A világ védelmi kiadásai 2025-ben is emelkedtek, bár a növekedés üteme valamelyest mérséklődött az előző évhez képest. A bizonytalan geopolitikai környezet és az európai NATO-tagállamok aggodalma az öreg kontinensen felhajtotta a költekezést. Németország történelmi lépést tett előre: a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre lett.
Rekordszintre emelkedtek a globális fegyverkezési kiadások 2025-ben, immár tizenegyedik egymást követő évben növekedve – közölte a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI).
A Világgazdaság információi szerint az inflációval korrigált globális katonai ráfordítások éves alapon 2,9 százalékkal, mintegy 2,89 billió dollárra nőttek, ami egy évtized alatt összesen 41 százalékos bővülést jelent. A növekedés üteme ugyanakkor elmaradt a 2024-estől, amit a kutatók elsősorban az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának csökkenésével magyaráznak.
Washington ezzel párhuzamosan növelte saját nukleáris és hagyományos fegyveres képességeire fordított kiadásait. Az Egyesült Államok továbbra is messze a legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező ország, és a SIPRI szakértője, Diego Lopes da Silva szerint a kiadások a jövőben ismét emelkedhetnek.
Az öreg kontinensen a katonai kiadások 2025-ben 14 százalékkal emelkedtek. A szakértők ezt részben azzal indokolják, hogy a NATO-tagállamok egy része bizonytalannak ítéli az amerikai biztonsági garanciák jövőbeli megbízhatóságát, ami fokozott fegyverkezéshez vezetett.
Németország a negyedik helyre lépett elő a globális rangsorban az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mögött: katonai kiadásai 24 százalékkal, 114 milliárd dollárra nőttek.
Az ország védelmi ráfordításai ezzel először haladták meg 1990 óta a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos szintet. Összesen 22 európai NATO-tag érte el ezt a küszöböt.
A Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) beszámolója szerint a védelmi és biztonsági ipari szövetséghez tartozó vállalatok száma 2024 és 2025 között mintegy kétszázzal nőtt, majd 2025 novembere óta további száz céggel bővült, így összesen mintegy 550 vállalat működik az ágazatban.
Oroszország és Ukrajna a háború negyedik évében tovább növelte katonai kiadásait. Ukrajnában a védelmi ráfordítások a GDP mintegy 40 százalékát tették ki, és a kormányzati kiadások több mint 60 százalékát emésztették fel. Ázsiában – egyebek mellett Kínában, Japánban, Tajvanon, Indiában és Pakisztánban – szintén nőtt a katonai költekezés a térségi feszültségek miatt.
A Közel-Keleten ezzel szemben csak mérsékelt emelkedést regisztráltak. Irán esetében a katonai kiadások inflációval korrigálva csökkentek a gazdasági nehézségek miatt, nominálisan azonban nőttek. A SIPRI előrejelzése szerint 2026-ban is folytatódhat a növekvő trend, tekintettel a világszerte fennálló konfliktusokra és geopolitikai feszültségekre – olvasható a Világgazdaság hasábjain.
Ebben a nemzetközi környezetben kell értelmezni a németországi fegyverkezésről szóló híreket. A hirado.hu korábban megírta azonban a fejlemények árnyoldalát is. Ilyen például az, hogy a német hadiipari óriásvállalat, a Rheinmetall úgy számíthat csaknem 2,5 milliárd eurós megrendelésre a német hadseregtől (Bundeswehr), hogy a kifejlesztett fegyverrendszerük még nem működőképes. A RAIDER nevű öngyilkos drónok körül ugyanis súlyos szakmai és technikai kérdés merült fel. A Berliner Zeitung minősített dokumentumokra és minisztériumi forrásokra hivatkozva tárta a nyilvánosság elé, hogy az új rendszer eredményei egészen kiábrándítóak. A fegyver csak korlátozottan alkalmas arra, hogy harctéri körülmények között is bevessék, mégis milliárdos tételű beszerzés indult.
