Ukrajnában az ősz kezdetével számos kormányrendelet és szabályozói döntés lépett hatályba. Változnak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek állami jelzáloghiteleinek szabályai, megemelkedik a diákoknak járó elnöki ösztöndíj összege, új vasútjáratok jelennek meg, és a kis létszámú diákokkal rendelkező iskolák állami finanszírozás nélkül maradhatnak. A villamosenergia-elosztási tarifákat is felülvizsgálják, és a kistérségek lehetőséget kapnak arra, hogy az Állami Regionális Fejlesztési Alapnál pályázzanak az újjáépítésre.
eOszelja jelzáloghitel a belföldi menekültek és a frontvonal közeli régiók számára
A kibővített eOszelja program 2025. szeptember 10-én lép hatályba, amely a belföldi menekülteket és a frontvonal közelében élőket célozza meg. A Jevropejszka Pravda cikke szerint az állam az első jelzáloghitel-törlesztőrészlet 70%-át, de a lakhatási költségek legfeljebb 30%-át téríti meg. Ezenkívül az első évben a havi hiteltörlesztőrészletek 70%-ára is kompenzációt kaphat. Ezenkívül a járulékos költségek – illetékek, díjak (az állami vámilleték kivételével), biztosítási díjak – megtérítését is biztosítják. Az állam akár 40 ezer hrivnyát is hajlandó erre fordítani.
Magasabb elnöki ösztöndíjak
Szeptembertől megnő az oktatásban és tudományban kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok és tanulók elnöki ösztöndíjainak összege. A kormány augusztusban hozott erről döntést, és az új tanévtől kezdve az összegek vannak érvényben:
koledzsek és technikumok diákjainak – 7600 hrivnya (korábban 3320 hrivnya);
egyetemi hallgatóknak – 10 000 hrivnya (korábban 4400 hrivnya);
mesterképzésben részt vevő hallgatóknak – 23 700 hrivnya.
Nőtt azoknak a diákoknak járó elnöki ösztöndíjak száma is, akik több mint 185 pontot értek el a nemzeti teszten. Évente 10 000 hrivnyát kapnak, és mostantól 400 ilyen ösztöndíj lesz. Julija Szviridenko miniszterelnök szerint a kormány jövőre azt tervezi, hogy az emelést kiterjeszti az összes tanulmányi ösztöndíjra.
Új vonatjáratok
Az Ukrzaliznicja számos pótvonatot indít szeptemberben. Többek között két új útvonal jelenik meg:
260/259-es számú járat Csap–Kremencsuk (Csapról – kedden, pénteken és szombaton; Kremencsukból – szerdán, szombaton és vasárnap). Menetidő – körülbelül 24 óra.
258/257-es számú járat Kőrösmező–Kropivnickij (ugyanaz a menetrend, délutáni indulással és másnapi érkezéssel).
Ezenkívül szeptember 1-jétől a 284/283-as számú Ungvár–Kijev vonat minden második nap közlekedik, ami kényelmes átszállást biztosít a Harkivba és Dnyipróba tartó intercity járatokra.
A 159/160-as számú Kijev–Truszkavec és a 218/217-es számú Csap–Lemberg járatok továbbra is közlekednek.
Kis létszámú iskolák
Szeptember 1-jétől a kormány megszünteti a 45-nél kevesebb gyermeket oktató iskolák finanszírozását (kivéve az elemi iskolákat). Az Oktatási és Tudományos Minisztérium a hromadske megkeresésére válaszolva arról beszámolt, az ok – a túl magas az egy növendékre eső oktatás költség.
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium szerint az állam átlagosan 30,4 ezer hrivnyát költ évente gyermekenként a vidéki iskolákban, és 24,4 ezret a városi iskolákban. Mostantól a helyi önkormányzatok maguk döntenek arról, hogy bezárják-e ezeket az iskolákat, vagy saját költségvetésükből tartják fenn azokat.
Az újjáépítés finanszírozása az Állami Regionális Fejlesztési Alapból
Szeptember 1-jétől a kistérségek pályázhatnak újjáépítési projektek finanszírozására az Állami Regionális Fejlesztési Alapból. Az Állami Regionális Fejlesztési Alap egy speciális eszköz, amelyből az állam újjáépítési és infrastrukturális kezdeményezéseket finanszíroz.
Feltételek: egy projekt költsége nem haladhatja meg az 50 millió hrivnyát, és 2025 végéig be kell fejezni.
