A Ford cég úgy döntött, hogy több mint 300 olyan szakembert helyez vissza a gyártóüzembe, akiket korábban a mesterséges intelligencia-rendszerek bevezetésére irányuló stratégia részeként bocsátottak el.
Mint arról a BBC is beszámolt, a folyamatok teljes automatizálása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a mérnökök gyakorlati tapasztalata pedig nélkülözhetetlennek bizonyult a minőségi színvonal megtartásához.
A Bloomberg közleménye szerint a visszahívott szakemberek többsége tapasztalt minőségellenőrző ellenőr.
A vállalat vezetősége kezdetben azt tervezte, hogy teljes mértékben algoritmusokra bízza a feladatait, de a mesterséges intelligencia munkájának tényleges eredményei jóval alacsonyabbak lettek az előre jelzett mutatóknál.
A Ford autóipari berendezések fejlesztéséért felelős alelnöke, Charles Poon őszintén elismerte, hogy a vállalat ebben a szakaszban jelentősen túlbecsülte a legújabb technológiák képességeit.
„A mesterséges intelligencia fantasztikus eszköz, de csak annyira jó, mint a betanításához használt információk” – jegyezte meg.
A topmenedzser hangsúlyozta, hogy a vállalat tévesen azt várta, hogy a műszaki specifikációk és algoritmusok önállóan biztosítják majd a magas termékminőséget.
Annak ellenére, hogy mintegy 900 intelligens kamerát telepítettek a hibák automatikus észlelésére, a rendszer nem érte el a professzionális szakemberek hatékonyságának szintjét.
A vállalat arra a következtetésre jutott, hogy az automatizált rendszerek hosszú távú képzést igényelnek, amely olyan emberek gyakorlati tapasztalatain alapul, akik évek óta dolgoznak autók fejlesztésén.
„Rájöttünk, hogy az automatizálási, gépi tanulási és mesterséges intelligencia eszközeink fejlesztéséhez biztosítanunk kell, hogy a legtapasztaltabb szakemberek képezzék őket” – magyarázta Charles Poon.
A munkahelyükre visszatérő alkalmazottak nemcsak a közvetlen minőségellenőrzést állítják vissza, hanem az algoritmusok fejlesztésében is segítenek.
Tudásukat aktívan adják át a fiatalabb kollégáknak, ami hozzájárul az emberi tapasztalat és a technológiai megoldások harmonikus kombinációjához, számolt be a Bloomberg.
A Ford visszavette a veterán mérnökeit, miután kiderült, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nem tudta pótolni a szakértelmüket és a tapasztalatukat – írta a BBC. Az amerikai autógyártó több területen is bevezette a mesterséges intelligenciát, köztük a minőség-ellenőrzésben, mivel abban bízott, hogy az MI csökkenti a költségeket, és növeli a hatékonyságot.
A Bloomberg szerint a vállalat vezetői elárulták, hogy az automatizált rendszerek hiányosságainak ellensúlyozására több mint 300 tapasztalt minőségellenőrt vettek vissza az elmúlt években.
Charles Poon, a Ford autóipari hardvertervezésért felelős alelnöke újságíróknak azt mondta: „A mesterséges intelligencia fantasztikus eszköz, de csak annyira jó, amennyire jó minőségű adatokkal betanítják.” Hozzátette, hogy az elmúlt években nem fordítottak kellő figyelmet a legtapasztaltabb mérnökeik tudására, akik számos termékfejlesztési cikluson keresztül dolgoztak velük.
A Ford visszavette a veterán mérnökeit, miután kiderült, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nem tudta pótolni a szakértelmüket és a tapasztalatukat – írta a BBC. Az amerikai autógyártó több területen is bevezette a mesterséges intelligenciát, köztük a minőség-ellenőrzésben, mivel abban bízott, hogy az MI csökkenti a költségeket, és növeli a hatékonyságot. A Bloomberg szerint a vállalat vezetői elárulták, hogy az automatizált rendszerek hiányosságainak ellensúlyozására több mint 300 tapasztalt minőségellenőrt vettek vissza az elmúlt években.
