Array ( [count_posts] => 3 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToxNzE2OTU7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 59248 [content] =>A SuperAgronom.com 2025. februári összefoglalója szerint Ukrajna teljes mezőgazdasági földterületének 17 százaléka, mintegy 4,5 millió hektár szántó áll orosz megszállás alatt. Ez a területméret megegyezik a teljes magyarországi mezőgazdasági földállomány mintegy 85 százalékával.
A legnagyobb földveszteségeket Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megyékben regisztrálták. A háború kitörése óta a szántóterület mértéke országosan is csökkenő tendenciát mutat:
- 2021-ben még 24,9 millió hektárt tartottak nyilván,
- 2024-re ez 21,4 millió hektárra zsugorodott.
A visszaesés három év alatt elérte a 14 százalékot, miközben további 1,6 millió hektárnyi földterület harci cselekmények miatt vált mezőgazdasági használatra alkalmatlanná.

A külföldiek kerülő úton vettek ukrán földeket
A külföldi tulajdon vagy érintettség kérdésköre azonban összetettebb, mivel a 2021-es földreform ugyan lehetővé tette a termőföldek adásvételét, azonban külföldi természetes és jogi személyek továbbra sem vásárolhatnak közvetlenül földet Ukrajnában. Ennek ellenére a nyugati és más külföldi befektetők különféle konstrukciókon – például helyi leányvállalatokon, vegyesvállalatokon vagy földbérleti hálózatokon keresztül – jutottak hozzá területekhez.
A Land Matrix és a Kyiv School of Economics 2022-es becslése szerint a külföldi érdekeltség közvetetten legalább 3,3-3,5 millió hektárra terjed ki, ami a teljes ukrán mezőgazdasági földállomány több mint 13 százaléka.
Ezeknek a földeknek egy része a megszállt területekre esik, de a pontos földrajzi eloszlás az átláthatatlan tulajdonosi struktúrák miatt továbbra sem ismert.
A jelentősebb külföldi szereplők közé tartozik
az amerikai NCH Capital, amely egyes becslések szerint 250-300 ezer hektár feletti földhasználattal rendelkezett, valamint a luxemburgi bejegyzésű Kernel Holding, amely több mint 500 ezer hektárt művelt meg különböző ukrajnai régiókban.
Emellett a dán Trigon Agri, valamint a részben holland érdekeltségű MHP is jelen van több tíz- vagy százezer hektáros földhasználattal, különösen a közép- és kelet-ukrajnai megyékben.
Mindez arra utal, hogy a megszállt térségekben a közvetett külföldi befektetések súlyosan érintettek lehetnek, még ha a hivatalos adatok ezt nem tükrözik is egyértelműen.
Oroszország hatalmas mennyiségű terményt „importált” a megszállt területekről
A termelékenység jelentősen visszaesett ezeken a területeken. 2024-ben a megszállt régiókban 7 millió tonna agrárterményt takarítottak be, 2 millió tonnával kevesebbet, mint az előző évben. A főbb mezőgazdasági kultúrák közül
- a búza hozama 20 százalékkal,
- a napraforgóé 25 százalékkal,
- az árpáé 29 százalékkal,
- a kukoricáé 30 százalékkal, míg
- a repce és a szója termelése 27, illetve 26 százalékkal
- csökkent a megelőző évhez viszonyítva.
Ezek az értékek azt jelzik, hogy a földterület nemcsak részben elveszett, de amelyik megmaradt, ott sem működnek a korábbi szintű agrártechnológiák, és hiányoznak a munkások.
2023-ban dokumentálták azt is, hogy
- legalább 3,38 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak a megszállt területekről jogellenesen.
- Ebből 1,1 millió tonnát közvetlenül Oroszországba szállíottak,
- további 1,1 millió tonna pedig az orosz fennhatóság alatt álló Krím félszigeten keresztül hagyta el az országot.