A villamosenergia-elosztás új tarifái
Szeptember 1-jétől a Nemzeti Energiaügyi és Közműszolgáltatási Szabályozási Bizottság számos elosztórendszer-üzemeltető villamosenergia-elosztási tarifáit emeli. Az ExPro szakportál szerint az első feszültségosztályú fogyasztók esetében az emelés átlagosan 14%, a második esetében pedig 23% lesz.
A tarifák a legnagyobb mértékben a „Rivneoblenerho”, a „Kirovohradoblenerho” és a „Hmelnickijblenerho”, a legkevésbé a „Csernyihivoblenerho”, a „Cserkaszioblenerho” és a „Lvivoblenerho” vállalatoknál emelkednek.
A fő ok – az Ukrenerho felé fennálló adósságok visszafizetésének és a fűtési szezonra való felkészülés szükségessége. Ugyanakkor a lakosság számára az áram tarifái változatlanok maradnak. A szeptember egyszerre több fontos változást is hoz: a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára elérhetőbb jelzáloghitelektől és az ösztöndíjak növelésétől kezdve az új vonatokig és a tarifák kiigazításáig. A helyi kistérségek számára ez egyben a helyreállítási projektek kiválasztásának kezdete is, amelyeknek az ország újjáépítésének egyik kulcsfontosságú eszközévé kell válniuk.
Az ukrán menekültek 35 milliárd dollárnyi vagyont vittek magukkal 2022-ben, az orosz invázió első évében, emiatt pedig összeomlott az ukrán gazdaság – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban.
„Ez az ő pénzük, minden joguk megvan hozzá. De külföldre vitték a számláikat. Igen, összeomlott a gazdaságunk. És az egyik ok az volt, hogy hatalmas összegeket vittek ki Ukrajnából” – mondta az ukrán elnök, aki szerint a menekültek összesen 35 milliárd dollárnyi vagyont vittek külföldre.
Arra is kitért, hogy Ukrajna nagyon hálás a nemzetközi segítségért, amit kapott, de sok esetben a gyakorlatban töredékét kapták csak meg annak az összegnek, melyet Kijev nemzetközi partnerei beígértek.
Azt mondta: sokszor volt olyan, hogy egy adott ország bejelentett néhány milliárd dollárnyi adományt, de ennek egy részét saját hadiipari cégeinek és a területükön élő ukrán menekülteknek adta oda. Kijevbe végül nagyon kevés jutott csak el a beígért segélyekből.
Rohamosan nőnek a menekültek és migránsok segélyeinek összege, Németországban a pénzügyi segélyek csaknem minden harmadik euróját nem németek kapják – számolt be a Bild a munkaügyi minisztérium adataira hivatkozvaa baloldali Sara Wegnknecht Blokk kérésére.
Ha 2021-ben 5,9 milliárd euró volt a menekülteknek és migránsoknak nyújtott segélyek összege, akkor tavaly elérte a 12,2 milliárdot, a Bürgergelden (munkanélküliek szociális segélye – szerk.) összesen 42,6 milliárd euró volt. Az előrejelzések szerint 2024-ben várhatóan eléri a 13,7 milliárdot, így az összkiadás közel 30 százalékát fogja elérni.
A német állampolgársággal nem rendelkezők támogatása 2023-ban: az orosz háború elől menedéket kereső ukránok (5,8 milliárd euró), a második helyen a szíriaiak (3,5 milliárd euró), a harmadik helyen az afgánok (1,3 milliárd euró).
Németország a menekültekre és migránsokra fordított kiadásainak aránya 2021-től gyorsan növekszik – 2024 január-júliusában 16,6%-ról 29,2 %-ra nőtt.
Ezek a számok nemcsak a megszokott kifizetéseket tartalmazzák, hanem a további szükségletek kifizetését is: lakásbérleti díj, társadalombiztosítási hozzájárulás és egyebek. A kiadvány megjegyzi, hogy az ilyen kifizetéseket elsősorban Oroszország ukrajnai háborúja okozza, amelynek következtében több mint 1,3 millió menekült, gyakran kisgyermekes nő került Németországba.
A kiadvány megjegyezte, hogy a többi menekülttől eltérően az ukrajnai menedékkérők teljes Bürgergeldent kapnak Németországtól, és joguk van arra is, hogy egyszerűsített eljárás keretében munkát vállaljanak, miután levizsgáztak német nyelvből.
A Sara Wegenknecht Blokk vezetője számára a menekültekre fordított hatalmas kiadások a kormány „migrációs politikája kudarcának” bizonyítékai.