A problémák ráadásul már a startnál jelentkeztek. A RAIDER indítása rakétás rásegítésű eljárással történik, ám a minisztériumi körökből származó információk szerint a rakétahajtás gyújtószerkezete mindkét teszt során meghibásodott. A tesztek menete eltért az eredetileg tervezett eljárásoktól, és a konstrukció több eleme sem nyújtott kielégítő teljesítményt. Nem véletlen, hogy a lap szerint a védelmi tárca köreiben a rendszert gúnyosan már PowerPoint-projektként emlegetik.
A történet különösen azért kelt vihart Berlinben, mert a versenytársak eközben már kézzelfogható eredményeket mutattak fel. A Helsing és a Stark fegyvergyártó vállalatok hasonló rendszerei 2025 novemberének végétől december elejéig valós műveleti környezetbe történő integrációjukat is sikeresen igazolták, és a kezdeti nehézségek után 95 százalék feletti találati valószínűséget értek el. Mindkét startup már lezárta a lőszertechnikai minősítést is. Ennek ellenére mégis jóval szigorúbb határidők szorítják őket, mint a Rheinmetallt.
Németország teljes állami költségvetése a válság sújtotta 2022 óta a legnagyobb hiánnyal zárta a 2025-ös évet, számolt be a DW. A hírt kedden jelentette be a wiesbadeni Szövetségi Statisztikai Hivatal, írta az Ukrinform.
A hatóság adatai szerint a költségvetési hiány elérte a 127,3 milliárd eurót, ami 22,9 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Az összes bevétel mintegy 2,081 billió eurót, a kiadások pedig mintegy 2,208 billió eurót tettek ki.
A hiány növekedésének fő oka a szövetségi központ volt – hiánya 34,5 milliárddal nőtt, elérve a 85,4 milliárd eurót. Az ok az adósságfinanszírozás mértéke volt – a Bundeswehr, az infrastruktúra és az éghajlatvédelem számára létrehozott speciális alapokon keresztül, amelyeket teljes egészében hitelekből képeztek. Az önkormányzatok rekordméretű, 31,9 milliárd eurós hiányt könyveltek el: a kiadások 5,6%-kal, míg a bevételek mindössze 4,1%-kal nőttek.
Ugyanakkor a szövetségi tartományoknak és a társadalombiztosítási rendszernek sikerült csökkentenie a hiányát. Az állami hiány 9,5 milliárd euróval 8,7 milliárd euróra csökkent, amelynek háromnegyede Berlin, Hamburg és Bremen városállamoktól származott, míg öt tartomány, köztük Bajorország és Hessen, költségvetési többletet ért el.
A társadalombiztosítási rendszer hiánya 9,2 milliárddal csökkent, és 1,3 milliárd eurót tett ki – a biztosítási járulékok 9%-os növekedése miatt, beleértve az egészségbiztosítási alapba befizetett többletbefizetések növekedését is. Megjegyzendő, hogy a szövetségi központ kiadásainak növekedése a szociális alapok javára nyújtott megnövekedett támogatásoknak és hiteleknek köszönhető. A szövetség 5,3 milliárd eurót különített el a Deutsche Bahnnak saját tőkéjének növelésére, és 3 milliárd eurós hitelt nyújtott számára. A kiadások növekedésének kulcstényezője a katonai beszerzések voltak, amelyek 23,4%-kal, 39 milliárd euróra nőttek. Az állampapírok elszámolási gyakorlatának változása lehetővé tette a kamatkiadások csökkentését 2024-hez képest.
A baby boomer generáció nyugdíjba vonulásával jelentősen megterhelődnek a nyugdíjkasszák, ezért a német gazdaságkutató intézet (DIW) új javaslattal állt elő.
