Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban tartott beszédében tiszta vizet öntött a pohárba: bár az európai orosz olajimport óriási probléma, nem hajlandó olyan tagállamokat hibáztatni – például Magyarországot és Szlovákiát –, amelyeknek nincs más választásuk, ha meg akarják őrizni saját energiabiztonságukat. A valódi gond Nyugat-Európával és Brüsszellel van, akik Ukrajna hangos támogatásával párhuzamosan továbbra is kiskapukon keresztül fűtik az orosz gazdaságot.
Trump a beszédében leszögezte: Magyarország szárazfölddel körülzárt ország, így nincs tengerpartja, amelyen keresztül globális szállítmányokat tudna fogadni. Mint mondta, Budapestnek egyetlen jelentős olajvezetéke van, és ennek alternatívája gyakorlatilag nem létezik.
Beszéltem Orbán Viktorral, remek ember, közeli barátom. Most nagyon nehéz helyzetben vannak – fogalmazott az elnök. Hozzátette: Szlovákia is hasonló helyzetben van, így szerinte Európa többi része nem hibáztathatja őket.
A kijelentés különösen fontos, mivel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég élesen bírálta Magyarországot az orosz olajhoz való ragaszkodás miatt, és jelezte: keményen meg fogják ezért büntetni Magyarországok.
Az amerikai elnök most nyíltan kiállt Magyarország mellett, mivel a magyar kormány már régóta hangoztatja, hogy az orosz olaj gyors kiváltása fizikai és gazdasági okokból is irreális, szemben más európai tagállamokkal, amelyeknek vannak alternatívái, de mégsem használják ki azokat.
Az amerikai fenyegetés miatt Von der Leyen várhatóan ismét napirendre fogja tűzni az energiafüggőség kérdését, ám Trump állásfoglalása biztosíthatja, hogy Brüsszel ne tudja büntetni Magyarországot.
Európán belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a polgárok vagyona az utóbbi két évben – derült ki a svájci központi multinacionális befektetési bank, a UBS jelentéséből, amelyet az Euronews közölt.
A polgárok nettó vagyona Európa országaiban nagy eltéréseket mutat, és évről évre változik – írta a UBS felmérése alapján az Euronews. Mint ismertették, a pénzintézet 2025-ös globális vagyonjelentése szerint – amely a 2023 eleje és 2024 vége közti időszakra vonatkozik – a felnőttek vagyona a legtöbb európai országban nőtt, míg néhány országban csökkent.
A UBS a mediánt és az átlagot is nézve ismertette a vagyonnak a helyi pénznemben mért, az infláció értékével korrigált változását. Az Euronews megjegyezte, hogy ezek közül a mediánt relevánsabbnak tartják abból a szempontból, hogy azt – az átlaggal ellentétben – kevésbé befolyásolják a szélsőségesen kiugró értékek.
Ezzel kapcsolatban ismertették, hogy Magyarországon volt a legmagasabb az egy felnőttre jutó medián vagyon reálnövekedése, amely 2023 és 2024 között 18,6 százalékkal emelkedett.
A medián vagyon növekedése néhány más európai országban is elérte a 15 százalékot vagy annál magasabb értéket, többek között Litvániában (16,9 százalék), Svédországban (15,3 százalék), Olaszországban és Lettországban (mindkettő 15 százalék) – tették hozzá. Európa öt legnagyobb gazdaságát nézve az olaszok után az Egyesült Királyságban volt a legalacsonyabb (5,3 százalék) a vagyonnövekedés. Franciaország (10,3 százalék), Németország (9,5 százalék) és Spanyolország (9 százalék) e két véglet között helyezkedtek el.
Ami az átlagot érinti, ott Magyarország az összesen 38 országot tartalmazó rangsorban (amelyen Európán kívüli államok is szerepeltek) a 16. helyre került 6,5 százalékkal. Az Euronews szerint az átlagot nézve nagyon más kép rajzolódott ki, mint a mediánnál. Több országban is csökkenés volt tapasztalható a felnőttenként mért vagyonban: ez Belgiumra, Oroszországra, Luxemburgra, az Egyesült Királyságra, Észtországra, Franciaországra és Törökországra volt elmondható.
