Az ukrán gazdaság a mély energiaválság és a csökkent termelés közepette a teljes körű háború ötödik évébe lép, ugyanakkor az ipari potenciál megőrzése kritikus fontosságú nemcsak a költségvetés teljesítése érdekében a háború alatt, hanem a menekültek visszatérése és a katonák foglalkoztatása szempontjából is a háború befejezése után – számolt be csütörtökön az rbc.ua hrportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség azt írta, hogy az energiainfrastruktúra elleni tömeges támadások arra kényszerítették a vállalatokat, hogy csökkentsék a termelési volument, és vészhelyzeti áramkimaradások mellett működjenek. Különböző iparágak vállalatvezetői, a kohászattól az építőanyag- és élelmiszeripari termékek gyártóiig, növekvő költségekről és működési zavarokról számolnak be.
A Kovalska csoport vezérigazgatója, Szerhij Pilipenko kijelentette, hogy a stabil energiaellátás hiánya akár 50 %-kal is csökkenti a termelési volument. A közgazdászok szerint január-februárban az áramhiány meghaladta a kereslet 30 %-át, ami közvetlenül befolyásolja az üzleti tevékenységet.
Hasonló a helyzet a kohászatban is: Olekszandr Mironenko, a Metinveszt, egy mintegy 7 milliárd dolláros éves forgalmú bányászati és kohászati csoport operatív igazgatója hangsúlyozta, hogy az elhúzódó áramkimaradások lehetetlenné teszik a termelés újraindítását minden újabb csapás után. Az idei növekedési tervek ellenére a vállalat az első két hónapban nem tudta elérni ezeket a mutatókat, mivel a csapások nemcsak a termelőkapacitást, hanem a közlekedési infrastruktúrát is érintik, ami Ukrajna összes gyártójánál tükröződik.
„Ukrajna gazdasága csaknem egyharmadával zsugorodott a háború első évében, és továbbra is jelentősen kisebb, mint az invázió előtt volt. Körülbelül 6 millió ukrán hagyta el az országot, és több mint 3 millióan váltak belső menekültté” – mutatott rá a Reuters.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az ipar nemcsak a védelmi kiadások és a fegyvergyártás finanszírozásának, hanem békeidőben a munkahelyteremtésnek is az alapja. A gazdasági lehetőségek lesznek a meghatározó tényezők az állampolgárok visszatérésében külföldről és a katonák leszerelés utáni integrációjában.
Az energiaválság miatt a Nemzeti Bank már 1,8 %-ra csökkentette az idei gazdasági növekedési előrejelzését, a független elemzők pedig még szerényebben – 0,8-1 %-ra – becsülik. A kormányzati becslések szerint csak januárban mintegy 12 milliárd hrivnyával kevesebb bevételhez jutott a költségvetés az energiaellátási problémák miatt.
Ennek fényében az ipar támogatásának és az energetikai infrastruktúra helyreállításának kérdése stratégiai fontosságúvá válik. A termelési potenciál megőrzése a harcok befejezése és az ország társadalmi-gazdasági helyzetének stabilizálódása utáni gyorsított gazdasági fellendülés előfeltételének tekinthető – összegezte a brit hírügynökség.
Az orosz agresszió által Ukrajnának okozott károk Nemzetközi nyilvántartása új kártérítési kategóriát nyitott magánszemélyek számára. Ezek azok az állampolgárok, akik 2022. február 24. után kényszerültek Ukrajna elhagyására, vagy a harcok következményei miatt még mindig nem tudnak hazatérni. Erről a Külügyminisztérium számolt be.
„Ennek a kategóriának a megnyitása azt jelenti, hogy mindazok, akik 2022. február 24-től kezdődően kénytelenek voltak elhagyni otthonukat vagy lakóhelyüket és Ukrajna területén kívülre költöztek, vagy nem volt vagy nincs lehetőségük visszatérni Ukrajnába az Oroszországi Föderáció agressziója következtében, vagy annak negatív következményeinek elkerülése érdekében, mostantól kártérítést kérhetnek” – áll a jelentésben.
A kérelmeket online is be lehet nyújtani a Gyija portálon keresztül, a külföldi ukrán diplomáciai képviseletek pedig segítenek a potenciális kérelmezők tájékoztatásában és hivatalos pontosításokat adnak.
