Már nem lehet Apple termékeket vásárolni Oroszországban. Kedden jelentette be a cég, hogy az erőszak áldozatainak oldalán áll. Szerdán már egy üzlete sem nyitott ki Oroszországban – írja az Euronews.
Rengeteg kulcsfontosságú multinacionális vállalat – az Apple-től kezdve fontos szállítmányozó vállalatok és autógyárak – hirdettek szankciót Oroszország ellen, ami még inkább elszigetelheti az országot, és az oroszok hétköznapi életében azonnal érezhető a hatása – írja az AP hírügynökség.
A bojkotton túl több nagyvállalat, így például a Lego, a Ford és a Volkswagen anyagi segítséget, adományokat ajánlott fel Ukrajnának.
Az Apple csupán egy azon nagy multinacionális vállalatok közül, melyek az ukrajnai invázióra válaszul döntöttek úgy, hogy felfüggesztik a működésüket, vagy kivonulnak az orosz piacról – írja az Euronews.
A dán Maersk teherszállító vállalat is bejelentette, hogy nem vállal több új, nem létfontosságú megrendelést Oroszországba vagy Oroszországból.
Az energiaszektorban a BP, a Shell, az Exxon Mobil és az Equinor részesedéseket ad el vagy projekteket fagyaszt be. A francia TOTAL egyelőre marad Oroszországban, de leállít minden új beruházást.
A bankszektorban az HSBC és a Barclays elhagyja az országot. Az autóiparban pedig a Ford, a BMW , a Volkswagen, a Jaguar Land Rover, a Volvo és mások is bejelentették a szállításaik leállítását vagy az oroszországi termelés felfüggesztését.
A lista percről percre bővül. Néhány nap alatt a nyugati cégek harminc évnyi befektetései tűnnek el Oroszországból. Dollármilliárdokról van szó. Az ok minden esetben Oroszország ukrajnai inváziója.
Oroszország üzleti elszigeteltségének állapota 2022. március 2-án:
Apple Pay – teljes blokkolás;
Apple – teljes kivonulás a piacról;
Adidas – az orosz futballválogatottal való együttműködés megszakítása;
Audi – kilépés a piacról;
AMD – betiltotta a mikrochipek és hamarosan a videokártyák szállítását is;
Amazon – a teljes kereskedelem letiltása;
Adobe – teljes blokkolás;
British Petrolium – kivette 20%-os tulajdoni részét a Rosznyefty olajvállalatból;
BBC – a sugárzási engedély visszavonása;
BMW – bezárta minden gyárát, leállította a szállítást;
Bolt – kilépés a piacról;
Boeing – kilépés a piacról;
Budvar – szállítások leállítása
Chevrolet – kilépése a piacról folyamatban;
Cannes Festival – az orosz delegáció kitiltva;
Cadillac – kilépés a piacról;
Carlsberg – az export limitálása;
Cex Io – a kriptoplatform kitiltja orosz felhasználóit;
Cinema 4D – nem működik az applikáció;
Coca Cola – kilépés a piacról;
Danone – leányvállalatával együtt kilépett a piacról;
Disney – nem mutatja be a filmjeit;
Dell – kilépés a piacról;
Dropbox – néhány napon belül beszünteti működését;
DHL – kilépés a piacról;
Eurovision – Oroszország kizárása;
Ericsson – kilépés a piacról;
Exxon Mobil – visszahívja szakembereit minden orosz olajvállalatból;
Etsy – a kereskedelem teljes beszüntetése;