Egy hónap leforgása alatt megduplázódott Ukrajna villamosenergia-exportja, amely már meghaladta a 150 megawattórát – számolt be róla az Ekonomicsna Pravda az ExPro című szakkiadványra hivatkozva.
A legnagyobb importőrök Magyarország (38 százalék) és Moldova (35 százalék) voltak.
Az Ukrajna felé irányuló import egy hónap alatt 31 százalékkal esett vissza. A legtöbb áramot Magyarország (44%), Szlovákia és Lengyelország (egyenként 18%) szállította.
Ukrajna újabb 10%-al növeli gázimportját, ami így már napi 25 millió köbmétert jelent – derül ki az ukrajnai rendszerüzemeltető adataiból. Az emelés nem előzmény nélküli, hiszen február eleje óta fokozatosan növeli a behozatalát, és mostanra már közel tízszeresét importálja az ország a kezdeti mennyiségekhez képest.
A hideg időjárás és a gázinfrastruktúrát érintő orosz támadások azonban egyre inkább növelik a behozatali igényt, hiszen az elmúlt időszakban többször is célzott orosz támadások érték az Ukrán gázinfrastruktúrát – írja a Portfolio.hu.
Az ukrán gázrendszer üzemeltetőjének adatai szerint csütörtökön a gázimport mennyiségét 10 százalékkal növelték az előző napi szinthez képest, így az már a február eleji érték tízszeresére emelkedett.
Magyarországról 9,8 millió köbméter, Szlovákiából 11,6 millió köbméter, míg Lengyelországból 3,5 millió köbméter gáz érkezik.
Az FGSZ valós idejű adata szerint is óránként 377 836 köbméter gáz áramlik Ukrajna felé Magyarország irányából, ami egymillió köbméterrel több, mint a szerdai.
A portál emlékeztet, hogy egy vezető energetikai tisztviselő szerdán bejelentette, hogy Ukrajna a gázimport növelésére irányuló intézkedései részeként szövetségeseihez fordult, támogatást kérve további földgáz beszerzéséhez. Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter már a múlt héten jelezte, hogy az országnak akár egymilliárd köbméter gáz behozatalára is szüksége lehet a jelenlegi fűtési szezon során.
Volodimir Zelenszkij pedig a múlt héten kijelentette, hogy Ukrajna kész az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgázt földalatti tárolóiban elhelyezni.
Létrejön Bulgáriában egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosó, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Nagy Márton turisztikai és védelmi ipari, gazdasági együttműködési megállapodásokat írt alá Bulgáriában – közölte a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium.
A magyar miniszter Rumen Radev köztársasági elnökkel, Grozdan Karadjov miniszterelnök-helyettessel, egyben közlekedési és hírközlési miniszterrel, Peter Dilov gazdasági miniszterrel és Miroslav Borshosh turisztikai miniszterrel tárgyalt, valamint együttműködési megállapodásokat írt alá.
A védelmi és gazdasági együttműködési megállapodás rögzíti, hogy létrehoznak egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosót, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a stratégiai fontosságú fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Ez a magyar gazdaság számára tengeri kijáratot biztosít. A felek emellett hosszú távú védelmi ipari stratégiai partnerség kialakítására törekednek, amely többek közt magában foglalja az együttműködést a védelmi gyártás és az ellátási lánc optimalizálása terén.
A közlemény szerint a turisztikai együttműködésről szóló megállapodás célja, hogy ösztönözze az idegenforgalmi vállalkozások és szervezetek közötti együttműködést. A felek megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak a turizmus népszerűsítésében, az egészségturizmusban rejlő lehetőségek feltárásában, együttműködnek az ágazat felsőoktatási és szakképzési programjainak fejlesztésében, valamint megosztják a statisztikai adatgyűjtés terén szerzett ismereteiket, különös tekintettel a magyar Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) működésére.
Mindemellett a felek elősegítik és megerősítik a magyar és bolgár utazásszervezők, irodák és turisztikai szövetségek közötti közvetlen kapcsolatokat.
