A The Guardian a Knight Frank ingatlanpiaci kutatócég elemzésére hivatkozva arról számol be, hogy 2031-re a világ milliárdosainak száma elérheti a 3915 főt, ami mintegy 25%-os növekedést jelent a jelenlegi 3110-hez képest.
A jelentés szerint a vagyon gyors felhalmozódását főként a technológiai szektor, különösen a mesterséges intelligencia fejlődése hajtja. A „szupergazdag” kategória is erőteljesen bővül: a legalább 30 millió dolláros vagyonnal rendelkezők száma néhány év alatt jelentősen megugrott.
A kutatás egyben kiemeli a globális vagyoni egyenlőtlenségek növekedését is. A milliárdosok összvagyona jelenleg 18,3 trillió dollár, miközben a leggyorsabb növekedést olyan országokban várják, mint Szaúd-Arábia, Lengyelország és Svédország.
A Forbes idén is közzétette a világ leggazdagabb embereinek a listáját. A nevek között ukránok is szerepelnek, akiknek egy részének úgy fest kifizetődő volt a háború.
A magazin szerint a leggazdagabb ukrán jelenleg Rinat Ahmetov (a 477. helyen áll a rangsorban, vagyona 7,8 milliárd dollár). Annak ellenére, hogy cégei, a Metinvest és a DTEK hatalmas veszteségeket szenvedtek el az Oroszországgal vívott háború miatt, nyilvánosan kijelentette, hogy Ukrajnában kíván maradni.
Vagyona pedig habár óriásit esett a háború kitörésekor, egy év alatt le is küzdötte a hátrány és azóta is exponenciálisan nő a vagyona.
Az ukránok között a második helyet Viktor Pincsuk (a világ 1504. helyezettje, 2,8 milliárd dollár) – az Interpipe alapítója és a Starlight Media médiacsoport tulajdonosa – foglalja el.
A harmadik helyen Vlad Jatszenko áll (1913. hely, 2,2 milliárd dollár), a brit Revolut neobank társalapítója és műszaki igazgatója, amelyet 2025 novemberében magánbefektetők 75 milliárd dollárra becsültek. 2025-ben a Revolut megpróbált belépni Ukrajnába anélkül, hogy ukrán engedélyt kapott volna, de a Nemzeti Bank nem engedélyezte.
Ukrajna ötödik elnöke, Petro Porosenko megtartotta helyét a rangsorban, annak ellenére, hogy édességgyártó cége, a Roshen a háború miatt két gyárat is bezárni kényszerült.
Az „ukrán” listát Andrij Verevszkij (agroholding Kernel), Vadim Novinszkij (Smart Holding) és Kosztyantyin Zsevago (Ferrexpo) zárja – egyenként 1,2 milliárd dolláros vagyonnal.
Három 22 éves barát – Brendan Fudy, Adarsh Hiremath és Surya Midha – felkerült a világ leggazdagabb, önerőből vagyonra szert tett milliárdosainak listájára, megelőzve Mark Zuckerberget, aki 23 évesen került fel először a Forbes rangsorába. Mergor nevű startupjuk, amely mesterséges intelligenciával támogatott toborzásra specializálódott, 350 millió dollár befektetést vont be, és a cég értékelése elérte a 10 milliárd dollárt.
A Mergor indiai mérnököket kapcsol össze amerikai vállalatokkal, amelyek távmunkában dolgozó fejlesztőket keresnek. Később a cég tevékenysége bővült: a Szilícium-völgy vezető mesterségesintelligencia-laboratóriumainak is segítséget nyújtott a modellek betanításában, magasan képzett szakemberek kiválasztásával. A Forbes adatai szerint a Mergor éves bevétele 2025 tavaszán még 100 millió dollár volt, őszre azonban 500 millió dollárra nőtt.
Mindhárman a kaliforniai San José környékén nőttek fel, és már iskolás koruk óta barátok. Közülük ketten indiai származású családból származnak. Adarsh Hiremath a Harvard Egyetemen tanult, ahol Larry Summers irányítása alatt makroökonómiai kutatásokkal foglalkozott, ám a startup kedvéért otthagyta az egyetemet, és elnyerte Peter Thiel ösztöndíját.
