A ritkaföldfémek iránti éves kereslet 15 év alatt megduplázódott, 125 000 tonnára, és az előrejelzések szerint 2030-ban a kereslet eléri a 315 000 tonnát, amit a zöld technológiák növekvő elterjedése és az elektronika fejlődése ösztönöz. Ez óriási nyomást gyakorol a globális termelésre, azonban a kutatók úgy tűnik, hogy megtalálták az új módszert, amellyel létrejöhet a fenntartható, biztonságos és egyben stabil ritkaföldfém-piac.
A ritkaföldfémek kritikus jelentőségű nyersanyagok a mai modern, technológia-alapú társadalmunkban. Többek között a mobiltelefonok, számítógépek, orvostechnikai eszközök, szélturbinák, napelemek gyártásához nélkülözhetetlen elemek, de a hadiiparban is legalább ilyen fontos szerepet töltenek be: a rakétavezérlő rendszerek, irányított bombák, tengeralattjárók építéséhez is felhasználják ezeket.
Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, de az ásványok ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető formájában. Napjainkban a fő probléma viszont az, hogy a Föld egy országa igazi monopolhelyzetben van az értékes nyersanyag kitermelése szempontjából, a többi pedig lényegében tőle függ.
Kína nem csak az ismert lelőhelyek 93 százalékát birtokolja, hanem a bányászattól, a kohászaton át, a piacig terjedő teljes ellátási láncot ellenőrzi. Ez aggodalomra ad okot a hosszú távú elérhetőség miatt, különösen azután, hogy 2019-ben az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború során Kína azzal fenyegetőzött, hogy korlátozni fogja ezen nyersanyagok kínálatát.
Azonban a legújabb kutatások eredményei most végleg átrendezhetik a ritkaföldfémek geopolitikáját.
A tudósok kifejlesztettek egy új módszert az elhasznált elektromos eszközökben lévő ritkaföldfémek, környezetbarát vegyszerekkel való kinyerésére.
A ritkaföldfém kitermelés módszerei
A periódusos rendszerben található lantanoidák 15 elemből álló csoportját a szkandiummal és az ittriummal kiegészítve gyűjtőnéven ritkaföldfémeknek hívjuk. Egyetlen szélturbina üzemeltetéséhez nagyjából 600 kilogramm ritkaföldfémre van szükség, amelyeket bányászattal vagy az e-hulladékok újrahasznosításával nyernek ki.
A bányászat számos hátránnyal jár. Először is költséges, és ritkán hatékony, mert a ritkaföldfémek nagyon kis mennyiségének kinyerése is nagy területek bányászatát igényli. Másodszor, a folyamatnak jelentős környezeti hatásai vannak. A ritkaföldfém-ásványok bányászata nagy mennyiségű mérgező és radioaktív anyagot termel, ami problémákat okozhat a környezet, és az emberi egészség szempontjából.
Az e-hulladék újrahasznosításával a ritkaföldfémek viszont kinyerhetők olyan elektronikai termékekből, mint az elhasznált mobiltelefonok, laptopok és elektromos járművek akkumulátorai. Ennek azonban szintén vannak hátrányai, többek között a magas költségek, a környezeti károk, a szennyezés és az emberi biztonságot fenyegető kockázatok.
Például elektromos jármű akkumulátorokból történő kinyerésük során szennyező anyagok, szén-dioxid és furánok kerülnek a légkörbe, miközben nagy mennyiségű erősen lúgos vagy savas, maró hatású hulladék is jelentkezik.
Miért hatalmas jelentőségű az új felfedezés?
A kutatók kifejlesztettek egy, a galvanizáláshoz hasonló, de környezetkímélőbb módszert a ritkaföldfémek kinyerésére. Az elektrodepozíció folyamata során alacsony elektromos áram hatására a fémek a kívánt felületre rakódnak le. Egy környezetbarát összetételű, sóalapú ionos folyadék alkalmazásával a tudósoknak sikerült az egyik legkeresettebb ritkaföldfémet, a neodímiumot visszanyerni, amelyet autók, mobiltelefonok, szélturbinák, és audioeszközök gyártására használnak. Az ionos folyadékok stabilak, ami azt jelenti, hogy a kísérletben a neodímium csupán pár óra alatt visszanyerhető anélkül, hogy melléktermékek keletkeznének.
A még egyelőre tesztfázisban lévő rendkívül ígéretes módszerrel elkerülhető lenne a ritkaföldfémek bányászatának szükségessége, és minimalizálható lenne a mérgező és káros hulladék keletkezése. A felfedezés hatalmas áttörést jelentene egyrészt a növekvő globális igény – Kínától független-, kielégítésére, másrészt megoldódna az egyre nagyobb gondokat okozó e-hulladék újrahasznosítása is.
Az ukrajnai mobilszolgáltatók bejelentették, hogy ez év elejétől megemelik tarifáikat. A Kyivstarnál elmondták, hogy azon szerződéses ügyfelek számára emelik fel a tarifákat, akik több mint három éve használják a csomagot. Hozzátették, hogy a régi tarifacsomagokat módosítják, melyeket az ügyfelek 1,5%-a használ.
A társaságnál elindították a Szülők hívása tarifát, melyben nincs internetszolgáltatás, azonban egy hónapra csupán 60 hrivnyába kerül. A korlátok nélküli, Bezlim elnevezésű tarifa ára azonban csaknem kétszeresére, 95 hrinyáról 175-re nőtt.
A Vodafone az archivált tarifákat emeli meg, amely az új kliensek számára már nem elérhető. Ilyen például a 4G Smart XS, melyért 35 helyett már 45 hrivnyát kell fizetni.