A német nyugdíjrendszer komoly nyomás alá került. A berlini székhelyű intézet szakértői most egy úgynevezett „Boomer-Soli”, azaz boomer szolidaritási adó bevezetését vetették fel, amellyel enyhíteni lehetne a nyugdíj korhatárba lépő, nagy létszámú baby boomer generáció (1946–1964 között született emberek) által okozott terheket. A javaslat célja, hogy a nyugdíjrendszer stabilitását úgy lehessen biztosítani, hogy az ne rójon további terhet a fiatalabb generációkra – írja a német Welt.
A DIW szerint a javasolt reform két lehetséges változatban valósulhatna meg, amelyek mindegyike az idősebb generáció tagjai közötti újraelosztást célozza.
Az egyik megoldás egy „Boomer-Soli” különadó bevezetése, amely a bizonyos szint feletti nyugdíj- és időskori jövedelmekre vonatkozna.
Ez a megoldás viszonylag gyorsan bevezethető lenne. A befolyt összeget nem az általános költségvetésbe, hanem egy célzott külön alapba irányítanák, amelyet kizárólag az időskori jövedelmek újraelosztására lehetne felhasználni. A tervezet szerint adómentességi határokat is bevezetnének, így elsősorban a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók fizetnének.
A másik javaslat szerint a jövőbeli nyugdíjjogosultságokat lehetne igazságosabban elosztani: az alacsonyabb nyugdíjakat növelni, míg a magasabbakat csökkenteni.
Ez a megoldás viszont csak hosszabb távon lenne megvalósítható.
„A politikának az elkövetkező években bátor és átfogó nyugdíjreformokat kell végrehajtania” – írják a DIW szakértői. A nyugdíj biztosító funkciójának megőrzése, a méltó időskori életszínvonal garantálása és a rendszer finanszírozhatósága egyszerre óriási kihívást jelent. Egy, az időskori jövedelmekre kivetett különadó fontos eleme lehet ennek a megoldásnak.
A CDU/CSU és az SPD a következő hetekben szeretne döntést hozni a nyugdíjszint jövőbeli biztosításáról.
Emellett új nyugdíjreform-bizottság felállítását is tervezik, amely hosszú távú javaslatokat dolgozna ki a rendszer fenntarthatósága érdekében.
Ennek létrehozásáról a kormánykoalíció már a koalíciós szerződésben is megállapodott.
Az elemzők által becsültnél erőteljesebben lassul a kiskereskedelmi forgalom növekedése Németországban májusban éves összevetésben, havi szinten pedig már a második egymást követő hónapban mértek csökkenést a német statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése szerint.
A kiskereskedelmi forgalom éves növekedése 1,6 százalékra lassult májusban az áprilisi 4,6 százalékos bővülésről.
Elemzői várakozások átlagában kevésbé lassuló, 3,3 százalékkal emelkedő forgalom szerepelt. Májusban éves szinten az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 0,5 százalékkal, a nem élelmiszeripari termékek pedig 2 százalékkal nőtt.
Egy hónap alatt 1,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilishoz képest, amikor szerényebb, 0,6 százalékos csökkenést jegyeztek föl. Májusban már a második egymást követő hónapban csökkent a kiskereskedelmi forgalom havi szinten. Áprilissal összevetve az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 1,3 százalékkal, a nem élelmiszeripari termékeké 2,2 százalékkal esett.
A cégcsődök száma magasabb, mint az elmúlt tíz évben bármikor, munkahelyek százezrei vannak veszélyben Németországban.
Németország gazdaságát komoly csődhullám sújtja. A vállalati fizetésképtelenségek száma több hónapja meredeken emelkedik – számolt be a V4NA Nemzetközi Hírügynökség.
„A gazdasági válság egyre több vállalat létfenntartásába kerül” – mondta Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külgazdasági ügyekért felelős vezetője és elnökségi tagja a Welt német lapnak nyilatkozva.
A szövetségi statisztikai hivatal 2024-re közel 22 ezer cégcsődöt jelentett, ami közel tíz éve a legmagasabb szám. A hatóság szerint a növekedés mértéke 22,4 százalék, az egy évvel korábbi bő 22 százalékos megugrást követően.
