2024-ben 64 külföldi kapott lehetőséget hivatalos elhelyezkedésre Kárpátalján. A Kárpátaljai Megyei Munkaügyi Központ 2024. szeptember 4-ig az év folyamán 64 engedélyt adott ki külföldiek foglalkoztatására.
A legtöbb engedélyt az alábbi gazdasági tevékenységi területeken adták ki:
Nagy- és kiskereskedelem – 9;
feldolgozóipar ‒ 7;
Egyéb iparágak (átmeneti szállás, vendéglátás, kitermelő ipar, egészségügy, oktatás stb.) – 48.
A következő országok állampolgárai kapták a legtöbb engedélyt:
A Bild jelentése szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek csupán 25%-a dolgozik.
Összehasonlításképpen: Dániában a 78%-uk, Csehországban a 66%-uk, Lengyelországban a 65%-uk, Svédországban és Nagy-Britanniában az 56%-uk, Hollandiában pedig az 50%-uk.
A jogi követelmények gyakorlatilag minden EU-tagországban azonosak, de pénzügyi szempontból nagy különbségek vannak. A szakértők úgy vélik, hogy Németország olyan feltételeket biztosít, amelyek nem motiválják az ukránokat a munkára.
Németország 563 euró segélyt, gyermekenként 471 euró támogatást fizet, fedezi a lakhatást és a járulékos kiadásokat. Egy másik tényező, hogy a németországi ukránok 72%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és magasan képzettnek számít. De a végzettség megerősítésének eljárása nagyon hosszú.
Az új jogszabálynak legalizálnia kell a foglalkoztatás különböző formáit: távmunka, otthoni munka, nem kötött munkaidő. Emellett digitalizálják a munkavállalóra vonatkozó információgyűjtést, így nem lesz többé szükség papíralapú munkakönyvekre – jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter.
Januárban megkezdődik a dokumentum megvitatása minden érintett féllel: „Ukrajnában a munkaerőpiac továbbra is az 1971-es Munka Törvénykönyve szerint működik. A számos változás ellenére ez a dokumentum már nem felel meg a kor követelményeinek, és lassítja a gazdaság fejlődését”, – mondta Szviridenko.
Ezenkívül 2024-ben a Gazdasági Minisztérium az állami beszerzésekkel kapcsolatos álláspontjának reformját tervezi, ami segít a strukturális munkanélküliség elleni küzdelemben.
„Ez egyfajta munkaerőhiány, amikor sok a munkanélküli, ugyanakkor a munkaerőpiacnak egészen más szakemberekre van szüksége. A probléma megoldására minimálisra csökkentik az államilag finanszírozott helyeket a felsőoktatási intézményekben. Ehelyett az ukránoknak lehetőségük lesz arra, hogy pályázhassanak, és elsajátítsák a kívánt szakmát”, – áll a közleményben.
A pályázati támogatások részben fedezik az oktatás költségeit (tandíj társfinanszírozása). A hallgató az intézményt és az oktatási programot preferenciái szerint választja ki. Egy ilyen rendszer célja a választás maximális szabadsága.
„Egy fiatal abba az oktatási intézménybe megy, amelybe akar, nem oda, ahol államilag finanszírozott helyek vannak. Ilyen esetben sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a diploma megszerzése után valamilyen szakmában fog dolgozni, mint a jelenlegi körülmények között”, – hangsúlyozta a miniszter.
Milyen változások várnak az Állami Foglalkoztatási Szolgálatra
A gazdasági tárca elmondása szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységét korszerűsítik. A reform részeként a szervezet folyamatainak 90%-a digitalizálásra kerül. A tervek között szerepel továbbá egy széles körű partnerségi hálózat létrehozása:
oktató cégek,
toborzó cégek,
társadalmi projektekben részt vevő állami szervezetek.
Emelkedik az emberek és a vállalkozások állami támogatásának mértéke, közel 100 000 ukrán vehet részt képzésen és átképzésen. A munkáltatók pedig legalább 10 000 befogadó munkahely rendezéséért kaphatnak majd kompenzációt.
Emellett a eRobota programon belül 15 000 pályázat kiadását tervezik:
saját vállalkozás számára,
veteránok és házastársaik számára,
feldolgozó vállalkozások számára.
Ha valaki nem tudja, milyen szakmát tanuljon, vagy hivatásváltást tervez, a Gazdasági Minisztérium azt javasolja, hogy nézze meg alaposabban a jelenlegi munkaerőpiac keresleti listáját.
Ukrajnában most szükség van:
a védelmi-ipari komplexumban mérnökökre és műszaki szakemberekre,
katonákra minden szakterületen,
STEM oktatás végzőseire (természettudomány, technológia, mérnöki és matematikai),
orvosokra, különösen rehabilitátorokra és pszichológusokra,
Novemberben a munkaerő-piacon csökkent állásajánlatok száma, áll a Work.ua álláskereső szolgáltatás tanulmányában.