A G20-országok milliárdosainak vagyona egy év alatt 16,5 százalékkal, 15 ezer 600 milliárd dollárra nőtt az Oxfam nemzetközi jótékonysági és humanitárius szervezet jelentése szerint.
„A G20 milliárdosainak 2200 milliárd dolláros vagyonnövekedése egy év alatt több, mint amennyi ahhoz kell, hogy 3,8 milliárd embert ki lehessen emelni a globális szegénységi küszöb alól” – áll a szervezet sajtóközleményében.
Az Oxfam emlékeztetett arra, hogy a G20-csoport elnökségét idén betöltő dél-afrikai kormány a november 22-23-i csúcstalálkozó egyik fő témájává jelölte ki az egyenlőtlenségek leküzdését.
Ennek keretében Dél-Afrika megbízást adott a G20 története első egyenlőtlenségi jelentésének elkészítésére, amit a Joseph Stiglitz Nobel-emlékdíjas közgazdász vezette szakbizottság állított össze. Joseph Stiglitz szerint a világ „egyenlőtlenségi vészhelyzettel” néz szembe – áll a közleményben.
A bizottság szerint 2000 óta a leggazdagabbak 1 százalékához jutott a globális gazdaság által létrehozott minden 1 dollárból 41 cent.
Az Oxfam felszólítja a G20-országokat, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket a különösen magas vagyonnal rendelkező személyek hatékony megadóztatása kapcsán, miként erről a csoport vezetői a tavalyi Rio de Janeiró-i csúcstalálkozón megállapodtak.
A vagyoni egyenlőtlenség soha nem volt ekkora a blokkon belül. A kontinensen több mint háromezer milliárdos van, Európa leggazdagabb embereinek több mint fele öt országban él.
Az Európai Unió a világ összes milliárdosának több mint egyötödét adja, de a vagyon eloszlása döbbenetesen egyenlőtlen. Németország messze a kontinens leggazdagabb országa a milliárdosok számát tekintve, míg a keleti országok alig férnek fel a listára. Egy friss összesítés szerint Európa leggazdagabb emberei együttesen ezermilliárdokkal rendelkeznek, de a többségük mindössze néhány országban él.
A Forbes 2025-ös rangsora szerint a világon több mint 3000 milliárdos él, akik összesen mintegy 16,1 ezermilliárd dollárnyi vagyont birtokolnak. Ennek több mint egyötöde Európához kötődik – de a pénz nagy része csak néhány országban koncentrálódik.
A kontinens leggazdagabb országa egyértelműen Németország: itt 171 milliárdos él, összesen 676,4 milliárd eurót birtokolnak.
A német lista élén Dieter Schwarz, a Lidl és a Kaufland alapítója áll 35 milliárd eurós vagyonával. Ezzel a 37. helyet foglalja el a világon.
A második helyen Olaszország áll 74 milliárdossal, akik összesen 289 milliárd eurót birtokolnak. Az olasz élmezőnyt Giovanni Ferrero, a Nutella és a Ferrero Rocher birodalom örököse vezeti 32,6 milliárd euróval.
A dobogó harmadik fokára az Egyesült Királyság került 55 milliárdossal, akik összesen 203 milliárd eurót mondhatnak magukénak. A brit lista élén Michael Platt, a BlueCrest Capital társalapítója áll 16 milliárd eurós vagyonnal.
Helycsere Európa leggazdagabb embereinek listáján
Eközben Franciaország 52 milliárdossal a negyedik helyre csúszott Európában, miután Bernard Arnault – az LVMH luxusmárka-birodalom feje – elvesztette vezető helyét a világban. Azonban még mindig a világ ötödik leggazdagabb embere 152 milliárd eurós vagyonával. Arnault gyakran kerül a francia vagyonadóviták középpontjába, amelyet hevesen hárít.
A top 5-öt Svédország zárja 45 milliárdossal, élükön Stefan Perssonnal, a H&M örökösével, aki 15,9 milliárd euróval rendelkezik.
Európa leggazdagabb öt országa – Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Svédország – együttesen a kontinens milliárdosainak 61 százalékát adja.
A közép- és kelet-európai országok azonban messze lemaradnak: Magyarországon például mindössze négy dollármilliárdos található.
