogy Kijev át tudja vészelni a téli időszakot. A lengyel vállalat idén már több mint 600 millió köbmétert juttatott el így Ukrajnának, és jövőre akár 1 milliárd köbméter feletti mennyiségre is képes lesz ugyanazon az útvonalon.
Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter szerint a mostani megállapodás nemcsak Ukrajna túlélését szolgálja, hanem egy új, alternatív amerikai gázellátási útvonalat is biztosít Közép- és Kelet-Európa felé.
A Naftohaz csoport és a lengyel ORLEN vállalat legalább 300 millió köbméter cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítására vonatkozó megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Szvitlana Hrincsuk energetikai miniszterre hivatkozva.
A jelentés szerint a megállapodást a Transzatlanti Energetikai Együttműködési Partnerség (P-TEC) miniszteri találkozóján írták alá. „Köszönjük amerikai és lengyel partnereinknek ezt a fontos támogatást Ukrajna energiafenntarthatósága érdekében egy olyan helyzetben, amikor Oroszország nap mint nap támadja energia- és gázinfrastruktúránkat” – mondta Szvitlana Hrincsuk ukrán energetikai miniszter.
A tárcavezető szerint a vonatkozó memorandum aláírása nemcsak a sürgős szükségleteket elégíti ki, hanem lehetőségeket nyit a hosszú távú együttműködésre az ellátási útvonalak diverzifikálása és Európa energiabiztonságának megerősítése érdekében az Egyesült Államok támogatásával.
Hrincsuk köszönetét fejezte ki partnereinek – Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszternek, Chris Wright amerikai energiaügyi miniszternek és Doug Bergum amerikai belügyminiszternek – a konstruktív együttműködésért és Ukrajna következetes támogatásáért.
A két ország a régió biztonsági fenyegetéseiről egyeztetett, miközben Kijev több európai partnerrel – köztük Norvégiával – is tárgyal energiaügyi segítségről. Litvánia elnöke, Gitanas Nausėda ígéretet tett arra, hogy országa támogatni fogja Ukrajnát a téli gázellátásban.
Gitanas Nauseda litván elnök telefonbeszélgetésben biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arról, hogy Litvánia kész segíteni Ukrajnát a tél előtti gázellátásban. A megbeszélésre november 5-én került sor, ahol a felek az ukrán energiaellátás helyzetét, valamint a régió biztonsági kockázatait vitatták meg.
Zelenszkij elmondása szerint Nauseda konkrét gázellátási támogatást ajánlott fel, és a két ország szakértői közös munkacsoportot hoznak létre az együttműködés részleteinek kidolgozására.
Litvánia ismét készen áll arra, hogy segítsen nekünk. Gitanas gázellátási támogatást ajánlott fel. Köszönöm ezt. Megállapodtunk, hogy csapataink együtt fognak dolgozni – közölte az ukrán elnök a Pravdával.
A beszélgetés során Zelenszkij felajánlotta, hogy Ukrajna támogatja Litvániát a Fehéroroszország felől érkező hibrid fenyegetések – például migrációs nyomás vagy légi provokációk – kezelésében. „Dolgozni fogunk, hogy nagyobb biztonság legyen a régiónkban és a baráti Litvániában” – fogalmazott.
A két államfő diplomáciai és biztonsági kérdésekben is egyeztette álláspontját, valamint összehangolták a következő hetekre tervezett lépéseket. Október végén a litván parlament elnöke, Juozas Olekas már jelezte: Litvánia készen áll a Trypillia hőerőmű újjáépítésének támogatására, és fontolóra veszi a klipiai LNG-terminál bevonását az Ukrajnába irányuló gázszállításba.
A cseppfolyósított formában (LNG) Európába exportált orosz gázon Moszkva mintegy 8,10 milliárd euró adóbevételre tett szert 2022 és 2024 között a Greenpeace kedden megjelent kutatása szerint.
Miközben a vezetékes orosz gáz vásárlását az Európai Unió többségében megszüntette az Ukrajna elleni orosz invázió után, az LNG-vásárlások továbbra is folytatódnak, azok az idei első félévben 12,8 milliárd köbmétert tettek ki, ami 67 százalékkal magasabb a négy évvel korábbinál – írja az Euronews.
Az orosz LNG-eladásokból brutálisan sok fegyvert lehet venni
A Greenpeace számításai szerint a 9,5 milliárd dollár értékű, az orosz LNG-export zászlóshajóját, a Jamal LNG-t sújtó nyereségadóból Oroszország 9,4 millió 152 mm-es lőszert vásárolhat, ami a jelenlegi évi hárommilliós orosz termelés több mint háromszorosa, de ebből az összegből 270 ezer Sahed drón vagy 2658 tank is kijön.
