Annak ellenére, hogy a 18-22 éves férfiak külföldre utazhatnak, Ukrajnából egyelőre nem tapasztalható munkaerő-kiáramlás, a fiatal álláskeresők száma csak kismértékben csökkent, de ez inkább a munkaerőpiaci trendeknek és az oktatási időszak kezdetének köszönhető, mintsem a külföldre utazásnak – jelentette ki szerdán Julija Zsovtyak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Zsovtyak elmondta: „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint ezt nem érezzük. Az engedélyezés előtt körülbelül 7,6 ezer 22 év alatti fiatal volt a nyilvántartásunkban, most 6,5 ezren vannak. Ez a csökkenés azonban nem köthető közvetlenül a külföldi utazási engedélyhez.”
Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy ez a munkaerőpiac általános trendjeiről szól, elsősorban az egyes iparágakban a foglalkoztatás növekedéséről és az oktatási folyamat kezdetéről. „Ugyanakkor nincs sok ilyen korú fiatal a munkaerőpiacon, az álláskeresők teljes számának 6-8 %-át teszik ki” – tette hozzá.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segítségét igénybe vevők szerkezetét tekintve a fiatalok az összes álláskereső 25 %-át teszik ki. Az év eleje óta közel 130 ezer 35 év alatti regisztrált a szolgálatnál, és több mint 60 ezren már elhelyezkedtek. „A 35-55 évesek 30 %-ot, az 55 év felettiek pedig 18 %-ot tesznek ki. A legkönnyebb munkát találni a magasan képzett, megfelelő fizetéssel rendelkező munkavállalóknak. De belőlük hiány van” – mondta el Julija Zsovtyak.
A fiatal férfiak tömegesen mondanak fel az ismert ukrajnai áruházláncokban, mint az ATB és a Foxtrot. A munkaerő elvándorlásáról számolt be a Nova Posta és a !FEST étteremlánc is, valamint más kereskedelmi és vendéglátóhelyek.
Az aggódó cégvezetők azt mondják, hogy ez a folyamat az utóbbi időben vált tömegessé – mióta a kormány engedélyezte, hogy 18–22 éves fiatal férfiak elhagyhassák Ukrajnát.
A Nova Posta cégnél, ahol főként fiatalok dolgoznak, az elmúlt 10 napban 170 munkavállaló nyújtotta be felmondását. A tömeges elbocsátás a népszerű !FEST étteremláncnál is megfigyelhető. A jelentések szerint onnan már a fiatal férfiak 20 százaléka távozott. Tömegesen hagyják el a munkahelyüket a szakácsok, pincérek és felszolgálók.
Különösen érzékelhető az elbocsátások hatása az ATB szupermarket-hálózatnál, amely Ukrajna legnagyobb kiskereskedelmi lánca. A cég vezetése elismeri, hogy a legnagyobb munkaerő-áramlás a fiatal dolgozók – pénztárosok, raktári dolgozók és eladók – körében tapasztalható. Néhány üzletben már nehézségek adódnak a műszakok megszervezésében és az áruházi munkaterületek zavartalan működésének biztosításában.
Bár az Állami Határőrség szerint nem figyeltek meg jelentős növekedést az Ukrajnából külföldre távozó emberek számában, a fiatal férfiak tömeges külföldre utazásának tendenciája egyre erőteljesebbé válik.
Manapság az ukránok tapasztalat nélkül is találhatnak munkát, de a távmunkában betölthető pozíciókért folytatott verseny jelentősen megnőtt. Az IT szektor veszít korábbi vonzerejéből, ugyanakkor új igények jelennek meg, többek között a mesterséges intelligencia szakemberei iránt. A cégek egyre több veteránnak és diáknak kínálnak munkát, és az átlagfizetések is emelkedő tendenciát mutatnak. Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdetével megnőtt a katonai toborzás és a veteránpolitikával kapcsolatos betöltetlen állások szerepe.
Mely iparágak keresnek manapság a legaktívabban munkaerőt?
A Work.ua humánerőforrás portál szerint jelenleg több mint 100 000 állásajánlat található a platformon, és ezek száma az évszaktól függően változik. A legaktívabb időszak őszre esik, míg az ünnepek előtt hagyományosan csökken a betöltetlen álláshelyek száma.