„A vállalatok jelentős problémákkal néznek szembe” – magyarázta Frank Schlein, a Crif pénzügyi információs szolgáltató németországi ügyvezető igazgatója, aki a problémák között említette a megrendelések hiányát, a tartósan gyenge hazai gazdaságot, a magas energia- és személyi költségeket valamint az egyre növekvő bürokratikus terheket.
„Mindent egybevetve, nem csak egy, hanem több párhuzamos válság fennállása a vállalatok pénzügyi instabilitásának növekedéséhez vezet” – mondja Schlein.
A gazdasági kár jelentős. Különösen azért, mert tavaly az átlagot jelentősen meghaladó mértékben nőtt a nagyobb fizetésképtelenségek száma – derül ki a Creditreform elemzéséből. Felmérésében a hitelminősítő mintegy 56 milliárd euróra becsüli a bedőlt követelések veszteségének összegét.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a hitelezők nagyrészt üres kézzel maradnak, és az esetek több mint 90 százalékában le kell mondaniuk követeléseik többségéről.
A Creditreform a veszélyeztetett vagy megszűnt munkahelyek számát mintegy 320 ezerre teszi.
Ez a szint utoljára a 2020-as koronavírusos évben volt jellemző.
A német gazdaság 2024-ben a második egymást követő évben zsugorodott, és nem várható növekedés idén sem, ami komoly kihívást jelent majd a februári parlamenti választás után hatalomra kerülő új kormánynak.
A Reuters tudósítása szerint Európa legnagyobb gazdasága ismét a leggyengébb teljesítményt nyújtotta az eurózóna tagjai között, 2024 utolsó negyedévében 0,1, a teljes évet tekintve 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi egyébként megfelel a hírügynökség által megkérdezett szakértők várakozásainak.
A GDP 2023-ban 0,3 százalékkal zsugorodott.
Az exportorientált gazdaságot sújtja a gyenge globális kereslet és a kínai verseny jelentette kihívás.
A kivitel 0,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest.
Az tavaly utolsó negyedévi zsugorodás után a német gazdaság recesszióba süllyedhet, ha 2025 első három hónapjának a teljesítménye is negatív lesz.
A Bloomberg emlékeztetett, hogy 1950 óta most fordult elő másodszor, hogy a német gazdaság két egymást követő évben zsugorodott.
A német gazdaság a választási kampány vezető témája
A gazdaságának nehézségei adják a választási kampány vezető témáját is, sokan remélik, hogy az eredmény növekedésorientáltabb politikát hozhat. De csak kevesen látnak gyors megoldást a problémákra, amelyek közé tartozik a gyenge globális kereslet, a gyártási válság – különösen az autógyártók körében –, az energiaválság elhúzódó hatásai, a fojtogató bürokrácia és a szakképzett munkaerő hiánya.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy Németország volt az egyetlen olyan gazdaság a világ hét legfejlettebb állama (G7) között, amelyik 2023-ban zsugorodott, és elsőként teszi közzé a 2024-es teljes évre vonatkozó adatokat.
Fenyegetést jelentenek Donald Trump vámjai
A 2025-ös kilátások is borúsak. A Bundesbank mindössze 0,2 százalékos növekedést jósol, és arra figyelmeztet, hogy akár egy újabb zsugorodás is lehetséges, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök valóra váltja vámfenyegetéseit.
A gazdasági hanyatlás és az annak megállításáról szóló civakodás nagyban hozzájárult a német hárompárti koalíció novemberi bukásához. A február 23-i előrehozott választáson Olaf Scholz kancellár várhatóan vereséget szenved Friedrich Merz ellen, aki a konzervatív CDU/CSU blokkot vezeti, és kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat ígér.
