Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a közel-keleti partnerek képesek teljes mértékben megoldani Ukrajna dízelolaj-hiányát – jelentette ki az Unian beszámolója szerint.
„Norvégiával a gázról tárgyalunk. Romániával már befejezzük a szükséges infrastruktúra kiépítését – szintén gáz és villamos energia. Közel-keleti partnereink teljes mértékben fedezni tudják az olaj- és dízelolaj-hiányt” – mondta Zelenszkij.
Az elnök elmondta, hogy Ukrajnának évente 8 millió tonna dízelolajra van szüksége, és erre a mennyiségre már megállapodások születtek a közel-keleti partnerekkel.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter egyetértési megállapodást írt alá a Hivatalos Hitelezők Csoportjával, amely előírja az állami és államilag garantált adósságok törlesztésének elhalasztását – számolt be az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna és a Hivatalos Hitelezők Csoportja memorandumot írt alá az állami és államilag garantált adósságok fizetési feltételeinek elhalasztásáról. A dokumentum frissített pénzügyi interakciós feltételeket határoz meg, és folytatja a korábban elért, 2022-re és 2023-ra vonatkozó megállapodásokat.
Az aláírásra Marcsenko és a hitelező országok képviselőinek részvételével került sor, köztük Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Olaszország, Hollandia, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság képviselőivel.
A memorandum szerint Ukrajna halasztást kap a 2026 februárjától esedékes törlesztésekre. Az új feltételek a kifizetések 2030 február végéig történő elhalasztását írják elő, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) frissített programjának paramétereivel összhangban. A halasztási időszak lejárta után a kifizetések egyenlő féléves részletekben történnek a 2035-2039 közötti években, figyelembe véve a kamatok tőkésítését.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a megkötött megállapodások kulcsfontosságúak az ország pénzügyi stabilitása szempontjából. „Ez a döntés kritikus fontosságú Ukrajna számára, mivel lehetővé teszi számunkra, hogy jelentősen csökkentsük az állami költségvetés adósságterheit. A kifizetések elhalasztása lehetővé teszi, hogy a felszabaduló forrásokat a prioritási területekre – a védelemre, a szociális szférára és gazdaságélénkítésre – irányítsuk” – jegyezte meg Szerhij Marcsenko.
A memorandum aláírása megerősíti Ukrajna és a nemzetközi partnerek közötti magas szintű bizalmat. A dokumentum a hitelező országok egységes álláspontjának megőrzését is demonstrálja Ukrajna pénzügyi stabilitásának támogatásában, valamint a hosszú távú programok keretében folytatott együttműködés folytatását.
Egy francia tulajdonú konténerszállító hajó áthaladt a Hormuzi-szoroson, elsőként azóta, hogy az iráni–amerikai háború gyakorlatilag lezárta a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. A mozgás még nem áttörés, hanem jelzés, hogy a blokád már nem hermetikus.
A globális kereskedelem egyik legkritikusabb szűkülete hetek óta gyakorlatilag üresen állt, noha több tucat teherhajó cirkál vagy várakozik a kijárat előtt. A biztosítók visszavonultak, a kockázat pedig olyan szintre emelkedett, amely mellett a tranzit gazdaságilag és fizikailag is vállalhatatlanná vált.
Ebben a helyzetben jelent meg a Bloomberg pénteki értesítése, hogy egy francia érdekeltségű konténerszállító hajó áthaladt a szűkületen. A jármű nem próbált rejtőzni, nem kapcsolta ki az azonosítóját, és nem tett kitérőt a nyílt tengeren. Ellenkezőleg: az iráni partok közelében, a szoros egyik legérzékenyebb szakaszán haladt át, Qeshm és Larak szigetek között.
Láthatóan nem menekülés zajlott, hanem egy olyan mozgás, amely mögött – ha nem is nyílt megállapodás, de – legalább hallgatólagos beleegyezés, vagy akár üzlet is állhatott. Az iráni forradalmi gárda korábban már jelezte, hogy hordónként 1 dollár díjat tervez kiróni a víziút használatáért, noha jogilag az nem az övé.