A minisztérium hozzátette, hogy ha egy személy külföldön való tartózkodása alatt egy másik országban kapott védelmet vagy menedékjogot, ezt a kérelem benyújtásakor jelezni kell.
Minden benyújtott, a követelményeknek megfelelő kérelmet a jövőbeni kártérítési bizottság elbírálására benyújtanak, amely meghatározza a kártérítés összegét.
Ukrajnában az ősz kezdetével számos kormányrendelet és szabályozói döntés lépett hatályba. Változnak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek állami jelzáloghiteleinek szabályai, megemelkedik a diákoknak járó elnöki ösztöndíj összege, új vasútjáratok jelennek meg, és a kis létszámú diákokkal rendelkező iskolák állami finanszírozás nélkül maradhatnak. A villamosenergia-elosztási tarifákat is felülvizsgálják, és a kistérségek lehetőséget kapnak arra, hogy az Állami Regionális Fejlesztési Alapnál pályázzanak az újjáépítésre.
eOszelja jelzáloghitel a belföldi menekültek és a frontvonal közeli régiók számára
A kibővített eOszelja program 2025. szeptember 10-én lép hatályba, amely a belföldi menekülteket és a frontvonal közelében élőket célozza meg. A Jevropejszka Pravda cikke szerint az állam az első jelzáloghitel-törlesztőrészlet 70%-át, de a lakhatási költségek legfeljebb 30%-át téríti meg. Ezenkívül az első évben a havi hiteltörlesztőrészletek 70%-ára is kompenzációt kaphat. Ezenkívül a járulékos költségek – illetékek, díjak (az állami vámilleték kivételével), biztosítási díjak – megtérítését is biztosítják. Az állam akár 40 ezer hrivnyát is hajlandó erre fordítani.
Magasabb elnöki ösztöndíjak
Szeptembertől megnő az oktatásban és tudományban kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok és tanulók elnöki ösztöndíjainak összege. A kormány augusztusban hozott erről döntést, és az új tanévtől kezdve az összegek vannak érvényben:
koledzsek és technikumok diákjainak – 7600 hrivnya (korábban 3320 hrivnya);
egyetemi hallgatóknak – 10 000 hrivnya (korábban 4400 hrivnya);
mesterképzésben részt vevő hallgatóknak – 23 700 hrivnya.
Nőtt azoknak a diákoknak járó elnöki ösztöndíjak száma is, akik több mint 185 pontot értek el a nemzeti teszten. Évente 10 000 hrivnyát kapnak, és mostantól 400 ilyen ösztöndíj lesz. Julija Szviridenko miniszterelnök szerint a kormány jövőre azt tervezi, hogy az emelést kiterjeszti az összes tanulmányi ösztöndíjra.
Új vonatjáratok
Az Ukrzaliznicja számos pótvonatot indít szeptemberben. Többek között két új útvonal jelenik meg:
260/259-es számú járat Csap–Kremencsuk (Csapról – kedden, pénteken és szombaton; Kremencsukból – szerdán, szombaton és vasárnap). Menetidő – körülbelül 24 óra.
258/257-es számú járat Kőrösmező–Kropivnickij (ugyanaz a menetrend, délutáni indulással és másnapi érkezéssel).
Ezenkívül szeptember 1-jétől a 284/283-as számú Ungvár–Kijev vonat minden második nap közlekedik, ami kényelmes átszállást biztosít a Harkivba és Dnyipróba tartó intercity járatokra.
A 159/160-as számú Kijev–Truszkavec és a 218/217-es számú Csap–Lemberg járatok továbbra is közlekednek.
Kis létszámú iskolák
Szeptember 1-jétől a kormány megszünteti a 45-nél kevesebb gyermeket oktató iskolák finanszírozását (kivéve az elemi iskolákat). Az Oktatási és Tudományos Minisztérium a hromadske megkeresésére válaszolva arról beszámolt, az ok – a túl magas az egy növendékre eső oktatás költség.
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium szerint az állam átlagosan 30,4 ezer hrivnyát költ évente gyermekenként a vidéki iskolákban, és 24,4 ezret a városi iskolákban. Mostantól a helyi önkormányzatok maguk döntenek arról, hogy bezárják-e ezeket az iskolákat, vagy saját költségvetésükből tartják fenn azokat.