A legtöbb betöltetlen álláshely a kiskereskedelem, a szállodaipar és a vendéglátás, a nagykereskedelem és az orvostudomány területén van. A legnagyobb munkaadók közé tartoznak az Avrora, a Fora, a Nova Posta, az EVA, a NOVUS, az ATB és a Szilpo kereskedelmi láncok. Meg kell jegyezni az Ukrán Védelmi Erők jelentős számú ajánlatát is – jelenleg közel 10 000 állásajánlatot tettek közzé a portálon.
Ugyanakkor az IT szektorban, különösen a fejlesztők, web-designerek és tesztelők körében, valamint az irodavezetés és a turizmus területén is észrevehetően csökken az ajánlatok száma.
Távmunka: nagy kereslet és kemény konkurencia
Bár a távmunka továbbra is népszerű a jelöltek körében, a portálon található állásajánlatoknak csak mintegy 6%-a vonatkozik a „távmunkára”. Az ilyen pozíciók iránti kereslet többszörösen meghaladja a kínálatot – a konkurencia 5-6-szorosa az átlagos szintnek.
Regionális megoszlás szerint a betöltetlen álláshelyek számában Kijev és a kijevi régió vezet – a teljes szám körülbelül egyharmada (33%, azaz több mint 35 ezer ajánlat). Mennyiségben a következők a Dnyipropetrovszk (kb. 8%) és a Lemberg régió (kicsivel több mint 8%).
Online vagy hagyományos foglalkoztatás?
Ukrajnában a munka szervezésének leggyakoribb formája továbbra is a hagyományos vállalaton belüli jelenléti munka. A megkérdezett cégek 93,5%-a választotta ezt a foglalkoztatási formát, számolt be az RBC-Ukrajina a 2024–2025-ös nagyszabású munkaerőpiaci kutatás eredményeire hivatkozva.
A rugalmas munkaidőt a munkáltatók 14,4%-a, a távmunkát pedig 14%-uk alkalmazza. Ugyanakkor a műszakos munkavégzést a megkérdezett vállalkozásoknak csak 2,4%-a alkalmazza, a távmunkát pedig 0,9%-uk.
A távmunkát leggyakrabban az információs és telekommunikációs szektorban alkalmazzák – 21,8%, valamint az oktatásban – 20,6%. Ez a formátum az aktív harci cselekmények, az infrastruktúra lerombolása, a lakosság evakuálása és a munkavállalók életét fenyegető veszélyek miatt vált szükségessé. Ilyen körülmények között a távmunkára is alkalmas vállalkozások alkalmazkodtak a realitásokhoz, hogy támogassák a vállalkozások működését, különösen a frontvonalbeli régiókban – Luhanszk (80%), Donyeck (65,6%) és Herszon (60,9%) megyékben.
A szállítmányozási és raktározási ágazatokban a munkáltatók 20,2%-a, az átmeneti szállásadás és vendéglátás ágazatokban pedig 19,5%-a alkalmaz rugalmas munkaidőt.
A részmunkaidős foglalkoztatást illetően a munkáltatók 42,9%-a biztosítja ezt a lehetőséget alkalmazottainak. Ez leggyakrabban Mikolajiv (63,8%) és Zsitomir (58,6%) régiókban gyakorolják. Ezzel szemben Kijevben és Dnyipropetrovszk megyében a legalacsonyabb az ilyen munkaadók száma – 21,4%, illetve 31,4%.
A munkanélküliek körében végzett felmérés eredményei szerint a többség (55,6%) a teljes munkaidős állást részesíti előnyben. A válaszadók egyharmada (32,9%) részmunkaidőben, 21%-uk pedig távmunkában szeretne dolgozni.
A felmérést az Állami Foglalkoztatási Központ végezte Ukrajna összes ellenőrzött területén 54 677 vállalat körében 2024. december 17. és 2025. január 31. között. A válaszadók főként közép- és nagyvállalatok vezetői és HR-szakemberei voltak.
Változások a munkáltatók megközelítéseiben
A munkaadók a követelmények és a motivációs mechanizmusok megváltozásával alkalmazkodnak az új realitásokhoz. Jelenleg a betöltetlen álláshelyek közel fele (45%) nem igényel előzetes tapasztalatot, és a vállalatok hajlandóak betanítani és átképezni a jelölteket.