[type] => post [excerpt] => Egy francia tulajdonú konténerszállító hajó áthaladt a Hormuzi-szoroson, elsőként azóta, hogy az iráni–amerikai háború gyakorlatilag lezárta a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. A mozgás még nem áttörés, hanem jelzés, hogy a blokád már ne... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1775238660 [modified] => 1775252370 ) [title] => Egy francia hajó áthalad a Hormuzi-szoroson: első nyugati európai átkelés az iráni háború óta [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=69809&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 69809 [uk] => 69826 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 69810 [image] => Array ( [id] => 69810 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp [original_lng] => 73232 [original_w] => 1366 [original_h] => 768 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp [width] => 1366 [height] => 768 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp [width] => 1366 [height] => 768 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp [width] => 1366 [height] => 768 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1775241571:12 [_thumbnail_id] => 69810 [_edit_last] => 12 [views_count] => 593 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 842639644000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1541002 [1] => 846859 [2] => 31546 [3] => 148 ) [tags_name] => Array ( [0] => francia hajó [1] => Hormuzi-szoros [2] => LNG [3] => megállapodás ) ) [3] => Array ( [id] => 68395 [content] =>
Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és energiaügyi minisztere, Denisz Smihal és amerikai kollégája, Chris Wright a találkozón megállapodtak abban, hogy együttműködnek a jövőbeli energiamegállapodáson – közölte Smihal Telegram bejegyzésében, írja az Ukrinform.
Megjegyezte, Ukrajna és az Egyesült Államok közötti együttműködést többek között az alábbi területeken tervezik:
amerikai cseppfolyósított földgáz szállítása. Ennek leghatékonyabb eszköze a vertikális gázfolyosó – egy már meglévő útvonal, amelynek kapacitása tovább bővíthető;
az ukrán gázszállító rendszer és a földalatti gáztároló létesítmények használata. A stratégiai partnerség ezen a területen további lehetőségeket biztosíthat az Egyesült Államoknak a régió cseppfolyósított földgázzal történő ellátására, különösen az orosz gáz várható kivezetése miatt;
nukleáris energia. Az Egyesült Államokkal való együttműködés a nukleáris szektorban stratégiai fontosságú Ukrajna számára, különösen a fejlett amerikai technológiák megvalósítása terén. Ukrajna érdeklődik az amerikai nukleáris szektor megoldásai iránt.
A megállapodás értelmében az érintett kötvényeket új, 2030–2032-es futamidejű Eurobondokra cserélhetik a befektetők, akár 7 százalékos készpénzjutalom mellett. Ukrajna megállapodott a GDP-kötvények tulajdonosaival az átstrukturálás feltételeiről, amely 2,59 milliárd dollárnyi kötvényt érint.
Ukrajna és a GDP-kötvények különleges bizottsága megállapodott a kötvények átstrukturálásáról és cseréjéről új, amortizált Eurobondokra. Az érintett kötvények névértéke összesen 2,59 milliárd dollár, és az állam kezdetben 1,34-es átváltási arányt ajánlott az új, C osztályú kötvényekre, mellé akár 7 százalék készpénzjutalommal.
Az Interfax értesülései alapján a befektetők végül elfogadták a módosított javaslatot, amely tartalmazza a „visszatérítési” rendelkezést, ami azonnali kifizetést biztosít meghatározott feltételek bekövetkeztekor, például ha a tőke vagy kamat nem fizethető, moratórium lép életbe, vagy újabb átstrukturálás történik.
A kormány továbbá ígéretet tett arra, hogy felmérést végez az augusztus 2024-ben kibocsátott A és B osztályú Eurobondok tulajdonosai között, erősítve ezzel a hosszú távú kapcsolatokat a hitelezőkkel. A „korai belépés”, amely a maximális készpénzjutalomra jogosít, december 12-ről 15-re lett meghosszabbítva, míg az ajánlat többi lényeges paramétere változatlan maradt.
Ukrajna nem szeretné elveszíteni a külföldi befektetéseket
Ez a lépés az ukrán kormány számára fontos előrelépés a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok stabilizálásában, miközben a befektetők számára biztonságot és rugalmasságot biztosít a kötvények kezelése során.
Az elmúlt hetekben Ukrajna újraindította a tárgyalásokat azzal a célzattal, hogy rendezze a gazdasági növekedéshez kötött kötvényeket. A vitán több amerikai és brit vagyonalap is részt vesz, összesen mintegy 3,2 milliárd dollárnyi kötvény feltételeinek újratárgyalásáról van szó.
A megbeszélések zárt körben folynak, mivel érzékeny pénzügyi információkat érintenek. Ukrajna célja, hogy ezzel elkerülje az adósságspirált és stabilizálja pénzügyi helyzetét – a befektetők viszont korábban nem egyeztek bele a feltételekbe. Jelenleg az egyeztetés folytatódik, piaci szereplők feszülten figyelik az eredményt.
A kijevi pénzügyminisztériumnak mindössze néhány hete maradt arra, hogy megállapodjon az ország hitelezőivel egy korábbi kötvény miatt. Ha nem sikerül, Ukrajna végleg csődbe mehet.