A Lifecell szintén a régi tarifák árain változtat, azonban kiemelték, hogy minden ügyfélnek felajánlottak egy új tarifacsomagot a jelenlegiekből.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Kemény szankciók sújtják az Egyesült Államok részéről Kína legnagyobb okostelefon-gyártóját, a Huaweit, ennek ellenére soha nem állt még ilyen közel ahhoz, hogy övé legyen a legnagyobb globális piaci részesedés.
A világ legnagyobb okostelefon-gyártója jelenleg a Samsung, azonban az Apple-t lekörözve ott van a nyomában a Huawei. A kínai vállalat egyértelműen a dél-koreai gyártó babérjaira vágyik, még ha ez nem is annyira egyszerű az amerikai szankciók miatt.
Azonban nem is lehetetlen, ugyanis áprilisban egy rövid időre átvette a vezetést a Samsungtól, legalábbis a CounterPoint Research által megosztott adatok alapján. 2020 áprilisában a Huawei 19 százalékos globális piaci részesedést szerzett a mobiliparban, míg a Samsung 17 százalékkal a második helyre esett vissza – írja a Softpedia. Ez persze csak egyfajta pillanatkép volt, a rövid megtorpanás után a Samsung visszavette a vezetést, azonban mégis egyfajta jelzésként tekinthető abban a vonatkozásban, hogy talán már nincs is olyan messze a Huawei a legmerészebb álmától, hogy a világ vezető okostelefon-gyártójává váljon.
Felvetődik a kérdés, hogyan történhetett mindez? A válasz röviden: Kína. Miután a világ legnagyobb mobilpiaca Kína, ez az ország jelentette a Huawei számára az igazi hajtóerőt: oly nagy mértékben tudta növelni itt az eladásait, hogy sikerült ellensúlyoznia az amerikai szankciók által okozott csökkenést. A többi piac, beleértve Európát, az Egyesült Államokat és Indiát, jelentősen visszaesett a negyedév során, és ez mind a Huaweit, mind a Samsungot érintette. (Európában a Huawei 23 százalékról 16-ra gyengült.) Mivel Kína továbbra is azon kevés piac egyike, ahol az okostelefon-eladások növekedést mutattak áprilisban, a Huawei megszerezhette az első helyet. Jelenleg újra a Samsungé az elsőség.
A Counterpoint elemzőcég szerint éves és negyedéves összehasonlításban is visszaesés volt tapasztalható.
A Counterpoint elemzőcég szakemberei nem csak a globális mobilpiac eladásait vizsgálták meg az idei első negyedévre vonatkozóan, hanem azt is megnézték, hogy a koronavírusjárvány milyen hatással volt az európai mobilpiacra ebben az időszakban.
A jelentés szerint éves összehasonlításban 7 százalékkal esett vissza Európában az első negyedévben a mobilpiac, negyedéves összehasonlításban pedig 23 százalékkal. Nyugat-Európában átlag 9 százalék volt a mínusz, míg Kelet-Európában 5 százalékkal csökkentek az eladások.
A járvány miatt a fogyasztók még később cserélnek mobilt, Olaszországban a vásárlások 21 százalékkal csökkentek tavalyhoz képest. Az offline visszaeséseket azonban sok helyen sikeresen kompenzálták online akciókkal. Az élen továbbra is a Samsung áll 29 százalékos piaci részesedéssel, a céget 22 százalékkal követi az Apple. A Huawei rengeteget rontott, a Xiaomi viszont 4 százalékról 11-re erősített.
Már nem az iPhone XR a legnagyobb darabszámban eladott telefonmodell a világon. De az Apple-nek továbbra is van oka az örömre.
A bravúr ezúttal a tavaly szeptemberben bemutatott iPhone 11-nek sikerült, a készülékből 19,5 millió darabot értékesítettek idén január és március között az Omdia elemzőcég adatai szerint. Az előző ilyen versenyt a még korábbi iPhone XR nyerte, 13,6 millió eladott példánnyal. (Pedig abba az eredménybe még nem rondított bele egy koronavírus-járvány és a pandémiával jött szállítmányozási nehézségek.)
Az iPhone 11 népszerűsége azonban ettől függetlenül sem meglepő: már a készülék debütálása utáni első hetekben több mint pozitív hírek érkeztek róla, majd kiderült, hogy még a Samsung hazájában is igen kelendő a termék. Összességében tehát nem lett igazuk azoknak, akik azt jósolták, nem fogynak majd jól a 2019-es iPhone-ok.
Ami az Omdia listájának többi szereplőjét illeti, nos, meglepetésről aligha beszélhetünk. A második helyet megint egy Samsung-eszköznek, az A51-nek sikerült megcsípnie, ebből 6,8 millió talált gazdára az év első három hónapjában. (Előzőleg a J4 Plus volt igazán népszerű.) A dobogó harmadik fokára pedig a Redmi Note 8 került, valamivel rosszabb, 6,6 milliós értékesítési mutatóval. Ezzel szemben 2019-ben az iPhone 8 volt a Q1-es időszak favoritja.
Az Omdia új rangsorán az iPhone 11 Pro és Pro Max eszközök is szerepelnek, de ezekből már jóval kevesebbet vásároltak, mint az olcsóbb kiadásból: előbbiből 3,8 millió, míg a nagyobb és drágább Pro Max-ból 4,2 millió kelt el. A listára további három Galaxy is felkerült, az A10s, az S20 Plus 5G-s fajtája, valamint az A30s.
Az iPhone 11-es eladások idei első negyedévre vonatkozó adatait a Canalys elemzőcég is megerősítette.