Az újjáépítés finanszírozása az Állami Regionális Fejlesztési Alapból
Szeptember 1-jétől a kistérségek pályázhatnak újjáépítési projektek finanszírozására az Állami Regionális Fejlesztési Alapból. Az Állami Regionális Fejlesztési Alap egy speciális eszköz, amelyből az állam újjáépítési és infrastrukturális kezdeményezéseket finanszíroz.
Feltételek: egy projekt költsége nem haladhatja meg az 50 millió hrivnyát, és 2025 végéig be kell fejezni.
A villamosenergia-elosztás új tarifái
Szeptember 1-jétől a Nemzeti Energiaügyi és Közműszolgáltatási Szabályozási Bizottság számos elosztórendszer-üzemeltető villamosenergia-elosztási tarifáit emeli. Az ExPro szakportál szerint az első feszültségosztályú fogyasztók esetében az emelés átlagosan 14%, a második esetében pedig 23% lesz.
A tarifák a legnagyobb mértékben a „Rivneoblenerho”, a „Kirovohradoblenerho” és a „Hmelnickijblenerho”, a legkevésbé a „Csernyihivoblenerho”, a „Cserkaszioblenerho” és a „Lvivoblenerho” vállalatoknál emelkednek.
A fő ok – az Ukrenerho felé fennálló adósságok visszafizetésének és a fűtési szezonra való felkészülés szükségessége. Ugyanakkor a lakosság számára az áram tarifái változatlanok maradnak. A szeptember egyszerre több fontos változást is hoz: a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára elérhetőbb jelzáloghitelektől és az ösztöndíjak növelésétől kezdve az új vonatokig és a tarifák kiigazításáig. A helyi kistérségek számára ez egyben a helyreállítási projektek kiválasztásának kezdete is, amelyeknek az ország újjáépítésének egyik kulcsfontosságú eszközévé kell válniuk.
Az ukrán menekültek 35 milliárd dollárnyi vagyont vittek magukkal 2022-ben, az orosz invázió első évében, emiatt pedig összeomlott az ukrán gazdaság – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban.
„Ez az ő pénzük, minden joguk megvan hozzá. De külföldre vitték a számláikat. Igen, összeomlott a gazdaságunk. És az egyik ok az volt, hogy hatalmas összegeket vittek ki Ukrajnából” – mondta az ukrán elnök, aki szerint a menekültek összesen 35 milliárd dollárnyi vagyont vittek külföldre.
Arra is kitért, hogy Ukrajna nagyon hálás a nemzetközi segítségért, amit kapott, de sok esetben a gyakorlatban töredékét kapták csak meg annak az összegnek, melyet Kijev nemzetközi partnerei beígértek.
Azt mondta: sokszor volt olyan, hogy egy adott ország bejelentett néhány milliárd dollárnyi adományt, de ennek egy részét saját hadiipari cégeinek és a területükön élő ukrán menekülteknek adta oda. Kijevbe végül nagyon kevés jutott csak el a beígért segélyekből.
Rohamosan nőnek a menekültek és migránsok segélyeinek összege, Németországban a pénzügyi segélyek csaknem minden harmadik euróját nem németek kapják – számolt be a Bild a munkaügyi minisztérium adataira hivatkozvaa baloldali Sara Wegnknecht Blokk kérésére.
Ha 2021-ben 5,9 milliárd euró volt a menekülteknek és migránsoknak nyújtott segélyek összege, akkor tavaly elérte a 12,2 milliárdot, a Bürgergelden (munkanélküliek szociális segélye – szerk.) összesen 42,6 milliárd euró volt. Az előrejelzések szerint 2024-ben várhatóan eléri a 13,7 milliárdot, így az összkiadás közel 30 százalékát fogja elérni.
A német állampolgársággal nem rendelkezők támogatása 2023-ban: az orosz háború elől menedéket kereső ukránok (5,8 milliárd euró), a második helyen a szíriaiak (3,5 milliárd euró), a harmadik helyen az afgánok (1,3 milliárd euró).
Németország a menekültekre és migránsokra fordított kiadásainak aránya 2021-től gyorsan növekszik – 2024 január-júliusában 16,6%-ról 29,2 %-ra nőtt.