Charles Poon, a Ford autóipari hardvertervezésért felelős alelnöke újságíróknak azt mondta: „A mesterséges intelligencia fantasztikus eszköz, de csak annyira jó, amennyire jó minőségű adatokkal betanítják.” Hozzátette, hogy az elmúlt években nem fordítottak kellő figyelmet a legtapasztaltabb mérnökeik tudására, akik számos termékfejlesztési cikluson keresztül dolgoztak velük.
Épp akkor ismerte el a Ford az MI-alapú rendszereinek hiányosságait, amikor bejelentette, hogy a J. D. Power Initial Quality Study felmérésében első helyen végzett a mainstream autógyártók között az Egyesült Államokban. A Ford közleményében azt írta, hogy a kiemelkedő minőség eléréséhez jelentős szakmai megújulásra volt szükség. Ennek részeként lecseréltek több felső vezetőt, és közel 300 tapasztalt mérnököt vettek fel.
[type] => post
[excerpt] => A Ford visszavette a veterán mérnökeit, miután kiderült, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nem tudta pótolni a szakértelmüket és a tapasztalatukat – írta a BBC. Az amerikai autógyártó több területen is bevezette a mesterséges intelligenciát, k...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1782857100
[modified] => 1782821612
)
[title] => Visszavette mérnökeit a Ford, mert az MI nem vált be a minőség-ellenőrzésben
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=72264&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 72264
[uk] => 72287
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 72265
[image] => Array
(
[id] => 72265
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/fordotosanplant-blog.webp
[original_lng] => 337482
[original_w] => 940
[original_h] => 502
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/fordotosanplant-blog-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/fordotosanplant-blog-300x160.webp
[width] => 300
[height] => 160
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/fordotosanplant-blog-768x410.webp
[width] => 768
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/fordotosanplant-blog.webp
[width] => 940
[height] => 502
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/fordotosanplant-blog.webp
[width] => 940
[height] => 502
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/fordotosanplant-blog.webp
[width] => 940
[height] => 502
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/fordotosanplant-blog.webp
[width] => 940
[height] => 502
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1782894257:3
[_thumbnail_id] => 72265
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 856
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1017415116001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1627342
[1] => 211845
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ford gyár
[1] => mesterséges intelligencia
)
)
[2] => Array
(
[id] => 71691
[content] =>
2025-ben a gazdag magánszemélyek tulajdonában lévő globális tőke rekordot jelentő 98,3 billió dollárra nőtt – számolt be a Bloomberg a francia Capgemini informatikai és tanácsadó cég jelentésére hivatkozva, írja az Ukrinform.
A Világbank adatai szerint ez a szám a globális GDP oroszlánrészével vetekszik, amely 2024-ben elérte a 111 billió dollárt.
„Százbillió dollárnyi vagyon a világon egyszerűen hatalmas és elképesztő összeg, és őszintén szólva, hatalmas lehetőség” – mondta Jared Murphy, a BlackRock Inc. vagyonkezelési részlegének stratégiai ügyfelekért felelős vezetője, a jelentés társszerzője.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos optimizmus által táplált tőzsdei rali a vagyonteremtés egyik fő mozgatórugója volt, amely a jelentés szerint közel 2 millióval, rekord 25,3 millióra növelte a milliomosok számát a világon.
A jelentés szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos optimizmus által vezérelt tőzsdei fellendülés a vagyonteremtés egyik fő mozgatórugója volt, amelynek köszönhetően a világon élő milliomosok száma közel 2 millióval, rekordnak számító 25,3 millióra nőtt.
A vagyon továbbra is nagyrészt a rendkívül gazdagok kezében koncentrálódott. A rendkívül magas nettó vagyonnal rendelkező, 30 millió dollár vagy annál nagyobb nettó vagyonnal rendelkező egyének vagyona nőtt a leggyorsabban az összes vagyonszegmens közül, elérve a rekordot jelentő 250 000 személyt.
