Idén július óta, miután Oroszország egyoldalúan kilépett a gabonaszerződésből, az orosz rakéták és drónok 280 ezer tonna ukrán gabonát semmisítettek meg – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A brit újság szerint az elmúlt két hónapban Oroszország dróntámadásokat hajtott végre Ukrajna déli kikötői ellen. Ezek célja az volt, hogy megsemmisítsék Ukrajna gazdasági infrastruktúráját és az exportútvonalakat, amelyeket azért hoztak létre, hogy megtörjék Moszkva fekete-tengeri blokádját.
A világ napraforgóolaj-exportjának felét és a búza 10 százalékát termelő Ukrajna az elmúlt 12 hónapban mintegy 35 millió tonna gabonát exportált a Dunán keresztül. Ez az Európát átszelő vasúti teherszállítással együtt létfontosságú gazdasági támogatást nyújtott az országnak az orosz megszállók agressziójával szembeni védekezésben.
Jevhen Oszipo, a Kernel cég ügyvezető igazgatója a brit lapnak azt jósolta, hogy a magas költségek aláássák az ukrán gabonatermelést, és ahhoz vezetnek, hogy 2024-ben az export a tavalyi szint felére, körülbelül 35 millió tonnára csökken. „Az ukrán gazdáknak egyre kevésbé van értelme a növénytermesztéssel foglalkozniuk, mert egyszerűen pénzt veszítenek” – tette hozzá.
Az ukrán gazdák és a szállítmányozók azonban megjegyzik, hogy a Duna kapacitása még tovább bővíthető. „A Duna előnye, hogy sok helyen lehet rakodni, és az infrastruktúra is megosztott. Ez azt is jelenti, hogy Ukrajna nem táncol úgy, ahogy Oroszország fütyül” – mutatott rá a brit lapnak nyilatkozva Andrij Vadaturszkij, a Nibulon gabonakonszern vezérigazgatója.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A megszállók csaknem 40 ezer tonna gabonában tettek kárt az Odessza megyei izmaili kikötő raktáraira és silóira mért csapásokkal – közölte Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes, újjáépítési, közösség-, terület- és infrastruktúrafejlesztési miniszter, akit a dengi.ua idéz.
Tájékoztatása szerint ezt a gabonát afrikai országoknak, Kínának és Izraelnek szánták.
„Az oroszok gabonaraktárakat és silókat támadtak meg, csaknem 40 ezer tonna gabonában tettek kárt, amire Afrika országaiban, Kínában, Izraelben számítottak” – mondta Kubrakov.
Közölte azt is, hogy az ukrán gabonát az elkövetkező években más ország nem tudja pótolni. Ez az oka szerinte annak, hogy az ellátási láncokban fellépő bármilyen zavar hiányt és áremelkedést okoz, ami a világon minden embert érint.
Korábban arról számoltak be, hogy drágul a búza, miután az Oroszországi Föderáció csapást mért Reni kikötőjére.
„Ez volt Oroszország csaknem legnagyobb próbálkozása arra, hogy fájdalmat okozzon Odesszának a teljes háború alatt. A légvédelmi erőknek, az égbolt minden védőjének köszönhetően ennek a csapásnak a következményei még mindig kisebbek, mint amilyenek lehettek volna… Minden egyes ilyen csapással újra és újra partnereinkhez fordulunk – Ukrajna légvédelmét meg kell erősíteni” – mondta az államfő.
Az elnök hangsúlyozta: a terroristák támadása azt bizonyítja, hogy nem csak Ukrajna és nem csak a mi országunk népe a célpont.
„Körülbelül egymillió tonna élelmiszert tároltak a ma megtámadott kikötőkben… Pont annyit, amennyit az afrikai és ázsiai országokba kellett volna szállítani… Az orosz terrort aznap éjjel leginkább megszenvedő kikötők termináljaiban 60 ezer tonna mezőgazdasági terméket tároltak, amelyet Kínába szállítottunk volna… Vagyis mindenkit érint az orosz terror. A világon mindenkinek érdekeltnek kell lennie abban, hogy Oroszországot felelősségre vonják a terror miatt” – tette hozzá.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
A teljes körű invázió következtében Ukrajnában a szélenergia-kapacitás 90%-a megsemmisült.
A hírt az LB közölte a REN21 és az ENSZ gazdasági bizottsága által végzett elemzésekre hivatkozva – írja a Bloomberg. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres agressziója miatt Ukrajnában a napenergia-termelő kapacitás 30%-a szintén megsemmisült.
A teljes körű háború kezdete előtt Ukrajna érte el a legnagyobb növekedést a nap- és szélenergia terén az ENSZ-tanulmányban szereplő 17 közép-ázsiai és délkelet-európai ország közül.
A világ gazdag és virágzó országai fokozatosan kezdenek rájönni arra, hogy a nem eladott termék – nem szemét. Franciaországban például pár hét múlva teljes tilalom lép életbe az áruházakban megmaradt ruházati cikkek, lábbelik, bútorok, könyvek, elektronikai cikkek, valamint más, nem élelmiszeripari termékek tekintetében.