Azonban van egy tendencia, miszerint több funkciót kombinálnak egy pozícióban. Például a munkáltató egy idegen nyelvet beszélő menedzsert választ két külön alkalmazott – egy menedzser és egy fordító – helyett.
Ami az IT-szektort illeti, az még mindig a 2022–2024-es globális technológiai vállalatoknál, például a Meta, a Microsoft és az Amazonnál bekövetkezett leépítések után lábadozik. Ez kiélezett versenyt teremt mind a hazai, mind a globális munkaerőpiacon.
A rugalmas munkaidő és a távmunka iránti kereslet folyamatosan növekszik: a Work.ua felhasználóinak körülbelül 18%-a keres távmunkában betöltendő állásokat, bár lényegesen kevesebb az ajánlat, mint a jelentkező.
Ukrajnában élénkül a munkaerő iránti kereslet, az önéletrajzok számának növekedése gyakorlatilag megállt, miközben a betöltetlen állások száma tovább nő.
Ez a helyzet a foglalkoztatás minden területén megfigyelhető, kivéve az IT-szektort. A Nemzeti Bank szerint továbbra is nehéz a helyzet. „A munkaerő-kereslet növekedése részben a szezonalitásnak köszönhető, különös tekintettel a mezőgazdasági munkákra, részben pedig a munkavállalók mozgósítával is kapcsolatos” – áll a jelentésben.
Ezzel egyidejűleg azonban nem számítanak meredek fizetésemelésre, mivel azok további növekedését visszafoghatja a vállalkozások nehéz pénzügyi helyzete és a nagyfokú bizonytalanság.
A tavalyi negyedik negyedévben rekordszintre, 1,98 millióra emelkedett Németországban a betöltetlen álláshelyek száma.
A tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest 160 ezer 900-zal, 8,8 százalékkal nőtt, éves összehasonlításban pedig 295 ezer 500-zal, 17,5 százalékkal emelkedett az üres álláshelyek száma a német munkaerőpiacon a szövetségi foglalkoztatási hivatal (BA) munkaerőpiaci és foglalkozási kutatóintézetének (IAB) rendszeres vállalati felmérése alapján.
Az üres álláshelyek túlnyomó többsége már a felmérés időpontjában betöltetlen volt. Országosan 1,63 millió (82 százalék) azonnal betölthető, 352 ezer 500 (18 százalék) pedig később betölthető állás volt.
Új csúcsra emelkedett a munkaerőhiány
A megfelelő munkaerő iránti versenynyomás meglehetősen magas. Új csúcsra emelkedett a munkaerőhiány, 4,5 százalékra nőtt az azonnal betöltendő állások és a vállalatok teljes munkaerőigényének aránya is.
A cégek által igényelt 100 dolgozóra 4,5 üres állás jutott a tavalyi negyedik negyedévben. Ez a szám 2022 második és harmadik negyedévében még 4 volt.
A német munkaerőpiacról érkező, összességében pozitív jelzések ellenére a vállalatok még mindig szenvednek az Ukrajna elleni orosz háború következményeitől. 2022 negyedik negyedévében a megkérdezett vállalatok 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború negatív hatással volt rájuk – ez 6 százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest.
Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távoztak, ahol ideiglenes menedékre leltek.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megvizsgálta a menekülthullám hatásait az Európai Unió országait tekintve, és arra a következtetésre jutott, hogy az ukránok felélesztették a külföldi államok gazdaságát és mérsékelték a világméretű gazdasági válság hatását.
Az NBU szerint a menekültek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, munkát kerestek és adót fizetnek. Ám az EU általuk termelt nyeresége az ukrán gazdaság vesztesége is.
Hányan hagyták el az országot?
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint 2023. január 3-ig mintegy 4,9 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az európai országokban.
Ez az EU-s államok lakosságának körülbelül 1 százaléka. A legtöbb ukránt Lengyelország, Németország és Csehország fogadta be. A menekültek többsége munkaképes korú, felsőfokú végzettségű nő és gyermekeik. Tavaly május–szeptemberben a többség a visszatérést tervezte. Ősszel azonban a kritikus infrastruktúra elleni orosz terrortámadások felerősödése miatt megváltozott a helyzet.
Mennyibe kerül a menekültek eltartása?
A háború elől külföldre menekülők általában nehéz szociális helyzetben vannak. Az új országokban lakást, ruhát, élelmet és gyógyszert kell találniuk. E költségek oroszlánrészét az uniós országok költségvetése fedezi.