A 2026-os év a gyors globális vagyonnövekedés éve lesz. A közelgő SpaceX tőzsdei bevezetése várhatóan új milliomosokat és milliárdosokat teremt, és szinte biztosan Elon Muskot a világ első trilliósává teszi.
A Capgemini jelentése szerint az Egyesült Államokban született a legtöbb milliomos 2025-ben az összes ország közül, 736 000-rel többen, összesen 8,7 millióan. A magas nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek vagyona éves szinten 10%-kal nőtt.
Regionális szinten ugyanakkor az ázsiai-csendes-óceáni térségben volt tapasztalható a legnagyobb ugrás a vagyonteremtésben. A régió vagyona 10,5%-kal nőtt, meghaladva Észak-Amerika ütemét, mivel a félvezetők iránti szárnyaló kereslet fellendítette az ázsiai piacokat. Japán és Kína vezette a növekedést, 436 000, illetve 154 000 milliomost teremtve.
Ez ellentétes a Közel-Kelettel, ahol a tehetős személyek száma 1,4%-kal csökkent, részben az alacsonyabb olajárak és a regionális konfliktusok miatt. A felmérési adatokat az USA és Izrael közötti iráni háború előtt gyűjtötték, amely az olajárak emelkedését okozta és károsan hatott a régióra.
Ami Európát illeti, a tehetős emberek száma 6,5%-kal nőtt 2025-ben, megfordítva a korábbi csökkenő tendenciát. Ez a növekedés az alacsonyabb inflációnak és a tőzsdék stabilizálódásának tudható be. A luxemburgi piac különösen magas növekedési ütemet mutatott, ahol a tehetős emberek száma 13,5%-kal nőtt.
A vagyon növekedésével megnőtt a jövedelmek egyenlőtlensége is, ami elmélyíti az úgynevezett K-alakú gazdaságot. Az amerikai Federal Reserve adatai szerint az amerikai háztartások leggazdagabb 1%-a a nemzet vagyonának közel 32%-át birtokolta 2025 negyedik negyedévében. Ez a legmagasabb arány azóta, hogy a Fed 1989-ben elkezdte gyűjteni az adatokat.
A Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot birtokló Meta társaság tömeges elbocsátásokat tervez, amelyek munkaerőjének 20%-át vagy még többet is érinthetnek – jelentette a Reuters forrásokra hivatkozva.
Az ügynökség adatai szerint a Meta igyekszik ellensúlyozni a mesterséges intelligencia infrastruktúrára fordított drága téteket, és felkészülni a hatékonyságnövelésre, amelyet a mesterséges intelligencia használatával kívánt elérni az alkalmazottak révén.
A Reuters forrásai szerint a felső vezetést már utasították a létszámleépítések megtervezésének megkezdésére. A Meta szóvivője azonban azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy ezek „elméleti megközelítésekről szóló spekulatív jelentések”.
Ha a Meta beleegyezik a munkaerő 20%-os csökkentésébe, a leépítések a legnagyobbak lennének a vállalat számára a 2022 végi és 2023 eleji átszervezés óta.
A legutóbbi jelentés szerint december 31-én a Meta közel 79 000 alkalmazottat foglalkoztatott.
A japán kormány úgy döntött, hogy öt év alatt közel 1 billió jent (körülbelül 6,34 milliárd dollárt) különít el egy új vállalat támogatására, amely saját mesterséges intelligenciáját fejleszti ki – jelentette a Kyodo News egy, az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva.
A vállalatot 10 vállalattal, köztük a SoftBank Group Corp.-pal közösen tervezik létrehozni.
A támogatási program 2026-ban indul azzal a céllal, hogy létrehozzák az ország legnagyobb mesterséges intelligencia alapmodelljét.
A kezdeményezés összhangban van Japán azon törekvésével, hogy versenyezzen olyan vezető globális szereplőkkel, mint az Egyesült Államok és Kína.
A projekt megvalósításához a SoftBank és a Preferred Networks Inc. startup mintegy 100 mérnöke csatlakozik az új vállalathoz, abban a reményben, hogy javítják az ország pozícióját a félvezetők és mesterséges intelligencia technológiák globális versenyében.
