Donald Trump amerikai elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott skóciai megbeszélése után bejelentett: megállapodtak a vámok ügyében, amelyekről hónapok óta folynak a tárgyalások.
Az Egyesült Államok és az EU kereskedelmi megállapodást kötött – jelentette be a megbeszélést követően Donald Trump, aki a BBC szerint azt mondta: „Megállapodásra jutottunk. Ez mindenki számára jó megállapodás.”
Az amerikai elnök a skóciai Turnberryben lévő golfpályáján tartott sajtótájékoztatón jelentette be a megállapodást, miután egy rövid megbeszélést folytatott Ursula von der Leyennel. „Ez közelebb hoz minket egymáshoz… bizonyos értelemben ez egy partnerség” – tette hozzá Trump.
Ursula von der Leyen szintén „hatalmas megállapodásnak” nevezte az alkut, amely elmondása szerint „kemény tárgyalások” után jött létre.
Az egyezmény értelmében az Egyesült Államok egységesen 15 százalékos vámot állapít meg az EU-ból származó importárukra.
A mostani alku előtt 10 százalékos vám volt érvényben, de Trump korábban 30 százalékos vámmal fenyegetőzött az EU-val szemben – jegyezte meg a BBC, amely szerint a mostani alku több milliárd dollár értékű beruházást és energiahordozó-vásárlást is magában foglal Brüsszel részéről.
Ez utóbbival kapcsolatban a CNN idézte is Donald Trumpot, aki konkrétan azt mondta: „Az Európai Unió 750 milliárd dollár értékű energiavásárlásáról fog megállapodni az Egyesült Államokkal. Beleegyeznek abba, hogy 600 milliárd dollárral többet fektetnek be az Egyesült Államokba, mint amennyit eddig befektettek.”
Trump emellett megerősítette, hogy azoknak a kereskedelmi partnereiknek, akikkel nem kötöttek megállapodást, péntektől kezdve új vámokkal kell szembesülniük (leszámítva az acélra és az alumínium kereskedelmét).
Májusban az autóalkatrészekre is vámot vetettek ki a tengerentúlon. A vámháború a német autóipar számára annyira fájdalmas, hogy már csak az alkuban reménykedik.
Félmilliárd euróra becsülik a német autóipar áprilisban az amerikai vámok miatt keletkezett többletköltségét – derült ki hírügynökségi jelentésekből.
Az MTI, a Reuters és a TASZSZ tudósításaiban az szerepel, hogy az amerikai vámok csak áprilisban mintegy 500 millió euró (átszámítva mintegy 200 milliárd forint) többletköltséget okozhattak a német autóiparnak. Erről Hildegard Müller, a német autóipari szövetség (VDA) vezetője a Funke médiacsoportnak adott interjúban beszélt.
Német autóipar: drágán megfizetnek a nagy gyártók Trumpnak
Hildegard Müller nem csak azt árulta el, hogy számításaik szerint a német gyártóknak áprilisban körülbelül félmilliárd euró többletköltségük keletkezhetett az Egyesült Államokba irányuló export során, hanem arra is emlékeztetett, hogy májusban az autóalkatrészekre is vámot vetettek ki a tengerentúlon.
Az interjúban a VDA vezetője felhívta a figyelmet a német autóipar fontosságára az amerikai gazdaság szempontjából.
Autógyártóink és beszállítóink csaknem 140 ezer embert foglalkoztatnak az Egyesült Államokban, ahol tavaly több mint 840 ezer autót készítettek, aminek közel a felét exportálták – sorolta.
Hildegard Müller bizakodóan azt mondta, hogy megállapodásra számít a német autógyártók és az Egyesült Államok között a Washington által kivetett vámok körüli vitában. A VDA vezetője ugyanakkor hozzátette, hogy még nem világos, mikor jön létre a megállapodás, és hogy mit tartalmaz.
Az amerikai és a kínai kormány úgy döntött, hogy véget vet a vámháborúnak a két ország közt. A Genfben zajló tárgyalások eredményt hoztak, ideiglenes megállapodásra jutottak a felek.