Facebook – az orosz tömegtájékoztatási profilok letiltása;
FedEx – a szállítás teljes felfüggesztése;
Formula 1 – törölte a Grand Prix megrendezését Sochiban;
Ford – felfüggesztette a kereskedelmet;
FIFA – diszkvalifikálta az orosz nemzeti válogatottat a világbajnokságról, és törölte minden oroszországi eseményét;
Google Pay – részben blokkolva;
Google Maps – Oroszországon belül blokkolta az információkat;
General Motors – felfüggesztette az exportot;
HP – felfüggesztette a szállítást Oroszországba;
Harley Davidson – felfüggesztette a szállítást Oroszországba;
H&M – a kiskereskedelem felfüggesztése
Instagram – blokkolta az orosz propagandaoldalakat;
Intel – megtiltotta a mikrochipek szállítását;
Jaguar – kilépés a piacról;
Jooble – lekapcsolta a szolgáltatást;
KUNA – kilépés a piacról;
Lenovo – elhagyta az orosz piacot;
LinkedIn – hamarosan elhagyja a piacot;
International Olympic Committee – törölte az oroszországi sporteseményeket;
Mastercard – nem bocsát ki új kártyát, a szankcióval sújtott bankok kártyáit pedig blokkolja;
Maersk – felfüggeszti a szállítást – nem lehet rendelni az Ali Express-től és az ASOS-tól;
Mercedes – elhagyta az országot;
Megogo – törölte az orosz filmeket;
Metro – elbocsátott 10 ezer dolgozót;
Mitsubishi – elbocsátotta 140 orosz szolgáltató központjának dolgozóit;
Microsoft Office – több lépés is még tárgyalás alatt;
Mobile World Congress – az orosz delegáció kitiltása;
NFT – blokkolta az orosz és belarusz felhasználók számlát, Ukrajna segítése;
NHL – az orosz játékosok kitiltása;
Netflix – az oroszországi feliratkozók blokkolása, és az orosz tévésorozatok gyártásának felfüggesztése;
Nike – az összes bolt bezárása;
Nintendo – az orosz rubelben kötött együttműködések letiltása;
Nestle – mind a 6 oroszországi gyár bezárása;
OnlyFans – lekapcsolta szolgáltatásait;
Paysera – lezárta az orosz ügyfelek számláit;
PayPal – blokkolta a kimenő kifizetéseket;
Paramount – leállította a filmforgalmazást és a filmek bemutatóit;
Parimatch – visszahívta franchise rendszerét;
Play Station – letiltotta a szolgáltatásait;
Pornhub – letiltotta a hozzáférést;
Porsche – kilépett a piacról;
Renault – kilépett a piacról;
Samsung pay – blokkolta szolgáltatását;
Snapchat – megszüntette az applikációt Oroszországban és Belaruszban;
Scania – kilépett a piacról;
SpaceX – a Starlink szállítása Ukrajnába;
Shell – megszüntette az együttműködést a Gazprommal;
Spotify – a feliratkozás letiltása;
Sony – a filmforgalmazás blokkolása;
Twitter – oroszországi felhasználók nem tudnak regisztrálni;
TikTok – az agresszív orosz felhasználók és a tömegtájékoztatás letiltása;
Toyota – bezárta oroszországi gyárát, elbocsátott 2600 embert;
Az Európai Bizottság olyan irányelvre tett javaslatot, amely minimális tényleges adókulcsot ír elő a nagy multinacionális csoportok globális tevékenységei számára – közölte a brüsszeli testület szerdán.
