A projekt innovatív termékek fejlesztésére összpontosít, többek között a drónok elleni védelem területén – közölte a Digitális Átalakulási Minisztérium.
Ukrajna és a NATO elindítja az első közös programot a védelmi innovációk megjelenésének felgyorsítására UNITE – Brave NATO néven. Erről Mihajlo Fedorov, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és a digitális átalakulási minisztérium vezetője számolt be.
Az első pilot-pályázat 2026-ban indul, összesen 10 millió eurós költségvetéssel. A finanszírozást Ukrajna Átfogó Segítségnyújtási Csomagja (CAP) és a Digitális Átalakulási Minisztérium forrásai biztosítják.
A programot Ukrajna részéről a Brave1, a NATO részéről pedig az első pályázatot végrehajtó NATO Kommunikációs és Információs Ügynökség (NCIA) koordinálja.
A projekt az alábbi területekhez kapcsolódó innovatív megoldások fejlesztésére fókuszál:
drónok elleni védelem;
a légvédelem megerősítése;
kommunikációs és navigációs rendszerek biztosítása a fronton.
A pályázatok benyújtásának várható kezdete 2026 februárja, a nyerteseket már 2026 tavaszán kihirdetik.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök kijelentette, hogy az ország védelmi kiadásai változatlanok maradnak, és Spanyolország teljes mértékben betartja a NATO-megállapodásokat, válaszul Donald Trump amerikai elnök azon követelésére, hogy a kiadásokat a GDP 5%-ára emeljék. Sanchez ezt a Cadena SER spanyol rádióállomásnak adott interjújában mondta.
Megjegyezte, hogy a gázai tűzszünet aláírásának ünnepségén a Trumppal folytatott találkozó során a társalgás „nagyon baráti” volt. A miniszterelnök hozzátette, hogy világossá tette az amerikai vezető számára, hogy Spanyolország „továbbra is elkötelezett a védelem iránt, de ugyanakkor törődik országa jólétével”.
Sánchez hangsúlyozta, hogy Spanyolország már teljesítette a NATO költségvetési céljait.
„Tiszteletben tartottuk a megállapodást, amelyet a Rajoy-kormányzat nem teljesített, és idén elértük a GDP 2%-át védelmi célokra. Úgy véljük, hogy ez a költségvetés bőven elegendő az Észak-atlanti Szövetségen belüli feladatok ellátásához” – mondta Sanchez.
A miniszterelnök számos okot ismertetett, amiért kormánya nem ért egyet Trump javaslatával, hogy a kiadásokat a GDP 5%-ára emeljék:
A fegyveres erők kapacitásának kérdése ekkora mennyiségű erőforrás befogadására.
A katonatisztek értékelése szerint a GDP 2,1%-a elegendő a NATO követelményeinek teljesítéséhez, beleértve Oroszország ukrajnai háborújának ellensúlyozását is.
Spanyolországnak és Európának együtt kell működnie harmadik országokkal, meg kell erősítenie a diplomáciai szolgálatokat és a hírszerzési képességeket.
Az egyenlőségnek prioritást kell élveznie az állam fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében.
Sanchez elmondása szerint Spanyolország teljes mértékben elégedett a legújabb NATO-megállapodással, és továbbra is egyensúlyban tartja a szövetséggel szembeni kötelezettségeit és államrendszerének igényeit.
Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter JOJ 24 tévécsatorna adásában kijelentette, hogy a tárcának valószínűleg problémái lesznek a GDP 2%-ára vonatkozó kiadási kötelezettségvállalás teljesítésével, számolt be a Jevropejszka Pravda a SITA kiadványra hivatkozva.
Kaliňák elmondása szerint a szlovák kormány és többek között a védelmi minisztérium számára a konszolidáció a prioritás – a gazdasági problémák okozta állami kiadások optimalizálása.
„A Védelmi Minisztérium idén több százmilliós összeget utalt a gazdaságba, jövőre pedig ez a szám több tízmilliós lesz. Emellett alkalmazottakat is elbocsátottunk, és minden bizonnyal növelni fogjuk munkánk hatékonyságát” – mondta.
A szlovák védelmi minisztérium vezetője emlékeztetett arra, hogy a tárca kórházak megépítésében segít „az elért megtakarításoknak köszönhetően”.
Az elmúlt két évben az európai országoknak sikerült hatszorosára növelniük a lőszergyártást.
