A drónok gyártását Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Lettország és Svédország finanszírozzák.
Ukrajna 30 ezer drónt kap Nagy-Britanniától és más NATO-szövetségesektől – jelentette be a brit védelmi minisztérium január 9-én, csütörtökön.
A közlemény szerint a bejelentést brit védelmi miniszter, John Healy és lett védelmi miniszter, Andris Sprūds tették a Ramstein formátumban megrendezett Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport ülésénNémetországban.
A drónokat akkor küldik Ukrajnába, miután a Drone Capability Coalition, amelyet Nagy-Britannia és Lettország vezet, új szerződéseket köt 45 millió font (körülbelül 55,3 millió dollár) értékben.
A brit kormány vasárnap bejelentette, hogy 300 millió font (348 millió euró) értékű beruházással programot indít az atomreaktorok következő generációjához szükséges üzemanyag előállítására. Olyan anyagról van szó, amelynek alapja a jó minőségű, alacsony dúsítású urán. Ilyet jelenleg csak Oroszország állít elő kereskedelmi forgalomban, Nagy-Britannia az első nyugat-európai gyártó lehet. Az üzemanyag 5 és 20 százalék közötti arányban tartalmaz majd urán-235 izotópot, ez magasabb, mint a legtöbb atomerőművet működtető 5 százalék.
A kormány közleménye szerint az első, Anglia északnyugati részén található gyártóüzem a tervek szerint a 2030-as évek elején kezdi meg működését.
A 300 millió fontos beruházás része a brit kormány azon tervének, hogy 2050-ig akár 24 gigawatt (GW) villamos energiát is termeljen atomenergiából, ami az ország szükségletének egynegyedét teszi ki.
Az Egyesült Királyság célja, hogy 2030-ra 95 százalékban alacsony szén-dioxid-kibocsátással termeljen villamos energiát, és 2035-re teljesen szén-dioxid-mentes hálózatot építsen ki.
A Brexit, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta „tripla sokk” következtében az Egyesült Királyság gazdasága növekedésben öt évet veszített, csak 2024-ben tér vissza a pandémiai előtti szintre – figyelmeztetett legfrissebb előrejelzésében a National Institute of Economic and Social Research (NIESR).
A NIESR előrejelzése szerint a bővülés kisebb, az infláció magasabb lesz, mint a jegybank várja.
A tekintélyes brit gazdaságkutató intézet szerdán kiadott prognózisa szerint a világ hatodik legnagyobb gazdasága mindössze 0,4 százalékkal bővül az idén, és 0,3 százalékkal jövőre. A NIESR három hónapja még 0,3, illetve 0,6 százalékos bővülést jelzett – emlékeztetett tudósításában a Reuters.
A Bank of England (BoE) ennél valamivel magasabb, 0,5 százalékos növekedést jelzett 2023-ra és 2024-re is a legutóbbi ülésén, amelyen sorozatban 14. alkalommal emelte a kamatlábakat.
A kutatók azonban figyelmeztettek, hogy az előrejelzés „roppant bizonytalan”. „Valójában minden esély megvan arra, hogy a GDP zsugorodni fog az év végére, és mintegy 60 százalék a valószínűsége, hogy a gazdaság recesszióba süllyed 2024 végére” a szakképzett munkaerő és az állami beruházások hiánya, a gyenge termelékenység és az ország egyes régióinak gazdasági fejletlensége miatt – idézte a negyedéves előrejelzést a Sky News.
Az intézet szerint a jegybanknak 2028 előtt nem sikerült a célt jelentő 2 százalékra nyomni az inflációt, az a jelenlegi 7,9 százalékról az év végére mindössze 5,2 százalékra csökken, a javulás üteme azonban a jövő évtől lassulni fog, és átlagosan valamivel 2 százalék fölött marad 2025 és 2027 között is.
A NIESR az inflációt illetően is pesszimistább a BoE-nél, amely arra számít, hogy a fogyasztói árak emelkedésének üteme az év végére 4,9 százalékos lesz. Huw Pill, a jegybank vezető közgazdásza azonban azóta elismerte, hogy az infláció egyik hajtóereje, az élelmiszerárak talán soha nem esnek majd vissza az ukrajnai háború előtti szintre.