Ráadásul a mostani menekülthullámra jellemző, hogy a külföldre távozók jelentős része – az ENSZ számításai szerint 28–44 százalékuk – kiskorú. Ez további nyomást gyakorol az állami költségvetésekre, mivel többletkiadásokat kell fordítaniuk az oktatásra. Például Lengyelországban a csaknem 560 ezer ott regisztrált ukrán gyermek oktatási költsége 2,2 milliárd eurót emészt fel, az egészségügyi ellátásukra fordított kiadásokat pedig 1,5 milliárd euróra becsülik – derül ki az ukrán jegybank tanulmányából. Becslések szerint az uniós államok országtól függően évente 9–25 ezer eurót költenek minden egyes menekültre.
Dolgoznak vagy segélyből élnek?
Az NBU elemzése szerint az ukránok az ottlétükkel élénkítették a fogyasztói keresletet és támogatták a gazdasági tevékenységet akkor is, amikor a világgazdaság a recesszió felé indult. Idővel a menekültek egy része letelepedett és munkát vállalt, olcsó és szakképzett munkavállalók tömege jelent meg a piacon.
Így 2022 júniusában 350 ezer munkát kereső ukránt tartottak nyilván Németországban. Októberre közülük minden tízedik talált munkát. Lengyelországban a társadalombiztosítási számot kapott 1,2 millió ukrán fele helyezkedett el.
Az Európai Központi Bank számításai szerint az ukrán kényszermigránsok 25–55 százaléka dolgozik vagy keres aktívan munkát a fogadó országban. Ez 0,2–0,8 százalékkal, 0,3–1,3 millió fővel növeli az uniós munkaerőt – az Ukrajnából érkező menekültek jókora löketet adtak egyes EU-s államok gazdaságának fejlődéséhez. Az ukránok befolyása az őket befogadó országok államháztartására hosszú távon is pozitív lehet.
Lengyelországban a menekültek által befizetett adók összege elérte a 2,4 milliárd dollárt.
Ez meghaladja a lengyel kormány által az ukrán oltalomkeresőknek nyújtott segélyek összegét, nem számítva az oktatási és orvosi többletkiadásokat.
Hogyan hat a migráció Ukrajna gazdaságára?
A migrációs hullám egyik következménye anyagi jellegű. Ukránok milliói külföldre távozva ott fizettek az ukrán bankkártyáikkal, ami nagymértékű valutakiáramláshoz vezetett. Az ukrán jegybank azonban később befagyasztotta a hivatalos árfolyamot, és szigorú valutakorlátozásokat vezetett be. Ezzel kontroll alatt lehetett tartani a helyzetet. Az ukrán államnak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia ezért a feltételes stabilitásért, 2022-ben ugyanis több mint 28 milliárd dollár arany- és devizatartalékot égetett el emiatt.
„Mivel az év végéig nem várható jelentős változás a kivándorlók számában, a nagymértékű valutakiáramlás 2023-ban valószínűleg stabilizálódik” – vélekedik Vitalij Vavriscsuk, az ICU befektetési csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője.
Az ukránok millióinak külföldre távozása nem csak a pénzügyi stabilitást érintette rosszul, a munkaerőpiacot, a fogyasztást és a termelést, így a bruttó hazai terméket is megviselte a migrációs hullám. Amennyiben az emberek nem térnek haza, a hosszú távú gazdasági növekedés lehetetlen lesz. A közgazdászok szerint a sok kiskorú országváltása a későbbiekben a munkaerőhiány-problémát is fokozza.
Várható a tömeges visszatérés?
A hosszú távú következmények kedvezőtlenül hatnak az ukrán gazdaságra, paradox módon azonban rövid távon az ország még profitál abból, hogy jelenleg emberek milliói tartózkodnak a határain kívül.
„Ukrajnában, főleg az áramkorlátozások miatt, korlátozottak a fogyasztási lehetőségek. Ha mind az 5 millió ember visszatérne, jelentősen emelkedne az energiarendszer terhelése. Az igényeket az illetékesek nem tudnák kielégíteni” – fejtette ki Anna Vahitova, a Kijevi Közgazdasági Iskola professzora.