Az ukrán kormány ugyanis még 2015-ben strukturált át egy jelentős államadósságot, olyan kötvényeket, amelyeket a gazdasági növekedéshez kötöttek, azaz amennyivel nőtt Ukrajna GDP-je, annak megfelelő mértékben növekedett a kötvények hozama is.
Minderre azért volt szükség, hogy a jelentős mennyiségű tartozását fedezni tudja Ukrajna. Azzal viszont nem számoltak, hogy bár a háború miatt eleinte jelentős visszaesés történt, azóta a bázishatás miatt már erősebb a visszapattanás. Idén például csúsztatottan, a 2023-as GDP-adat után kellene fizetnie az államnak. Akkor 5,3 százalék volt a GDP-növekedés, tehát a teljes, 3,24 milliárd dolláros, azaz több mint ezer milliárd forintos kötvényállomány után több mint 600 millió dollárt kellene fizetnie Kijevnek.
Átváltani valami másra
Ezt az állományt szeretné most Ukrajna minél hamarabb eurókötvényekre váltani, amelyek jóval kiszámíthatóbbak és jelentősen kisebb kiadást jelentenének az államnak. A kijevi kormány hónapok óta próbál megállapodásra jutni a hitelezőkkel, most karácsonyig van idejük arra, hogy elérjék az áttörést. Ehhez a hitelezők 75 százalékának rá kellene bólintania a cserére.
Ez pedig nem lesz egyszerű, ugyanis a bizalom nem éppen magas Ukrajnával szemben. Kijev ugyanis már hat hónapja fizetésképtelenséget jelentett be, amikor képtelen volt teljesíteni a lejárt GDP-kötvények után. Kedden például épp az Európai Központi Bank (EKB) fúrta meg, hogy pénzügyi védőhálót biztosítson Ukrajnának.
Hosszú tárgyalások, majd ultimátum
Ukrajna már tavasszal megpróbált megállapodást elérni a hitelezőkkel, de nem sikerült dűlőre jutniuk. Ukrán gazdasági lapok szerint
a hitelezők mindössze az idei évnél engedtek volna átstrukturálást,
cserébe évi 7,75 százalékos kamatozású papírokat kértek volna Kijevtől.
Mivel nem sikerült megállapodni, Ukrajna egyszerűen csak úgy döntött, hogy nem fizet semennyit sem.
Aztán nemrég a Fitch Ratings durván bóvliba is küldte emiatt Kijevet, ami már rövid távon is visszaüthet.
Idén ősszel így ismét asztalhoz ültek a felek és bár a hitelezők a hírek szerint jóval megengedőbbek voltak, mégsem sikerült megállapodni. December elsején, azaz hétfőn tehát az ukrán pénzügyminisztérium ultimátumot intézett a befektetőkhöz és közölték, hogy a kormány mindenképp átalakítja a kötvényeket, akár beleegyeznek az érintettek, akár nem. Ezt december 21-ig dönthetik el a felek. Mármint, hogy elfogadják-e a feltételeket.
Kijev álláspontja szerint ugyanis sokan mindenképp szeretnének megállapodni velük, ám jó néhányan csak a lehetőséget látják a pénzkeresésre.
A sietségre azért van szükség, mert hamarosan le kell zárni az idei pénzügyi évet és elkezdődik a 2026-os, amelyet még nagyobb bizonytalanság övez. Például továbbra sem tudni, hogy mivel foltoz majd be egy 19 milliárd dollárnyi lyukat, pontosabban miből lesz pénze a kijevi kormánynak ezen kiadások fedezésére. Ilyen helyzetben még lehetetlenebb lenne megállapodásra jutni egy kötvényátalakításról.
Az ajánlat szerint minden dollárnyi átváltott kötvényért 4,5 centet fizet Ukrajna a hitelezőknek, akik így láthatnak valamennyit a pénzükből. Sőt, ha időben átváltják, akkor akár 7 centet is kaphatnak. Ez 180 millió dollárnyi kiadást jelent Kijevnek, tehát a harmadát annak az összegnek, amit nyáron ki kellett volna fizetniük a kötvények után.
De azért is megéri nekik átváltani, mert az évek során egyre súlyosabb összegeket kellene kifizetniük érte. Egy esetleges békemegállapodás után ugyanis Ukrajna gazdasága a helyreállítási munkálatok miatt az egekbe lőne ki, évente akár több milliárd dollárnyi kamatot generálva ezzel a GDP-kötvények nyomán.
Ha most sem sikerül megállapodni karácsonyig, akkor teljes bizonytalanságba kerülhet az ország jövő évi költségvetése és szinte biztosan elkerülhetetlen lesz a csőd.