A SoftBank vezérigazgatója, Masayoshi Son bejelentette az OpenAI-val kötött megállapodást egy mesterséges intelligencia területén működő közös vállalat létrehozásáról, új lehetőségeket teremtve Japán számára ebben a versenyképes iparágban.
A ChatGPT iOS és Android alkalmazás a legjövedelmezőbbé vált a mesterséges intelligencia asszisztensek között, 2023-as indulása óta 2 milliárd dollárt keresett. A ChatGPT mobilalkalmazás 2 milliárd dollár bevételre tett szert 2023 májusi indulása óta, jelentette a TechCrunch az Appfigures elemző cég jelentésére hivatkozva. Ez 30-szor több, mint a fő versenytársak – Claude, Copilot és Grok – együttes bevétele.
2025-ben a mutatók robbanásszerűen megnőttek: a felhasználók csak január-júliusban 1,35 milliárd dollárt költöttek, ami 673%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az alkalmazás átlagosan közel 193 millió dolláros havi bevételt hoz, szemben az egy évvel ezelőtti 25 millió dollárral. Összehasonlításképpen, legközelebbi versenytársa, az xAI társaság Grok-ja az év eleje óta mindössze 25,6 millió dollárt keresett, ami a ChatGPT bevételének kevesebb mint 2%-a.
A ChatGPT népszerűségét a letöltések száma is megerősíti. Az alkalmazást világszerte körülbelül 690 millió alkalommal telepítették. India vezeti a telepítések számát (13,7%), míg az USA a második helyen áll (10,3%). Ugyanakkor a bevételek tekintetében más a helyzet: az amerikai piac az összes felhasználói költés 38%-át hozza, és az egyes letöltésekből származó átlagos bevétel az USA-ban eléri a 10 dollárt – kétszer annyit, mint a globális átlag (2,91 dollár).
A versenytársak azonban még mindig jelentősen lemaradnak: a Claude telepítésenként 2,55 dollárt, a Grok 0,75 dollárt, a Copilot pedig csak 0,28 dollárt hoz. Érdemes megjegyezni, hogy Elon Musk Grok-ja később lépett piacra: eleinte csak az X platformon belül volt elérhető, saját mobilalkalmazásai iOS-re és Androidra pedig csak 2025-ben jelentek meg.
A mobil platform adatai nem tükrözik a vállalatok bevételeinek teljes képét, mivel a mesterséges intelligencia szolgáltatások bevételt generálnak mind webes előfizetésekből, mind API-kon keresztül elérhető vállalati megoldásokból. A ChatGPT rekorderedményei azonban a szolgáltatás hatalmas dominanciáját mutatják a rendszeres mobilfelhasználók körében.
2025 végére a mesterséges intelligencia megelőzheti a kriptovaluta új egységeinek létrehozása során fogyasztott villamos energia mértékét, derül ki a Joule folyóiratban megjelent új tanulmányból. Az elemzés szerzője Alex de Vries-Gao, az Amszterdami Szabadegyetem Környezetkutató Intézetének munkatársa, aki korábbi, a kriptovaluták az energetikára gyakorolt hatásával kapcsolatos munkájáról ismert – írta a The Verge.
Becslései szerint a mesterséges intelligencia rendszerek már most a világ adatközpontjai áramfogyasztásának körülbelül 20%-át teszik ki. Ha a jelenlegi ütem folytatódik, 2025-re a mesterséges intelligencia számára épített adatközpontok a globális energiafogyasztás közel felét fogják kitenni ezen a területen. A várható terhelési szint elérheti a 23 GW-ot – ami megfelel az Egyesült Királyság adatközpontjai teljes energiafogyasztásának.
Összehasonlításképpen: a Bitcoin hálózat jelenleg körülbelül 10 GW-ot fogyaszt. A növekvő kereslet már most is hatással van az amerikai energiaszektorra, az energiacégek új gáztüzelésű erőművek indítására és az atomenergia-projektekhez való visszatérésre készülnek.