Így a kényszermigráció segít átvészelni a terrortámadások következményeit, ám a háború után kiemelt feladat lehet az ukránok „hazatérítése”. Ugyanakkor bármennyire is hatékony terv születik, be kell látni, hogy a menekültek egy része már letelepedett, így nem lehet visszahozni minden külföldre távozót.
[type] => post [excerpt] => Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távozta... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1677775500 [modified] => 1677760190 ) [title] => A menekültek hatása az európai és az ukrán gazdaságra [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35595&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 35595 [uk] => 35645 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 35596 [image] => Array ( [id] => 35596 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg [original_lng] => 168348 [original_w] => 1200 [original_h] => 800 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1677835000:2 [_thumbnail_id] => 35596 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 6627 [translation_required_done] => 1 [_oembed_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] => [_oembed_time_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] => 1715612532 [_oembed_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] => [_oembed_time_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] => 1719512229 [_algolia_sync] => 831545864002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 33854 [3] => 11 [4] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Kiemelt téma [4] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 1548 [1] => 133 [2] => 1881 [3] => 33918 [4] => 585 ) [tags_name] => Array ( [0] => európai gazdaság [1] => munkaerőpiac [2] => ukrán gazdaság [3] => ukrán menekültek [4] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU) ) ) [6] => Array ( [id] => 34761 [content] =>
Hogyan változott az ukrán munkaerőpiac az elmúlt egy évben, hol keresnek munkát az ukránok, mely iparágakban a legjobbak a fizetések, hogyan változott a háború miatt a betöltetlen állások száma?
A legnépszerűbb ukrajnai álláskereső oldalak adatai szerint felére csökkent a megüresedett állások száma. Ukrajna egészére vonatkozóan két honlapon kevesebb mint 100 ezer van belőlük. Az álláskeresők részéről a háború előtti időkhöz képest nagyobb az aktivitás, nőtt az álláskereső oldalakra feltöltött önéletrajzok száma.
Hasonló a helyzet az Állami Foglalkoztatási Központban is. Az ottani állásajánlatok is a felére csökkentek. Az Állami Statisztikai Szolgálat nem végez munkaerő-piaci kutatást, mivel a vállalkozásoknak nem kötelező beszámolniuk munkájukról.
Mely szakmák a legkeresettebbek?
Az álláskereső oldalak adatai szerint a munkáltatók leggyakrabban a menedzsereket, az értékesítési tanácsadókat és az adminisztrátorokat alkalmazzák. Az öt legkeresettebb szakma, amelyek iránt stabilan magas a kereslet, az az eladó-tanácsadó, értékesítési menedzser, könyvelő, sofőr és szakács, közölte az Ekonomicsna pravda a Work.ua weboldalra hivatkozva.
Ukrajna másik legnépszerűbb álláskereső oldalán, a robota.ua-n leggyakrabban eladókat kerestek. Viszont a tengeri szakterületekkel kapcsolatos betöltetlen állások számából van a legkevesebb. A megüresedett állások számát tekintve az utolsó előtti lépcsőfokon a turizmus áll.
Az Állami Foglalkoztatási Központ által meghirdetett megüresedett állásajánlatok nem olyan népszerűek, mint az álláskereső oldalakon, mert ott többnyire állami intézmények és vállalkozások hirdetnek. És mint köztudott, az átlag alatti fizetéseket ajánlanak. A munkáltatók sofőr, traktoros, kisegítő munkás, eladó, szakács, könyvelő, varrónő, tanári és takarítói állást kínálnak. Az Állami Foglalkoztatási Központban a megüresedett állások átlag fizetése 10 000 hrivnya volt. A legmagasabb fizetések a távközlésben, a bányászatban és az egészségügyben vannak.
Átlagbér Ukrajnában
A fent említett álláskereső oldalak számításai szerint Ukrajnában körülbelül 15 ezer hrivnya az átlagfizetés. Ugyanakkor hagyományosan Kijevben 18 ezer, Szumiban, Csernyihivban vagy Krivij Rih-ben pedig 12,5 ezer hrivnya.
Érdemes megjegyezni, hogy tavasszal ez a mutató 13,3 ezer hrivnyára „esett”. De később kiegyenlítődött. A bérek színvonala ugyanakkor nem változott az elmúlt évben.
A legalacsonyabb fizetések a biztosítási ágazatban, a kiskereskedelemben és a biztonsági szolgálatokban vannak. A leggyorsabban az agrárgazdaságban nőttek a bérek. De ez a munka szezonális tényezőjének köszönhető.