„Infláció, a globális gazdaság lassulása, olajsokkok, sztrájkok – sok olyan kifejezés, amely az 1970-es éveket idézi – foglalta össze a nehézségeket Jagjit Chadha, az intézet igazgatója. – A Brexit nagy szolgálatot tett azzal, hogy még világosabban megmutatta a brit gazdasági alapvető problémáit, de megoldásokat egyelőre nem hozott” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyságban a legmagasabb az infláció a legfejlettebb ipari országok, a G7-ek között, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint ez az idén így is marad. Tovább hajtja a bérek növekedése is, amelynek üteme a NIESR előrejelzése szerint 6 százalékos lesz jövőre is a munkaerőhiány miatt. Ez ugyan segít némileg átvészelni az embereknek a megélhetési válságot, viszont emeli a munkaadók költségeit.
Csaknem két éve nem mért mélypontra süllyedtek és immár három hónapja visszaesést jeleznek a brit gazdaság aktivitásának csütörtökön ismertetett végleges októberi mutatói. A borús számokban az elmúlt hetek belpolitikai és pénzügyi felfordulásainak is jelentős szerepük volt.
Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) októberben 48,2-re csökkent a szeptemberben mért 49,1-ről és az augusztusi 49,6-ról. Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának élénkülését, az 50 alatti mutatók az aktivitás lanyhulását jelzik, vagyis a 48,2-es októberi kompozit adat a szeptemberi és az augusztusi mérőszámhoz hasonlóan a brit gazdaság lendületének lassulását mutatta. Az S&P Global a felméréshez fűzött helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy a múlt hónapban mért aktivitási index 2021 januárja óta a legalacsonyabb. A brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor aktivitási mérőszáma az októberi kompozit indexen belül 48,8-ra csökkent a szeptemberi 50,0-ről és az augusztusi 50,9-ről, vagyis már a brit szolgáltatási ágazat aktivitása is lanyhul. Tim Moore, az S&P Global gazdasági igazgatója az októberi teljes körű BMI-felmérés csütörtöki ismertetéséhez fűzött kommentárjában hangsúlyozta: a szolgáltatási szektor üzleti vállalkozásai 21 hónapja nem jelentettek a mostanihoz hasonló ütemű aktivitási visszaesést az ágazatban. Moore szerint az októberi felmérésbe bevont vállalatok közül sokan kiemelték, hogy a belpolitikai bizonytalanság és az előző kormány kudarcba fulladt „miniköltségvetése” után emelkedésnek indult hitelpiaci költségek erősítették a kockázatkerülési és a kivárási hajlamot a vállalati partnerek körében. Ehhez járult hozzá az is, hogy az emelkedő energiaköltségek miatt visszaestek a nem alapvető fontosságú szolgáltatásokra fordított kiadások. A politikai bizonytalanság Nagy-Britanniában szokatlan mértékére vall, hogy a brit kormány élén nem egészen két hónapon belül három miniszterelnök váltotta egymást. Boris Johnson szeptember elején távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről és így a miniszterelnöki posztról, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán az alsóházi tory frakció lemondásra kényszerítette. Utódja, Liz Truss alig 45 napig vezette a Konzervatív Pártot és a kormányt, mivel az egykori pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng által szeptember végén beterjesztett átfogó, ám a piaci szereplők által jórészt fedezetlennek ítélt adócsökkentési program súlyos piaci felfordulást okozott. A font példátlan ütemű árfolyamgyengülése és a brit állampapírok hozamának meredek emelkedése soron kívüli jegybanki intervenciót is szükségessé tett, és végül az adócsökkentési program legnagyobb részét vissza kellett vonni. Truss először menesztette Kwartenget, majd a múlt hónap végén maga is lemondott, miután a tory frakció ellene fordult. A Konzervatív Párt alsóházi frakciócsoportja a múlt héten Rishi Sunak volt pénzügyminisztert választotta a Konzervatív Párt vezetőjévé, így Sunak lett az új brit miniszterelnök.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Csaknem két éve nem mért mélypontra süllyedtek és immár három hónapja visszaesést jeleznek a brit gazdaság aktivitásának csütörtökön ismertetett végleges októberi mutatói. A borús számokban az elmúlt hetek belpolitikai és pénzügyi felfordulásainak...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1667513220
[modified] => 1667496954
)
[title] => Csaknem két éve nem mért mélységben a brit gazdaság aktivitása
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=31339&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31339
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 31340
[image] => Array
(
[id] => 31340
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[original_lng] => 203305
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1667489754:5
[_thumbnail_id] => 31340
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2826
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831512401002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 847
[1] => 367
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági visszaesés
[1] => Nagy Britannia
)
)
[4] => Array
(
[id] => 30244
[content] =>
Graham Stuart brit éghajlatvédelmi miniszter pénteken kijelentette, nem kérik az embereket, hogy kevesebb energiát használjanak, annak ellenére, hogy az áramszolgáltató figyelmeztetése szerint az otthonok és a vállalkozások háromórás tervezett áramkimaradásokkal nézhetnek szembe ezen a télen.
