A kijevi pénzügyminisztériumnak mindössze néhány hete maradt arra, hogy megállapodjon az ország hitelezőivel egy korábbi kötvény miatt. Ha nem sikerül, Ukrajna végleg csődbe mehet.
Az ukrán kormány ugyanis még 2015-ben strukturált át egy jelentős államadósságot, olyan kötvényeket, amelyeket a gazdasági növekedéshez kötöttek, azaz amennyivel nőtt Ukrajna GDP-je, annak megfelelő mértékben növekedett a kötvények hozama is.
Minderre azért volt szükség, hogy a jelentős mennyiségű tartozását fedezni tudja Ukrajna. Azzal viszont nem számoltak, hogy bár a háború miatt eleinte jelentős visszaesés történt, azóta a bázishatás miatt már erősebb a visszapattanás. Idén például csúsztatottan, a 2023-as GDP-adat után kellene fizetnie az államnak. Akkor 5,3 százalék volt a GDP-növekedés, tehát a teljes, 3,24 milliárd dolláros, azaz több mint ezer milliárd forintos kötvényállomány után több mint 600 millió dollárt kellene fizetnie Kijevnek.
Átváltani valami másra
Ezt az állományt szeretné most Ukrajna minél hamarabb eurókötvényekre váltani, amelyek jóval kiszámíthatóbbak és jelentősen kisebb kiadást jelentenének az államnak. A kijevi kormány hónapok óta próbál megállapodásra jutni a hitelezőkkel, most karácsonyig van idejük arra, hogy elérjék az áttörést. Ehhez a hitelezők 75 százalékának rá kellene bólintania a cserére.
Ez pedig nem lesz egyszerű, ugyanis a bizalom nem éppen magas Ukrajnával szemben. Kijev ugyanis már hat hónapja fizetésképtelenséget jelentett be, amikor képtelen volt teljesíteni a lejárt GDP-kötvények után. Kedden például épp az Európai Központi Bank (EKB) fúrta meg, hogy pénzügyi védőhálót biztosítson Ukrajnának.
Hosszú tárgyalások, majd ultimátum
Ukrajna már tavasszal megpróbált megállapodást elérni a hitelezőkkel, de nem sikerült dűlőre jutniuk. Ukrán gazdasági lapok szerint
a hitelezők mindössze az idei évnél engedtek volna átstrukturálást,
cserébe évi 7,75 százalékos kamatozású papírokat kértek volna Kijevtől.
Mivel nem sikerült megállapodni, Ukrajna egyszerűen csak úgy döntött, hogy nem fizet semennyit sem.
Aztán nemrég a Fitch Ratings durván bóvliba is küldte emiatt Kijevet, ami már rövid távon is visszaüthet.
Idén ősszel így ismét asztalhoz ültek a felek és bár a hitelezők a hírek szerint jóval megengedőbbek voltak, mégsem sikerült megállapodni. December elsején, azaz hétfőn tehát az ukrán pénzügyminisztérium ultimátumot intézett a befektetőkhöz és közölték, hogy a kormány mindenképp átalakítja a kötvényeket, akár beleegyeznek az érintettek, akár nem. Ezt december 21-ig dönthetik el a felek. Mármint, hogy elfogadják-e a feltételeket.
Kijev álláspontja szerint ugyanis sokan mindenképp szeretnének megállapodni velük, ám jó néhányan csak a lehetőséget látják a pénzkeresésre.
A sietségre azért van szükség, mert hamarosan le kell zárni az idei pénzügyi évet és elkezdődik a 2026-os, amelyet még nagyobb bizonytalanság övez. Például továbbra sem tudni, hogy mivel foltoz majd be egy 19 milliárd dollárnyi lyukat, pontosabban miből lesz pénze a kijevi kormánynak ezen kiadások fedezésére. Ilyen helyzetben még lehetetlenebb lenne megállapodásra jutni egy kötvényátalakításról.
Az ajánlat szerint minden dollárnyi átváltott kötvényért 4,5 centet fizet Ukrajna a hitelezőknek, akik így láthatnak valamennyit a pénzükből. Sőt, ha időben átváltják, akkor akár 7 centet is kaphatnak. Ez 180 millió dollárnyi kiadást jelent Kijevnek, tehát a harmadát annak az összegnek, amit nyáron ki kellett volna fizetniük a kötvények után.