A javaslat eleget tesz az EU azon kötelezettségvállalásának, hogy rendkívül gyorsan, az elsők között hajtja végre a globális adóreformról szóló közelmúltbeli OECD-megállapodást, amelynek célja a nemzetközi társaságiadó-keret méltányosságának, átláthatóságának és stabilitásának biztosítása. Az irányelvtervezet meghatározza továbbá, hogy miként fogják alkalmazni a gyakorlatban a – 137 ország által elfogadott – 15 százalékos tényleges adókulcs elvét az EU-ban, és közös szabályokat tartalmaz a tényleges adókulcs kiszámítására vonatkozóan, hogy azt az unióban megfelelően és következetesen alkalmazzák. Az uniós társaságiadó-minimumról szóló jogszabály minden olyan, az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatra vonatkozik majd, amelynek összesített éves bevétele eléri a 750 millió eurót. A globális megállapodással összhangban a javaslat bizonyos kivételekről is rendelkezik. A tényleges gazdasági tevékenységet folytató csoportokra gyakorolt hatás csökkentése érdekében a vállalkozások kizárhatnak az adózásból egy, a tárgyi eszközök értéke 5 százalékának, illetve a bérjegyzék 5 százalékának megfelelő jövedelmet. A szabályok a nyereség minimális összegeinek kizárásáról is rendelkeznek annak érdekében, hogy alacsony kockázatú helyzetekben csökkenjenek a szabályozásból eredő terhek. Ez azt jelenti, hogy ha egy multinacionális csoport átlagos nyeresége és bevétele nem ér el bizonyos minimális küszöbértékeket, akkor ezt a jövedelmet nem veszik figyelembe a ráta kiszámításakor. Az Európai Bizottság szerdán kezdeményezést terjesztett elő a fedőcégek helytelen adózási célokra felhasználása elleni küzdelem érdekében. Noha a fedőcégek vagy postafiókcégek hasznos kereskedelmi és üzleti funkciókat tölthetnek be, egyes nemzetközi csoportok, sőt magánszemélyek is visszaélnek velük agresszív adótervezés vagy adókijátszás céljából. Egyes vállalkozások olyan fedőcégek felé irányítják a tőkemozgásokat, ahol nincs, vagy nagyon alacsony az adó, vagy ahol az adók könnyen kijátszhatók. A szerdai javaslattal a bizottság azt kívánja biztosítani, hogy az Európai Unióban működő, gazdasági tevékenységet egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben folytató jogalanyok ne részesülhessenek adókedvezményekben, és ne rójanak pénzügyi terhet az adófizetőkre. A javaslatnak a tagállamok általi elfogadását követően 2024. január 1-jén kell hatályba lépnie.
Fontos javaslatot tett az ENSZ által felállított vizsgálóbizottság, melynek alapján teljesen megreformálnák a globális pénzügyi rendszert. Ennek egyik eleme lehet, hogy nemzetközi vállalati adót vezetnek be, így nem tudnak az óriáscégek az adóelkerülés útjára lépni a jövőben.
Az ENSZ bizottsága szerint ha sikerülne bevezetni egy nagyjából 20-30 százalék közötti globális vállalati adót, azzal rengeteg pénzügyi problémát sikerülne megoldani, kezdve a profitok elrejtésétől egészen az adóparadicsomok problematikájáig.
A bizottság ajánlása szerint ezen felül meg kellene alkotni egy adatbázist, mely a nagyvállalatok profitjainak mennyiségéről és hollétéről szóló adatokat foglalná magában, valamint azt, hogy milyen entitás tulajdonába utalták őket – írja a Forbes. Mint mondták, ez az adatbázis a „minimum követelmény” lenne, hogy sikerüljön az adóelkerülés problémáját orvosolni.
A bizottság megjegyzi, hogy ennek a globális adónak pont akkora mértékűnek kell lennie, hogy még nem gátolja a fejlesztési befektetéseket, de hatékony adóztatást sikerül vele elérni, ezért túl magas adót sem lehet kiszabni nemzetközi vállalati adóként.
Az adóelkerülés a világ egyik legnagyobb pénzügyi problémája, ugyanis rengeteg vállalat dönt amellett, hogy bizonyos kiskapukat kihasználva adóparadicsomokba viszik a profitjaikat, különböző offshore cégek neve alá rejtik, ahol nem kell vagy csak nagyon minimális adót kell fizetniük.
Több tanulmány rámutatott, hogy a kormányok évente 500-650 milliárd dollár közötti összeget buknak azzal, hogy a multinacionális vállalatok adóparadicsomokba viszik a profitjaikat, melyek főként a Karib-térségben találhatók, de még Európában is akad rájuk példa. A „leghírhedtebbek”: Panama, Seychelle-szigetek, Virgin-szigetek, Luxemburg és Fidzsi-szigetek.
Jól szemlélteti a helyzetet, mekkora problémát okoz az adóelkerülés, hogy egy indiai tanulmányból kiderült, az adóelkerülés felszámolásával évente 55 millió indiai egészségügyi ellátását lehetne biztosítani. Egy másik tanulmány szerint ha minden német cég teljesítené kötelezettségeit, akkor 8000 szélerőművet tudnának államilag felállítani.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