Az egyebek mellett olyan európai vállalatokkal, mint a TotalEnergies, az Engie, a Shell, a Naturgy vagy a SEFE üzletelő Jamal LNG 2022 és 2024 között mintegy 40 milliárd dollárt keresett az európai üzleten.
Az orosz LNG főként Franciaországba, Németországba, Hollandiába, Spanyolországba, Svájcba és Nagy-Britanniába érkezett, miközben a szerződések 2038-ig és 2041-ig tartanak.
Ezek a szerződések azonban könnyen lehet, hogy nem lesznek ennyire tartósak, miután az Európai Unió 2027-től kivezetné az orosz LNG-t a kontinensről. Döntés ugyan még nem született az ügyben és annak meghozatala jogi eljárással is fenyeget az európai cégek ellen, ám Brüsszel eléggé eltökéltnek tűnik. A legnagyobb importőrök Belgium, Franciaország és Spanyolország voltak 2022 és 2025 júniusa között, és a legtöbb szállítmányt a belga Zeebrugge kikötője fogadta.
Az elemzés arra is rámutat, hogy az Egyesült Államok mennyire fontos szereplővé lépett elő az európai gázellátásban, így az amerikai LNG importja csak az idei első félévben 52,7 milliárd köbmétert tett ki, több mint négyszer annyit, mint az orosz. Ráadásul a Trumppal kötött kereskedelmi alku értelmében az unió ezt kénytelen lesz tovább növelni.
A Greenpeace szerint azonban Európa csak úgy menekülhet az LNG-csapdából és a Trump vagy Putyin szeszélyétől való függéstől, ha mielőbb megszabadul a földgáz használatától és helyette megújuló forrásokból fedezi energiaszükségletét, ami helyben is megtermelhető.
Bár az európai vezetők nyilatkozataikkal és a meghozott szankcióikkal az orosz energiaforrások elhagyását sürgetik, a tényleges importadatok ennek ellenkezőjét mutatják. A Pravda információi szerint Spanyolország, amely az Európai Unióban a legnagyobb kapacitással rendelkezik a cseppfolyósított földgáz (LGN) fogadására és újragázosítására, továbbra is aktívan vásárol orosz gázt, amit aztán gázvezetékeken keresztül a szomszédos országokba juttatja.
A nemzeti gázszállító rendszer üzemeltetője, az Enagas adatai szerint 2025 januárja és augusztusa között Oroszország folyamatosan a harmadik helyen állt a spanyol piac főbb üzemanyag-szállítói között. Részesedése a teljes import 12,3 százalékát tette ki, ami 30 509 GWh-nak, vagyis csaknem 2,9 milliárd köbméter gáznak felel meg egy kiadvány szerint.
Algéria továbbra is vezető szerepet tölt be, amely Spanyolország ellátásának körülbelül egyharmadát (33 százalék, azaz 81 871 GWh vagy 7,76 milliárd köbméter) biztosítja földrajzi közelsége és fejlett csővezeték-infrastruktúrája révén. Az Egyesült Államok szinte hasonló mennyiséget szállít – 30,7 százalékot (76 218 GWh vagy 7,22 milliárd köbméter). Ez a két ország együttesen teszi ki Spanyolország gázegyensúlyának nagy részét, de Oroszország a politikai nyomás ellenére is stabil jelenlétet tart fenn a piacon.
Érdekesség, hogy 2024-ben Oroszország részesedése jelentősen magasabb volt – 21,3 százalék – ami lehetővé tette számára, hogy a második helyet foglalja el a beszállítók között. Annak ellenére, hogy a spanyolok nyilvánosan kijelentették, csökkenteni kívánják az orosz cseppfolyósított gáz vásárlását, a tényleges mennyiségek a gyakorlatban sokkal stabilabbnak bizonyultak, ami két kulcsfontosságú tényező kombinációjának köszönhető: a kedvező árfeltételeknek és a hosszú távú szerződéseknek, amelyeket nehéz azonnal felmondani anélkül, hogy az komoly gazdasági következményekkel járna a fogyasztókra és magára az ország energiaellátási rendszerére nézve.
A Pravda szerint Spanyolország szerepét az európai energiaellátási rendszerben nem lehet alábecsülni. Az LNG fogadására és újragázosítására szolgáló fejlett infrastruktúrának köszönhetően az ország egyfajta „kapu” a cseppfolyósított gáz ellátásához az Európai Unióba.