Az Egyesült Államok és Kína megállapodtak abban, hogy csökkentik a vámokat, mivel véget akarnak vetni a kereskedelmi háborúnak. A két ország képviselői Genfben állapodtak meg, Scott Bessent sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 115 százalékkal csökkentik a vámokat az Egyesült Államok és Kína között.
A megállapodás értelmében az amerikai vámok 145 százalékról 30 százalékra, a kínaiak által kivetett vámérték pedig 125 százalékról 10 százalékra csökken május 14-től. A felek emellett állandó egyeztetési mechanizmust is létrehoznak a gazdasági kapcsolatok rendezésére.
A világ két legnagyobb gazdasága három hónapnyi időt biztosított a nézeteltérések rendezésére.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a most bejelentett csökkentések nem érintik azokat az ágazati vámokat, amelyeket az Egyesült Államok minden kereskedelmi partnerére kivetett, továbbá érvényben maradnak a Trump-adminisztráció idején Kínával szemben bevezetett vámok is.
Nagyon úgy tűnik, hogy sikerült ideiglenes megoldást nyélbe ütnie északi szomszédjával a közép-amerikai országnak a felizzott vámháborúval kapcsolatosan.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök hétfőn Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy az Egyesült Államok egy hónappal elhalasztja a Mexikóra kivetett vámokat – számolt be a Bloomberg.
„Jó beszélgetést folytattunk Trumppal” – jelentette ki a közösségi médiában közzétett bejegyzésében az elnökasszony, aki szerint egy sor ügyben dűlőre jutottak a telefonhívás során.
A lap szerint a mexikói peso ledolgozta jegyzésében a veszteségeket, és előbb 0,3, majd 0,8 százalékkal erősödött a latin-amerikai politikus megjegyzéseire reagálva.
A New York Times arról adott hírt, hogy az amerikai államfő megerősítette a megállapodás létrejöttét.
Trump kijelentette, hogy egy hónapra felfüggeszti a Mexikóra kiszabott vámokat, de hozzáfűzte, a Kanadára és Kínára kivetett adók még kedden hatályba lépnek.
Jól alakult a politikai eszmecsere
Claudia Sheinbaum azt is elmondta, hogy beszélt Trumpnak a mexikói kormány új plakátkampányáról, amelynek célja, hogy eltántorítsa az embereket az egyik legerősebb szintetikus fájdalomcsillapító, a fentanil használatától.
Claudia Sheinbaum mosolyogva idézte fel, hogy Trump a kampányra úgy reagált, vélhetően annak részleteivel kapcsolatban: küldje el nekem.
Mexikó a Plan Mexico névre keresztelt importhelyettesítési terv kiterjesztésére is összpontosít majd – vetítette előre Sheinbaum a sajtótájékoztatón. A program lényegében arra törekszik, hogy visszafogja az olyan országokból származó importot, mint Kína, és elkezdje előállítani ezeket az árukat a spanyol nyelvű országban, és megerősítse a mexikói iparágakat.
Az elnökasszony elmondása szerint a cél az volt, hogy újjáélesszék a „Made in Mexico” címkét a különféle termékeken.
Sostuvimos una buena conversación con el presidente Trump con mucho respeto a nuestra relación y la soberanía; llegamos a una serie de acuerdos:
1.México reforzará la frontera norte con 10 mil elementos de la Guardia Nacional de forma inmediata, para evitar el tráfico de drogas…
Ugyancsak a Bloomberg írja, hogy Donald Trump a saját platformján leírtak szerint várakozással tekint a további tárgyalási körök elé. Emellett maga is úgy látja, barátságos beszélgetést bonyolítottak le.
Újonnan megkötött megállapodásuk értelmében mindkét ország elkezd dolgozni a kereskedelem és a biztonság terén. Mexikó elnöke közölte, hogy kormánya 10 ezer nemzeti gárdistával erősíti meg az Egyesült Államokkal közös határát.