Még 2019 nyarán derült ki, hogy Magyarország tengeri kikötőt és kijáratot létesít az olaszországi Triesztben. A magyar tengeri kikötő kialakításának feladatát a magyar kormány az Adria Port Zrt. alá szervezte, amely a magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság. Garai Péter Tibor, a társaság vezérigazgatója korábban azt közölte, hogy 2026-ban megindulhat a forgalom a kikötőben.
Magyarország az olasz kikötő 300 méteres részét 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében vásárolta meg.
Ennek oka, hogy az olasz jogszabályok értelmében a tengerpartnak mindig állami tulajdonban kell maradnia.
Kamionok helyett ezentúl vasúti szerelvények juttatják az ukrán alapanyagot az Ózdi Acélművek üzemébe. A váltás részleteiről, előnyeiről az új szállító, a Rail Cargo Hungaria (RCH) adott ki közleményt.
Ebben elmagyarázza, hogy a kötegelt dróttekercs gyártásához az Ózdi Acélművek Ukrajnából vásárolt acélhuzalt is felhasznál. A Záhonyon át Fényeslitkére széles nyomtávú vasúti szerelvényeken beérkező importalapanyagot korábban kamionokra rakták, és így fuvarozták tovább mintegy 180 kilométer távolságra, Ózdra.
Az RCH vasúti egyeskocsi-fuvarozási megoldása reális alternatívát kínált a közúti fuvarozás kiváltására. E célból az RCH egyedi technológiát dolgozott ki a széles nyomtávon érkező szerelvényen fuvarozott áru átrakására és biztonságos rögzítésére az Európában használt, keskeny nyomtávú vasúti kocsikra. Sikerült olyan rakodást megvalósítani, amellyel elhárultak az akadályok a tekercsek vasúti szállítása elől.
Az egy ukrán szerelvénnyel érkező, 250–300 tonna acélhuzal vasúti továbbításával az RCH mintegy húsz kamion környezetszennyezését szünteti meg.
Az egyeskocsi-fuvarozás fenntartását állami támogatás teszi lehetővé. A nemzetgazdasági szempontból nélkülözhetetlen szolgáltatást fokozottan igénylik a magyar iparvállalatok. 2024-ben csaknem 16 százalékkal növekedett az ezzel a technológiával elszállított áruk volumene a megelőző évhez képest.
Újraindult a kőolaj szállítása Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken – közölte Szijjártó Péter a magyar külgazdasági és külügyminiszter vasárnap kora délután a Facebook-oldalán. Hozzátette: Magyarország energiaellátása biztonságban van.
Csütörtökön leállt az orosz és kazah olaj áramlása Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba és Németországba a Barátság kőolajvezetéken keresztül egy orosz szivattyúállomás műszaki problémái miatt.
A vezeték, amely a világ egyik legnagyobb, napi kétmillió hordó szállítására alkalmas energiaútvonala, az utolsó ütőér, amely az orosz olajmezőket az európai finomítókkal köti össze, miután az EU tagállamai az ukrajnai háború kirobbanása óta megpróbálnak elszakadni Moszkvától.
Az európai átvitelirendszer-üzemeltetők az idei télre növelik a villamosenergia-export kapacitását Ukrajnába és Moldovába – tette közzé szervezetük, az ENTSO-E.
Ez év júniusa óta számos ukrajnai erőmű megsemmisült, emiatt az előttünk álló télen nagy áramhiány várható Ukrajnában. Ezért a szárazföldi Európa átvitelirendszer-üzemeltetői (TSO-k) felmérték, mit tehetnek az eddiginél nagyobb villamosenergiaexport-kapacitás rendelkezésre állása érdekében az energiarendszer stabilitásának és működési biztonságának fenntartása mellett.
Megtalálták a megoldást
Számításaik eredményei lehetővé tették a TSO-k számára, hogy a tél folyamán az Ukrajnába és Moldovába irányuló exportkapacitás-korlátot 2100 megawattra (MW) emeljék. Ez 400 MW-os növekedést jelent a korábbi értékhez képest. A villamosenergiaexport-kapacitás jelentős növelése újabb jele az európai TSO-közösség erős támogatásának és szolidaritásának Ukrajna és Moldova népével – hangsúlyozza az ENTSO-E közleménye.
A 2100 MW-os exportkapacitás korlát 2024. december 1-jétől lép életbe.