De azért is megéri nekik átváltani, mert az évek során egyre súlyosabb összegeket kellene kifizetniük érte. Egy esetleges békemegállapodás után ugyanis Ukrajna gazdasága a helyreállítási munkálatok miatt az egekbe lőne ki, évente akár több milliárd dollárnyi kamatot generálva ezzel a GDP-kötvények nyomán.
Ha most sem sikerül megállapodni karácsonyig, akkor teljes bizonytalanságba kerülhet az ország jövő évi költségvetése és szinte biztosan elkerülhetetlen lesz a csőd.
A 27 tagállam támogatja a Bizottság megállapodását, de az Európai Parlament harcra készül a tisztességtelennek ítélt feltételek megváltoztatásáért, miután Trump megháromszorozta az EU-val szembeni vámokat, míg Brüsszel nullára csökkentette az Egyesült Államokkal szembeni vámokat.
Az EU tagállamai pénteken megállapodtak abban, hogy csökkentik az amerikai importra kivetett vámokat, összhangban az Európai Bizottság és a Trump-adminisztráció között tavaly nyáron létrejött vitatott kereskedelmi megállapodással, amely az európai áruk kárára történik.
A lépésre akkor került sor, amikor az amerikai kereskedelmi képviselők arra sürgetik az EU fővárosait, hogy gyorsítsák fel a megállapodás végrehajtását, amely előírja, hogy az EU nullára csökkenti a vámokat a legtöbb amerikai ipari termékre. Egy amerikai küldöttség látogatott Brüsszelbe ezen a héten tárgyalások céljából.
Az úgynevezett „lejárati záradék” – egy olyan mechanizmus, amely öt év elteltével megszüntetné a vámkedvezményeket, ha a megállapodást nem újítják meg – ötlete vitát váltott ki az uniós országok között, de végül nem került sor rá, jelezve, hogy a tagállamok nem akarják Trumpot szembeszöktetni.
Az EU–USA kereskedelmi megállapodást júliusban kötötték meg hónapokig tartó feszültség után, miután Donald Trump amerikai elnök széles körű vámokat vetett ki partnereire világszerte az általa „Amerika felszabadulásának napjának” nevezett napon. A megállapodás értelmében az EU 15%-os vámot fizet az Egyesült Államokba irányuló exportjára, miközben a legtöbb amerikai ipari termékre vonatkozó saját vámjait nullára csökkenti.
Még nincs „lejárati záradék”, de a Parlament küzdhet ellene A megállapodást széles körben bírálták, és Európa megalázásának nevezték, bár a Bizottság azóta is védi, azzal érvelve, hogy ez a lehető legjobb megoldás Trump agresszív kereskedelmi álláspontjával szemben. Brüsszel szerint az alternatíva rosszabb lett volna.
Pénteken mégis a 27 tagállam többséggel támogatta a Bizottság sokat szidott megállapodását.
Jóváhagytak egy záradékot is, amely lehetővé teszi a Bizottság számára a megállapodás felfüggesztését, ha az Egyesült Államok nem hajtja végre azt, valamint egy védintézkedési mechanizmust, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ideiglenesen leállítsa a megállapodást, ha az amerikai import megugrál, és a vámengedmények következtében megzavarja az európai egységes piacot.
A tagállamok megvitatták egy „megszüntetési záradék” bevezetését is, amely öt év elteltével véglegesen megszüntetné a vámcsökkentéseket, ha a megállapodást nem újítják meg – ezt az elképzelést várhatóan az Európai Parlament is támogatni fogja a közelgő tárgyalásokon.
A vámcsökkentések véglegesítéséhez mindkét intézménynek jövő tavaszra meg kell állapodnia egy közös szövegben. Egy uniós diplomata szerint a legtöbb tagállam elfogadná a záradék hozzáadását, de Németország ellenzi, mivel megtorlástól tart.
A Parlament kereskedelmi bizottságának vezetője, Bernd Lange (szocialista, német) európai parlamenti képviselő már belefoglalta a megállapodás végrehajtásáról szóló jelentésébe a lejárati záradék ötletét, amely az Európai Parlament vitájának alapjául szolgál majd.
