A magyar oltókapacitás jóval nagyobb, mint amennyi koronavírus elleni vakcina van – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök bejelentette azt is: legkésőbb 2022-től jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alattiak.
„Nem azért nem haladunk gyorsabban, mert a magyar egészségügy ne tudna gyorsabban és tömegesebben oltani, hanem azért, mert nincs elég vakcinánk” – fogalmazott a kormányfő, közölve: eddig 105 728 embert oltottak be.
Rámutatott, hogy az EU-ból kilépett Nagy-Britannia eddig a lakossága mintegy 4 százalékát oltotta be, míg az EU-ban ez 1 százalék alatt van, mert az unióban nincs elég oltóanyag.
Ám most, baj idején a Brüsszelre mutogatás helyett inkább vakcinát kell szerezni – mondta Orbán Viktor, jelezve, kínai vakcinát tömegesen is tud szerezni Magyarország, ehhez már csak az kell, hogy a magyar egészségügyi hatóság is engedélyezze azt. Reméli, a hatóság néhány napon belül egyértelmű választ ad.
Hozzátette: az operatív törzs ülésén az hangzott el, nincs olyan kockázat, hogy esetleg ez a vakcina nagyobb kárt okozna, mint az elhárítandó baj. A kínai vakcinát néhány napon belül az emberek rendelkezésére lehetne fordítani – közölte Orbán Viktor.
Az elmúlt napi koronavírus-adatokat is ismertette, eszerint 111 ember veszítette életét, és 1513-an fertőződtek meg. Reményre ad okot azonban, hogy 4717 beteg meggyógyult, ami azt jelenti, többen gyógyulnak meg, mint amennyien elkapják a fertőzést, vagyis a járvány második hullámát sikerült megfékezni – mondta.
Rossz hírnek nevezte ugyanakkor, hogy Európában sok helyen a harmadik hullám „rárúgta az ajtót az ott élőkre”.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon az oltás iránti bizalom folyamatosan nő, és az egészségügyi dolgozók, valamint a szociális otthonokban lakók beoltása után következnek a 60 év feletti, krónikus betegségben szenvedők, több mint 1,7 millió ember. „Ennyi kínai vakcinánk tulajdonképpen lenne is, ha meglenne az engedély” – jegyezte meg. Az operatív törzs szerint „nyugodt tempóban” egy hétvégén mintegy 1,5 millió embert lehetne beoltani, vagyis a mai tudás szerint „aki jelentkezik vagy eddig jelentkezett, egy hétvége alatt, péntek, szombat, vasárnap, esetleg csütörtök is”, be tudják oltani – fejtette ki.
A miniszterelnök méltatta a felkészültségét a magyar egészségügynek, amely – mondta – nem omlott össze, egyetlen ember sem maradt ellátatlanul, a rendszer ütésállóképessége nemzetközi összevetésben is megállja a helyét.
Azzal kapcsolatban, hogy Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos arra kérte a tagállamokat, ne tárgyaljanak külön a vakcinagyártókkal, Orbán Viktor azt mondta: meghal minden nap több mint száz magyar ember, „nekem ne mondja meg egy görög biztos, hogy én mit csináljak”.
A korlátozásokról úgy fogalmazott: „vissza akarjuk kapni a régi életünket”, de ha a brüsszeli oltóanyagbeszerzések ütemében haladunk, akkor nyár végén, ősszel lesz elérhető a megszorítások feloldásához elégséges számú ember beoltása.
Ha azonban az egészségügyi hatóság elvégzi a munkáját, az emberek pedig elfogadják és választják a kínai vakcinát, akkor olyan gyorsan lehet majd oltani, hogy akár jóval a nyár előtt is vissza lehet kapni „a régi életünket” – közölte.
Az ellenzék járvánnyal kapcsolatos politikájáról és a Hadházy Ákos független képviselő által közzétett, egy halottasházban készített videóról a kormányfő azt mondta: a baloldali pártoknak már semmi sem szent. „A magyar baloldal túl messzire ment”, válság idején ugyanis életveszélyes az a gondolkodásmód, hogy ami rossz az országnak, az jó a baloldalnak – jelentette ki.
Az ipari termelési számok növekedését a miniszterelnök úgy kommentálta, az emberek dolgozni akarnak, munkából akarnak megélni, és a magyar vállalkozók már versenyképesek a nyugatiakkal, a kormány pedig a munkahelymegtartásra és a beruházásokra összpontosító, adócsökkentő gazdasági válságkezelést folytat. Megemlítette: decemberben többen dolgoztak, mint egy évvel korábban.
A központi adókból tavaly 432 milliárd forintot csökkentettek, iparűzési adót is csökkentettek, és 180 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál – ismertette, megjegyezve: az iparűzési adó mérsékléséből származó pénzt nem a központi büdzsébe csoportosították át, hanem a vállalkozásoknál lett több pénz.
Szólt a hiteltörlesztési moratóriumról is, amellyel 3 ezer milliárd forint maradt a családoknál és a cégeknél.
Megkezdték továbbá a 13. havi nyugdíj visszaépítését, így a februári borítékban egy heti nyugdíjjal több lesz – emlékeztetett, kiemelve, hogy a kormány elindította a valaha volt legnagyobb lakásfelújítási és otthonteremtési programot is.
Emellett Orbán Viktor bejelentette: legkésőbb 2022. január 1-jétől teljes jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alattiak, ami körülbelül 130-150 milliárd forintba kerül, de fontosnak tartja, hogy a nyugdíjasok után a fiatalok is kapjanak egy komoly lehetőséget.