A lista alsó szegletében, mindössze egy-egy milliárdossal
Portugália;
Luxemburg;
Horvátország;
Izland;
valamint Albánia áll.
A milliárdosok számát erősen befolyásolja az ország gazdasági teljesítménye és a pénzügyi központok jelenléte. A legtöbb milliárdost adó négy ország egyben Európa legnagyobb gazdaságai közé is tartozik. Az Egyesült Királyság és Svájc emellett a kontinens két legfontosabb pénzügyi központja, ami tovább erősíti a vagyonkoncentrációt.
Egyre több a milliárdos, egyre hangosabbak a vagyonviták
Az Our World in Data szerint a leggazdagabb 1 százalék birtokolja a vagyon legalább 20 százalékát szinte minden európai országban – sok helyen pedig ez a szám meghaladja a 25 százalékot is.
Az Oxfam legfrissebb elemzése szerint az Európai Unióban a lakosság felső 1 százaléka a teljes vagyon negyedét birtokolja, míg az alsó 50 százalék mindössze 3 százalékot.
Az elmúlt évtizedek adócsökkentései és a nagyvállalati kedvezmények a szupergazdagoknak kedveztek, miközben az átlagpolgárok arányaiban több adót fizetnek.
A szervezet szerint az EU-nak el kellene indítania egy közös vagyonadó-kezdeményezést, vagy legalább nemzeti szinten bevezetni a szupergazdagok adóját. A cél a társadalmi kohézió erősítése és a közszolgáltatások, valamint a klímavédelem finanszírozása lenne.
„Az EU-nak nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági érdeke is, hogy megadóztassa a szupergazdagokat” – áll az Oxfam-jelentésben.
Az Európai Unióban a milliárdosok számára globális adó bevezetéséről tárgyalnak. Évente ez 250 milliárd dollár bevételt jelentene.
A kormányoknak új frontot kell nyitniuk az adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemben a milliárdosokra kivetendő globális minimumadóval, amely évi 250 milliárd dollár bevételt jelentene, számolt be a Reuters az EU Fiskális Obszervatóriumának közleményére hivatkozva.
A Párizsi Közgazdasági Iskola kutatócsoportjának adatai szerint, ha bevezetik az adót, ez az összeg mindössze 2%-a a világ 2700 milliárdosának tulajdonában lévő közel 13 billió dollárnak.
Jelenleg a milliárdosok személyi adójának összege gyakran sokkal alacsonyabb, mint a többi, szerényebb vagyonnal rendelkező adózóé – áll a csoport az adóelkerülésről szóló jelentésében. Ennek az az oka, hogy a milliárdosok vagyonukat álcégekbe helyezik el, megvédve azt a jövedelemadótól.
„Véleményünk szerint mindez nehezen igazolható, mert támogathatja az adórendszerek fenntarthatóságát és az adók társadalmi elfogadhatóságát” – mondta Gabriel Zukman, az Adómegfigyelő Intézet igazgatója.
Az Obszervatórium számításai szerint az Egyesült Államokban a milliárdosok személyi adója körülbelül 0,5%, Franciaországban pedig nulla.
Az egyes országokban tapasztalható növekvő vagyoni egyenlőtlenség arra szólítja fel a leggazdagabb polgárokat, hogy nagyobb adóterhet vállaljanak, miközben a kormányok küzdenek az elöregedő népesség, az éghajlatváltozás hatalmas finanszírozási szükségleteinek és a Covid–19 okozta adósságnak a törlesztéséért – jegyezte meg az ügynökség.
Svájci „száműzetésbe” kényszerült több tucat norvég milliárdos, mivel a jelenlegi kormány kőkemény adókat szedne be rajtuk – írja a Bloomberg.
Nem könnyű a norvég gazdagok élete sem, sokan közülük kénytelenek voltak Svájcba „menekülni” a szigorú adószabályok miatt. Amióta Jonas Gahr Store miniszterelnök kisebbségi kabinetje kevesebb mint két évvel ezelőtt hivatalba lépett, magasabb vagyon- és osztalékadóval kellett megbarátkozniuk a helyi milliárdosoknak, és további szigorításokat is belengettek, mint is a szigorúbb kilépési illetékek, valamint az a terv, hogy az adóhatóságok a vállalatokon keresztül a személyes fogyasztásra fordított kiadások felhasználását is meg tudják ragadni. Ezek után nem meglepő, ha a tehetős norvégok egy jelentős része abban bízik, hogy a jövő héten választási kudarcot szenved el a kormány az önkormányzati választásokon.
