Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, Magyar Péter miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Az Európai Bizottság elnöke közölte: a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként a reformok elfogadásának és a beruházások megvalósításának függvényében 10 milliárd euró forrás szabadulhat fel Magyarország számára a Next Generation uniós alapból.
Emellett a kiemelt mérföldkövek teljesítésében elért előrehaladás nyomán az Európai Bizottság felszabadította a feltételességi mechanizmushoz kapcsolódó, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós forrásokat is.
Von der Leyen tájékoztatása szerint további 2,2 milliárd euró kohéziós támogatás válhat elérhetővé az akadémiai szabadságot érintő reformok végrehajtásával. Ennek részeként Magyarország fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét, valamint olyan jogszabályokat fogad el, amelyek kezelik az összeférhetetlenséggel és az integritási szabályokkal kapcsolatos uniós aggályokat.
Az Európai Bizottság elnöke szerint máris „érezhető a változás erős szele Magyarországon”. Kiemelte, hogy a magyar parlament az Európa-napon választotta meg az új miniszterelnököt, az európai himnusz megszólalása és az európai zászlók visszatérése a magyar parlament épületére egyaránt azt jelzi, hogy új fejezet nyílik az ország történetében. Méltatta továbbá, hogy az új kormány rekordidő alatt alakult meg, és gyorsan megkezdte a gazdasági fellendülést, a korrupció elleni küzdelmet és a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedések végrehajtását.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: az Európai Bizottság és a magyar kormány azonnal munkához látott a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggályok kezelésében. Elmondta, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősíti az Integritás Hatóságot, felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat, valamint fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyeket az Európai Bizottság az állam foglyul ejtésének kockázatát hordozó struktúráknak tekintett.
Kijelentette, hogy ezek a reformok nemcsak a korrupció visszaszorítását szolgálják, hanem több milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás felszabadítását is lehetővé teszik.
A beruházásokról szólva Ursula von der Leyen közölte: sikerült megállapodásra jutni a felülvizsgált Next Generation uniós terv keretében finanszírozandó projektekről. A támogatások az energia-, lakhatási és közlekedési ágazatot, valamint a kis- és középvállalkozásokat érintik. Hozzátette, hogy a felek stabil és biztonságos finanszírozási keretben állapodtak meg.
Az alapvető jogokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyermekvédelmi törvény ügyében további lépésekre van szükség, ugyanakkor a folyamat szerinte jó irányba halad.
Az Európai Bizottság elnöke külön kitért az Erasmus programra is. Mint mondta, a magyar fiatalok számára ismét megnyílik a lehetőség, hogy részt vegyenek az unió egyik legismertebb oktatási és mobilitási programjában, így már a következő tanévtől újra csatlakozhatnak az Erasmus-közösséghez. Beszéde végén Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a változásokat a piacok is kezdik érzékelni, a befektetői bizalom visszatér Magyarország iránt, ami további lendületet adhat a reformfolyamatoknak. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság a jövőben is szorosan együtt kíván működni a magyar kormánnyal Magyarország és az Európai Unió érdekében.
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva az elnök elmondta: a testület és a magyar kormány szorosan együttműködik majd a migrációs paktum végrehajtásában.
Mint mondta, a migrációs paktum egységes feltételeket teremt az Európai Unió egészében, és annak végrehajtásáról az Európai Bizottság szorosan együttműködik majd a magyar hatóságokkal. Hangsúlyozta, hogy világos célkitűzések mentén kívánnak dolgozni a magyar kormánnyal a paktum alkalmazásán.
Ursula von der Leyen visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint összefüggés lenne a Magyarországgal folytatott egyeztetések és Ukrajna uniós csatlakozási folyamata között. Mint mondta, a Next Generation uniós helyreállítási alap és a kohéziós források nem kapcsolódnak a bővítési tárgyalásokhoz. Hozzátette: bár az egyeztetések során szó esett a tagjelölt országok csatlakozásáról is, az Európai Bizottság álláspontja változatlanul az, hogy a bővítés érdemalapú folyamat. Kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova teljesítette az első, úgynevezett alapvető kérdéseket tartalmazó tárgyalási klaszter megnyitásához szükséges valamennyi feltételt, végrehajtották a szükséges reformokat, ezért nincs ok a folyamat késleltetésére. Az ügy várhatóan az Európai Tanács következő ülésén is napirendre kerül.