2025 márciusától az átvitelirendszer-üzemeltetők havonta újraértékelhetik az EU, valamint Ukrajna és Moldova közötti kereskedelmi kapacitáskorlátot.
Ukrajna előre kifizeti az áramot
A Világgazdaság korábban beszámolt, hogy bár Ukrajna áramimportjának iránya időszakonként eltérő, de jellemzően Magyarországról érkezik a legnagyobb segítség. Mint piaci forrásunk jelezte, így lesz ez most is. „Ukrajna nagyon megszorult, mindenhonnan szívesen fogad áramot, és tisztességesen fizet, mégpedig előre. A legtöbb áram továbbra is Magyarországról megy ki, az ehhez szükséges műszaki feltételeket a Mavir korábban már megteremtette, és azok most is rendelkezésre állnak” – közölték.
Magyarország ukrajnai áramexportja nemcsak Ukrajna villamosenergia-ellátását és az érintett kereskedők tevékenységét segíti. Kedvez a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásának és az árampiaci kilengések tompításának is azzal, hogy piacot biztosít a hazai naperőművek áramának olyan időszakokban, amikor az éppen nem eladható, és amikor emiatt leesnek a tőzsdei áramárak.
Tízmillió euró érkezik
A NEC Ukrenerho társaság 10 millió eurós támogatást kapott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRR), ezt a társaság tette közzé a Facebookon. A társaság a pénzt a kritikusan fontos működési költségeinek fedezésére és likviditásának támogatására fordítja A megállapodás szerdán született.
A bejegyzés szerint az EBRR az Ukrenerho megbízható partnere, jelentős támogatást nyújt számára a háború alatt. A korábbi banki támogatások és hitelek az átvitelirendszer-hálózat helyreállításának és drága berendezések, különösen egyes transzformátorok beszerzését segítették.
Hozzájárultak a társaság likviditásának fenntartásához is nehéz körülmények között.
Ezenkívül az EBRR finanszírozza az Ukrenerho kulcsfontosságú alállomásain a passzív védelmet szolgáló munkát.
Az eddigi 1700 megawattról 2100 megawattra emelik 2024. december 1-től a szomszédos uniós tagállamok az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamos energia exportkapacitás határértékét a súlyos téli ukrajnai áramhiány enyhítése érdekében – jelentette be a fontos döntést kedden az európai átvitelirendszer-üzemeltetők együttműködési szervezete (ENTSO-E).
A hírt az Európai Bizottság üdvözölte, miután a Bizottság elnöke és a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szeptemberben hathatós lépéseket ígért az orosz támadások miatt súlyosan meggyengült ukrajnai áramellátási helyzet segítése érdekében. A hír azt jelenti, hogy Magyarországról is több villamos energia áramolhat Ukrajna felé, ha szükség lesz rá a téli kritikus időszakban.
Az ENTSO-E rövid közleménye emlékeztet rá, hogy számos ukrajnai erőmű megsemmisülését és a 2024-25 telén várható nagy villamosenergia-hiányt követően június óta vizsgálják a rendszerüzemeltetők az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamosenergia-exportkapacitás növelésének megvalósíthatóságát úgy, hogy közben a villamosenergia-rendszer stabilitása és az üzembiztonság a kontinentális Európában is megmaradjon.
Ennek érdekében az átvitelirendszer-üzemeltetők közösen értékelték a villamosenergia-rendszer állapotát, és keresték a kapacitás maximalizálásának lehetőségeit erre a télre. A számítások eredményei lehetővé tették az átvitelirendszer-üzemeltetők számára, hogy az Ukrajnába és Moldovába irányuló exportkapacitás határértékét 2100 megawattra (MW) emeljék az idei télre.
Ez 400 MW-os növekedést jelent a korábbi értékhez képest.
Hangsúlyozzák: a villamosenergia-exportkapacitás e jelentős növelése újabb jele annak, hogy az európai átvitelirendszer-üzemeltetők közössége erőteljesen támogatja az ukrán és moldovai népet, és szolidaritást vállal vele.