- Emellett 2 millió tonna napraforgóterméket dolgoztak fel és továbbítottak más irányokba,
- a folyami szállítások révén pedig további 0,7 millió tonna terméket vittek el.
Nagy kérdés, hogy lesz-e kártérítés
Az agrár-infrastruktúrában is súlyos veszteségek keletkeztek: legalább 114 gabonatároló (összesen 4,5 millió tonna kapacitással) és 33 olajprésüzem (2,5 millió tonna feldolgozási kapacitással) került orosz kézre. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium és elemzőintézetek szerint ezek közvetlen anyagi kára 442 millió dollár, míg a napraforgó-feldolgozás kieséséből fakadó veszteség elérheti a 297 millió dollárt is.
Az orosz megszállás tehát nemcsak közvetlen háborús kárként jelenik meg Ukrajna agrárszektorában, hanem hosszú távú gazdasági instabilitást is okoz. A külföldi agrárbefektetők kiszorulása, az eszközvesztés és a jogbizonytalanság miatt a háborút követő újjáépítés során nemcsak fizikai újjáépítésre, hanem tulajdonjogi és jogi rendezésre is szükség lesz.
Ha Ukrajna nemzetközi kártérítési folyamatokat indít – ahogy az már a létrehozott Nemzetközi Kárregiszter szintjén elindult –, a külföldi befektetők kárigényei is napirendre kerülhetnek.
A globális mezőgazdasági piac mindeközben érzékenyen reagál az ukrán helyzet alakulására. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, és korábban a búza, kukorica és napraforgóolaj kínálatának csökkenése miatt a világpiaci árak is drasztikusan megemelkedtek. A megszállás alatt lévő termőföldek gazdasági, politikai és jogi rendezése tehát nemcsak Ukrajna belügye, hanem az egész európai és a globális agrárpiac stabilitásának kulcseleme is lehet a következő években.
[type] => post [excerpt] => A SuperAgronom.com 2025. februári összefoglalója szerint Ukrajna teljes mezőgazdasági földterületének 17 százaléka, mintegy 4,5 millió hektár szántó áll orosz megszállás alatt. Ez a területméret megegyezik a teljes magyarországi mezőgazdasági föld... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1744399260 [modified] => 1744370687 ) [title] => Agrárvagyon a háborús zónában [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59248&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 59248 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 59249 [image] => Array ( [id] => 59249 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gabona-betakaritas.jpg [original_lng] => 217903 [original_w] => 1024 [original_h] => 682 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gabona-betakaritas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gabona-betakaritas-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gabona-betakaritas-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gabona-betakaritas.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gabona-betakaritas.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gabona-betakaritas.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gabona-betakaritas.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1744359889:12 [_thumbnail_id] => 59249 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 851 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 844372017002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 626885 [1] => 8175 [2] => 626886 [3] => 171695 ) [tags_name] => Array ( [0] => agrárvagyon [1] => külföldi tulajdon [2] => megszállt terület [3] => mezőgazdasági terület ) ) [1] => Array ( [id] => 46927 [content] =>A 2023-as év folyamán az országban 114,13 ezer hektár mezőgazdasági területet adtak el – közölte az Állami Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Szolgálat (Derzsgeokadasztr).

„Annak ellenére, hogy a 2021-es nyitás óta a földpiac körülményeit beárnyékolja a teljes körű invázió, a földeladás pozitív dinamikát mutat. A tavalyi mutatók meghaladták a 2021-es adatokat. Összesen 114,13 hektár földterületet adtak el. Egy hektárnyi föld átlagos értéke 38 800 hrivnya” – számolt be Dmitro Makarenko osztályvezető.
Az adatok szerint az eladott mezőgazdasági telkek mennyiségét tekintve Dnyipropetrovszk (14,14 ezer ha), Poltava (11,88 ezer ha) és Kirovográd (9,46 ezer ha) megye vezet a régiók között. A legkevesebb földterületet (360 hektárt) Voliny megyében adták el.