Ezek a számok nemcsak a megszokott kifizetéseket tartalmazzák, hanem a további szükségletek kifizetését is: lakásbérleti díj, társadalombiztosítási hozzájárulás és egyebek. A kiadvány megjegyzi, hogy az ilyen kifizetéseket elsősorban Oroszország ukrajnai háborúja okozza, amelynek következtében több mint 1,3 millió menekült, gyakran kisgyermekes nő került Németországba.
A kiadvány megjegyezte, hogy a többi menekülttől eltérően az ukrajnai menedékkérők teljes Bürgergeldent kapnak Németországtól, és joguk van arra is, hogy egyszerűsített eljárás keretében munkát vállaljanak, miután levizsgáztak német nyelvből.
A Sara Wegenknecht Blokk vezetője számára a menekültekre fordított hatalmas kiadások a kormány „migrációs politikája kudarcának” bizonyítékai.
„Bárki, aki a polgárok pénzéből egyre több pénzt fordít a menekültekre, aláássa az hozzájuk való viszonyt, és árt azoknak, akiknek valóban szükségük van rá” – jelentette ki Wagenknecht.
Megyénkben a 2022. év folyamán 203 vállalkozó kapott támogatást a menekültek alkalmazásáért.
Az információk szerint a cégek összesen 504 menekültet foglalkoztatnak. Legtöbben (42%) a feldolgozóipar területén tevékenykednek, 12%-uk nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknál, 9,5%-uk pedig az egészségügyben dolgozik.
Fontos megjegyezni, hogy a napokban a menekültek alkalmazása után járó támogatást 6700 hrivnyára emelték. Bővebben a programról itt olvashatnak.
A német gazdaság egyik fő problémája továbbra is a szakképzett munkaerő hiánya, szakértők szerint évente 400 ezer bevándorló szakmunkásra van szüksége az országnak. Ráadásul az elöregedő társadalmi struktúra miatt egyre több fiatal munkavállaló kell a nyugdíjasok eltartásához.
Németországban az ott élők hatoda született másik országban. Közülük megközelítőleg 800 ezer olyan aktív korú szíriai és afgán migráns él Németországban, akik legalább öt éve tartózkodnak az államban, mégis csak harmaduknak van állása a hivatalos adatok szerint.
A bevándorlók közt 12 százalékos a munkanélküliség, míg a német nemzetiségűek közt nem éri el az 5 százalékot, ráadásul a németek kétharmada rendelkezik adófizető állással. Habár a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékos, mégis sokan vannak állás nélkül: alapvetően a menekültek. Az országba újonnan érkezők közül csupán minden tizediknek van állása.
A legnagyobb probléma a szakképzettség hiánya. A fejlett gazdaság szakképzett munkavállalókat igényel. A migránsok nagy része nem ilyen.
A statisztikai hivatal adatai szerint míg a szíriai menekültek harmadának van középiskolája vagy szakmunkásiskolája, addig a lengyel bevándorlóknál ez 71 százalék.
A pandémia miatti lezárások után a népességmozgás újból felerősödött. Ukrajnai menekültek, közel-keleti, afrikai és afganisztáni migránsok is egyre nagyobb számban indulnak útra. 2022 első felében egymilliónál is többen költöztek német földre, jóval többen, mint 2015-ben. Az állástaláláshoz ezeknek az embereknek először el kell sajátítaniuk a német nyelvet és kultúrát.
Márpedig munkaerőre nagy szükség van: a német cégek fele már így is kénytelen leépíteni tevékenységén, vagy azok egy részét áttelepíteni olyan helyekre, ahol találnak megfelelő munkaerőt.
A német gazdaság problémája az is – az OECD szerint –, hogy az Európai Unióból érkezők beáramlása lelassult a Covid megjelenésével.
Azért, hogy magasabb végzettségű fiatalok érkezzenek, Németország jövőre új, pontalapú bevándorlási rendszert vezet be. A téma szakértői azonban arra számítanak, hogy továbbra is nagy számban érkeznek majd olyan képzetlen menedékkérők, akiket nem tudnak alkalmazni. Ezek a menekültek a jóléti rendszert terhelik majd, és elképzelhető, hogy idővel egy részük bűnözésre adhatja a fejét.
Ugyanakkor a munkáltatók hozzáállása sem könnyíti meg az állásszerzést: hosszú gyakornoki időt várnak el, valamint a külföldi diplomákat ritkán ismerik el – hívta fel a figyelmet a The Wall Street Journal.
