Ötéves mélyponton a sanghaji tőzsde, amely soha ilyen távol nem került New Yorktól, a különbség immár 38 ezer milliárd dollár. A 377 milliárd dolláros mentőcsomag ezt a mélyrepülést akarja megakadályozni.
Dollárt adnak el az állami óriásbankok – jelentette a Reuters tudósítója Sanghajból, ahol a tőzsde régóta gyengélkedik. 2,7%-os eséssel a sanghaji tőzsde indexrekordot produkált, ekkora mínusz már régóta nem volt Kínában. Egészen pontosan 2022 áprilisában, de azt motiválta Putyin Ukrajna elleni agressziója, amelyet a Nyugat elítélt, Kína viszont nem. Akkor a külföldi befektetők bizalma megingott Kínában, de azóta óvatosan visszatért. A kínai gazdaság növekedésének csökkenése viszont arra késztette a befektetőket, hogy több mint 1,6 milliárd dollár értékben adjanak el kínai értékpapírokat.
„A piacokon negatív a megítélése a kínai értékpapíroknak, ezért érthető, hogy az állami bankok a jüan védelmére keltek” – hangsúlyozza a Natixis ázsiai részlegének vezető elemzője. Gary Ng rámutatott arra, hogy az offshore jüan határidős indexe két hónapos csúcsra érkezett a bankok intervencióját követően.
Jelenleg egy dollár 7,2 jüant ér, és ezt az árszintet védelmezik az állami bankok Kínában. A világ második legnagyobb gazdaságában az állami óriásbankok gyakran átveszik a jegybank szerepét, de természetesen önállóan is dönthetnek. Ilyen összehangolt akciót azonban valószínűleg a legfelső helyen engedélyeztek Pekingben.
Münchausen báró a saját hajánál fogva akarta magát kirántani a bajból
Li Csiang miniszterelnök Davosban a világgazdasági fórumon jelentette be, hogy Kína gazdasági növekedése tavaly 5,2%-os volt. A bejelentés a külföldi befektetők megnyugtatását célozta, de nyilvánvalóan nem ért célt. Ezért aztán Li Csiang miniszterelnök „új, erőteljes lépéseket” helyezett kilátásba a befektetői bizalom helyreállítására – írja a The Business Times. Amely megjegyzi, hogy 2000 milliárd jüanról van szó, amely kínai mércével mérve is tekintélyes összeg. Li Csiang csomagja 377 milliárd dollárt ér. Honnan szedik össze ezt a hatalmas összeget a kínai bankok? Jórészt az offshore számlákról. A nagy kérdés azonban az: elég lesz-e mindez a mélyrepülés megállítására?
Pekingben jelezték, hogy menetközben is változhat a program, amelynek célja a tőzsdei árfolyamok stabilizálása. Szakértők utalnak arra, hogy ilyen jelentős mentőcsomag a tőzsdei mélyrepülés megállítására utoljára 2015-ben volt Kínában, és az eredmény enyhén szólva siralmasnak bizonyult. Utólag maga Peking is beismerte, hogy a bizalomerősítő intézkedések épp az ellenkező hatást váltották ki a piacon. Ráadásul akkor még jó volt a viszony az Egyesült Államokkal, amely 2021-ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte meg Kínát.
Pekingben hétfőn ülésezett az államtanács Li Csiang kormányfő elnökletével. Az államtanács afféle kormányelnökség Kínában – a gazdaságban a legfontosabb döntéshozó testületnek számít. A központilag irányított kínai sajtó nemigen tájékoztat az óriási mentőcsomagról. A Hszinhua hírügynökség az államtanács üléséről sok témáról beszámol, de az óriási mentőcsomagot egyáltalán nem említi, csupán annyit közölt, hogy „az államtanács meghallgatott egy jelentést a tőkepiaci műveletekről”.
Minden eddiginél nagyobb értékű, 40 milliárd eurós segélycsomagot jelenthet ma be a német kormány, hogy háztartások millióinak segítsen megbirkózni a megugró áramárakkal.
A német szövetségi kormány 40 milliárd euró értékű segélycsomag elfogadására készül, hogy háztartások millióinak segítsen megbirkózni a megugró áramárakkal – írja a Bloomberg egy, az ügyet jól ismerő és neve elhallgatását kérő forrásra hivatkozva.
A kormányzat szóvivőjét nem tudta elérni az amerikai ügynökség, viszont a kabinet korábban azt közölte, hogy a mai nap folyamán közöl részleteket a csomagról.