Rögzítik: a 2100 MW-os exportkapacitás-korlátozás 2024. december 1-jétől lesz érvényben, és az átvitelirendszer-üzemeltetők 2025 márciusától havonta újraértékelhetik az EU és Ukrajna, illetve Moldova közötti kereskedelmi kapacitáskorlátot.
A megnövelt kapacitás teljes mértékben Ukrajna és Moldova rendelkezésére áll majd, az egyes országok számára nem lesz külön allokáció – közölte az ENSTO-E a Reuters kérdésére. Christelle Verstraeten, a szövetség szóvivője elmondta, hogy az exportkapacitás növekedés a Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia határkeresztező kereskedelmére rendelkezésre álló teljes kapacitás.
Ezt határonként az átvitelirendszer-üzemeltetők között elfogadott felosztási szabályok szerint osztják fel – írták a hírügynökségnek küldött e-mailben.
Az ukrajnai áramtermelési képességeket ért súlyos orosz támadások és a kánikula mellett júniusban a szomszédos országok közül messze a legmagasabb arányban, 42%-ban Magyarországról vásárolt villamosenergiát Ukrajna. Aztán ez júliusban is megtörtént.
A döntést külön közleményben üdvözölte az Európai Bizottság energiapiaci főigazgatósága is, amely a szolidaritás mellett utalt rá, hogy az IEA téli felkészülést sürgető minapi jelentése is felvetette: tovább kellene növelni az EU felől a két országba az exportkapacitások mértékét, ami a MAVIR-nak fontos feladatokat ad.
Magyarország a legjobban teljesítő országok között szerepel a Világbank Business Ready nevű új, az üzleti környezet minőségét mérő mutatórendszerében. A közszolgáltatások minősége tekintetében az 5. helyet, míg a hatékonyság szempontjából a 14. helyet szerezte meg Magyarország.
A Világbank 2023-ban indította útjára a Business Ready felmérést, melynek keretében első körben 50 országra kiterjedően vizsgálta meg azok üzleti környezetét, a szabályozási keretekre, valamint a cégeket és a piacokat érintő közszolgáltatásokra fókuszálva. A felmérésben kiemelt figyelmet kapott, hogy mennyire egyszerű a szabályozásnak való megfelelés, illetve mennyire hatékony a cégek számára a közszolgáltatások igénybe vétele. Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott, különösen a szabályozási pillér kategóriájában, ahol az 50 résztvevő ország közül a legjobb pontszámot érte el.
A Business Ready felmérés a magánszektor fejlődését szolgáló üzleti környezet minőségéről ad értékelést. A Világbank célja a felmérés eredményeinek közzétételével, hogy támogassa a gazdaságpolitikai reformokat, szakpolitikai tanácsokkal szolgáljon és adatokat szolgáltasson a fejlesztéspolitikai kutatásokhoz, valamint a potenciális gazdaságpolitikai beavatkozási területek azonosításához. A felmérés keretében a Világbank kormányzati és szakértői konzultációk, valamint céges kérdőívek adatainak segítségével értékeli az egyes országok teljesítményét.
A felmérés három fő pillérre épül: a szabályozási keretek, a közszolgáltatások minősége, valamint a hatékonyság a szabályozásnak való megfelelés, illetve a közszolgáltatások használata során. Magyarország két pillérben is az élmezőnyben végzett.
A szabályozási keretek pillérben Magyarország érte el a legjobb pontszámot a résztvevő 50 ország közül, a közszolgáltatások minősége tekintetében az 5. helyet, míg a hatékonyság szempontjából a 14. helyet szerezte meg Magyarország.
A felmérés által vizsgált tíz tématerület a cégek életciklusának és a piacon való részvételének összes szakaszára kiterjed, a cégalapítástól kezdve a működtetésen át egészen a megszüntetésig. Magyarország a tíz témakörből nyolc esetében az első tíz legjobb teljesítményt nyújtó ország közé került, különösen kiemelkedően szerepelt a cégalapítás, a munkaügyi szabályozás és a pénzügyi szolgáltatások területén. A felmérés mindezeken túlmutatóan kiterjedt a telephely-létesítés, közüzemi csatlakozások létesítése, nemzetközi kereskedelem, adózás, vitarendezés (szerződések érvényesítése), piaci verseny szabályozása és fizetésképtelenség szabályozásának témakörére.