A Bizottságon belül a tisztviselők abban reménykednek, hogy a Tanács és a Parlament tartózkodni fog a Washingtonnal kötött megállapodás felbontásától azon az alapon, hogy az újabb eszkalációs kört indíthat el és elmérgesítheti a kereskedelmi háborút.
Li Keqiang kínai miniszterelnök üdvözölte az olasz vállalatok növekvő jelenlétét a kínai piacon, és reményét fejezte ki, hogy Olaszország „tisztességes és megkülönböztetésmentes” feltételeket fog biztosítani a kínai befektetők számára.
A kijelentés azt követően hangzott el, hogy találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel a dél-afrikai Johannesburgban megrendezett G20-csúcstalálkozó alkalmából, írta a Reuters, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A kínai miniszterelnök kijelentette, hogy országa „folytatja a kétoldalú nyitottság támogatását” Olaszországot illetően, és minden szinten támogatja a kétoldalú együttműködést.
„Kína készen áll arra, hogy megerősítse a koordinációt és az együttműködést Olaszországgal az olyan multilaterális struktúrákon belül, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és a G20, és mindent megtesz szélesebb körű konszenzust elérésének érdekében”, hangsúlyozta.
Az EU Tanácsa és az Európai Parlament előzetesen megállapodott az EDIP védelmi iparfejlesztési program feltételeiről, amelyre a következő két évben 1,5 milliárd eurós finanszírozást biztosítanak, beleértve Ukrajna számára szánt forrásokat is, közölte az EU Tanácsának sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Az Európai Unió Tanácsának vezetése és az Európai Parlament tárgyalói előzetes megállapodásra jutottak az Európai Védelmi Ipari Programról (EDIP), amely 1,5 milliárd eurós védelmi finanszírozást biztosít a 2025–2027-es időszakra, és amelynek célja az európai védelmi ipar ösztönzése és az Ukrajnával folytatott védelmi együttműködés fokozása az Ukrajna támogatására szolgáló eszközön keresztül, az ország európai védelmi ipari bázisba való további integrációja céljából.
Az EDIP bevezeti az első mechanizmust, amely garantálja a védelmi termékek szállításának biztonságát az uniós országokban, valamint egy sor jogi eszközt, amelyek elősegítik az uniós országok közötti hosszú távú védelmi együttműködést.
Az előzetes megállapodás megerősíti az Európai Bizottság által javasolt 1,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási költségvetést, amelyből 300 millió eurót az Ukrajna Támogatási Eszközére különítettek el.
A megállapodás kiköti, hogy az EU-n kívülről és a közeli partnerektől származó alkatrészek értéke nem haladhatja meg a végtermék várható értékének 35%-át. Tilos a biztonsági aggályokat felvető harmadik országokból származó alkatrészek beépítése.
Az EDIP emellett létrehoz egy „keretrendszert” a közös érdekű európai védelmi projektek (EDPCI) számára, amelyek célja a stratégiai területeken való képességfejlesztés; ukrán vállalatok is részt vehetnek ezekben.
Ezenkívül a program keretein belül létrehoznak egy mechanizmust az európai védelmi értékesítéshez, amelynek eredményeként létrejön a termékek „központosított katalógusa”, ami egyszerűsíti és felgyorsítja a beszerzést.
[type] => post [excerpt] => Az EU Tanácsa és az Európai Parlament előzetesen megállapodott az EDIP védelmi iparfejlesztési program feltételeiről, amelyre a következő két évben 1,5 milliárd eurós finanszírozást biztosítanak, beleértve Ukrajna számára szánt forrásokat is, közö... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1760804820 [modified] => 1760774391 ) [title] => Az EU Tanácsa és az Európai Parlament jóváhagyta az 1,5 milliárd eurós EDIP védelmi program feltételeit [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=64582&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 64582 [uk] => 64572 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 64573 [image] => Array ( [id] => 64573 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg [original_lng] => 93227 [original_w] => 1274 [original_h] => 762 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-300x179.jpg [width] => 300 [height] => 179 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-768x459.jpg [width] => 768 [height] => 459 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-1024x612.jpg [width] => 1024 [height] => 612 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg [width] => 1274 [height] => 762 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg [width] => 1274 [height] => 762 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg [width] => 1274 [height] => 762 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1760763632:12 [_thumbnail_id] => 64573 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1039 [_algolia_sync] => 453246487001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 5720 [1] => 179 [2] => 1139198 [3] => 148 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Parlament [1] => Európai Unió [2] => Európai Védelmi Ipari Programról (EDIP) [3] => megállapodás ) ) [4] => Array ( [id] => 61929 [content] =>
Az EU augusztusig elhalasztja az Egyesült Államokból származó acélra és alumíniumra kivetett vámok bevezetését abban a reményben, hogy megállapodásra jut Donald Trump elnökkel – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Unió döntése értelmében az Egyesült Államokból származó exportra kivetett vámok bevezetését, amelyeknek július 14.-ét követően kellett volna hatályba lépniük, augusztus elejéig felfüggesztik.