Az ICF tanácsadó cég becslése szerint 2030-ra az amerikai adatközpontok áramfogyasztása 25%-kal fog növekedni, a növekedés nagy részét pedig a mesterséges intelligencia megoldásai és a felhőszolgáltatások fogják kitenni.
Ugyanakkor a kutatók rámutatnak az átláthatóság hiányára: a nagy technológiai vállalatok ritkán részletezik, hogy pontosan mennyi energiát vagy kibocsátást számlál a mesterséges intelligencia. „Elfogadhatatlanul nehéz még durva számokat is kapni” – jegyzi meg de Vries-Gao. Felszólítja a vállalatokat, hogy hozzák nyilvánosságra az adatokat, hogy a kormányok hatékonyan szabályozhassák az új technológiák energetikai hatásait.
Néhány fejlesztő, mint például a kínai startup, a DeepSeek, azt állítja, hogy modelljeik sokszor energiahatékonyabbak, mint a nagyvállalatok hasonló rendszerei. Azonban még az ilyen optimalizálás sem szünteti meg az úgynevezett Jephson-paradoxon kockázatát – amikor a megnövekedett hatékonyság a technológia még aktívabb használatához, és végső soron az összfogyasztás növekedéséhez vezet.
Észtországban a mesterséges intelligencia hozza meg a kezdeti döntést a gyermektartásdíjjal kapcsolatos vitákban, amelyet később egy bíró hagy jóvá. Liisa Pakosta, észt igazságügyi és digitalizációs miniszter arról számolt be, hogy egy ilyen rendelkezés szerepel a Reformpárt és az Eesti 200 koalíciós megállapodásában – írta az Err.ee.
„Célunk a gyermek védelme és érdekeinek tiszteletben tartásának növelése. Jelenleg túlzott számú pert látunk a gyermektartásdíj összegével kapcsolatban. Relatíve több ezer eurót költünk havi 40 eurós különbség miatti vitákra. Javaslatunk az, hogy a mesterséges intelligenciát aktívabban alkalmazzuk a kifizetések összegének kiszámításához. Az ötlet az, hogy a szülőknek egy adatalapú és igazságos megoldást kínáljunk” – mondta.
A tisztviselő hangsúlyozta, hogy a bírósághoz való fordulás gyakran oda vezet, hogy a szülők elkezdik egymást hibáztatni. A bírósági iratok tele vannak vádakkal arról, hogy melyikük az állítólagos rossz szülő.
„De a gyerek előbb-utóbb elolvassa ezeket a dokumentumokat, amikor felnő – és ez nem segíti a valódi cél elérését. Mindkét szülőnek együtt kell működnie, és mindent meg kell tennie gyermeke jóléte érdekében.”
„Ebben az esetben a mesterséges intelligenciát a gyermek érdekeit szem előtt tartva alkalmazhatjuk, lehetővé téve az intelligensebb, az adatokra alapuló döntéseket, amelyek támogatják fizikai és mentális egészségét. Végső soron időt és pénzt is megtakaríthat mindkét szülő számára, akik konfliktusban állnak” – tette hozzá.
Szingapúr legnagyobb bankja, a DBS bejelentette, hogy a következő három évben várhatóan körülbelül 4000 munkahely szűnik meg, ahogy a mesterséges intelligencia (MI) technológiák egyre inkább kiváltják az emberi munkaerőt.
A bank szóvivője szerint az intézkedés főként az ideiglenes és szerződéses alkalmazottakat érinti. A létszámcsökkentés fokozatosan, a projektek lezárásával valósul meg. A közlemény hangsúlyozza, hogy az állandó munkavállalók nem kerülnek elbocsátásra – számolt be a Liner.hu.
Piyush Gupta, a bank leköszönő vezérigazgatója elmondta, hogy ezzel párhuzamosan körülbelül 1000 új, mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkakört terveznek létrehozni. A BBC által is közölt információk szerint a DBS az első jelentős pénzintézetek egyike, amely részleteket oszt meg arról, hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia a működését.
