Az ukrán adóhatóság szerint az ország OnlyFans-tartalomgyártói 2020 és 2022 között összesen 385 millió hrivnyával – vagyis mintegy 9 millió dollárral – maradtak el az állami költségvetés felé. A pénz személyi jövedelemadóként járna, és az adóhivatal már hozzá is jutott azoknak az ukrán állampolgároknak az adataihoz, akik a brit Fenix Internationaltól, azaz az OnlyFans anyavállalatától kaptak kifizetéseket. Az ellentmondás csak az, hogy ezzel a hatóság lényegében egy bűncselekményből származó jövedelmet akar megadóztatni: Ukrajnában ugyanis a pornográf tartalmak készítése és terjesztése bűncselekménynek számít, amiért pénzbírság vagy akár hét év börtön is kiszabható.
A pornográfia dekriminalizálásáról ugyan az elmúlt években többször is szó esett, ám valódi reform nem született. Eközben – írja az Ekonomicsna Pravda – az ukrán biztonsági szervek bevételi forrásként használják a tiltott pornóipart: a modellektől és stúdióktól rendszeresen „védelmi pénzt” szednek a büntetőeljárások elkerüléséért cserébe.
A brit alapítású OnlyFans 2016 óta működik, és mára a világ egyik legnagyobb előfizetéses tartalommegosztó platformjává vált, főként erotikus és pornográf tartalmakkal. 2018-ban a cég 75 százalékát a szintén ukrán származású, az Egyesült Államokban élő üzletember,
Leonid Radvinsky vásárolta meg, aki azóta dollármilliárdos vagyont halmozott fel. 2024-ben több mint 700 millió dollár osztalékot vett fel az OnlyFansből.
A platformon 2024-ben már 1,4 millió tartalomkészítő dolgozott, előfizetőik száma pedig 377 millió fölé nőtt. Ukrajna 2022 óta 20 százalékos áfát vet ki az olyan nemzetközi online szolgáltatásokra, mint az OnlyFans, ám 2024-ben az adóhatóság külön vizsgálatot indított a modellek bevételeivel kapcsolatban. A britek szeptembertől kezdve adatokat is szolgáltatnak az ukrán OnlyFans-felhasználók kifizetéseiről: 2020 és 2022 között 5435 ember kapott tőlük összesen 111 millió dollárt – a kifizetések három év alatt tízszeresükre nőttek.
A parlamentben többen, köztük Jaroszlav Zseleznyak képviselő, tiltakoztak az ellentmondásos helyzet miatt: „Az, hogy valaki befizeti az adót az OnlyFans-bevételéből, gyakorlatilag beismerő vallomásnak számít” – mondta. Zseleznyak két alkalommal is törvényjavaslatot nyújtott be a pornográfia dekriminalizálásáról, de mindkettő elakadt a bizottsági szakaszban. Forrásai szerint az elnöki hivatal sem támogatja a kezdeményezést: „Az elnök még nem döntötte el, hogy szükség van-e rá.” A rendőrség pedig egyenesen azzal érvelt, hogy a legális pornó „Oroszország destabilizációs eszköze” lehet, és „aláássa a társadalom erkölcsi értékeit”.
Az Ekonomicsna Pravda riportja azonban arra jutott: a hatóságok valójában azért ellenzik a dekriminalizálást, mert ezzel elesnének a jelenlegi kenőpénzrendszertől. Több OnlyFans- és Pornhub-modell is arról számolt be, hogy rendőrök 20 ezer dolláros „védelmi díjat” követeltek tőlük, majd havonta 500–1000 dolláros „tarifát” szabtak ki a folytatáshoz. A nagyobb stúdiók és ügynökségek esetében a lefizetések összege még magasabb: egy volt ügynökségi dolgozó szerint a bevételek harmada a rendőrséghez kerül.
Miközben tehát Ukrajnában továbbra is börtön fenyegeti a pornóval foglalkozókat, az állam immár adót is szedne tőlük – egyszerre büntetve és megadóztatva ugyanazt a tevékenységet.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök új adótervet készít elő a magas jövedelmű személyek megadóztatására, hogy megnyerje a szocialista ellenzék támogatását a 2026-os költségvetéshez – írja a Reuters a Les Echos francia pénzügyi napilap alapján.
Lecornu olyan adóintézkedéseket tervez, amelyek az évi 250 000 eurónál (egyéneknél), illetve 500 000 eurónál (pároknál) magasabb jövedelemmel rendelkezőket céloznák meg.
A tervezett intézkedésekkel a kormány mintegy 3 milliárd euró többletbevételre számít a következő évben.
Az első intézkedés a François Bayrou előző miniszterelnök által bevezetett egyszeri adó, a CDHR (magas jövedelmekre vonatkozó differenciális hozzájárulás) megújítása lenne. Ez az úgynevezett minimumadó biztosítaná, hogy minden érintett magas jövedelmű adózó legalább jövedelme 20 százalékát befizesse adóként.
A kisebbségi kormány emellett szigorítani kíván a szupergazdagok holdingcégeken keresztül történő adóoptimalizálási gyakorlatán is. A pénzügyminisztérium mintegy 30 000 olyan pénzügyi struktúrát azonosított, amelyek az intézkedés hatálya alá esnének, különösen azokat, amelyek osztalékot vesznek fel, de soha nem osztják újra, így elkerülve az osztalékadót.
A Les Echos szerint a holdingcégekre vonatkozó intézkedés várhatóan valamivel több mint 1 milliárd eurót hozna 2026-ra.
Egyéb intézkedésekkel együtt a leggazdagabbaktól származó teljes többlet-hozzájárulás 4-4,5 milliárd euró között alakulna.
Lecornu, aki Emmanuel Macron elnök ötödik miniszterelnöke két év alatt, múlt hónapban lépett hivatalba, miután a parlament megbuktatta Bayrou-t a jövő évre tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megszorítások miatt.
A miniszterelnök pénteken vázolta fel a vagyonadót is tartalmazó javaslatait, amelyekkel a baloldali támogatást szeretné elnyerni a 2026-os költségvetéshez. A szocialisták azonban elégtelennek minősítették a terveket, bár nem zárták ki a további tárgyalásokat.
Mivel a parlament három blokkra oszlik, amelyek egyikének sincs többsége, Lecornu a rivális pártok támogatására szorul a jogszabályok elfogadásához és saját miniszterelnöki pozíciójának megőrzéséhez. A szocialisták a Franciaország leggazdagabb 0,01%-ára kivetendő 2%-os vagyonadót szeretnének látni a 2026-os költségvetésben támogatásuk feltételeként.