A 27 tagállam támogatja a Bizottság megállapodását, de az Európai Parlament harcra készül a tisztességtelennek ítélt feltételek megváltoztatásáért, miután Trump megháromszorozta az EU-val szembeni vámokat, míg Brüsszel nullára csökkentette az Egyesült Államokkal szembeni vámokat.
Az EU tagállamai pénteken megállapodtak abban, hogy csökkentik az amerikai importra kivetett vámokat, összhangban az Európai Bizottság és a Trump-adminisztráció között tavaly nyáron létrejött vitatott kereskedelmi megállapodással, amely az európai áruk kárára történik.
A lépésre akkor került sor, amikor az amerikai kereskedelmi képviselők arra sürgetik az EU fővárosait, hogy gyorsítsák fel a megállapodás végrehajtását, amely előírja, hogy az EU nullára csökkenti a vámokat a legtöbb amerikai ipari termékre. Egy amerikai küldöttség látogatott Brüsszelbe ezen a héten tárgyalások céljából.
Az úgynevezett „lejárati záradék” – egy olyan mechanizmus, amely öt év elteltével megszüntetné a vámkedvezményeket, ha a megállapodást nem újítják meg – ötlete vitát váltott ki az uniós országok között, de végül nem került sor rá, jelezve, hogy a tagállamok nem akarják Trumpot szembeszöktetni.
Az EU–USA kereskedelmi megállapodást júliusban kötötték meg hónapokig tartó feszültség után, miután Donald Trump amerikai elnök széles körű vámokat vetett ki partnereire világszerte az általa „Amerika felszabadulásának napjának” nevezett napon. A megállapodás értelmében az EU 15%-os vámot fizet az Egyesült Államokba irányuló exportjára, miközben a legtöbb amerikai ipari termékre vonatkozó saját vámjait nullára csökkenti.
Még nincs „lejárati záradék”, de a Parlament küzdhet ellene A megállapodást széles körben bírálták, és Európa megalázásának nevezték, bár a Bizottság azóta is védi, azzal érvelve, hogy ez a lehető legjobb megoldás Trump agresszív kereskedelmi álláspontjával szemben. Brüsszel szerint az alternatíva rosszabb lett volna.
Pénteken mégis a 27 tagállam többséggel támogatta a Bizottság sokat szidott megállapodását.
Jóváhagytak egy záradékot is, amely lehetővé teszi a Bizottság számára a megállapodás felfüggesztését, ha az Egyesült Államok nem hajtja végre azt, valamint egy védintézkedési mechanizmust, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ideiglenesen leállítsa a megállapodást, ha az amerikai import megugrál, és a vámengedmények következtében megzavarja az európai egységes piacot.
A tagállamok megvitatták egy „megszüntetési záradék” bevezetését is, amely öt év elteltével véglegesen megszüntetné a vámcsökkentéseket, ha a megállapodást nem újítják meg – ezt az elképzelést várhatóan az Európai Parlament is támogatni fogja a közelgő tárgyalásokon.
A vámcsökkentések véglegesítéséhez mindkét intézménynek jövő tavaszra meg kell állapodnia egy közös szövegben. Egy uniós diplomata szerint a legtöbb tagállam elfogadná a záradék hozzáadását, de Németország ellenzi, mivel megtorlástól tart.
A Parlament kereskedelmi bizottságának vezetője, Bernd Lange (szocialista, német) európai parlamenti képviselő már belefoglalta a megállapodás végrehajtásáról szóló jelentésébe a lejárati záradék ötletét, amely az Európai Parlament vitájának alapjául szolgál majd.
A Bizottságon belül a tisztviselők abban reménykednek, hogy a Tanács és a Parlament tartózkodni fog a Washingtonnal kötött megállapodás felbontásától azon az alapon, hogy az újabb eszkalációs kört indíthat el és elmérgesítheti a kereskedelmi háborút.
Li Keqiang kínai miniszterelnök üdvözölte az olasz vállalatok növekvő jelenlétét a kínai piacon, és reményét fejezte ki, hogy Olaszország „tisztességes és megkülönböztetésmentes” feltételeket fog biztosítani a kínai befektetők számára.
A kijelentés azt követően hangzott el, hogy találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel a dél-afrikai Johannesburgban megrendezett G20-csúcstalálkozó alkalmából, írta a Reuters, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A kínai miniszterelnök kijelentette, hogy országa „folytatja a kétoldalú nyitottság támogatását” Olaszországot illetően, és minden szinten támogatja a kétoldalú együttműködést.