Franciaországban 2022-től tilos megsemmisíteni a megmaradt árut, amelyekre a „gyártó kiterjesztett felelőssége” (REP) vonatkozik: szövetből készült termékek, lábbeli, elektromos készülékek, élelmiszerek elkészítéséhez és tárolására szolgáló edények, bútorok és egyéb háztartási cikkek, elemek, tintapatronok, higiéniai cikkek, könyvek stb. 2024-ben lép életbe a többi, eladatlan áru megsemmisítésére vonatkozó tilalom.
A törvénynek mindenekelőtt az a célja, hogy ösztönözze a termékek különböző jótékonysági egyesületeknek és szervezeteknek való átadását, valamint újrahasznosítását. Valójában ez azt jelenti, hogy a megmaradt termékeket nem lehet elégetni vagy a szeméttelepre szállítani. Ha azonban az ellenőrök szabálysértést találnak, 15 ezer eurós pénzbírsággal sújtják a szabálysértőket. Így Franciaország lett a világon az első olyan ország, amely ilyen tilalmat vezetett be, emelte ki a francia kormány.
Hasonló 5 éve hatályban lévő törvény megtiltja a francia üzleteknek, hogy szándékosan tegyék ehetetlenné a nem értékesített, de még fogyasztásra alkalmas élelmiszereket. Korábban klór alkalmazásával változtatták a potenciálisan még fogyasztható élelmiszereket hulladékká. Ez heves kritikát váltott ki a társadalomból. 2016 óta a törvény értelmében a nagy francia üzletközpontok kötelesek jótékony célra felajánlani a még fogyasztásra alkalmas, nem értékesített élelmiszereket. A törvénynek köszönhetően észrevehetően megnőtt annak az élelmiszernek a mennyisége, amely automatikusan átadásra került a rászorulóknak.
A Francia Környezetvédelmi Ügynökség (Ademe) átfogó tanulmánya adatai szerint a nem értékesített termékek aránya a teljes forgalom 3%-a, ami közel 4 milliárd euró. Mi a sorsa ezeknek a termékeknek? A nagyobbik részüket – több mint 40% – akciók által próbálják értékesíteni, 27%-a feldolgozásra és több mint 20% – jótékony célokra. A termékek további 3%-át megjavítják, és újra eladásra bocsátják. 7%-át azonban elégetik, vagy a hulladéklerakókba viszik. És ez évente körülbelül 300 millió euró. Franciaország kormánya ezt társadalmi és ökológiai aberrációnak nevezik.
Miért van olyan sok többlet áru? Az Ügynökség szerint fő okai: az elavult marketing (34%), a túlkínálat (28%) és a termék kisebb hiányosságai. A szakértők szerint a web-áruházak eladásainak csaknem harmada indokolatlan vásárlás, amit a vásárlók sokszor megbánnak.
A nem értékesített termékek legnagyobb része – ruhanemű és lábbeli. Ez a kollekciók szezonális változásával magyarázható. Számos ruházatot gyártó vállalat már megkezdte a termékei felújítását. Franciaországban még 2020 februárjában (a járvány kezdetén) hozták nyilvánosságra a felesleges fogyasztás és a zártkörű gazdaság elleni küzdelemről szóló törvényt. Ez egy intézkedéscsomag, amelynek célja a termelési és fogyasztási modellek módosításának felgyorsítása a hulladék csökkentése, a természeti erőforrások megőrzése, a biológiai sokféleség és az éghajlat védelmének érdekében.
Ez a törvény nemcsak a termékek megsemmisítésére, hanem az élelmiszer kidobásának megakadályozására vonatkozó intézkedéseket ír elő. Például 2025-ig a francia szupermarketeknek és éttermeknek 50%-kal kell csökkenteniük a hulladék mennyiségét 2015 májusához képest. A termelési és fogyasztási ágazatban működő vállalatoknak szintén 50%-ra a 2015-ös adatokhoz viszonyítva, a határidő – 2030.
A francia törvény konkrét célt határoz meg – 2025-ig újrahasznosítani a műanyag 100%-át, 2040-ig teljesen betiltani a műanyag csomagolás piacra kerülését. 2016 óta Franciaországban tilos egyszeri használatos polietilén tasakok értékesítése a pénztáraknál, 2017 óta pedig a szupermarketek gyümölcs és zöldség részlegein. Tilos az egyszeri használatos edények, szívószálak, és már műanyag termékek értékesítése. Franciaországban 2022-től számos gyümölcsöt és zöldséget tilos műanyag tartályban értékesíteni. Ráadásul Franciaországban jogalkotói szinten indítottak küzdelmet a termékek indokolatlanul rövid felhasználási ideje ellen, ami újabb vásárlásra kényszeríti az embereket. 2024-től bizonyos termékeken (pl. elektromos termékeken) a gyártó köteles feltüntetni a „hosszú élettartam indexet”.