Az elemzők megjegyezték, hogy novemberben a munkaerőpiacon kialakult változások a szokásos szezonális ingadozásokkal vannak összefüggésben. A szeptemberi és októberi aktivitást követően, amikor a vállalkozók a „főszezonra” készültek, jelentősen csökkent a betöltetlen állások száma.
A munkaadók negyedik hónapja több mint 100 000 betöltetlen állást hirdetnek, munkaerőpiacon tapasztalható élénkülés ellenére regionális különbségek figyelhetők meg – bár ősszel sok cég települt át frontvonalbeli régiókba, a betöltetlen állások száma még mindig jóval alacsonyabb a háború előtti szintnél.
A Work.ua véleménye szerint munkaerőpiac fontos tényezője a katonai toborzás. Novemberben többek között a „Védelem, biztonság” kategóriában volt megfigyelhető a megüresedett állások számának legnagyobb növekedése. Ugyanakkor a legmagasabb fizetést a hadsereg számára szükséges szakembereknek ajánlják.
Az elemzők az alábbi pozitív tendenciákat emelték ki:
az átlagfizetés 18 500 UAH-ra emelkedett;
2023-ban először nőtt meg a verseny az álláskeresők között a munkaerőpiacon, de a munkaerőhiány leküzdéséről még korai beszélni.
Ez mindössze 2%-kal több mint egy évvel ezelőtt, számolt be Németország Szövetségi Munkaügyi Ügynöksége, közölte a Bild.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint mindössze 135 ezer ukrán menekültet foglalkoztatnak. Többségük a szolgáltató szektorban, a termelésben, az építőiparban és a szállodaiparban dolgozik. További 467 000 munkaképes felnőtt menekült részesül civil segélyben.
Az ukránok – sok más menekülttel ellentétben – lehetőséget kaptak arra, hogy azonnal munkát vállaljanak, aminek következtében valóban sokkal gyorsabban jutnak munkához, mint a többi menekült. Az ukrán menekültek azonban Németországban más európai országokhoz képest lassan integrálódnak a munkaerőpiacba, az ország októberben elindított egy „turbóprogramot” a foglalkoztatás érdekében, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi szabályoknál alacsonyabb német nyelvtudással is elhelyezkedhessenek.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint októberben 129 000 ukrán vett részt integrációs tanfolyamokon. Közülük 95 ezren a következő hat hónapon belül, a többiek 2024 szeptemberéig végzik el a tanfolyamokat.
A CDU/CSU és a német Szabaddemokrata párt politikusai azt kérik, hogy az ukránoknak csak menedékkérőknek adjanak segélyt, munkanélküli segélyt ne: havi 502 euró helyett maximum 410 eurót (januártól 563 euró).
A kezdeményezés kidolgozói szerint a saját bevétel növelése kell, hogy ösztönözze a foglalkoztatást, és amíg az állam minden igényt fedez és segélyt fizet, addig nincs ilyen igény.
Főként nők és gyerekek menekültek az ukrán háború elől Németországba. A letelepedett ukrán menekültek kevesebb, mint harmada vállalt munkát, aki megtette, az viszont nagyrészt túlképzett az adott feladathoz. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 887 ezer forintot keresnek egy hónapban.
A Németországban tartózkodó, foglalkoztatott ukrán menekültek csaknem fele túlképzett a munkájához: mintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, további 16 százalékuknak pedig szakképzettsége van – szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) által csütörtökön kiadott tanulmányban. A berlini ipari és kereskedelmi kamara és a munkaügyi hivatal által ukrán menekültek számára szervezett állásbörze résztvevői tolonganak az információs standoknál. Több mint 50 cég van a helyszínen információs standokkal és állásajánlatokkal.
A berlini ipari és kereskedelmi kamara és a munkaügyi hivatal által ukrán menekültek számára szervezett állásbörze résztvevői tolonganak az információs standoknál. Több mint 50 cég volt a helyszínen információs standokkal és állásajánlatokkal.
A nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet (IAB) tanulmánya szerint a munkaképes ukrán menekültek 18 százaléka folytatott keresőtevékenységet a megkérdezéskor, ez az arány egyéves tartózkodás után 28,1 százalékra emelkedett.
Rengeteg ukrán települt át Németországba az Ukrajna elleni tavaly februári orosz inváziót követően. A foglalkoztatottak mindössze 39 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 36 százalékuk részmunkaidős, 18 százalékuk marginális – vagyis alacsony keresettel vagy rövid időtartamú – munkát végez, 7 százalékuk pedig képzésekre jár vagy gyakornok – szerepel a tanulmányban.
Az IAB adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott ukránok havi átlagkeresete 2550 euró, csaknem 1000 euróval kevesebb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott német állampolgárok havi átlagkeresete. A végzettség, a tapasztalat és a német nyelvtudás mind hozzájárul a jobb munkaerőpiaci lehetőségekhez és a magasabb fizetéshez.
A munkaképes korú ukránok túlnyomó többsége, nagyjából 80 százaléka nő, felüknek gyereke van.
A gyerekek miatt több német családdal kerülnek kapcsolatba, és ez közvetlen módon megkönnyíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket is.