„Mindig egyértelműen jelentettük ki, hogy az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásos megoldást részesítjük előnyben. Ez továbbra is érvényben marad” – mondta Leyen.
Ugyanakkor az Európai Bizottság folytatja az ellenintézkedések kidolgozását, és az unió nem fogja alkalmazni azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi számára, hogy intézkedéseket hozzon az amerikai szolgáltatások exportjával szemben például azáltal, hogy blokkolja a vállalatok állami beszerzési szerződéseit.
A Rómában megtartott Ukrajna Újjáépítéséről szóló konferencián Volodimir Zelenszkij elnök találkozott Rafael Grossival, a NAÜ főigazgatójával, akivel közösen megállapodtak az energiabiztonság és az ország újjáépítése terén folytatott együttműködés megerősítésében, olvasható az államfő honlapján.
Az elnök jelenlétében Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter és Rafael Grossi aláírta a NAÜ és az ukrán kormány közötti egyetértési megállapodást. A dokumentum többek között az ügynökség részvételéről a Hmelnickij-i Atomerőmű új energiatermelő blokkjainak építésének befejezésében, valamint az ukrán uránvagyon fejlesztésének támogatásáról rendelkezik.
Az elnök megköszönte a NAÜ-nek és személyesen Rafael Grossinak Ukrajna folyamatos támogatását, és hangsúlyozta, hogy a nukleáris energiainfrastruktúra védelme kritikus fontosságú az ország stabilitása szempontjából.
A Google beleegyezett, hogy 1,375 milliárd dollárt fizet Texas állammal kötött megállapodás részeként a felhasználói adatok védelmének megsértésével kapcsolatos vádak miatt, számolt be a Reuters Ken Paxton texasi főügyész kijelentésére hivatkozva.
A megállapodás az ügynökség adatai szerint két pert van folyamatban, amelyek három olyan terméket érintenek, amelyek állítólag megsértették a texasi fogyasztóvédelmi törvényeket.
„Texasban a nagy technológiai cégek nem állnak a törvények felett. A Google évek óta titokban nyomon követi az emberek mozgását, privát kereséseit, sőt még a hangadataikat és az arcgeometriájukat is a termékein és szolgáltatásain keresztül. Én visszavágtam és győztem”, mondta Paxton nyilatkozatában.
A megállapodás részleteit azonban nem hozzák nyilvánosságra.
A Google közölte, hogy a megállapodás rendezi az inkognitómóddal, a helyelőzményekkel és a biometrikus adatokkal kapcsolatos vádakat. A cég nem ismerte el a szabálytalanságot.
2022-ben Paxton kétszer is beperelte a Google-t, azt állítva, hogy a cég a megfelelő beleegyezés nélkül gyűjtött arcgeometriai és hanglenyomat-adatokat texasi lakosoktól.
Azt is állította, hogy a cég akkor is nyomon követte a felhasználók tartózkodási helyét, amikor azt hitték, hogy kikapcsolták a funkciót, és félrevezette a felhasználókat az inkognitómóddal kapcsolatban, amelynek célja a privát böngészés biztosítása.
A Google szóvivője szerint a megállapodás nem igényel semmilyen változtatást a termékben.
Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodtak abban, hogy az eddig nyújtott amerikai katonai segítség nem számít bele a két ország között készülő ásványkincsszerződés pénzügyi elszámolásába – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
„Fontos találkozót tartottam Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel, ahol a két ország közötti megállapodásról tárgyaltunk. A jogi csapatok jelenleg is dolgoznak a dokumentumon” – írta Smihal egy hivatalos közleményben.