„Európa éves tüzérségi lőszergyártó kapacitása ma hatszor nagyobb, mint két évvel ezelőtt. Arra számítunk, hogy az év végére eléri a 2 millió lövedéket” – mondta Rutte.
Rutte emellett arra szólította fel a védelmi vállalatokat, hogy növeljék más fegyverek, például rakéták, harckocsik és légvédelmi rendszerek gyártását is. Példaként Ukrajna védelmi ipari komplexumát említette.
„A lőszergyártás növelésében szerzett tapasztalatainkra kell támaszkodnunk. És tanulhatunk Ukrajnától is. Néhány nem működő gyártósorunkat újra kell indítanunk, valamint gyorsabb gyártási folyamatokat kell kidolgoznunk” – összegzett a NATO-főtitkár.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet drámai változásokat követel meg a tagállamoktól a védelmi kiadások terén. Egy a The New York Times-nak adott interjúban kijelentette, hogy Oroszország három hónap alatt háromszor annyi lőszert állít elő, mint a NATO összes tagállama egy év alatt.
Oroszország példátlan tempóban fegyverkezik, amit a modern történelemben még nem láttunk. Az oroszok Észak-Koreával, Kínával, Iránnal működnek együtt ebben az agresszív, indokolatlan háborúban Ukrajna ellen
– mondta Rutte.
Hozzátette: a régi, 2%-os GDP-arányos védelmi költségvetési cél már nem elégséges. Véleménye szerint a tagországoknak legalább 3,5%-ra kell emelniük alapvető védelmi kiadásaikat, és további 1,5%-ot kell fordítaniuk a kibervédelemre, hibrid hadviselésre és a társadalom háborús felkészítésére – így jönne ki az összesen 5%-os cél. Rutte figyelmeztetett: „Ha ezt nem tesszük meg, akkor oroszul kell majd tanulnunk.”
Belgium azt állítja, hogy „maximális rugalmasságot” fog kérni a NATO-tól a védelmi kiadások tekintetében, amelyekről az e heti csúcstalálkozón döntenek, jelentette ki Maxime Prevost belga külügyminiszter az AFP-nek, írta a Jevropejszka Pravda.
A miniszter elmondása szerint, miközben Belgiumnak a védelmi szektor évekig tartó alulfinanszírozása után kell bizonyítania „készségét a cselekvésre való visszatérésre”, a NATO 5%-os GDP-célja meghaladja a „költségvetési lehetőségeit”.
„Lehet, hogy nem tettük ezt hangos kijelentésekkel, mint Spanyolország, de biztosíthatom Önöket, hogy diplomatáink hetek óta keményen dolgoznak azon, hogy rugalmassági mechanizmusokat szerezzenek… amelyek segíthetnek enyhíteni a belga erőfeszítésekre nehezedő terheket” – mondta.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök korábban levelet küldött Mark Rutté NATO-főtitkárnak, amelyben arra kérte, hogy fontoljon meg egy „rugalmasabb formulát” a védelmi kiadások kezelésére.
Ezt követően Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy „a NATO-nak foglalkoznia kell” az országgal.
A sajtó egy nappal korábban arról számolt be, hogy a NATO-országok nyilatkozatot fogadtak el a közelgő csúcstalálkozó előtt, amelyben célul tűzték ki az éves védelmi és biztonsági kiadások GDP-arányos 5%-ra emelését 2035-re, figyelmen kívül hagyva Spanyolország kifogásait.
„Valódi ugrásra van szükség a kollektív védelem terén. Több haderőre és képességre van szükség ahhoz, hogy a védelmi terveinket teljes egészében végrehajthassuk. A veszély nem fog megszűnni akkor sem, ha az ukrajnai háború véget ér” – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn a londoni Chatham House agytröszt eseményén a Reuters értesülése szerint.
Éppen ezért a NATO főtitkára amellett érvel, hogy a NATO-nak a hiteles elrettentő képesség és védelem fenntartásához „400 százalékkal kell növelnie a lég- és rakétavédelmi kapacitásait”.
A katonai szövetség főtitkára azt szorgalmazza, hogy a tagállamok a bruttó hazai termékük, azaz a GDP-jük 3,5 százalékára emeljék a védelmi kiadásaikat, ezen felül pedig további 1,5 százalékot fordítsanak tágabb biztonsági célokra, hogy teljesítsék Donald Trump amerikai elnök 5 százalékos elvárását. A NATO főtitkára már korábban jelezte, hogy ezt a célt a június 24–25-i csúcson hivatalosan is elfogadhatják.