A Magyarországgal kötött megállapodás részleteiről szólva Ursula von der Leyen elmondta: az elmúlt hetek intenzív tárgyalásai nyomán sikerült egy szilárd keretrendszert kialakítani a jogállamisági, az egyéb reformokat érintő, valamint a beruházási kérdések kezelésére.
Kifejtette, hogy a megállapodás alapja a vállalt reformok végrehajtása és lezárása, valamint a beruházások megvalósítása. A kapcsolódó uniós források folyósítása az egyes mérföldkövek teljesítéséhez kötődik, így például egy adott reformtörvény parlamenti elfogadása esetén az ahhoz kapcsolódó támogatások azonnal kifizethetők.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, Magyar Péter minis...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1780135260
[modified] => 1780134333
)
[title] => Ursula von der Leyen: Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthatunk fel
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71471&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71471
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 71472
[image] => Array
(
[id] => 71472
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[original_lng] => 62156
[original_w] => 1366
[original_h] => 768
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1780123534:4
[_thumbnail_id] => 71472
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 219
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 919282006002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 190278
[1] => 179
[2] => 1584099
[3] => 163
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-támogatás
[1] => Európai Unió
[2] => Magyar Péter
[3] => Magyarország
)
)
[1] => Array
(
[id] => 71322
[content] =>
Bóna Szabolcs agrárminiszter a közösségi médiában is bejelentette, hogy a péntek esti közlönyben már hivatalossá vált az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek tiltása. Ugyan arról ő is hosszan értekezett korábban, az ukrán gabona nem feltétlen veszélyeztetné a magyar termelőket, a körülmények miatt viszont mégis fontos korlátozni a behozatalát. Bóna szerint a még Fidesz-kormány alatt behozott tiltás lejárásával csapdahelyzetet teremtett, azonban a helyzet felismerése után gyorsan visszaállították a tiltásokat.
A péntek este érkező Magyar Közlöny első pontjaként szerepel az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek tiltása. Közösségi médiában megosztott bejegyzése szerint
A probléma felismerése után, azonnal megkezdődött a szükséges jogszabály előkészítése és egyeztetése. Miniszterelnök Úr és a kormány hazaérkezését követően pedig az elfogadása.
Az árulista nem változott az általa korábban közölthöz képest, így szerepel rajta:
Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve
Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva
Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva
Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva
Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva
Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve
Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva
Közönséges búza
Rozs
Árpa
Kukorica
Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle (köles kivételével)
Búzaliszt vagy kétszeres liszt
Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt)
Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve, az 1006 vtsz. alá tartozó rizs kivételével
Olajrepce- vagy repcemag, törve is (a vetőmag kivételével)
Napraforgómag, törve is
Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj, valamint ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
Repce- és mustárolaj, valamint ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
Ropogós kenyér
Zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve a paradicsomot és az ehető gombákat), nem fagyasztva
Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet), kivéve a 2209 vtsz. alá tartozó borecetet.
Bóna azonban a rendelkezés visszaállítása közben azt sem mulasztotta el, hogy érdemben tájékoztasson az Ukrajnából érkező áruk valódi hatásairól. Egy korábbi részletes bejegyzésében arra jutotta, hogy bár a génmódosításra hivatkozó aggályok szeptemberre megoldódhatnak, jelenleg elmondható, hogy:
Aszályos időszakban valós veszély az ukrán gabona árletörő hatása, ezért korlátozni kell.
A jelenlegi árszinteken az ukrán gabona nem kalkulál a magyar piacra. Az import Lengyelországból és Szlovákiából érkezik.
Figyelembe kell venni a magyar takarmánygyártás és állattenyésztők érdekeit is a döntéseknél.