„Bárki, aki a polgárok pénzéből egyre több pénzt fordít a menekültekre, aláássa az hozzájuk való viszonyt, és árt azoknak, akiknek valóban szükségük van rá” – jelentette ki Wagenknecht.
Megyénkben a 2022. év folyamán 203 vállalkozó kapott támogatást a menekültek alkalmazásáért.
Az információk szerint a cégek összesen 504 menekültet foglalkoztatnak. Legtöbben (42%) a feldolgozóipar területén tevékenykednek, 12%-uk nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknál, 9,5%-uk pedig az egészségügyben dolgozik.
Fontos megjegyezni, hogy a napokban a menekültek alkalmazása után járó támogatást 6700 hrivnyára emelték. Bővebben a programról itt olvashatnak.
A német gazdaság egyik fő problémája továbbra is a szakképzett munkaerő hiánya, szakértők szerint évente 400 ezer bevándorló szakmunkásra van szüksége az országnak. Ráadásul az elöregedő társadalmi struktúra miatt egyre több fiatal munkavállaló kell a nyugdíjasok eltartásához.
Németországban az ott élők hatoda született másik országban. Közülük megközelítőleg 800 ezer olyan aktív korú szíriai és afgán migráns él Németországban, akik legalább öt éve tartózkodnak az államban, mégis csak harmaduknak van állása a hivatalos adatok szerint.
A bevándorlók közt 12 százalékos a munkanélküliség, míg a német nemzetiségűek közt nem éri el az 5 százalékot, ráadásul a németek kétharmada rendelkezik adófizető állással. Habár a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékos, mégis sokan vannak állás nélkül: alapvetően a menekültek. Az országba újonnan érkezők közül csupán minden tizediknek van állása.
A legnagyobb probléma a szakképzettség hiánya. A fejlett gazdaság szakképzett munkavállalókat igényel. A migránsok nagy része nem ilyen.
A statisztikai hivatal adatai szerint míg a szíriai menekültek harmadának van középiskolája vagy szakmunkásiskolája, addig a lengyel bevándorlóknál ez 71 százalék.
A pandémia miatti lezárások után a népességmozgás újból felerősödött. Ukrajnai menekültek, közel-keleti, afrikai és afganisztáni migránsok is egyre nagyobb számban indulnak útra. 2022 első felében egymilliónál is többen költöztek német földre, jóval többen, mint 2015-ben. Az állástaláláshoz ezeknek az embereknek először el kell sajátítaniuk a német nyelvet és kultúrát.
Márpedig munkaerőre nagy szükség van: a német cégek fele már így is kénytelen leépíteni tevékenységén, vagy azok egy részét áttelepíteni olyan helyekre, ahol találnak megfelelő munkaerőt.
A német gazdaság problémája az is – az OECD szerint –, hogy az Európai Unióból érkezők beáramlása lelassult a Covid megjelenésével.
Azért, hogy magasabb végzettségű fiatalok érkezzenek, Németország jövőre új, pontalapú bevándorlási rendszert vezet be. A téma szakértői azonban arra számítanak, hogy továbbra is nagy számban érkeznek majd olyan képzetlen menedékkérők, akiket nem tudnak alkalmazni. Ezek a menekültek a jóléti rendszert terhelik majd, és elképzelhető, hogy idővel egy részük bűnözésre adhatja a fejét.
Ugyanakkor a munkáltatók hozzáállása sem könnyíti meg az állásszerzést: hosszú gyakornoki időt várnak el, valamint a külföldi diplomákat ritkán ismerik el – hívta fel a figyelmet a The Wall Street Journal.
Ukrajna kormánya 200 millió euró összegű támogatást kap a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatási támogatásának költségeinek fedezésére.
A hírt a Pénzügyminisztérium közölte a Facebookon.
„Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter munkatalálkozót tartott Anka Feldhusennel, a Németországi Szövetségi Köztársaság ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetével. A megbeszélésen számos megállapodást írtak alá, amelyek értelmében Ukrajna kormánya 200 millió euró összegű támogatást kap az országon belül elhagyni kényszerültek megélhetési segélyeinek kifizetésére” – áll az üzenetben.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A hírt Vaszil Demjancsuk, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője közölte.
Elmondta, hogy a házak építése a Csehországi Karitász jótékonysági szervezettel való együttműködés eredménye, amely ezt és más hasonló projekteket finanszíroz a régióban.
10 mobilházat Szolyván, 11-et Munkácson, 12-t pedig a Szerednyei kistérség területén helyeznek el. A lakhelyeket a téli időszaknak megfelelően alakítják ki, fűtéssel, energiatakarékos felszerelésekkel.