A Nagy-Britannia által alkalmazott megközelítés ellentétes az Európai Unióéval, ahol az országok megállapodtak abban, hogy önkéntesen 15%-kal csökkentik a gázfelhasználást, és ahol a tisztviselők arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy csökkentsék az energiafelhasználást, a középületeket pedig arra, hogy kapcsolják le a fűtést – írja a Reuters.
„Nem az a dolgunk, hogy megmondjuk az embereknek, hogyan éljék az életüket” – mondta Stuart a Times Radio műsorában, és azzal érvelt, hogy bármilyen nyilvános tájékoztató kampány sem csökkentené a brit energiaellátás kockázatát.
Az országos áramszolgáltató (National Grid) figyelmeztetése a lehetséges áramkimaradásokról a legrosszabb forgatókönyvön alapult: ha Nagy-Britannia nem tud elegendő áramot és gázt importálni Európából.
„Ha egy ilyen forgatókönyv bekövetkezne, az nagyon kemény ponton jönne, így az a tény, hogy valaki egy héttel vagy akár egy nappal a csúcspont elérése előtt csökkentette az energiafelhasználását, nem igazán változtatna az ellátás biztonságán. Az összes forgatókönyv szerint minden rendben lesz” – mondta Stuart a Sky Newsnak.
Az új miniszterelnök, Liz Truss alatt Nagy-Britannia lépéseket tett az energiabiztonság megerősítésére: a múlt hónapban feloldotta a palagáz kitermelésének tilalmát Angliában, és pénteken új olaj- és gázkutatási engedélyezési fordulót indított.
Lizz Truss szeptember 8-án kétéves „energiaár-sapkát” jelentett be a fogyasztók számára, amely évi 2500 fontban (mintegy 1,1 millió forint) maximálja a háztartások átlagos fűtés- és villanyszámláit. Szerdán pedig arról döntött a brit kormány, hogy október elsejétől hat hónapon át átvállalja a cégek energiaszámlájának közel felét, hogy a vállalatok „átvészelhessék a telet”.
A kormány, amely energiatámogatási csomaggal lépett közbe, hogy segítsen a megugró számlákkal küzdő embereken, csütörtökön közölte, hogy az energiaszolgáltatókkal és a szabályozó hatósággal együttműködik egy önkéntes szolgáltatáson, amely jutalmazza azokat a fogyasztókat, akik csúcsidőben csökkentik a keresletet.
Az európai országok a tél előtt igyekeznek a készleteket feltölteni, mivel Oroszország ukrajnai inváziója és a Moszkva ellen válaszul bevezetett nyugati szankciók miatt az olaj- és gázárak az egekbe szöktek.
Németországban, amelynek fő gázszállítója Oroszország, a szabályozó hatóság „téli válság” veszélyét vetítette előre, hacsak nem csökkentik jelentősen a fogyasztást, míg Olaszországban a múlt hónapban terveket fogalmaztak meg a fűtés téli leállítására a háztartásokban és az üzletekben.