Az ukrán menekültekre nem vonatkozik a foglalkoztatási tilalom Németországban, és menedékjogi procedúrákon sem kell keresztülmenniük, és jogosultak a német szociális törvények szerinti alapellátásra. A tanulmány egy hatezer fős reprezentatív felmérésen alapul, melyet 18 és 64 év közötti, munkaképes korú ukrán menekültekkel végeztek, akik 2022 februárja óta élnek Németországban.
A megkérdezettek 60%-a háború előtt érkezett Lengyelországba, 40%-uk pedig háborús menekült.
Az ukránok 78%-a munkát vállalt Lengyelországban, 56%-uk küld pénzt haza Ukrajnába. A nem munkaképes korú ukránok aránya Lengyelországban 4% – olvashatjuk az Ukrajna polgárai a lengyel munkaerőpiacon. Új kihívások és kilátások című tanulmányban – számol be az Ukrinform.
A közvélemény-kutatásban idén tavasszal 500 személy vett részt. A felmérés szerint minden harmadik ukrán (35%) a végzettségének megfelelően végzi a munkát. A háborús menekültek fele ugyanakkor azt mondta, hogy az általuk végzett munka nem felel meg a képzettségüknek.
A háború kitörése után milliók hagyták el az országot. A legtöbben Lengyelországba vándoroltak, amiben a lengyel kormány és a lakosság is támogatta őket. A Migrációkutató Intézet friss elemzésé alapján Varsó már több mint egy évvel ezelőtt a menekültek tartós jelenlétével számolt, és kulcsfontosságúnak tekintette a munkaerőpiaci integrációjukat.
Lengyelországban már a háború előtt munkaerőhiány volt, amit már akkor is ukrán bevándorlókkal elégített ki részben a lengyel gazdaság. A lengyel politikai vezetés az ukrajnai menekülteken való segítésre mint lehetőség tekint, hogy középtávon megoldják a munkaerőhiányt az országban, ezáltal fel tudják pörgetni a lengyel ipart, felgyorsítani a gazdasági növekedést, és növelni tudják Lengyelország súlyát a régióban illetve Európában – idézi Veres Kristóf Györgynek, az intézet vezető kutatójának az inforádiós nyilatkozatát az Infostart.
Hozzátette, a menekültek például ingyenes egészségügyi ellátást, közülük a gyerekek pedig szociális támogatást is kapnak Lengyelországban. Továbbá megkönnyítették a munkavállalási célú, ideiglenes tartózkodási engedélyük megszerzését is.
Elmondta, jelenleg 700 ezer olyan ukrán dolgozik Lengyelországban, aki a háború kitörése után érkezett. Azonban kiemelte, a nyelvtudás és az ukrán végzettség elismerésével kapcsolatos problémák miatt a legtöbben nem a képzettségüknek megfelelő munkát végzik. Például egy tavaly nyári felmérés szerint az Ukrajnában orvosként dolgozók fele tudott orvosként elhelyezkedni a lengyeleknél, sokan pedig ápolóként tevékenykednek. Viszont az ukrán ápolók nem igazán kaptak ápolói állást. Összességében pedig az ukrán vendégmunkások java fizikai munkát végez: például takarít vagy felszolgál.
Fontos kérdés az, hogy ha véget ér a háború, és az ukrán férfiak újra elhagyhatják az országot, akkor vajon a család és a gyerek fog visszamenni Ukrajnába, vagy mondjuk az ukrán férj fog elmenni Lengyelországba – tette hozzá a kutató.
Ukrajna a padlóra került
Mindeközben Ukrajna gazdasága romokban hever. Ukránok milliói vándoroltak el a háború kitörése után az országból, de jelentős a katonai emberveszteség is. Igaz, a munkanélküliség háborús helyzetben nehezen értelmezhető, azonban 40 százalék körül lehet, valamint a hrivnya értéke is zuhan.
29,2 százalékkal csökkent tavaly Ukrajna bruttó hazai összterméke – vagyis a GDP-je – az ország gazdasági minisztériumának a kalkulációja szerint. A hatalmas esés okait leginkább a kelet-ukrajnai orosz invázióra visszavezethető lakossági fogyasztás csökkenésében, valamint az export és az import bezuhanásában látják a szakemberek.
Ami a 2023-ra vonatkozó becsléseket illeti: Ukrajna gazdasági minisztériuma március elején 1 százalékra mérsékelte az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábbi 3,2 százalékról.
A lengyel hatóságok megszüntették az országban tartózkodó oroszok egyszerűsített foglalkoztatására vonatkozó eljárást. Erről Marlena Malong családügyi és szociális ügyekkel foglakozó miniszter számolt be a sajtónak.
A tisztségviselő szerint a döntést az ukrajnai háború és az Oroszországból érkező tömeges migrációs nyomás miatt kellett meghozni. Azon orosz állampolgárok, akik már megkapták az egyszerűsített foglalkoztatást, a munkavállalási engedélyük lejártáig folytathatják a munkát – írja a Meduza.