A friss megegyezés azt is magában foglalja, hogy együttműködnek a kábítószerek Amerikába és a fegyverek Mexikóba áramlásának megfékezésében.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Kijevnek nem felel meg az a kompromisszumos lehetőség, amelyet Lengyelország kínált a határon fennálló feszültség enyhítésére, az ukrán élelmiszerek széles körének kitiltása Lengyelországból precedenssé válhat más országok számára – közölte pénteken az rbc.ua hírportál elemző írásában.
Ahogy a kiadvány jelezte, Varsó jelenleg nem csak a tilalom meghosszabbítását, hanem az ukrán termékek listájának bővítését is javasolja. Ebbe a kategóriába most az ukrán gabona, repce, napraforgó, búzaliszt, dara, korpa és sütemény tartozik. Lengyelország azt javasolja, hogy ezt a listát a következő tételekkel bővítsék: cukor, baromfihús, tojás, bogyók, méz, almalé, étolaj.
Lengyelország ráadásul a korlátozásokat, amelyeknek a hatálya júniusban lejár, a tiltott áruk listáját nemcsak kiterjeszteni akarja, hanem a tilalmat már a közeljövőben meghosszabbítja. A kibővített terméklista tilalmi mechanizmusa a javaslat szerint megegyezik a jelenleg érvényben lévő négy gabonacsoport (búza, kukorica, repce és napraforgó) esetében Bulgária, Románia, Szlovákia, Magyarország intézkedésével.
Vagyis ezeknek az áruknak a behozatala általában tilos, de ha az importáló országnak bizonyos mennyiségű beszerzésre van szüksége, Ukrajnához fordulhat engedélyek kiadására ezekre az árukra. Az ukrán fél viszont csak ezekre a mennyiségekre ad ki engedélyt az exportőröknek.
Kijev ellenzi az ilyen változtatásokat. „Egy ilyen árulista-bővítésbe nem mehetünk bele. Ez precedens lesz, ami után bármelyik ország elkezdhet hasonló követeléseket támasztani” – mutatott rá a lengyel féllel folytatott tárgyalások részleteit jól ismerő ukrán forrás.
Romániában Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken újabb tárgyalási fordulóra hívta Bukarest város határában, Afumatinál több mint három hete demonstráló gazdák és fuvarozók küldöttségét, a találkozó végén pedig a kormány sajtóirodája bejelentette: megállapodtak a tiltakozó megmozdulások azonnali beszüntetéséről.
Az Agerpres hírügynökség által idézett megállapodás szerint a felek eldöntötték, hogy tárcaközi bizottságot hoznak létre, amelynek feladata megtalálni a legjobb intézkedéseket a követelések rendezésére.
A testületben részt vesznek az egyes szaktárcák által kijelölt államtitkárok, valamint a gazdák és fuvarozók képviselői is. A tüntetők által felvetett, egyetlen ágazatot érintő kérdésekben az illetékes minisztérium közvetlenül tárgyal a szociális partnerekkel.
A megállapodást aláírta Florin Barbu mezőgazdasági miniszter és a miniszterelnöki iroda vezetője, Mihai Ghigiu is.
A tárcaközi bizottság létrehozásáról szóló kormányfői döntés hétfőn jelenik meg a hivatalos közlönyben. A megállapodás alapján a gazdák és fuvarozók beszüntetik a tiltakozó megmozdulásokat mind a fővárosban, mind az ország többi részén – olvasható a kormányközleményben.
A Realitatea hírtelevízió beszámolója szerint a Bukarest körgyűrűje mellett, Afumati községben tüntető gazdák megerősítették, hogy a kormányfővel folytatott megbeszélésen elhangzott ígéretekre alapozva felhagynak a tiltakozásokkal.
Danut Andrus, a tüntetők szószólója azonban hozzátette, hogy a demonstrációk végleges beszüntetésének feltétele az ígéretek teljesítése, ellenkező esetben a gazdák és fuvarozók ismét utcára vonulnak.