„Kína készen áll arra, hogy megerősítse a koordinációt és az együttműködést Olaszországgal az olyan multilaterális struktúrákon belül, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és a G20, és mindent megtesz szélesebb körű konszenzust elérésének érdekében”, hangsúlyozta.
Az EU Tanácsa és az Európai Parlament előzetesen megállapodott az EDIP védelmi iparfejlesztési program feltételeiről, amelyre a következő két évben 1,5 milliárd eurós finanszírozást biztosítanak, beleértve Ukrajna számára szánt forrásokat is, közölte az EU Tanácsának sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Az Európai Unió Tanácsának vezetése és az Európai Parlament tárgyalói előzetes megállapodásra jutottak az Európai Védelmi Ipari Programról (EDIP), amely 1,5 milliárd eurós védelmi finanszírozást biztosít a 2025–2027-es időszakra, és amelynek célja az európai védelmi ipar ösztönzése és az Ukrajnával folytatott védelmi együttműködés fokozása az Ukrajna támogatására szolgáló eszközön keresztül, az ország európai védelmi ipari bázisba való további integrációja céljából.
Az EDIP bevezeti az első mechanizmust, amely garantálja a védelmi termékek szállításának biztonságát az uniós országokban, valamint egy sor jogi eszközt, amelyek elősegítik az uniós országok közötti hosszú távú védelmi együttműködést.
Az előzetes megállapodás megerősíti az Európai Bizottság által javasolt 1,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási költségvetést, amelyből 300 millió eurót az Ukrajna Támogatási Eszközére különítettek el.
A megállapodás kiköti, hogy az EU-n kívülről és a közeli partnerektől származó alkatrészek értéke nem haladhatja meg a végtermék várható értékének 35%-át. Tilos a biztonsági aggályokat felvető harmadik országokból származó alkatrészek beépítése.
Az EDIP emellett létrehoz egy „keretrendszert” a közös érdekű európai védelmi projektek (EDPCI) számára, amelyek célja a stratégiai területeken való képességfejlesztés; ukrán vállalatok is részt vehetnek ezekben.
Ezenkívül a program keretein belül létrehoznak egy mechanizmust az európai védelmi értékesítéshez, amelynek eredményeként létrejön a termékek „központosított katalógusa”, ami egyszerűsíti és felgyorsítja a beszerzést.
[type] => post [excerpt] => Az EU Tanácsa és az Európai Parlament előzetesen megállapodott az EDIP védelmi iparfejlesztési program feltételeiről, amelyre a következő két évben 1,5 milliárd eurós finanszírozást biztosítanak, beleértve Ukrajna számára szánt forrásokat is, közö... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1760804820 [modified] => 1760774391 ) [title] => Az EU Tanácsa és az Európai Parlament jóváhagyta az 1,5 milliárd eurós EDIP védelmi program feltételeit [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=64582&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 64582 [uk] => 64572 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 64573 [image] => Array ( [id] => 64573 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg [original_lng] => 93227 [original_w] => 1274 [original_h] => 762 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-300x179.jpg [width] => 300 [height] => 179 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-768x459.jpg [width] => 768 [height] => 459 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-1024x612.jpg [width] => 1024 [height] => 612 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg [width] => 1274 [height] => 762 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg [width] => 1274 [height] => 762 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg [width] => 1274 [height] => 762 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1760763632:12 [_thumbnail_id] => 64573 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1891 [_algolia_sync] => 453246487001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 5720 [1] => 179 [2] => 1139198 [3] => 148 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Parlament [1] => Európai Unió [2] => Európai Védelmi Ipari Programról (EDIP) [3] => megállapodás ) ) [9] => Array ( [id] => 61929 [content] =>
Az EU augusztusig elhalasztja az Egyesült Államokból származó acélra és alumíniumra kivetett vámok bevezetését abban a reményben, hogy megállapodásra jut Donald Trump elnökkel – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Unió döntése értelmében az Egyesült Államokból származó exportra kivetett vámok bevezetését, amelyeknek július 14.-ét követően kellett volna hatályba lépniük, augusztus elejéig felfüggesztik.
„Mindig egyértelműen jelentettük ki, hogy az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásos megoldást részesítjük előnyben. Ez továbbra is érvényben marad” – mondta Leyen.
Ugyanakkor az Európai Bizottság folytatja az ellenintézkedések kidolgozását, és az unió nem fogja alkalmazni azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi számára, hogy intézkedéseket hozzon az amerikai szolgáltatások exportjával szemben például azáltal, hogy blokkolja a vállalatok állami beszerzési szerződéseit.