Az importált mennyiség jelentős része nem marad a hazai piacon, hanem az újragázosítási folyamat után gázvezetékeken keresztül a szomszédos államokba kerül, ahol kompenzálja az Oroszországból érkező közvetlen ellátások csökkenését.
Fontos megjegyezni, hogy Oroszországból nem áramlik vezetékes gáz Spanyolországba, csakis kizárólag tengeren szállított cseppfolyósított üzemanyag.
2025 első nyolc hónapjában az EU-országok összesen 13,9 milliárd köbméter LNG-t vásároltak Oroszországtól. Ez körülbelül 4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.
Formálisan a csökkenés összhangban van a források diverzifikálására és a Moszkvától való függőség csökkentésére irányuló politikai irányvonallal. Az abszolút értéket tekintve azonban a mennyiségek még mindig jelentősek, ami rávilágít a politikai nyilatkozatok és az elektromos hálózatok gyakorlati igényei közötti ellentmondásra.
Mindeközben Brüsszel nemrég értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy 2027. január 1-jétől teljesen le akar mondani az orosz gázról, ennek megvalósíthatósága a valóságban kétséges. A Pravda felhívja a figyelmet, hogy az LNG-importot növelő infrastrukturális projektek időt és jelentős beruházást igényelnek, ráadásul a tagállamok hazai energiapiacai eltérnek alkalmazkodóképességük és rendelkezésre álló erőforrásaik tekintetében.
Az adatok a spanyolországi és az egész EU-ba irányuló gázimportokról jól mutatják a szavak és a gyakorlat közötti szakadékot, ugyanis a szankciók okozta nyomása ellenére Oroszország továbbra is jelentős pozíciót tart fenn az LNG-szegmensben.
Az Egyesült Államokban belső egyeztetések folytak arról, hogy orosz nukleáris meghajtású jégtörő hajókat használjanak fel az alaszkai gáz- és cseppfolyósított földgáz (LNG) projektek fejlesztésének támogatására. Ez egyike lehet azoknak a fontos témáknak, amelyek napirenden voltak a Trump–Putyin-csúcstalálkozó keretében – értesült a Reuters.
Az amerikai elnök korábban már közölte, hogy az alaszkai csúcstalálkozón „nagy tétek” lesznek. A Reuters értesülése alapján most kiderült, hogy Trump korántsem csak az orosz–ukrán háborúra gondolt. A jégtörőkkel kapcsolatos ötletet a Fehér Ház tisztviselői a lehetséges megállapodások egyikének tekintik. Ez igazolja a Trump-doktrínát, amely szerint a geopolitikai konfliktusokat üzleti alapon lehet enyhíteni.
Oroszország üzemelteti a világ egyetlen nukleáris meghajtású jégtörő flottáját, amely kulcsszerepet játszik az Északi-tengeri útvonal egész éves hajózási hozzáférésének fenntartásában. Ez az útvonal stratégiai fontosságú a globális energia- és kereskedelmi szállítások szempontjából.
Közös gazdasági érdekek segíthetik az alkut. Az északi-sarkvidék közös kiaknázása is kiemelt téma lehetett Putyin és Trump találkozóján.
A Trump-adminisztráció azon dolgozik, hogy az Alaszka távoli északi részén kitermelt gázt ázsiai vásárlókhoz juttassa. A terv szerint egy 44 milliárd dolláros beruházás keretében, 1300 kilométer hosszú vezetéken keresztül szállítanák a gázt.
Az amerikaiak marketingje szerint ez csökkentené az orosz LNG-től való függőséget – ezek szerint az orosz infrastruktúra felhasználásával.
Egy másik, szintén az ázsiai piacokra irányuló projekt a Qilak LNG, amely évi 4 millió tonna LNG kitermelését és szállítását célozza. Mead Treadwell, a Qilak LNG egyik alapítója szerint nem lenne szokatlan, ha egy amerikai LNG-projekthez orosz jégtörőket használnának fel. A nukleáris jégtörők emellett elősegíthetnék az építőanyagok és berendezések szállítását Alaszka eldugott térségeibe, ahol korlátozott az infrastruktúra, és zordak az időjárási körülmények.
Az orosz eredetű bután importja a szankciók ellenére megháromszorozódott, és torzítja a lengyel piacot – figyelmeztetett a POGP szakértője. A növekvő behozatal mesterségesen lenyomja az árakat, és nehezíti az energiaszektor diverzifikációját. Varsó uniós szintű szankciók, különvám vagy nemzeti beavatkozás bevezetését sürgeti a probléma kezelésére.