Makarenko kiemelte, hogy az ukrajnai földterületek értéke fokozatosan növekszik.
„2021 júliusa óta az átlagár hektáronként a tavaly év végi 36 000 hrivnyáról 38 800 hrivnyára nőtt. Ha figyelembe vesszük a 2024. január-februári időszakot, egy hektár értéke ismét nőtt, és meghaladja a 39 ezer hrivnyát” – tette hozzá.
[type] => post [excerpt] => A 2023-as év folyamán az országban 114,13 ezer hektár mezőgazdasági területet adtak el – közölte az Állami Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Szolgálat (Derzsgeokadasztr). [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1710603240 [modified] => 1710550769 ) [title] => Az elmúlt évben több mint 114 ezer hektár mezőgazdasági területet adtak el Kárpátalján [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46927&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46927 [uk] => 46914 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 46915 [image] => Array ( [id] => 46915 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/zemlya-825x460-1.jpg [original_lng] => 52458 [original_w] => 825 [original_h] => 460 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/zemlya-825x460-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/zemlya-825x460-1-300x167.jpg [width] => 300 [height] => 167 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/zemlya-825x460-1-768x428.jpg [width] => 768 [height] => 428 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/zemlya-825x460-1.jpg [width] => 825 [height] => 460 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/zemlya-825x460-1.jpg [width] => 825 [height] => 460 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/zemlya-825x460-1.jpg [width] => 825 [height] => 460 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/zemlya-825x460-1.jpg [width] => 825 [height] => 460 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1710543570:5 [_thumbnail_id] => 46915 [_edit_last] => 5 [views_count] => 8206 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_971cabf0e4bdfe4574ec8822cc40c8c9] => [_oembed_time_971cabf0e4bdfe4574ec8822cc40c8c9] => 1710596044 [_oembed_1d41e71e3fa64932e840228aedce7891] => {{unknown}} [_oembed_72790dea7d108103febd4d7098a66d76] => {{unknown}} [_oembed_9202b9d701245ed071e08cce9af95898] => {{unknown}} [_oembed_2ba477bbd6c4604e0f3d436f608371fc] => [_oembed_time_2ba477bbd6c4604e0f3d436f608371fc] => 1723981448 [_algolia_sync] => 1202718037001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 31 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Kárpátalja ) [tags] => Array ( [0] => 1671 [1] => 84 [2] => 171695 ) [tags_name] => Array ( [0] => földpiac [1] => kárpátalja [2] => mezőgazdasági terület ) ) [2] => Array ( [id] => 39423 [content] =>Az ukrán gazdák egy része idén nem termelt, ugyanis földjeiket az oroszok telerakták taposóaknákkal, vagy teljesen tönkretették a harcok során.
A kialakult helyzetről a modernfarmer.com terjedelmes riportban számolt be.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza-, napraforgó- és árpatermelője. Az ország erősen függ a mezőgazdaságtól, s az ágazat veszteségei most becslések szerint elérik a közel 9 milliárd dollárt. A lebombázott és ágyúzott magtárakban keletkezett károk súlyosak voltak, az ebből fakadó gabonaveszteség nagyjából 12 millió tonnára tehető.

A vetési időszakban sok gazdálkodónak azt kellett eldöntenie, hogy megéri-e az életét kockáztatni a földjeiért. Az ukrán gazdálkodók általában három csoportba sorolhatók. Az elsőket, kitelepítették a gazdaságaikból. Földjeiket használhatatlanná tették az oroszok, vagy megszállt területen van, az ország déli és keleti határai mentén. A gazdálkodók második csoportja még mindig hozzáfér földjeihez, de nem tudták kivinni terményeiket az országból, ugyanis a szokásos exportkikötőket blokád alá vonták az oroszok, ami szűk szállítási keresztmetszetet és vadul ingadozó gabonaárakat okozott Közép-Európában is.