Több ország már lépett: Nagy-Britannia 2027-ig 2,3 százalékról 2,5 százalékra növeli a védelmi költését, hosszabb távon pedig 3 százalék a célja, míg Németország a NATO új irányadása alapján mintegy 50–60 ezer létszámú aktív katonával bővítené a haderejét – emlékeztetett a hírügynökség.
Mivel az orosz–ukrán háború intenzitása továbbra sem csökken, Európa fokozódó nyomás alatt áll, hogy emelje védelmi kiadásait. Ezt a nyomást növeli Donald Trump amerikai elnök, aki jelezte, hogy az Egyesült Államok szerepvállalása csökkenhet, és a régiónak jobban kellene gondoskodnia önmaga védelméről.
Mark Rutte, a NATO főtitkára új védelmi finanszírozási modellt javasolt, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy eleget tegyenek Donald Trump amerikai elnök azon kérésének, hogy a GDP 5%-át védelmi kiadásokra költsék, számolt be a Reutersnek forrásaira hivatkozva, közölte a Jevropejszka Pravda.
Rutte azt javasolta a NATO-tagoknak, hogy növeljék a védelmi kiadásokat a GDP 3,5%-ára, és további 1,5%-ot különítsenek el szélesebb körű biztonsággal kapcsolatos kiadásokra, hogy megfeleljenek Trump 5%-os célkitűzésre vonatkozó követelésének.
Az ügynökség azt írta, hogy a „széles körű védelmi kiadások” koncepciójáról még nem született megállapodás. A beszélgetőpartnerek azt állítják, hogy ez magában foglalhatja az utak és hidak korszerűsítésének költségeit a nehéz katonai technika szállításának biztosítása érdekében.
A kérdésre, miszerint a NATO meg tudja-e erősíteni, hogy Rutte tett ilyen javaslatot, Allison Hart, a NATO szóvivője egyenesen nem válaszolt. Azt mondta, hogy Rutte „többször is kijelentette, hogy a védelmi kiadások növelése szükséges a szövetségesek hamarosan elfogadott képességcéljainak eléréséhez, valamint a szövetségesek közötti igazságosabb tehermegosztás biztosításához”.
„Ez valószínűleg nemcsak a NATO által elfogadott definíciókkal összhangban lévő megnövekedett védelmi beruházásokat vonja maga után, hanem további beruházásokat is az ehhez kapcsolódó területeken, például az infrastruktúrában és a rugalmasságban” –közölte Garth egy e-mailben.
Hozzátette azt is, hogy Rutte szorosan együttműködik szövetségeseivel, hogy döntéseket készítsen elő ebben a kérdésben a hágai csúcstalálkozóra.
Az egyik NATO-ország hivatalosan kérte Ukrajnától a DELTA helyzetfigyelő rendszer exportját – közölte Katerina Csernohorenko, a védelmi minisztérium digitális ügyekért felelős helyettes minisztere.
Az ország nevét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, de ismert, hogy az aktívan támogatja Ukrajnát fegyverekkel. A kormányközi megállapodás aláírása után a részletek nyilvánosságra kerülnek.
A DELTA-rendszer érzékelők, radarok, nyomkövetők és drónok adatait egyesíti, amely automatikusan megjelenik a térképen. Az eszközök között van beépített videóanalízis, amely lehetővé teszi a csatatér valós idejű megfigyelését drónok és kamerák segítségével, valamint mesterséges intelligenciával ellátott funkciók, amelyek a célpontokat emelik ki.
Lengyelország elnöke, Andrzej Duda arra szólította fel a NATO-tagállamokat, hogy emeljék meg a védelmi kiadások célkitűzését legalább a GDP 3%-ára, és emlékeztetett arra, hogy ezt a témát a nyári hágai csúcstalálkozón javasolja megvitatni.
Duda Lengyelország NATO-tagságának 26. évfordulója alkalmából levelet küldött a NATO tagállamai vezetőinek, amelyben arra kérte őket, hogy emeljék meg a kötelező védelmi kiadások küszöbét 2%-ról legalább 3%-ra a GDP-hez viszonyítva.
„Legutóbbi látogatásom során a NATO főhadiszállásán hivatalosan kértem Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól, hogy a következő hágai csúcstalálkozón emeljük fel a kérdést a tagállamok védelmi kiadásainak emeléséről legalább a GDP 3%-ára. Már nincs időnk beszélgetni. Döntésekre van szükség. Most kell cselekednünk” – hangsúlyozta.