A vállalat nem közölt pontos adatokat arról, hogy Szingapúrban hány állást érintenek a változások. „A következő három év során úgy látjuk, hogy a mesterséges intelligencia csökkentheti a mintegy 4000 ideiglenes vagy szerződéses munkavállaló szerződésének megújítását 19 piacunkon” – nyilatkozta a DBS szóvivője.
Ennek megfelelően arra számítunk, hogy a munkaerő-csökkentés természetes módon következik be, ahogy ezek az ideiglenes és szerződéses pozíciók a következő néhány évben befejeződnek
– tette hozzá.
A mesterséges intelligencia térnyerése a bankszektorban
A DBS jelenleg 8000-9000 ideiglenes és szerződéses munkavállalót foglalkoztat. A bank teljes munkaerő-állománya mintegy 41 000 főt számlál.
Jelenleg több mint 800 mesterséges intelligencia modellt alkalmazunk 350 különböző felhasználási területen, és azt várjuk, hogy ezek mérhető gazdasági hatása 2025-ben meghaladja az 1 milliárd szingapúri dollárt (745 millió amerikai dollár)
A Pénzügyi Stabilitási Tanács szerint a technológia terelgetéshez, csaláshoz és félretájékoztatáshoz vezethet, mivel az olyan joghatóságok, mint az EU, megvizsgálják az ügyet további szabályozás érdekében.
A mesterséges intelligencia (AI) kockázatot jelenthet a pénzügyi rendszerre – figyelmeztettek csütörtökön a nemzetközi szabványalkotók, miközben olyan innovációt vizsgálnak, amely iránt jelentős érdeklődés mutatkozik a bankok és más pénzügyi cégek körében.
Az olyan joghatóságok, mint az EU, átvették a vezető szerepet a potenciálisan átalakuló technológia szabályozásában, de aggódnak amiatt, hogy hogyan alkalmazzák a szabályokat a már amúgy is erősen szabályozott pénzügyi szektorban.
A mesterséges intelligencia „potenciálisan felerősítheti a pénzügyi szektor bizonyos sebezhetőségeit, és ezáltal kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitásra”, annak ellenére, hogy a működési hatékonyság, a személyre szabás és a megfelelés szempontjából előnyös – mondta a Pénzügyi Stabilitási Tanács.
Az FSB szerint az ugyanazokat a mesterséges intelligencia-modellt használó több pénzügyi cég a piaci szereplőket összecsapásra késztetheti, felerősítve a pénzügyi piacok ingadozásait, és egyetlen szolgáltató leállásának széleskörű következményei lehetnek.
A generatív mesterséges intelligencia, amely a felhasználói felszólítások alapján új szöveget, képeket vagy videókat állít elő, „növelheti a pénzügyi csalást és a rosszindulatú szereplők képességét, hogy dezinformációt generáljanak és terjesszenek a pénzügyi piacokon” – tette hozzá a jelentés.
A dokumentum, amely arra szólítja fel a globális szabályozó hatóságokat, hogy ellenőrizzék, a jogi keretek megfelelőek-e, az Európai Bizottság júniusi konzultációs dokumentumát követi, amely a pénzügyi piacok elfogultság vagy pánik kockázatára hivatkozott, valamint arra, hogy a mesterséges intelligencia hajlamos pontatlanságokat produkálni. egyenesen hülyeség.
Az FSB egy bázeli székhelyű nemzetközi intézmény, amelynek tagjai a világ minden tájáról érkeznek szabályozók és központi bankárok, köztük az Egyesült Királyság Financial Conduct Authority és az Európai Központi Bank.
Maria Luís Albuquerque volt portugál pénzügyminiszter a múlt heti meghallgatáson az EU következő pénzügyi szolgáltatási biztosának meghallgatásáról azt mondta az EP-képviselőknek, hogy a technológiának vannak előnyei és hátrányai.
„A mesterséges intelligenciatörvény már foglalkozik az egyének kockázataival” – mondta, hozzátéve, hogy „sok lehetőség kínálkozik a mesterséges intelligencia használatára nemcsak a csalások felderítésére, hanem a szükséges együttműködés és információcsere javítására is”.