A legfontosabb cél, az élelmiszer biztonság fenntartása. A biztonság, az egészségügyi biztonságot kiemelten jelenti az ellátásbiztonság mellet.
Szlovákia továbbra is együtt akar működni Magyarországgal az energiabiztonság terén – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden, azt követően kiadott állásfoglalásában, hogy telefonon beszélt Magyar Péterrel, a magyarországi parlamenti választáson győztes Tisza Párt vezetőjével.
A közleményben a szlovák miniszterelnök azt írta: gratulált Magyar Péternek a választási eredményhez és mint újonnan megválasztott miniszterelnököt meghívta őt szlovákiai látogatásra. Robert Fico hangsúlyozta: a szlovák-magyar kapcsolatok éveken át nem képezték politikai verseny tárgyát, és ő a szlovákok és a magyarok jó együttélésében érdekelt.
A szlovák miniszterelnök az általa kezdeményezett telefonbeszélgetésről azt írta: fő oka az volt, hogy megtudja a leendő új magyar politikai vezetés álláspontját a Barátság kőolajvezeték újraindításával, illetve az uniós RePowerEU határozattal kapcsolatban, amellyel szemben az orosz gáz behozatali tilalma miatt Magyarország és Szlovákia is panaszt nyújtott be. Hozzátette: az összes többi felmerülő témával kapcsolatban arra tett javaslatot, hogy személyesen tárgyaljanak róluk. „Tekintettel a tényre, hogy Magyar Péter hivatalosan még nem Magyarország kormányfője, a magyar parlamenti választások győztese a kérdéseimre az általánosság szintjén válaszolt. A beszélgetésünkből azonban egyértelművé vált, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokban Magyar Péter prioritásának a Benes-dekrétumok számítanak, amely tekintetben alapvetően eltérőek az álláspontjaink” – fogalmazott Robert Fico.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
Közölte, a benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj esetében 615 forint literenként, e fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak.
„Az állami tartalékkészleteket felszabadítjuk, és ezzel biztosítjuk az ellátást” – mondta a miniszterelnök.
A védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett kiterjesztették a mezőgazdászokra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is. A védett ár ma éjfélkor életbe lépett.
Orbán Viktor a döntést azzal indokolta, hogy a háború és az ukrán olajblokád következtében sajnos Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás.
Az üzemanyagárak egész Európában meredeken emelkedni kezdtek, „ezért a kormány mai ülésén azt a döntést hoztuk, hogy a magyar családokat, a magyar vállalkozókat és a magyar gazdákat meg fogjuk védeni” – jelentette ki a kormányfő.
Ukrajna 2026 februárjában ismét rekordmennyiségű villamos energiát importált – 1,26 millió MWh-t, ami 41%-os növekedést jelent az 2026 januári importhoz képest – derül ki az ExPro szakportál adatainak elemzéséből.
Az import szerkezetében továbbra is Magyarország a legnagyobb szereplő, 49%-os részesedéssel.
Emellett januárhoz képest a Magyarországról származó áramimport nőtt a legnagyobb mértékben, közel 54%-kal.
Összességében, a politikai előrejelzések ellenére, az áramimport Magyarországról és Szlovákiából februárban új havi rekordot ért el. Szlovákia részesedése 18%. 2026-ban áramexport nem történt.
2025 februárjához képest az áramimport ötszörösére nőtt.
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban tartott beszédében tiszta vizet öntött a pohárba: bár az európai orosz olajimport óriási probléma, nem hajlandó olyan tagállamokat hibáztatni – például Magyarországot és Szlovákiát –, amelyeknek nincs más választásuk, ha meg akarják őrizni saját energiabiztonságukat. A valódi gond Nyugat-Európával és Brüsszellel van, akik Ukrajna hangos támogatásával párhuzamosan továbbra is kiskapukon keresztül fűtik az orosz gazdaságot.
Trump a beszédében leszögezte: Magyarország szárazfölddel körülzárt ország, így nincs tengerpartja, amelyen keresztül globális szállítmányokat tudna fogadni. Mint mondta, Budapestnek egyetlen jelentős olajvezetéke van, és ennek alternatívája gyakorlatilag nem létezik.