Store gazdagok megadóztatására irányuló törekvése az egyenlőség és a társadalmi igazságosság hagyományos skandináv elképzelésein lapul, miközben sokak szerint az intézkedések büntetik a sikert és ártanak a gazdaságnak. A 63 éves miniszterelnök a gazdagok kivándorlását „a társadalmi szerződés megszegésének” nevezte. A Dagens Naeringsliv című helyi üzleti lap szerint egy év alatt mintegy 65 gazdag norvég költözött Svájcba, akiknek együttes nettó vagyona meghaladja a 47 milliárd koronát.
Köztük van az olajmilliárdos, az Aker ASA elnöke, Kjell Inge Rokke, aki a Kapital szerint az ország hetedik leggazdagabb embere; Kristoffer Reitan, Odd Reitan kiskereskedelmi mágnás örököse, és Alfie Haaland, a futballsztár Erling Haaland apja. Bjorn Daehlie, a sífutás többszörös olimpiai bajnoka és Jorgen Dahl, a házi biztonsági mágnás szintén kivándorolt, akárcsak Norvégia leggazdagabb nője, Ninja Tollefsen.
Kivételt képez a sorban Gustav Magnar Witzoe, egy lazactenyésztő birodalom örököse és Norvégia egyik leggazdagabb embere. A 30 éves férfi lemondta tervezett áttelepülését, hogy ne hagyja hátra családját és barátait – mondta el júliusban az NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak.
Svájc azért vált a legkedveltebb célponttá a norvég milliárdosok körében, mert vagyonadója kiskaput kínál a norvég rendszer elkerülésére a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében.
A 20 millió koronát meghaladó vagyonra kivethető maximális vagyonadót a Store-kabinet az előző, konzervatív vezetésű kormány idején 0,85%-ról 1,1%-ra emelte. Ráadásul az osztalékok és a részvényekből származó tőkenyereségek tényleges adókulcsa tavaly októberben 37,8%-ra emelkedett, ami hat százalékponttal több, mint két évvel ezelőtt.
Jól kezdődött az év a szupergazdagoknak: a tőzsdék eddig tapasztalt ralija 2023-ban 213 milliárd dollárral növelte a világ 10 legnagyobb milliárdosának vagyonát – írja a Business Insider. Ez jól jött a milliárdosoknak, hiszen a tőzsdék idei erős felfutása segített visszafordítani a 2022-es nagy veszteségeiket.
A hatalmas nyereség részben visszafordítja azt a több mint 575 milliárd dollárt, amelyet a technológiai szektor nagytulajdonosai a 2022-es tőzsdei lejtmenet során elbuktak, amikor a technológiai súlyú Nasdaq 100 index 33 százalékkal esett.
A Bloomberg szerint a nyertes milliárdosok rangsorában az összvagyont és az idei vagyongyarapodást tekintve is azonos a sorrend.
Az első helyen a gazdagságát az LVMH Moet Hennessy Louis Vuittonnal megalapozó Bernard Arnault áll. Arnault nettó vagyonát 210 milliárd dollárra, az idei nyereségét pedig 47,8 milliárd dollárra teszik.
A Tesla, a SpaceX, és a Twitter tulajdonosa, legújabban a mesterségesintelligancia-bizniszbe beszálló Elon Musk idei nyeresége 43,2 milliárd dollár, nettó vagyona pedig a Bloomberg szerint 180 milliárd dollár.
Az első két helyezetthez képest az eredetileg online könyvesboltként indult Amazon alapító-tulajdonosa, a 126 milliárd dolláros nettó vagyonával a világ harmadik leggazdagabb emberének számító Jeff Bezos idei 19,2 milliárd dolláros nyeresége szinte eltörpül. Őt követi a sorban a 122 milliárd dolláros nettó vagyont felmutatni tudó Microsoft-alapító Bill Gates, aki idén 12,3 milliárd dollárt profitált a részvénypiacok felpattanásából.