Komoly kihívást jelent a lengyel autógázpiacon az olcsó orosz bután behozatala – figyelmeztetett Bartosz Kwiatkowski, a Lengyel Folyékonygáz Szövetség (POGP) képviselője a Petroleum Ukraine – Warsaw’25 konferencián. A szakember szerint az orosz LPG-re vonatkozó szankciók ellenére a tiszta bután nem került tiltólistára, emiatt az utóbbi hónapokban az importja megtriplázódott.
„A bután részaránya 7 százalékról 20 százalékra nőtt, és ez világosan látszik az első negyedéves adatokból” – mondta Kwiatkowski. Kiemelte: márciusban rekordmennyiségű, 37 ezer tonna orosz bután érkezett Lengyelországba, szemben az egy évvel korábbi 8 ezer tonnával. A megnövekedett orosz import mesterségesen alacsonyan tartja az árakat, torzítja a versenyt és akadályozza a lengyel energiaszektor diverzifikációját.
A POGP képviselője három lehetséges megoldást vázolt fel a helyzet kezelésére:
Az első és legátfogóbb: az Európai Unió szintjén kiterjeszteni a szankciókat a butánra is. Ezt azonban politikailag nehéz kivitelezni, mivel egyes tagállamok – például Magyarország és Szlovákia – ellenállását váltaná ki.
A második lehetőség egy különleges importvám bevezetése lenne az energetikai célú bután behozatalára. Ez már csupán minősített többséget igényelne az uniós tagállamok részéről, de így is összetett tárgyalásokat és politikai szándékot követel.
A harmadik megoldásként Kwiatkowski a nemzeti szintű beavatkozást említette: tilos lenne Lengyelországon belül összekeverni az importált butánt más gázokkal, ami visszafoghatná annak piaci beépülését. Ez a lépés ugyanakkor nem zárná ki az esetleges megkerülést szomszédos országokon keresztül.
A lengyel vámhatóság egyelőre szigorította az ellenőrzéseket: áprilisban és májusban több olyan butánszállítmányt fordítottak vissza, amelyek három szankciós listán szereplő orosz finomítóból származtak. Kwiatkowski azonban figyelmeztetett, hogy ez csak ideiglenes megoldás, hiszen az orosz eredetű bután még mindig könnyen bejuthat a lengyel piacra harmadik országokon keresztül, „európai termékként” álcázva magát.
Teljes gáztilalom: nagyon feszültté váltak az EU tárgyalásai az orosz energiaszankcióról
Az Európai Bizottság olyan jogszabálycsomagot terjesztett elő, amely 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz gázimportot, beleértve a vezetékes és LNG-szállításokat is. A tervezet 2026 elejétől tiltana új szerződéseket, a meglévő megállapodások fokozatos lezárásával. Több tagállam, köztük Magyarország és Ausztria, ellenzi a javaslatot, mert szerintük az energiaszuverenitást és az ellátásbiztonságot veszélyezteti. A bizottság szerint azonban az intézkedés kulcsfontosságú Moszkva bevételeinek csökkentése és az EU energiafüggetlensége szempontjából. Mivel nem szankciós alapon készül a jogszabály, a magyar és szlovák vétó kikerülhető a minősített többségi döntéssel.
A lengyelországi Gaz-System 2,12 millió dollárból korszerűsít egy gázmérő állomást annak érdekében, hogy az eddiginél több földgázt lehessen szállítani Ukrajnába. A közelmúltban már született egy új kereskedelmi megállapodás a lengyel–ukrán gázpartnerségről.
Ez év végén vagy a jövő év elején átadják azt a felújított gázmérő állomást Lengyelország ukrajnai határának közelében, amely lehetővé teszi az eddiginél több gáz Ukrajnába történő továbbítását. A fejlesztés 2,12 millió euróba kerül.