Beszéltem Orbán Viktorral, remek ember, közeli barátom. Most nagyon nehéz helyzetben vannak – fogalmazott az elnök. Hozzátette: Szlovákia is hasonló helyzetben van, így szerinte Európa többi része nem hibáztathatja őket.
A kijelentés különösen fontos, mivel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég élesen bírálta Magyarországot az orosz olajhoz való ragaszkodás miatt, és jelezte: keményen meg fogják ezért büntetni Magyarországok.
Az amerikai elnök most nyíltan kiállt Magyarország mellett, mivel a magyar kormány már régóta hangoztatja, hogy az orosz olaj gyors kiváltása fizikai és gazdasági okokból is irreális, szemben más európai tagállamokkal, amelyeknek vannak alternatívái, de mégsem használják ki azokat.
Az amerikai fenyegetés miatt Von der Leyen várhatóan ismét napirendre fogja tűzni az energiafüggőség kérdését, ám Trump állásfoglalása biztosíthatja, hogy Brüsszel ne tudja büntetni Magyarországot.
Európán belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a polgárok vagyona az utóbbi két évben – derült ki a svájci központi multinacionális befektetési bank, a UBS jelentéséből, amelyet az Euronews közölt.
A polgárok nettó vagyona Európa országaiban nagy eltéréseket mutat, és évről évre változik – írta a UBS felmérése alapján az Euronews. Mint ismertették, a pénzintézet 2025-ös globális vagyonjelentése szerint – amely a 2023 eleje és 2024 vége közti időszakra vonatkozik – a felnőttek vagyona a legtöbb európai országban nőtt, míg néhány országban csökkent.
A UBS a mediánt és az átlagot is nézve ismertette a vagyonnak a helyi pénznemben mért, az infláció értékével korrigált változását. Az Euronews megjegyezte, hogy ezek közül a mediánt relevánsabbnak tartják abból a szempontból, hogy azt – az átlaggal ellentétben – kevésbé befolyásolják a szélsőségesen kiugró értékek.
Ezzel kapcsolatban ismertették, hogy Magyarországon volt a legmagasabb az egy felnőttre jutó medián vagyon reálnövekedése, amely 2023 és 2024 között 18,6 százalékkal emelkedett.
A medián vagyon növekedése néhány más európai országban is elérte a 15 százalékot vagy annál magasabb értéket, többek között Litvániában (16,9 százalék), Svédországban (15,3 százalék), Olaszországban és Lettországban (mindkettő 15 százalék) – tették hozzá. Európa öt legnagyobb gazdaságát nézve az olaszok után az Egyesült Királyságban volt a legalacsonyabb (5,3 százalék) a vagyonnövekedés. Franciaország (10,3 százalék), Németország (9,5 százalék) és Spanyolország (9 százalék) e két véglet között helyezkedtek el.
Ami az átlagot érinti, ott Magyarország az összesen 38 országot tartalmazó rangsorban (amelyen Európán kívüli államok is szerepeltek) a 16. helyre került 6,5 százalékkal. Az Euronews szerint az átlagot nézve nagyon más kép rajzolódott ki, mint a mediánnál. Több országban is csökkenés volt tapasztalható a felnőttenként mért vagyonban: ez Belgiumra, Oroszországra, Luxemburgra, az Egyesült Királyságra, Észtországra, Franciaországra és Törökországra volt elmondható.
Egy hónap leforgása alatt megduplázódott Ukrajna villamosenergia-exportja, amely már meghaladta a 150 megawattórát – számolt be róla az Ekonomicsna Pravda az ExPro című szakkiadványra hivatkozva.
A legnagyobb importőrök Magyarország (38 százalék) és Moldova (35 százalék) voltak.
Az Ukrajna felé irányuló import egy hónap alatt 31 százalékkal esett vissza. A legtöbb áramot Magyarország (44%), Szlovákia és Lengyelország (egyenként 18%) szállította.