Döntő fontosságú lesz, hogy a következő kormány hogyan kezeli az állami hitelfelvételre és a hiányra vonatkozó német korlátokat, az úgynevezett adósságféket. A konzervatív politikusok által régóta szorgalmazott szigorú szabályokat felülvizsgálhatják, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak az olyan beruházások finanszírozásához, mint az infrastruktúra, az energia és a védelem.
Sötét jövőt jósol a német gazdaságnak a Bundesbank: a szövetségi jegybank legfrissebb prognózisa szerint akár egy évtizedig is eltarthat Németország gazdasági hanyatlása – írja a Die Welt.
A jegybank közgazdászai több forgatókönyvet is beazonosítottak, amelyek meghatározhatják Európa legnagyobb gazdaságának jövőjét. Még a legkedvezőbb feltételek mellett is csak vérszegény növekedést jósolnak 2027-ig.
Ha azonban Donald Trump leendő amerikai elnök végrehajtja bejelentett vámemeléseit, akkor a német gazdaságot ezután szinte végtelen recesszió fenyegeti.
Mindez kifejezetten rossz hír lenne a magyar gazdaságnak, amely ezer szálon kötődik Németországhoz, és láthatóan megszenvedi a külső piacok gyengélkedését. A hazai ipari termelés hónapok óta lejtmenetben van, és ebben a jövőben sem várható érdemi változás, ugyanis a december is katasztrofális volt a német ipar számára.
A termelés sokkal gyorsabban esett, mint az elmúlt két hónapban, és az új megrendelések minden eddiginél nagyobbat zuhantak idén – mondta Cyrus de la Rubia, a Hamburgi Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza. Ezt a beszerzésimenedzser-index adataiból vezeti le, amelyet a bank az S&P hitelminősítővel együtt rendszeresen számol. Általában a cégek beszerzési osztályai észlelik elsőként a vásárlói magatartás változását, így az ottani hangulat jó iránymutató a gazdaság számára.
A teljes gazdaság értéke decemberben enyhén, 47,2-ről 47,8 pontra emelkedett. Az 50 alatti érték azonban recessziót jelez. Ez az enyhe emelkedés csak azért következett be, mert a szolgáltatási szektor mutatója 49,3-ről 51 pontra emelkedett. Az iparban viszont ismét visszaesett a helyzet, 43-ról 42,5 pontra – így a gazdaságnak ez a szektora továbbra is mély recesszióban van, sőt egyre rosszabb.
Egymás után második évben is recesszióban lehet Németország
A német gazdaság tehát valószínűleg ismét mínuszban zárja az egész 2024-es évet. A Bundesbank most arra számít, hogy a bruttó hazai termék 0,2 százalékkal csökken. Ez lenne a recesszió második éve egymás után, miután 2023-ban már 0,3 százalékkal csökkent a gazdasági kibocsátás.
Ez csak egyszer fordult elő 1948 óta, 2002–2003-ban, amikor Németországot Európa beteg emberének tartották.
Ekkor azonban a következő évben ismét viszonylag erőteljes, 1,2 százalékos emelkedés következett be. Ez ezúttal nem várható.
A Bundesbank a következő évre csak 0,2 százalékos növekedést prognosztizál, 2026-ban ez az arány 0,8 százalékra, 2027-ben pedig 0,9 százalékra emelkedik – de még ezek is meglehetősen alacsony értékek.
A vámok tovább gyengíthetik Németországot
Ez az előrejelzés azonban nem számol azzal a veszéllyel amit a vámok jelentenek. Donald Trump új amerikai elnöki hivatalba lépésével jelentős változások fenyegetnek, amelyek különösen a német gazdaságot érinthetik. A régi-új elnök ugyanis bejelentette, hogy 60 százalékos vámot vet ki az USA-ba irányuló kínai importra, az összes többire pedig 10 százalékos vámot.
A Bundesbank most szimulációk segítségével megvizsgálta, hogy ez mit jelent a német gazdasági teljesítményre nézve. Azt feltételezi, hogy a vámokat a bejelentetteknek megfelelően két éven belül emelik, és a többi ország megfelelő ellenvámokkal válaszol. Figyelembe vették a Trump által ígért adókedvezményeket, az USA-ban élő és dolgozó bevándorlók nagyarányú kitoloncolását, valamint az intézkedések miatti összességében magasabb szintű makrogazdasági bizonytalanságot.