A gazdatüntetések Európa-szerte azt jelzik, hogy az ideológiailag túlpolitizált agrárium fenntarthatatlan a gazdálkodók számára – adta hírül az MTI Nagy István magyar agrárminiszter nyilatkozatát.
„Az ukrajnai érdekek előtérbe helyezésével az európai gazdálkodók azt érzik, hogy nem kapnak elegendő védelmet, a piacuk kiszolgáltatásával pedig egy olyan helyzet áll elő, ami a mindennapi megélhetésüket veszélyezteti” – mutatott rá.
Az EU továbbra is nyitva hagyná a határokat a kereskedelem előtt, és Magyarországnak is be kellene engednie az ukrán gabonát, ami elfogadhatatlan – mondta.
A magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
Magyarország számára azonban a magyar gazdák érdeke elsődleges –hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztereinek tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Brüsszelben.
Beszámolt róla, tanácskozást folytatott Valdis Dombrovskis uniós biztossal, és arra jutottak, hogy Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad onnan gabonát.
Hatalmas vita után megállapodásra jutott Németország hárompárti kormánykoalíciója a 2024-es szövetségi költségvetésről; ennek részeként Berlin az idei duplájára, nyolcmilliárd euróra emeli a Kijevnek nyújtandó katonai támogatást, miközben 12 milliárd euróval csökkenti a klíma- és átalakítási alap forrásait.
„A kormány ragaszkodik a céljaihoz” – jelentette ki Olaf Scholz kancellár koalíciós társai, Robert Habeck gazdasági és Christian Lindner pénzügyminiszter jelenlétében.
A költségvetésről szóló tárgyalások elhúzódásának hátterében a szövetségi alkotmánybíróság négy héttel ezelőtti döntése áll, amely alkotmányellenesnek minősítette és megtiltotta az Olaf Scholz vezette kormány számára a koronavírus-járvány időszaka alatt fel nem használt 60 milliárd euró átcsoportosítását a költségvetés klíma- és átalakítási alapjába.
Jövőre – a bírósági döntés értelmében – 12 milliárd euróval, a 2027-ig tartó időszakban pedig 45 milliárd euróval kevesebb forrás áll rendelkezésre a szóban forgó fejlesztésekre, azonban Scholz szerint így is 160 milliárd euró jut fejlesztésekre az eredeti 200 milliárd euróhoz képest.
Az ukrajnai menekültek támogatására további 6 milliárd eurót különítettek el jövőre, míg az elektromos autók vásárlásához nyújtott kedvezményeket megszüntetik 2024-ben.
„Határozottan előmozdítjuk hazánk klímasemleges megújulását, erősítjük a társadalmi kohéziót, és szorosan kiállunk Ukrajna mellett az Oroszországgal szembeni védekezésben” – fogalmazott Scholz.
A költségvetésben keletkező 17 milliárd euró hiányt jövőre a klímavédelmi, valamint a közlekedési, építésügyi és munkaügyi minisztériumok kiadásainak csökkentésével kívánják ellensúlyozni.
„Nem örülünk ennek, de szükségesek” – jegyezte meg Scholz.
Németországban az államháztartási hiányt több mint egy évtizede adósságfék szabályozza. A koalíciós tagok megerősítették, hogy ettől csak rendkívüli esetben térnek el, például ha az ukrajnai háború szükségessé teszi. Christian Lindner német pénzügyminiszter szerint a GDP-arányos államadósság 64 százalékra, a költségvetési hiány pedig 1,5 százalékra csökken jövőre.
A szlovák agrártárca közlése szerint Mikola Szolszkij ukrán agrárminiszter, a szlovák hivatali partnerével, Jozef Bíressel szerdán folytatott online egyeztetés során ígéretet tett arra, hogy Ukrajna leállítja a gabonakivitele korlátozása miatt Szlovákiával szemben tett lépéseket – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi agrártárca közlésére hivatkozva csütörtökön.