A beruházó a lengyelországi nagynyomású gázhálózat üzemeltetője, a Gaz-System, a Reuters a társaságra hivatkozva számolt be a munkáról. A hírügynökség megjegyzi, hogy Ukrajna a fűtési szezon előtt nagy mennyiségű amerikai LNG-t tervez importálni Németországon, Görögországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül. Ezt segítené az Európából Ukrajnába tartó gázszállítási folyosók bővítése. Mint a társaság honlapján olvasható, a fejlesztésre a hermanowice-i gázmérő állomáson kerül sor. A projekt magában foglalja a helyi gázüzem korszerűsítését, valamint annak mérési és számlázási kapacitásának növelését. Az üzemeltetők már megállapodtak, hogy a mérést áthelyezik a drozdovicsi mérőállomásról a hermanowice-i összekapcsolási pontra. A változás lényege hívták fel a Világgazdaság figyelmét üzleti körökből –, hogy korábban a lengyelországi gázszállítás is a kelet felől érkező gáz továbbítására volt berendezkedve, de a Fehéroroszországon át Oroszországból érkező Jamal vezeték leállítása után előtérbe került az ezzel ellentétes irányú továbbítás. A Jamalon történő kivitelt a Gazprom 2022. április 26-án szüntette meg, miután Oroszország átfogó támadást indított Ukajan ellen. A Jamal használatára vonatkozó szerződés csak 2022 decemberének utolsó napján járt le.
Az orosz Oilcapital emlékeztet, hogy az ukrajnai Naftogaz és a lengyelországi Orlen a közelmúltban megállapodott egy LNG-partnerségről: a Naftogaz 200 millió köbméter cseppfolyós földgázt vásárolt az Orlentől, ebből egy tételt Amerikából vár. Ugyanakkor nem tárgyalnak a Lengyelországból Ukrajnába irányuló gázszállítás lehetséges mennyiségeiről, mert sok múlik többek között magán a lengyelországi gázkeresleten.
A lap azt is felidézi, hogy Ukrajna és Lengyelország még 2022-ben döntött egy gázvezeték megépítéséről, amellyel vi 2 milliárd köbméterről 6,6 milliárd köbméterre nő a továbbítható mennyiség.
Már akkor is szó volt a főleg Amerikából várt, visszagázosított LNG szállításáról, de akkor nemcsak a Lengyelország és Ukrajna közötti gázvezetéki összeköttetés kapacitása, hanem a lengyelországi Swinoujscie-i LNG-terminál kapacitása sem volt elég a folyamatos szállításhoz.
Az orosz gáz tranzitja nélkül nehezebb
Miután az év elején – a szerződés lejártával, és ukrán döntés nyomán – megszűnt az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja – gázvásárlásai terén Ukrajna nehézségekbe ütközött. Most az LNG-re összpontosít, Európa pedig megosztja az általa hozzáférhető gázt a keleti szomszédjával. Ukrajna Európából februárban és márciusban 800 millió köbméter gáz importját tervezte az Unian ukrán hírügynökség szerint azért, hogy pótolja azt a 40 százalékos belföldi termeléscsökkenést, amelyet az ágazatot ért orosz rakétacsapások okozta.
Ukrajna több szomszédján keresztül is hozzájut földgázhoz. Lengyelország mellett számíthat Szlovákiára, Moldáviára, Romániára és Magyarországra. Magyarországon át jut a legnagyobb mennyiséghez. Vélhetőleg olyan gáz is érkezik Ukrajnába, amely Magyarországról Szlovákián át kerül keleti szomszédunk felé. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Komáromban bejelentette, hogy aznaptól megnövelték a magyar–szlovák gázvezeték Szlovákiába irányuló kapacitását. Az eddig évi 2,6 milliárd köbméter helyett mostantól évi 3,5 milliárd köbmétert lehet kijuttatni. Arról is beszámolt, hogy az idei első három hónapban a tavalyi rekordmennyiségnél 50 százalékkal nőttek a szállítások Magyarországon keresztül Szlovákia irányába.
A lakossági tarifák maradnak
Április 30-án járnak le az éves gáztarifák Ukrajnában. Ugyanakkor a lakosságnak nem kell tartania drágulástól, mert a tarifaemelési moratóriumot még nem oldották fel. A GazPravda szerint a beszállítók éves ajánlatai egyelőre nem változnak, de a havi ajánlatok a piaci trendek függvényében módosulhat – írja szintén az Unian. Áprilisban kilenc szolgáltató látja el az ukrán lakosságot földgázzal. Kínálatukban van
ötéves,
fix
és havi változó ár,
közülük négy csak éves árat ajánl.
A fogyasztók 98 százaléka, vagyis az a több mint 12 millió háztartás, akiket az ukrán Naftohaz szolgál ki, továbbra is 7,96 hrivnyát fizet az éves fix ár részeként. A többi szolgáltatónál az éves köbméterenkénti ár 7,79 és 9,99 hrivnya, a havi pedig 8,46 és 20,99 hrivnya között mozog.