Ukrajna újabb 10%-al növeli gázimportját, ami így már napi 25 millió köbmétert jelent – derül ki az ukrajnai rendszerüzemeltető adataiból. Az emelés nem előzmény nélküli, hiszen február eleje óta fokozatosan növeli a behozatalát, és mostanra már közel tízszeresét importálja az ország a kezdeti mennyiségekhez képest.
A hideg időjárás és a gázinfrastruktúrát érintő orosz támadások azonban egyre inkább növelik a behozatali igényt, hiszen az elmúlt időszakban többször is célzott orosz támadások érték az Ukrán gázinfrastruktúrát – írja a Portfolio.hu.
Az ukrán gázrendszer üzemeltetőjének adatai szerint csütörtökön a gázimport mennyiségét 10 százalékkal növelték az előző napi szinthez képest, így az már a február eleji érték tízszeresére emelkedett.
Magyarországról 9,8 millió köbméter, Szlovákiából 11,6 millió köbméter, míg Lengyelországból 3,5 millió köbméter gáz érkezik.
Az FGSZ valós idejű adata szerint is óránként 377 836 köbméter gáz áramlik Ukrajna felé Magyarország irányából, ami egymillió köbméterrel több, mint a szerdai.
A portál emlékeztet, hogy egy vezető energetikai tisztviselő szerdán bejelentette, hogy Ukrajna a gázimport növelésére irányuló intézkedései részeként szövetségeseihez fordult, támogatást kérve további földgáz beszerzéséhez. Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter már a múlt héten jelezte, hogy az országnak akár egymilliárd köbméter gáz behozatalára is szüksége lehet a jelenlegi fűtési szezon során.
Volodimir Zelenszkij pedig a múlt héten kijelentette, hogy Ukrajna kész az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgázt földalatti tárolóiban elhelyezni.
Létrejön Bulgáriában egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosó, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Nagy Márton turisztikai és védelmi ipari, gazdasági együttműködési megállapodásokat írt alá Bulgáriában – közölte a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium.
A magyar miniszter Rumen Radev köztársasági elnökkel, Grozdan Karadjov miniszterelnök-helyettessel, egyben közlekedési és hírközlési miniszterrel, Peter Dilov gazdasági miniszterrel és Miroslav Borshosh turisztikai miniszterrel tárgyalt, valamint együttműködési megállapodásokat írt alá.
A védelmi és gazdasági együttműködési megállapodás rögzíti, hogy létrehoznak egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosót, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a stratégiai fontosságú fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Ez a magyar gazdaság számára tengeri kijáratot biztosít. A felek emellett hosszú távú védelmi ipari stratégiai partnerség kialakítására törekednek, amely többek közt magában foglalja az együttműködést a védelmi gyártás és az ellátási lánc optimalizálása terén.
A közlemény szerint a turisztikai együttműködésről szóló megállapodás célja, hogy ösztönözze az idegenforgalmi vállalkozások és szervezetek közötti együttműködést. A felek megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak a turizmus népszerűsítésében, az egészségturizmusban rejlő lehetőségek feltárásában, együttműködnek az ágazat felsőoktatási és szakképzési programjainak fejlesztésében, valamint megosztják a statisztikai adatgyűjtés terén szerzett ismereteiket, különös tekintettel a magyar Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) működésére.
Mindemellett a felek elősegítik és megerősítik a magyar és bolgár utazásszervezők, irodák és turisztikai szövetségek közötti közvetlen kapcsolatokat.
Még 2019 nyarán derült ki, hogy Magyarország tengeri kikötőt és kijáratot létesít az olaszországi Triesztben. A magyar tengeri kikötő kialakításának feladatát a magyar kormány az Adria Port Zrt. alá szervezte, amely a magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság. Garai Péter Tibor, a társaság vezérigazgatója korábban azt közölte, hogy 2026-ban megindulhat a forgalom a kikötőben.
Magyarország az olasz kikötő 300 méteres részét 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében vásárolta meg.
Ennek oka, hogy az olasz jogszabályok értelmében a tengerpartnak mindig állami tulajdonban kell maradnia.