Ukrajna hétfőn panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért három uniós ország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nemzeti hatáskörben fenntartotta az ukrán gabonaexport blokádját, miután az Európai Bizottság (EB) nem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát.
Erre reagálva a szlovák agrárminiszter kedden bejelentette: addig nem szüntetik meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó korlátozásokat, amíg az ukrán (behozatali) garanciarendszert ki nem értékelik, s be nem bizonyosodik, hogy a behozatal ellenőrzés alatt áll. A pozsonyi szaktárca konstruktívnak minősítette a két miniszter egyeztetését.
A szlovák agrártárca sajtóosztálya a tárgyalás eredményeiről azt közölte: a két agrárminiszter megegyezett abban, hogy kialakítanak egy licencrendszer alapján működő gabonakereskedelmi szisztémát.
Azonban ennek a rendszernek a beindításáig, illetve addig, amíg bebizonyosodik, hogy működőképes, érvényben marad az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalom, amelyet a pozsonyi kormány az év végéig hagyott jóvá. A szlovák agrártárca közlése szerint az online egyeztetés során Jozef Bíres arra kérte ukrán hivatali partnerét, hogy Ukrajna állítsa le a gabonakivitele korlátozása miatt Szlovákiával szemben tett lépéseket, amire Mikola Szolszkijtól ígéretet is kapott.
Az Európai Bizottság és Németország szombaton közösen bejelentette, hogy megegyezésre jutottak a kizárólag belső égésű (fosszilis üzemanyaggal működő) motorral hajtott autók jövőjével kapcsolatos, hetek óta húzódó vitájukban. A döntés lehetővé teszi az ilyen motorokkal felszerelt új járművek regisztrációját 2035 után is, de csak abban az esetben, ha teljes mértékben klímasemleges üzemanyagot használnak.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren azt írta, hogy megszületett a megállapodás Németországgal a (víz és szén-dioxid felhasználásával készült) e-üzemanyagok autókban való jövőbeni használatáról.
Korábban az EU valamennyi tagállama támogatta azt, hogy 2035-től csak nulla szén-dioxid-kibocsátású új autókat lehetne értékesíteni az Európai Unióban.
Azonban Németország ellenállása miatt eddig nem sikerült tető alá hozni az autókra vonatkozó új szén-dioxid-kibocsátási szabványokról szóló EU-szintű megállapodást, aminek az elfogadása felgyorsul a szombati német–EU-egyezség révén.
A fosszilis üzemanyaggal működő autók betiltása kapcsán Németország amiatt kezdett el lobbizni, hogy a belső égésű motorokkal működő autók értékesítésére is legyen lehetőség a kőbe vésett határidő után is, ha e-üzemanyaggal működnek – írta a Politico.
Az Európai Unió álláspontja már a hét második felében közeledni látszott a német javaslathoz. Akkor úgy tűnt, hogy az EU megengedő lesz az e-üzemanyagot használó belső égésű motorokkal szemben, ha úgy készítik el, hogy nem karbonsemleges üzemanyaggal ne lehessen működtetni őket.
Timmermans a bejelentés után elmondta, hogy az Európai Bizottság a meglévő Euro 6-os autóipari szabályrendszeren belül új kategóriát hoz létre az e-üzemanyaggal működő járművek számára, majd ezt integrálja a szén-dioxid-szabványokról szóló jogszabályba. A megvalósítás részléteit egyelőre nem közölték a felek.
A német közlekedési minisztérium közleményében azt írta, hogy szeretné, ha a szabályalkotási folyamat 2024 őszéig lezárulna, hogy mindegyik szereplőnek legyen elég ideje felkészülni az átállásra.
Korábban Olaszország is megpróbálkozott hasonló engedményeket elérni a bioüzemanyagok terén, azonban egyelőre nincs garancia arra, hogy Róma is ki tudja kaparni magának a gesztenyét. A német megállapodás olyan szempontból rossz hír az olasz kezdeményezésnek, hogy Róma Berlin támogatása nélkül egyedül nem tudja blokkolni a jobszabály megalkotását.