[type] => post
[excerpt] => Graham Stuart brit éghajlatvédelmi miniszter pénteken kijelentette, nem kérik az embereket, hogy kevesebb energiát használjanak, annak ellenére, hogy az áramszolgáltató figyelmeztetése szerint az otthonok és a vállalkozások háromórás tervezett ára...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1665247560
[modified] => 1665225143
)
[title] => A brit kormány nem szólítja fel a lakosságot az energiafelhasználás csökkentésére
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30244&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30244
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 30245
[image] => Array
(
[id] => 30245
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp.jpg
[original_lng] => 91599
[original_w] => 1740
[original_h] => 1160
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp.jpg
[width] => 1740
[height] => 1160
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp.jpg
[width] => 1740
[height] => 1160
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1665309509:4
[_thumbnail_id] => 30245
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 2333
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d6c0c7defe84ba99a50b7ef0606c61ba] =>
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Nagy-Britannia kormánya elrendelte az angliai széntüzelésű erőművek működési feltételeinek átmeneti enyhítését a téli időszakra − jelentette be a brit környezetvédelmi, élelmiszerügyi és vidékfejlesztési minisztérium pénteken.
A tárca közleménye szerint az intézkedés, amely révén több erőmű nagyobb kapacitással működhet, az esetlegesen jelentkező energiabiztonsági problémák megoldását szolgálja − írta meg az MTI.
A rendelet október elejétől jövő március végéig lesz hatályos.
Az országban több széntüzelésű erőmű üzemeltetője is a végleges leállásra készült, de a brit kormány az intézkedés ellenére is szem előtt tartja a 2024-re kitűzött klímavédelmi célokat, miszerint addigra minden széntüzelésű erőművet leállítanak az országban.
A nagy-britanniai National Grid áram- és gázszolgáltató cég csütörtökön közölte: az idei télen előfordulhatnak olyan időszakok, amikor „szűkös lehet az áramellátás”, de előreláthatólag ki tudják majd szolgálni az igényeket.
A gáztüzelésű erőművek Nagy-Britannia energia-előállításának 40 százalékát fedezték tavaly, és gázzal fűtenek a brit otthonok mintegy 80 százalékában.
Nem a szigetország az első, amely hasonló eszközökhöz nyúl, miután Oroszország − feltehetően az Ukrajna ellen indított háborúja által kiváltott nyugati szankciókra válaszul − jelentősen csökkentette a gázszállítást a kontinensre.
Németország az elmúlt hetekben jelentette be, hogy több olaj- és széntüzelésű erőművet is újjáéleszt az energiabiztonság érdekében, ugyanakkor a klímavédelmi célkitűzések miatt Berlin is szigorúan ragaszkodik az intézkedés átmeneti jellegéhez.
Napi százezerben korlátozta keddtől ősz elejéig az induló utasok napi számát a legnagyobb forgalmú brit repülőtér, a londoni Heathrow a munkaerőhiány és az ebből eredő, időnként súlyos fennakadások miatt. Az üzemeltető kérte a légitársaságokat, hogy a nyári szezonra ne értékesítsenek több férőhelyet Heathrow-ról induló járataikra.
John Holland-Kaye, a legnagyobb brit légikikötő vezérigazgatója az utasokhoz intézett, kedden ismertetett nyílt levelében azt írta: a globális polgári repülési ágazat már kezd magához térni a koronavírus-járványból, de a járvány utóhatásai még mindig nehézségeket okoznak az egész szektornak.
Holland-Kaye szerint az elmúlt négy hónapban olyan ütemben emelkedett az utasforgalom Heathrow-n, mint a korábbi negyven évben összesen.
A London nyugati határában működő repülőtér a vezérigazgató közleménye szerint már tavaly novemberben elkezdte a munkaerő-toborzást, számítva a forgalom nyári felfutására, és a biztonsági ellenőrzés területén július végén már ugyanannyian dolgoznak majd, mint a járvány előtt.