Andrij Dikun, az Ukrán Mezőgazdasági Tanács vezetője azt mondta: mivel a gabonaraktárak tele vannak és a szállítás leállt, az export minimálisra csökkent, a gabona egy része a megszállt területek raktáraiban megromlott, illetve megsemmisült a raktárak és gabonasilók bombázása során. Arról pedig nincs információ, hogy mennyi gabonát loptak el.

A gazdák számos nehézségének egyike az, hogy nem lehet tudni, hány taposóakna és robbanóanyag vár rájuk országszerte. Humanitárius segélyszervezetek érkeztek az országba, hogy megkezdjék az aknamentesítést, de nincsenek megbízható információik az elaknásított területek mennyiségéről. Csak azt tudják, hogy a munkálatok évekig fognak tartani…
Az egyik ilyen vállalat az FMC Corporation, a globális ag-tech vállalat, melynek székhelye az Egyesült Államokban található, de világszerte rendelkezik leányvállalatokkal. A vállalat együttműködik a The HALO Trust humanitárius ügynökséggel, amely aknamentesíti a korábbi háborús övezetek területeit. Az FMC pénzügyileg támogatja a HALO csapatát; Az Ukrajnában keletkező bevételük 3%-át aknamentesítésre fordítják. Mark Douglas elnök-vezérigazgató szerint ez csak a kezdete annak a támogatásnak, amit az FMC nyújtani kíván.
Az aknamentesítési erőfeszítések pénzügyi támogatása mellett az FMC az inváziót követő két héten belül leállította teljes oroszországi jelenlétét. Douglas szerint ez részben humanitárius, részben üzleti döntés volt. Körülbelül 80 orosz alkalmazott maradt hátra. A piac ilyen hirtelen elhagyásának pénzügyi hatása is volt – nagyjából 25 millió dollárba került a vállalatnak.

„Még soha nem volt olyan megbeszélésem az európai divízió elnökével, amelyen arról kellett volna egyeztetnünk, hogy műholdas telefonokat, golyóálló mellényeket és egyéb felszereléseket vásároljunk az alkalmazottainknak. Ez nem a szokásos üzletmenet” – mondja Douglas. „Jó érzés, hogy helyesen cselekszünk a munkavállalóink és Ukrajna népe érdekében.”
Az Ukrán Mezőgazdasági Tanács elnöke, Dikun szerint jelenleg az elaknásított területek jelentik a legnagyobb akadályt a gazdák számára országszerte, ezt követi a szállítás gondja, pontosabban a háború miatt a kisteherautók hiánya. Pick-upokra lenne szükség, mert azokat a gazdák könnyen tudják kezelni és szállíthatják velük a gabonájukat. A Tanács most ilyen járműveket kér Európától, az Egyesült Államoktól, Kanadától, amelyeket Ukrajnába szállíthatnak segítségnyújtás céljából.
[type] => post [excerpt] => Az ukrán gazdák egy része idén nem termelt, ugyanis földjeiket az oroszok telerakták taposóaknákkal, vagy teljesen tönkretették a harcok során. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1687697580 [modified] => 1687667751 ) [title] => Veszélyessé vált a mezőgazdaság [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39423&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 39423 [uk] => 39494 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 39424 [image] => Array ( [id] => 39424 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-foldek-termes-aknak-hulladek.jpg [original_lng] => 473385 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-foldek-termes-aknak-hulladek-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-foldek-termes-aknak-hulladek-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-foldek-termes-aknak-hulladek-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-foldek-termes-aknak-hulladek-1024x538.jpg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-foldek-termes-aknak-hulladek.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-foldek-termes-aknak-hulladek.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ukran-foldek-termes-aknak-hulladek.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1687850612:2 [_thumbnail_id] => 39424 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 3317 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 831551397002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 23 [2] => 33854 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Fotók [2] => Háború [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 171696 [1] => 171695 ) [tags_name] => Array ( [0] => akamentesítés [1] => mezőgazdasági terület ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 171695 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 171695 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )mezőgazdasági terület (1 Oldal)