A legmagasabb fizetések az informatika, az ingatlan, a szállítás, az értékesítés és a mezőgazdaság területén vannak. Akár 110 ezer hrivnyás fizetéssel is hirdetnek állást, ugyanakkor változtak a szakemberekre vonatkozó követelmények. Jelenleg az IT-cégek leggyakrabban tapasztalt munkaerőt és egyre kevesebb kezdőt alkalmaznak.
A háború tönkreteszi Ukrajna munkaerőpiacát, az országban legalább 5 millió ember veszítette el az állását – jelentette ki Tetyana Berezsna gazdasági miniszterhelyettes egy nemzetközi konferencián, számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Berezsna a lengyel–ukrán gazdasági fórumon felszólalva elmondta: „a háború tönkreteszi Ukrajna munkaerőpiacát. A harcok ott folynak, ahol 10 millió munkavállalót foglalkoztattak. Legalább 5 millió ember veszítette el állását.”
A gazdasági miniszterhelyettes szavai szerint már mintegy 7 millió ember hagyta el az országot a háborús cselekmények miatt, ami jelentősen befolyásolta a munkanélküliségi ráta növekedését. Jelenleg a kormány munkájának egyik kiemelt prioritása a gazdaság stabilizálása, helyreállítása, a munkaerőpiac fejlesztése, az állampolgárok otthonaikba történő visszatérése – tette hozzá. A szomszédos Lengyelországban jelenleg mintegy 1,5 millió ukránra vonatkozik az ideiglenes védelmi program – emlékeztetett Tetyana Berezsna.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta 404 ezer ukrán állampolgár kapott munkanélküli státuszt.
Talán még soha nem volt ilyen nehéz az Egyesült Államokban normális és motivált alkalmazottakat találni. Ráadásul ma az amerikai munkaerőpiacon történelmileg rekordnagyságú egyensúlyhiány van a munkaerő kereslete és ajánlata között. A szakértők szerint ennek okozója az ország elnöke, Joe Biden, pontosabban a munkanélküliek nagyvonalú koronavírus ellenes támogatása.
Az Egyesült Államok legnagyobb szövetsége, a Független Üzleti Nemzeti Szövetség (NFIB) adatai szerint szintén hatalmas munkaerőhiányról beszél. Sőt, tavaly áprilisban éppen ellenező volt a helyzet: a munkanélküliek száma 18,1 millióval haladta meg a munkahelyek számát.
Az rekordszámú növekedést főként a szállodaipar és a közétkeztetés (+349 ezer), egyéb szolgáltatások (+115 ezer) biztosította, stb. A megüresedett álláshelyek száma csökkent az oktatásban (-23 ezer), a bányászatban és a fakitermelés ágazatában (-8 ezer).
A munkanélküliek toborzása a korlátozások fokozatos megszüntetésével felgyorsult. A szakértők szerint a munkaerő alkalmazása jelentősen megnőtt a szállodaiparban és a közétkeztetésben (+232 ezer), valamint a szövetségi intézményekben (+10 ezer). Csökkent azonban az építőiparban (-107 ezer), a tartós cikkek gyártásában (-37 ezer) és az oktatásban (-32 ezer).
Az amerikai munkaerőpiac ezen „túlfűtött” állapotának, amelyet „Biden billiói” és a „munkanélküli segély szökőárja” váltott ki, legfrissebb bizonyítéka az önkéntes felmondások áprilisi szintje, amit az jövedelmezőbb munkahellyel indokoltak.
Az effajta felmondások száma 384 ezerre emelkedett, megközelítette a 3,985 milliót. Az előző hónapban ezen mutató növekedése jóval kisebb volt – márciusban 185 ezer, februárban pedig „mindössze” 77 ezer.
Ami a felmondások számát illeti, a kiskereskedelemben volt a legnagyobb (+106 ezer), szakmai és üzleti szolgáltatások (+94 ezer), valamint a fuvarozás, raktározás és kommunális szolgáltatások területén (+49 ezer).
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az elegendő munkáskéz hiányában a következő években az európai országokban jelentősen megnő az ukrajnai munkaerő iránti igény, számolt be a nemzetközi munkaközvetítéssel foglalkozó Ukrajnai Vállalatok Szövetsége.