Vannak azonban a repülőtéren olyan kritikus fontosságú működési területek, amelyek továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, és ez komoly mértékben korlátozza a repülőtér egészének kapacitásait.
Különösen jellemző a munkaerőhiány a földi kiszolgálásra, amelynek munkavállalói a légitársaságokkal állnak szerződésben – áll a Heathrow vezérigazgatójának keddi nyilatkozatában.
John Holland-Kaye nyílt levele szerint az elmúlt hetekben, amikor a Heathrow-ról induló utasok száma rendszeresen meghaladta a napi százezret, voltak olyan időszakok, amikor a szolgáltatás színvonala elfogadhatatlan szintre süllyedt: hosszú sorok alakultak ki, a segítséget igénylő utasokat csak késedelmesen szolgálták ki, csomagok maradtak le járatokról vagy csak későbbi járatokkal érkeztek meg, alacsony szintű volt a menetrendi pontosság, valamint sok az utolsó pillanatban bejelentett járattörlés.
John Holland-Kaye szerint mindezt több ok idézi elő, köztük az, hogy az utasszám kezdi meghaladni a légitársaságok, a földi kiszolgálók és a repülőtér együttes kapacitásait.
A vezérigazgató szerint a Heathrow-t üzemeltető cég mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a légitársaságok, a földi kiszolgáló cégek és a repülőtér naponta legfeljebb százezer utas indulását tudja biztosítani az idei nyáron, ezért keddtől szeptember 11-ig ezen a szinten korlátozza kapacitásait.
A levél szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy a Heathrow-ról induló járatok napi férőhely-kapacitása 104 ezer lesz az idei nyáron, vagyis naponta négyezerrel több a megállapított felső kapacitáshatárnál.
Ezért a cég azt kéri a légitársaságoktól, hogy erre a nyárra több férőhelyet már ne értékesítsenek Heathrow-ról induló járataikra, ezzel is elősegítve a kapacitáshiányból az utasokra háruló következmények enyhítését.
Nagy-Britanniában a jövő hét végén kezdődik a főszezon a kiutazó turistaforgalomban, mivel akkor ér véget az általános és a középiskolákban a tanév.
A brit kormány bejelentette, hogy újabb segélycsomagot ad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hogy kivizsgálja Oroszország ukrajnai háborús bűneit.
A hírt a brit kormány közölte – írja az Ukrinform.
„Az Egyesült Királyság gyorsan reagált a Nemzetközi Büntetőbíróság azon kérésére, hogy küldjenek további rendőrtiszteket és ügyvédeket az ukrajnai orosz háborús bűnök kivizsgálására. Az orosz csapatoknak tudniuk kell, hogy felelősségre vonják őket, és a világközösség együtt fog működni az igazságszolgáltatás érdekében” – olvasható a közleményben.
Ukrajna és az Egyesült Királyság törvényileg rögzítette az importvámok és vámkontingensek eltörlését a kétoldalú kereskedelem terén. A hírt a Gazdasági Minisztérium közölte.
A megállapodás 12 hónapra szól, de a felek a határidő leteltével meghosszabbítható.
„Elsősorban a liszt, gabona, tejtermékek, baromfi és félkész termékek, paradicsompüré, méz, kukorica, búza, gyümölcslevek, gomba, cukor és egyéb termékekről van szó. Ukrajna ezeket az árukat legfőképpen Nagy-Britanniába exportálja. Ez nemcsak az ukrán termelés fejlődését segíti elő, hanem növeli a devizabevételeket, erősíti Ukrajna gazdaságát” – magyarázták.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Az Egyesült Királyság hamarosan bejelenti ambiciózus terveit új atomerőművek építésével kapcsolatban.
A The Sunday Telegraph-ra hivatkozva a Jevropejszka pravda szerint Kwasi Kwarteng energiaügyi miniszter tett erre utaló kijelentést.
Elmondása szerint Nagy-Britannia 2050-re jelentősen bővíteni tervezi nukleáris kapacitását. A jövő héten pedig Boris Johnson miniszterelnök bejelenti az új atomerőművek építésének tervét.