Hozzátette, az átlagfizetésekig érdemes megadni a teljes adókedvezményt a fiataloknak. „Ha ez sikerül, az egész válságkezelési rendszerünk kerek” – jelentette ki. A miniszterelnök összegzésképpen azt mondta: ha az országot egyszer már sikerült kihúzni egy 2010-es válsághelyzetből, akkor „ez miért ne sikerülne a mostani válsághelyzetben is”.
A kormány döntései mögött van egy népismeret, „tudjuk, mi az, amit a magyar ember szeret, mi az, amit nem” – fogalmazott, kulcskérdésnek nevezve az országismeretet a válságkezelésnél. A 2021-es sikerről szóló feltételezése arra épül, hogy tudja, ha az embereknek van munkalehetőségük, akkor dolgoznak, ehhez pedig adócsökkentés kell – mondta, hozzátéve: ezzel szemben a baloldal adóemelő politikája lefojtja az energiákat.
Az indiai tulajdonú, autóipari Samvardhana Motherson Group (SMG) 5,6 milliárd forintból fejleszti győri, mosonmagyaróvári, mosonszolnoki és túrkevei telephelyeit, Kecskeméten pedig új üzemcsarnokot épít. A beruházáshoz a magyar kormány 2,1 milliárd forint támogatást biztosít – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Kecskeméten.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a Motherson cégcsoport Magyarország, a magyar kormány szövetségese a világjárvány okozta gazdasági kihívásokkal szemben folytatott rendkívüli harcban.
Kiemelte, a magyar gazdaság életerejét bizonyítja, hogy míg a világgazdaságból szinte kizárólag negatív hírek érkeznek gyárak bezárásáról, tömeges leépítésekről, a kapacitás visszafogásáról, addig Magyarországon napról napra újabb és újabb beruházásokat jelenthetnek be az ország különböző pontjairól.
Szijjártó Péter szerint ezeknek köszönhetően egyáltalán nem túlzás azt bejelenteni, hogy Magyarország ennek az új világgazdasági korszaknak a nyertesei közé tartozik” de ezt nem lehetett volna elérni a tíz éve elindított keleti nyitás stratégia nélkül. A kelet szerepe a világpolitikában és a világgazdaságban is egyértelműen felértékelődött az elmúlt esztendőkben – tette hozzá. Emlékeztetett, míg 2007-ben a világon végrehajtott valamennyi beruházás mindössze 17 százalékát finanszíroztak keleti tőkéből, addig 2018-ban már 51 százalékát.
Szijjártó Péter szerint, a keleti nyitás stratégiája nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez, illetve fejlődéséhez, és ennek a sikertörténetnek egy újabb fejezetét jelenti, hogy a világ 21. legnagyobb autóipari beszállító cégcsoportja, a Motherson ismét Magyarországon hajt végre fejlesztést.
A cégcsoport öt magyarországi helyszínen modernizálja a termelési és logisztikai rendszereit, emellett Kecskeméten kilencezer négyzetméterrel bővül a gyártókapacitása. Ezzel háromezer ember munkahelye válik biztossá, háromezer család élete válik kiszámíthatóvá – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Vivek Chaand Sehgal, a Samvardhana Motherson Group elnöke elmondta: a Magyarországon 11 éve működő vállalkozásnak mára már hét telephelye van. A Motherson cégcsoporthoz tartozó SMR vállalat országosan jelenleg nagyjából 3300 ember számára nyújt munkalehetőséget, míg világszerte több mint 135 ezer dolgozót foglalkoztatnak 5 kontinens 41 országának több mint 270 gyárában.
A Motherson csoport folyamatos fejlődésének és a visszapillantó tükröket, valamint lökhárító elemeket és műszerfal elemeket gyártó leányvállalatai sikerének köszönhetően a cégcsoport 2025-ig tartó, következő ötéves stratégiájában is kiemelt szereplőként tekint Magyarországra – mondta a csoport alapító elnöke.
Érdemes megjegyezni, hogy a mostani autóipari beruházás bejelentésére nem sokkal azt követően került sor, hogy kiderült, tisztán elektromos meghajtású modell előállítása kezdődik majd Kecskeméten 2021 negyedik negyedévében.
A kínai BYD vállalat ügyvezető igazgatójával, Isbrand Hóval tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – közölte a külügyi tárca (KKM) az MTI-vel.
A KKM tájékoztatása szerint, a BYD Komáromban üzemelteti legnagyobb elektromos buszgyárát Európában. A vállalat jelenleg 250 embert foglalkoztat, az elmúlt években háromszorosára növelték bevételüket.
A Szijjártó Péter és Isbrand Ho közötti tárgyaláson a komáromi gyár további bővítéséről volt szó, aminek köszönhetően újabb magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyek jönnek majd létre a térségben.
Szijjártó Péter a Facebook-oldalán azt írta, hogy a BYD Kína egyik legnagyobb, legjelentősebb vállalata. Első európai üzemüket, egy elektromosbuszgyárat Komáromban nyitották meg, amelyet azóta is folyamatosan bővítenek.
A vállalat – a koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzetre tekintettel – Kínában az egyik legnagyobb gyárát átállította maszkok előállítására; naponta 20 millió maszkot gyártanak.
Az egészségügyi dolgozók védelméért a kormány 20 millió maszkot rendelt a vállalattól, a szállítmány első részlete a jövő héten érkezik az országba. A BYD a tárgyalás elején 100 ezer maszkot adományozott Magyarországnak – derült ki a bejegyzéséből.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a kormány szerdai ülése után bejelentést tett hivatalos Facebook-oldalán a gazdaság újraindítása, a magánszemélyek és vállalkozások érdekében hozott számos kormánydöntésről.
The EU is securing more than €15 billion to help our partners worldwide to combat the #coronavirus. It is in our interest to ensure that the fight is successful worldwide.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