A Bundesbank modelljében a Trump által bejelentett intézkedések végrehajtása azt jelentené, hogy a német gazdaság 2025-ben és 2026-ban is stagnál, 2027-ben pedig csak 0,4 százalékkal nő.
Egy másik modellben a recesszió 2025-ben még súlyosabbá válik a gazdasági kibocsátás 0,4 százalékos visszaesésével. Ezt követően 2026-ban 0,2 százalékos, 2027-ben pedig 0,8 százalékos növekedéssel lassan ismét felfelé venné az irányt.
Mindenesetre a 2019 óta stagnáló német gazdasági teljesítmény mindkét esetben aligha lenne magasabb 2027-ben, mint most. Németország ezután csaknem egy évtizedes stagnálásra tekinthet vissza, még akkor is, ha közben fel-le fordulnak a dolgok. Ilyen száraz időszak még nem volt az ország modern gazdaságtörténetében. Évekig tartó leállás és recesszió – ijesztő és mégis meglehetősen reális jövőkép.
Régóta fennálló tabu eltörlésére számít a piac, ugyanis azt árazzák, hogy a választásokat követően Berlinben feloldhatják az adósságféket, és masszív állami költekezéssel ránthatják ki a gazdaságot a bajból. Becslések szerint akár több száz milliárd eurónyi pluszforrás is felszabadulhatna a lépéssel.
Németország számára elég rosszul sült el minden az elmúlt időszakban. A gazdaság stagnál és az ország feldolgozóipara várhatóan újabb ütést kaphat, ha a Donald Trumptól várt extra vámok valóban bevezetésre kerülnének. Eközben a politikai vezetés is bajba került, miután az amerikai választásokat követően összeomlott a kormánykoalíció.
A kötvénypiac azonban nagy változást vár, erre utal, hogy a 10 éves német államkötvények hozama hosszú idő óta először olyan magas szintre emelkedett, mint a hasonló lejáratú euró kamatcsereügyleteké (ez utóbbi gyakorlatilag egy idealizált 10 éves Európai Uniós államkötvény hozamaként is felfogható). Ez arra utal a Bloomberg és a Financial Times elemzése szerint is, hogy a piac szerint a német kötvénypiac elveszítheti eddigi sajátos jellegét, amellyel az eurózónán belül rendelkezett. Ezek szerint a német gazdaság a jövőben egyre inkább hasonlít majd a többi európai országéra, ahol egyre inkább extra hitelfelvételből próbálják meg beindítani a gazdaság növekedését és egyre kisebb hangsúlyt fektetnek majd arra, hogy az ország adósságállományát alacsony szinten tartsák.
Ehhez a németek jó pozícióból indulnának, hiszen mint mindig, a költségvetés szilárd, az elmúlt évtizedek kemény döntéseinek eredményeként. Német politikai körökben is egyre népszerűbb az a nézet, hogy eljött az ideje egy kis költekezésnek és sokan úgy látják: a februári választások után felálló kormánynak egy több százmilliárd eurós extra kötvénykibocsátást kellene végrehajtania, hogy finanszírozni tudja a gazdaság megújítását szolgáló, új beruházási programot.
Lenne vevő az extra kötvényekre
A német kötvények megbízhatóságát kihasználva a befektetők valószínűleg habozás nélkül megveszik majd ezeket a plusz kötvényeket a megkérdezett szakértők szerint.