Nem titok, hogy a koronavírus járvány jelentősen elmélyítette bolygónkon a társadalmi egyenlőtlenségeket. És akkor, amikor több tízmillió ember veszítette el munkáját és megélhetésének eszközeit világszerte, a földkerekség leggazdagabb emberei nemcsak hogy megőrizték, de még sikerült jelentősen megnövelniük az anélkül is, jelentős, vagy ha tetszik csillagászati tőkéjüket.
Manapság a gazdasági világválsággal való küzdelem megoldását keresve gyakran felmerül a luxusadók emeléséről szóló javaslat. Bármily meglepő, hogy a gazdagokra vonatkozó adóemelés szükségességéről nemcsak közgazdászok és társadalmi aktivisták beszélnek, hanem maguk a milliárdosok is.
Példaként lehet említeni Abigail Disney-t, a multi-milliárdos vállalat örökösét, aki jelentős összegeket fordít jótékonysági célokra és szolgalmazza az adóreformot. Egyébként a The Guardian, ismert kiadvány nemrégiben közölt róla cikket. Kezdjük azzal, hogy Abigail Roy Disney unokája, aki testvérével, Walttal együtt 1923-ban megalapította a Walt Disney Company-t. Abigail 61 éves, nem mondja el, hogy mennyi pénz van a számláján, de beismerte, hogy milliárdos lett volna, ha a 20 évesen nem döntötte volna el, hogy egyszerűen nincs szüksége ennyi pénzre, és elkezdett jótékonykodni.
Azóta több tízmilliárd dollár költött támogatásokra – főleg csoportoknak és szervezeteknek, akik elítélt és AIDS beteg nőket valamint a családon belüli erőszak áldozatait segítik. De csupán a pénzosztással nem elégedett meg. Azért küzd, hogy az állam emelje az adókat – nemcsak az övét, hanem „az egész világ összes dús gazdag embere számára”.
Régóta tudjuk, hogy sok egyenlőtlenség van a világon. De most a járvány valóban megmutatta mindannyiunk számára, és a tiszta lelkiismerettel rendelkező emberek tovább nem tudják figyelmen kívül hagyni ezt a jelenséget… A világjárvány idején a legszegényebbek kénytelenek voltak tovább dolgozni, életüket kockáztatva, míg a gazdagok otthon maradtak. Azok pedig, akik létfontosságú munkakörökért dolgoznak, arányosan több adót fizetnek, mint a biztonságban lévő gazdagok” – hangsúlyozta Abigail Disney.
Érdekes módon Abigail Disney a világ leggazdagabb emberei kis, de folyamatosan növekvő csoportjának egyike, akik arra szólítanak fel, hogy vezessék be a luxusadót a világjárvány utáni gazdasági fellendülés finanszírozása érdekében.
A „Hazafias milliomosok” mozgalom, amelynek hosszú ideje résztvevője, kulcsfontosságú képviselet, 2010-ben indult el egy nyílt levél révén. Abigail Disney-n kívül több mint kétszázan támogatják a mozgalmat. „Hazafias milliomosok” csoportnak nincs igazolványa, de hogy tagja lehessen valaki, legalább 5 millió dolláros vagyonnal vagy az 1 millió dollárt meghaladó teljes évi jövedelemmel kell, hogy rendelkezzen. Ezek az emberek „osztályuk büszke árulóinak” nevezik magukat, akiket a „gazdagság és a hatalom koncentrációjának destabilizálása” egyesít.
Ők azt állítják, hogy ahelyett, hogy milliárdokat fordítanának a felesleges jótékonysági projektekre, például operaházakra és múzeumokra, a magasabb adókat a közszolgáltatások, a társadalombiztosítás és az egyre növekvő egyenlőtlenség elleni küzdelem finanszírozására kell felhasználni.
Abigail Disney azt akarja, hogy a gazdagok adóját az általános orvosi kezelés és oktatás finanszírozására fordítsák az Egyesült Államokban és az egész világon. A közeljövőben segíteni készül a „Hazafias milliomosok” szervezet brit és európai fiókjainak megnyitásában, mintegy nyomást gyakorolva a világ kormányaira, hogy „emeljék meg a hozzánk hasonló emberek adóját. Azonnal. Jelentősen. Örökre”. Ami a luxusadót illeti, Disney asszony azt mondta: „Úgy gondolom, hogy 50 millió dollárral vagy még többel kellene kezdeni. El kell mondani: „Nálunk minden rendben van, de most minden olyan embernek kell segítenünk, akiknél nincs minden rendben, és az ön pénzét erre fogjuk költeni”.
