A csoport közölte, hogy az új struktúra létrehozása megerősítette az ipari telephelyek és az emberi tőke szinergiáját, növelte a működési hatékonyságot és megőrizte a munkahelyeket a háború alatt. A Metinvest Csoport bejelentette egy új vállalat, a Metinvest Machinery létrehozását, amelyben az összes szolgáltatási eszközt egyesítették, számolt be december 2-án, kedden a csoport sajtóosztálya.
„A Metinvest Csoport befejezte javító- és szervizvállalkozásainak központosítását, és egyetlen vállalatot hozott létre, a Metinvest Machinery-t. Az új vállalat egyesítette a zaporizzsjai, krivij rihi és kamjanszki üzemek termelési kapacitásait és szakértelmét. Az új társaság berendezések javítására, alkatrészek és fémszerkezetek gyártására, megmunkálásra és szerviztámogatásra specializálódott kohászati, kokszoló-kémiai és bányászati vállalatok számára. Kiterjedt termelési bázisai hálózatának köszönhetően a Metinvest Machinery képes lesz gyorsan teljesíteni mind a csoportvállalatok, mind a külső ügyfelek megrendeléseit” – áll a jelentésben.
A vállalat hozzátette, hogy az átalakulás 2023–2025 között is folytatódott az eszközhatékonyság növelésére irányuló stratégia részeként. Az új struktúra alapját a Zaporizzsjai Öntöde és Gépgyár képezte, amelyet 2016-ban hoztak létre a Zaporizzsjasztaly műhelyei alapján. 2023-ban a Zaporizzsjai Öntöde és Gépgyár beolvasztotta a Krivij Rih Javító és Gépgyárat, és 2025. december 1-jétől a csoport összes javítóvállalata az irányítása alá került.
„Megerősítettük az ipari telephelyek és az emberi tőke szinergiáját, növeltük a működési hatékonyságot, és háromezer ember számára őriztük meg a munkahelyeket az iparágban a háború alatt és után” – mondta Olekszandr Mironenko, a Metinvest operatív igazgatója az új vállalat létrehozásával kapcsolatban. A Metinvest megjegyezte, hogy a javítóműhely csapatai továbbra is teljes létszámban dolgoznak majd a Metinvest Machinery-nél: a munkakörülmények, a bérszínvonal és a szociális garanciák változatlanok maradnak.
Kitart az ukrán acélipar a háborús károk és a rossz piaci körülmények dacára is. Az öt nagyolvasztóval rendelkező Metivest máris a háború utáni acélipari feladatokra készül.
Nehéz év volt 2024 az ukrajnai kohászat számára: a termékárak 30-40 százalékkal csökkentek, a külföldi hitelt pedig nem lehetett bevonni a magas kockázat miatt. Ennek ellenére Rinat Ahmetov cége, a Metinvest el tudta érni az acélipari vállalkozásai kapacitásának 75 százalékát – erről Olekszandr Mironenko, a Metinvest operatív igazgatója nyilatkozott a The Page-nek. A Metinvest már olyan beruházásokat tervez, amelyekkel a háborús győzelem után azonnal elindítható a modernizáció.
Háborús hatások, kényszerintézkedések
A Metinvestnek öt nagy olvasztókemencéje van, három Zaporizssztalban és kettő a Kametsztalban, a csoport két teljes hengersort is termelésben tudott tartani az igazgató nyilatkozata szerint. Az orosz invázió előtti acélgyártó kapacitásuknak körülbelül a 75 százalékán működnek. A Metinvest kohászati termelése – figyelembe véve a mariupoli lerombolt üzemeket – ma a háború előtti mennyiség 35-40 százalékán áll. Ugyanakkor megnyílt az export lehetősége a tengeri kikötőkön keresztül.
Felidézte, hogy a cég meglehetősen szerény termelési várakozásokkal kezdte az évet: mintegy 1 millió tonna vasércet használt fel havonta. Ám a kikötők munkája biztosította az ukrajnai kohászok munkája iránti folyamatos keresletet, így az év végére havi 1,6-1,7 millió tonnát sikerült előállítaniuk. Ám ez a 2021-es kapacitásnak csak a 40-50 százaléka.
Nem hatékony az acéltermelés
„Ma a cégcsoport három bányászati és feldolgozóüzeme működik. Az inguleci létesítményt kénytelenek voltunk egy egyszerű üzembe költöztetni az áramszünetek idején az importáram magas tarifái miatt. Az áram drága volta és más okokból a csoport nem tud hatékonyan működni. Ingulec összes alkalmazottját áthelyeztük a a csoport többi vállalkozásához Krivij Rihbe, hogy ne veszítsék el a méltóságukat, és újra dolgozhassanak, amint azt a feltételek lehetővé teszik” – mondta Olekszandr Mironenko.
Hozzátette, hogy miközben Ukrajnában nagy háború dúl, lehetetlen nagy összegeket befektetni az országban a biztonsági kockázatok miatt, és persze hitelfinanszírozást sem vonz az a terület, ahol az ellenségeskedés zajlik.