A mindössze 10 hónapja hivatalban lévő Olaf Scholznak hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie, mivel az öreg kontinensek az orosz-ukrán háború kirobbanása, majd az arra adott uniós szankciók miatt az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságával kell szembenéznie. A kancellár pártja sokat vesztett népszerűségéből a megugró infláció miatt.
A Bloomberg szerint a csomag egyik valószínű eleme 10 milliárd euró értékű adókiigazítást irányoz elő. Az intézkedés annak a hatásnak az enyhítésére tesz kísérletet, amelyek során az emberek azért kerülnek magasabb adókategóriákba, mert fizetésemelést kapnak a gyorsan emelkedő infláció ellensúlyozására.
Az Európai Unió halogatja annak az ígéretének a teljesítését, hogy 9 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagot nyújt Ukrajnának, mivel az unió komoly gazdasági problémákkal néz szembe – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint mintegy két hónappal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 9 milliárd eurós sürgősségi hitel nyújtását javasolta Ukrajnának. Az uniónak eddig csak egy kezdeti részletről sikerült megállapodnia, amely ennek az összegnek a kilenced részét fedezi.
Az EU új kihívásokkal nézhet szembe a nyáron, mivel az orosz gázellátás teljes leállása és a monetáris szigorítás kockázata a régió a második recesszióba süllyedhet két éven belül. Májusban az Európai Bizottság is ígéretet tett arra, hogy finanszírozza Ukrajna újjáépítésének nagy részét, ami az ukrán kormány becslése szerint 750 milliárd dollárra tehető. „Ez még nehezebb kérdésnek bizonyulhat az EU számára, mivel nincs megállapodás a források előteremtéséről” – olvasható a cikkben.
A megbeszéléseket ismerő források szerint az Európai Bizottság javaslata megrémített néhány tagállamot, akik félnek az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges hatalmas erőfeszítésektől és az esetleges ukrán korrupciós problémáktól. A háború gazdasági következményei nehezednek az EU kormányaira, mivel kezdenek aggódni amiatt, hogy az elkövetkező hónapokban gyengül a Kijev iránti támogatottság, különösen akkor, ha nő az energia hiánya és drágul.
Amikor az EU pénzügyminiszterei az Ukrajnának nyújtott segélyekről tárgyaltak, a 27 tagállam körülbelül egyharmada arra figyelmeztetett, hogy új intézkedésekre lesz szükség a jelenlegi válság által sújtott, unión belüli legsebezhetőbb csoportok támogatására. A miniszterek csak egy nagyobb makroszintű pénzügyi támogatási csomag első részleteként egymilliárd eurós hitelről tudtak megállapodni Ukrajnának. Az uniós vezetők által májusban elvileg jóváhagyott pénzügyi csomag zömét hetekig akadályozták az Európai Bizottság és Németország közötti nézeteltérések a finanszírozás szerkezetével kapcsolatban.
Valószínűleg nem oldódik meg a patthelyzet, mielőtt Brüsszel nyári szünetre megy – mondták el a megbeszélések tartalmát ismerő emberek. Mind a 27 tagállamnak áldását kell adnia a segélycsomag feltételeire.
Joe Biden amerikai elnök 1993 óta az első nagy szövetségi adóemelésre készül az Egyesült Államokban, erre a múlt héten elfogadott 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot követő hosszú távú gazdasági program finanszírozása miatt lenne szükség – írja a Bloomberg hírügynökség cikke alapján az Origo.
Mint írják, a jelenlegi mentőcsomagnál várhatóan még nagyobb mértékű intézkedéseket a Biden-kabinet már nem csak hitelből, azaz az államadósság növelésével finanszírozná. A Bloomberg forrásai szerint az elnöki tanácsadók olyan megoldáson dolgoznak, amely magában foglalhatja a társasági adónak és a magas keresetűek egyéni adókulcsának emelését is.
A cikk szerint az adóemelés nemcsak az olyan – a Biden-kabinet számára kulcsfontosságú – kezdeményezések finanszírozására kínálna lehetőséget, mint az infrastruktúra fejlesztése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, vagy a szegényebb körülmények között élő amerikaiak megsegítése, hanem arra is, hogy változtassanak az adórendszer egyenlőtlenségein.
Mint írják, az adóemelési terv komoly tesztet jelent majd abból a szempontból, hogy az elnök képes-e meggyőzni a republikánusokat, illetve azt is megmutatja majd, hogy mennyire egységesek a demokraták.