Aktivitása és a jótékonysági célokra szánt hatalmas összegek ellenére Abigail Disney messze van „spártai korlátozásoktól”, és mint korábban is, fényűző életet él, szereti az exkluzív éttermek drága borait, az egyedi tervezésű cipőket. Ugyanakkor ő maga is elismeri, hogy a leghaszontalanabb vásárlása – egy izlandi „ház” (XV. századi kastély – szerző), amelyben egyidejűleg 26 személyt tartózkodhat. Úgyhogy van még mit ledolgoznia…
Noha a 2020-as év sokaknak komoly pénzügyi kihívásokat okozott, a milliárdosok többsége igen kedvezően vészelhette át a nehéz időszakot. Olyannyira, hogy a leggazdagabbak közül mindössze tízen összesen majdnem 450 milliárd dollárt tehettek zsebre – írja az Origo a The Guardian cikke alapján.
Mindeközben egy jelentés szerint az Egyesült Államokban élő 651 milliárdos magánszemély vagyona az évben 1100 milliárd dollárral nőtt.
Jeff Bezos
Az egyik kiugró példát Jeff Bezos, az Amazon vezére jelentette, akinek a vagyona március óta 70 milliárd dollárral rekord szintre, 185 milliárd dollárra emelkedett. Az Amazon részvénye egyébként nagyjából 90 százalékot erősödött március és december közepe között. Bezos jelenleg a vállalat részvényeinek 11 százalékát birtokolja, a vagyona pedig 66 százalékkal növekedett a vizsgált időszakban.
Rajta kívül olyan milliárdosok kaszáltak még 2020-ban, mint Bernard Arnault, az LVMH luxusipari konglomerátum feje, Mark Zuckerberg Facebook-alapító, vagy a Google mögött álló Larry Page.
Jóllehet az Amazon a tavalyi év egyik nagy nyertese volt, és Bezos hatalmas vagyont keresett, mindez eltörpül Elon Musk vagyongyarapodása mellett. A Tesla vezetőjének nettó vagyona ugyanis a márciusi 25 milliárd dollárról egészen 153 milliárd dollárig szárnyalt, ahogy a Tesla részvénye kirobbanóan teljesített. Musk egyébként a Tesla részvényeinek 20 százalékát birtokolja. A gazdagodását jól mutatja, hogy januárban még csupán a világ 35. leggazdagabb embere volt, de az év végére felkerült a 2. helyre.
Elon Musk
Mindeközben Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault is megduplázta a vagyonát. Az LVMH – amely olyan luxusipari óriásokat tömörít, mint például a Louis Vuitton – ugyanis stabilizálta a teljesítményét a tőzsdén az év második felében, ami Arnault személyes vagyonát is feltornászta. A márciusi 148 milliárd dolláros nettó vagyona 69 milliárd dollárral emelkedett az év végére, amivel a világ harmadik leggazdagabb embere lett.
A fentiek mellett más ismert milliárdosok is igen jó évet zárnak. Bill Gates, a Microsoft alapítója például 120 milliárd dolláros vagyonnal állt az év utolsó heteiben, ami nagyjából 20 milliárdos növekedést jelentett március óta.
Mark Zuckberg 80 százalékos növekedéssel 100 milliárd dollárra növelte a vagyonát, míg a legendás amerikai befektető Warren Buffett 26 százalékos növekedést könyvelhetett el: a vagyona az év végére elérte a 85 milliárd dollárt. Az Oracle társalapítója, Larry Ellison 50 százalékkal, 88 milliárd dollárra növelte a nettó vagyonát, míg a Google két alapítója, Larry Page és Sergey Brin egyaránt 50 százalékos növekedés mellett 76, illetve 74 milliárd dolláros vagyonnal várhatta az év végét. Végül az Inditex alapítója, Amancio Ortega 47 százalékkal fokozta az összvagyonát, amely elérte a 75 milliárd dollárt.