– Nem kell, hogy mindez egyszerre történjen. Ha a befektetők azt látják, egy értelmes beruházási program finanszírozására lesz elköltve az összeg, valószínűleg minden további nélkül megveszik az extra kötvényeket. Egy az államadósság 5 százalékának megfelelő, mintegy 220 milliárd eurós extra hitelfelvételt minden további nélkül megemésztene a piac – vélte Guy Miller, a Zurich Insurance Co. vezető piaci stratégája. Ales Koutny, a Vanguard nemzetközi kamatlábakért felelős vezetője szerint Berlin a következő évtizedben 400 milliárd euróval több hitelt bocsáthatna ki.
Ehhez azonban meg kellene változtatni a német alkotmányba rögzített szabályt, amely biztosította a német államadósság alacsony szinten tartását.
Ennek köszönhető az, hogy a német államadósság jelenleg nem haladja meg az ország GDP-jének 60 százalékát, míg például Franciaország esetében ez ennek duplája és az Egyesült Államokban is jóval 100 százalék felett jár.
Már a konzervatívabbak is belemennének
A gond csak az, hogy a februári választásokon most esélyesnek tartott CDU az adósságfék egyik legelszántabb védelmezőjének számított. Azonban az ő álláspontjuk is enyhült a kérdésben. A múlt héten a CDU kancellárjelöltjének számító Friedrich Merz már azt mondta, ő is lehetségesnek látja a rendelkezés reformját.
A fő kérdés szerinte az, hogy mire költenék az extra hitelfelvételből származó összeget. Ha jóléti kiadásokra és a fogyasztás élénkítésére menne, akkor nem járul hozzá. Ha viszont fontos beruházásokra és fejlesztésekre lenne fordítva, akkor már más lenne a hozzáállása.
Persze sok mindenkinek van ötlete arra, hogy mire költhetne extra forrásokat a német állam. Sokan szorgalmazzák például, hogy az ország növelje a védelmi célokra fordított összegek nagyságát, ezzel persze Európában nincsenek egyedül, tekintettel az ukrajnai háborúra és az Oroszország jelentette fenyegetésre. Erről bővebben itt írtunk.
A megkérdezett szakértők szerint ráadásul most jó pillanatban történhetne az extra államadósság kibocsátása. Az ezáltal okozott esetleges hozamemelkedést a piacon ellensúlyozhatná, hogy az Európai Központi Bank éppen egy kamatcsökkentési ciklus elején jár és jövő év végéig mintegy 150 bázisponttal mérsékelheti a kamatszintet az eurózónában.
Azt, hogy az amúgy államadósság kérdésében szigorú hitelminősítők is helyeselnének-e egy ilyen lépést, mutatja a Fitch elemzőinek értékelése is. Szerintük ugyanis a reformok felszabadíthatják a beruházásokat, ellensúlyozva a versenyképesség nagymértékű csökkenésének és a cég esetleges „negatív minősítési intézkedésének” veszélyét. Németország jelenleg mindhárom nagy cégnél tripla-A minősítéssel rendelkezik, ami a legjobbnak számít.
Berlin azért nem képes a kormányzásra, mert a baloldali koalíció semmiben sem tud egyetérteni. A Német Takarékpénztárak Szövetségének elnöke ezért azt követeli a kancellártól, hogy tegyen végre rendet a házában, és kezdje el vezetni az országot.
A német hárompárti kormánykoalíció politikusainak félre kellene tenniük nézeteltéréseiket, hogy az ország stagnáló növekedésével foglalkozzanak – mondta Ulrich Reuter, a Német Takarékpénztárak Szövetségének (DSGV) elnöke a Reutersnek adott interjúban.
A német gazdaság tavaly zsugorodott, és a kormány előrejelzése szerint idén is ezt teszi, miközben a Nemzetközi Valutaalap a múlt héten szintén csökkentette az országra vonatkozó előrejelzését.
Nagyon aggódunk a németországi gazdasági helyzet miatt, azt látjuk, hogy Berlin semmit sem tesz a válság megoldására – közölte a DSGV elnöke pénteken a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves találkozójának alkalmából. Szerinte, ha Németország valaha vissza akar térni a növekedés útjára, az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíciónak
véget kell vetnie a politikusok közti folyamatos háborúzásnak,
meg kell szabadulnia a bürokratikus akadályoktól, valamint
világos és jövőorientált tervet kell bemutatnia a nagyobb versenyképesség érdekében.