Az RBK-Ukrajina szerint a miniszterelnök kiemelte: az egyeztetések során sikerült világosan meghatározni a „vörös vonalakat”. A készülő szerződésnek teljes összhangban kell lennie Ukrajna európai kötelezettségeivel, az ország alkotmányával és törvényeivel, valamint az ukrán parlament ratifikációjára is szükség lesz.
Smihal hozzátette: a felek fontos eredményre jutottak, az egyezmény aláírása előtt nyújtott katonai segélyt Ukrajnának nem kell visszafizetnie.
„Döntés született arról, hogy a megállapodás aláírása előtt biztosított támogatásokat nem vesszük figyelembe” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Miért kulcsfontosságú a segélyek elszámolása az egyezmény szempontjából?
Februárban Donald Trump volt amerikai elnök azt állította, hogy Washington több mint 300 milliárd dolláros támogatást nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta, és követelte ennek visszafizetését. Ez az igény részét képezte az ásványkincsekre vonatkozó szerződés vitáinak is.
Volodimir Zelenszkij azonban február 19-én közölte, miszerint a teljes háborús költség 320 milliárd dollárra tehető, amelyből Ukrajna maga 120 milliárdot fedezett, a fennmaradó 200 milliárdot pedig az USA és az EU közösen biztosította, amiből az Egyesült Államok 67 milliárd dollár értékű katonai támogatást és 31,5 milliárd dollár pénzügyi segélyt adott Ukrajnának.
Emellett az ukrán elnök korábban egyértelművé tette: Ukrajna nem fogja adósságként elismerni az amerikai katonai segélyt.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy az ásványi kincsek kitermeléséből származó bevételek elosztásáról szóló megállapodás mihamarabbi aláírására vár.
Donald Trump amerikai elnök ismét kijelentette, hogy az ukrajnai ásványi kincsek kitermeléséből származó bevételek elosztásáról szóló megállapodás mihamarabbi aláírására vár, számolt be a Reuters hírügynökség.
Az Egyesült Államok Ukrajnával az ukrán erőműveket birtokló amerikai cégek lehetőségeiről tárgyal, biztosított az amerikai vezető.
„Jelenleg a területről beszélünk: a demarkációs vonalakról, az energetikáról, az erőmű tulajdonjogáról. Vannak, akik szerint az erőműnek az Egyesült Államok tulajdonában kell lennie […] mert nekünk van tapasztalatunk”, állította Trump.
Ukrajna nagymértékű gázszállító rendszerrel és Európa legnagyobb földalatti gáztárolójával rendelkezik, ami lehetőséget teremt az LNG piac fejlődésére.
A Naftohaz Ukrajini és a lengyel állami ORLEN vállalat együttműködési megállapodást írt alá a cseppfolyósított földgáz (LNG) szférájában, számolt be a Naftohaz Ukrajini sajtószolgálata március 7-én, pénteken.
A megállapodás új lehetőségeket nyit Ukrajna energiabiztonságának biztosítására és gázellátásának diverzifikálására.
A nagyméretű gázszállító rendszerrel és Európa legnagyobb földalatti gáztárolóival rendelkező Ukrajna új távlatokat nyit az LNG-piac fejlődésében. Az ORLEN-nel való együttműködés lehetővé teszi az ország számára, hogy diverzifikáltabb gázellátó rendszert hozzon létre, és integrálódjon az európai gázpiacba.
Robert Szosinszkij, az ORLEN alelnöke megjegyezte, hogy a memorandum lehetőséget nyit a hosszú távú és kölcsönösen előnyös együttműködésre. Hangsúlyozta, hogy az ellátás diverzifikálása kritikus fontosságú az energiabiztonság biztosítása szempontjából, nemcsak Ukrajna, hanem Lengyelország és más országok számára is.
Az együttműködés részeként a Naftohaz és az ORLEN mintegy 100 millió köbméter gáz szállítására kötött szerződést, amit a litvániai klajpedai terminálba szállít. A gázt a GIPL vezetéken keresztül az ukrán határon, Drozdovicsban található rendszerösszekötőhöz szállítják, ahol a Naftohaz kapja meg.