A tervezetet ismerő, nevük elhallgatását kérő források szerint az adóemelések keretében a Biden-kabinet valószínűleg hatályon kívül helyezi majd Donald Trump korábbi elnök 2017. évi adótörvényének azon részeit, amelyek a vállalatoknak és a magas keresetű embereknek kedveznek. Ezen kívül – mint mondták – egyéb változtatásokat is végre kell hajtani az adótörvény progresszívebbé tétele érdekében.
A részletekről szólva a Bloomberg forrásai arról számoltak be, hogy a javaslatok között szerepel például a társasági adó 21-ről 28 százalékra emelése, bizonyos vállalkozások adókedvezményeinek csökkentése, illetve az évente több mint 400 000 dollárt kereső magánszemélyek jövedelemadó-kulcsának emelése.
A Biden-kabinet által tervezett adóemelésről készült egyik független elemzés úgy becsülte, hogy az intézkedések egy évtized alatt 2100 milliárd dolláros bevételhez juttathatják az országot, a demokraták azonban a cikk szerint már elégedettek lennének egy 500 milliárd dollárt eredményező csomaggal is.
Az átfogó adóemelési programot még hivatalosan nem jelentették be.
A cikk szerint – amennyiben elfogadják – az új adóintézkedések valószínűleg 2022-ben lépnek hatályba, bár egyes törvényhozók és a közigazgatáson kívüli Biden-támogatók is amellett érveltek, hogy addig ne vezessék be, amíg a koronavírus-járvány okozta munkanélküliség magas szinten van.
(origo.hu)
[type] => post [excerpt] => Joe Biden amerikai elnök 1993 óta az első nagy szövetségi adóemelésre készül az Egyesült Államokban, erre a múlt héten elfogadott 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot követő hosszú távú gazdasági program finanszírozása miatt lenne szükség – írja a... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1615907340 [modified] => 1615886721 ) [title] => Jelentős adóemelésre készül Joe Biden a Bloomberg szerint [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=11109&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 11109 [uk] => 11122 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 9627 [image] => Array ( [id] => 9627 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377.jpg [original_lng] => 238252 [original_w] => 1180 [original_h] => 730 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377-300x186.jpg [width] => 300 [height] => 186 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377-768x475.jpg [width] => 768 [height] => 475 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377-1024x633.jpg [width] => 1024 [height] => 633 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377.jpg [width] => 1180 [height] => 730 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377.jpg [width] => 1180 [height] => 730 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377.jpg [width] => 1180 [height] => 730 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1615909745:8 [_thumbnail_id] => 9627 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 3663 [translation_required_done] => 1 [_oembed_1c30ef17c1c281d78432c2339db6efaf] => [_oembed_time_1c30ef17c1c281d78432c2339db6efaf] => 1625056779 [_oembed_b8e4ccaff48659e5c7754aa82d2b471c] =>
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Elfogadta szombaton az Egyesült Államok Kongresszusának felsőháza Joe Biden amerikai elnök 1,9 ezer milliárd dolláros mentőcsomagját, amely most visszakerül a képviselőház elé végső jóváhagyásra – írja a Reuters hírügynökség információi alapján a Mandiner.
Az elfogadott javaslat értelmében az amerikaiak többsége egyszeri közvetlen juttatásként 1400 dollárt kap, heti 300 dollár munkanélkülisegélyt kapnak, akik a koronavírus-járvány miatt elveszítették a munkájukat, és 350 milliárd dollárral segíti ki a szövetségi kormányzat az államokat és önkormányzatokat, amelyeknek a válság miatt tátongó űr keletkezett a költségvetésében.
A csomagot 50–49 arányban fogadta el a 100 tagú szenátus, és a javaslatot egyetlen republikánus politikus sem szavazta meg. A szenátus és a képviselőház által elfogadott javaslat egyelőre nem teljesen azonos, emiatt még jelentős csörték várhatóak a csomag különböző elemeinek támogatói és ellenzői között. Az alsóház által elfogadott változat például heti 300 dollár helyett heti 400 dollárral egészítené ki a munkanélküli segélyt. A képviselőház változata a jelenlegi mintegy duplájára, 15 dollárra emelné az óránkénti minimálbért, de ezt a szenátusban nem sikerült elfogadtatni.
Egy republikánus politikus nem tudott részt venni a szenátusi szavazáson, így a demokraták nem voltak rászorulva arra, hogy szavazategyenlőség esetén döntő Kamala Harris alelnök szavazatával fogadtassák el a javaslatot.