A kormány felelős a német gazdasági összeomlásért
A balközép szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a szabad demokraták (FDP) úgynevezett közlekedésilámpa-koalíciójának három pártja – amely 2021 óta kormányozza Európa legnagyobb gazdaságát – eltérő nézeteket vall a növekedés ösztönzésének módjáról.
Az SPD-s kancellár és a zöldpárti Robert Habeck gazdasági miniszter például nemrég ismertette a gazdasági programjukat, melyek merőben eltérő pontokat tartalmaztak, miközben az FDP-s Christian Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy ő is dolgozik a saját javaslatain, melyeket hamarosan bemutatna.
A kormány papíron „keményen dolgozik” a vérszegény növekedés élénkítésén, azonban kudarcot kudarcra halmoz, és a 2025 szeptemberére esedékes választáshoz közeledve még mindig nem tudott egyértelmű utat kijelölni a gazdaságnak.
Olvastam a programokat, és beszéltem Lindnerrel, mindegyik javaslatban látok fantáziát. De az ökör három irányba húz, és még a pártokon belül is súlyos nézeteltérések vannak, így mindenki attól retteg, hogy mikor borul fel a szekér – kommentálta a koalíció munkáját Reuter, aki évek óta könyörög Berlinben, hogy a kormány szedje össze magát.
A DSGV négy németországi vállalatból hárommal áll üzleti kapcsolatban, és nagy szerepet játszik a Mittelstand néven ismert kis- és középvállalkozások finanszírozásában, amelyek együttesen a németországi munkahelyek 55 százalékát adják.
Az elmúlt években tapasztalt gazdasági visszaesés katasztrofális károkat okozott a Mittlestandon belül, a túlélő vállalatok pedig egyre óvatosabbak a hiteligénylésben, ami Reuter szerint megölte az innovációt és ellehetetleníti a jövőbeli beruházásokat.
Már Christian Lindner német pénzügyminiszter is elismeri, hogy hazája aligha lehet boldog a gazdaság teljesítményétől. A politikus szerint a német gazdaság egyhelyben toporog, miután a strukturális változás a versenyképesség elvesztésével párosul.
A német gazdaság Olaf Scholz 2021 végi kancellárrá választása óta nem tudott zsinórban két negyedévet nőni, és Lindner hétfői luxemburgi szavai azután hangzottak el, hogy az ipari rendelésállományról szóló legfrissebb adatok kiábrándító képet festettek a német gazdaságról. Ha a keddi ipari termelési adatok is hasonlók lesznek, akkor szinte borítékolható a szerdai kormányzati előrejelzés további romlása is, mely azt jelenti, hogy már a német kormány is visszaesésre számít idén.
A német modell működik, de kellenek a reformok
Az újságíróknak nyilatkozó Lindner a Bloomberg tudósítása szerint ahhoz ragaszkodott, hogy a német gazdasági modell nem bukott meg, ám hozzátette, hoy az ország egy évtizedre elvesztette versenyképességét, aminek kezelésére kínálat oldali lépéseket terveznek. Ez érinti a munkaerőpiacot, az adókat, a juttatásokat és az energiapolitikai újragondolását is. Ám a szabaddemokrata színekben miniszteri tárcához jutó politikus szerint ezek után a reformok után Németország visszanyeri versenyképességét és látható lesz a növekedési potenciál.
A Bundesbank a hónap során már figyelmeztetett, hogy könnyen lehet, hogy a német gazdasá már recesszióban van, mivel a mostani negyedév is csökkenést hozhatott, ahogy az előző is azt hozott. Lindner nem valószínű, hogy sokáig megőrzi miniszteri székét, pártja ugyanis a bejutás küszöbén egyensúlyoz a jövő szeptemberi választások előtt.
