Az energiapolitika kiszorítja az iparvállalatokat Németországból. Egy felmérés szerint a német ipar még az eddig gondoltnál is jobban szenved a magas villamosenergia-árak miatt.
A német ipar többsége, csaknem kétharmada azt fontolgatja, hogy külföldre helyezi át tevékenységét. A Baker Tilly könyvvizsgáló cég által végzett felmérésben a megkérdezett cégek 73 százaléka szerint „nagyon valószínű” vagy „valamelyest valószínű” az üzleti tevékenység külföldre költöztetése. A válaszadók 23 százaléka szerint az áthelyezés „kevésbé valószínű”, és csak négy százalék mondta azt, hogy „nem valószínű” – írja a Handelsblatt című német üzleti lap.
Hartmut Müller, a Baker Tilly partnere a Handelsblattnak elmondta, hogy a vállalatok attól tartanak, hogy Németország végleg elveszíti annak lehetőségét, hogy vonzó ipari helyszín legyen. Arra a kérdésre, hogy rövid távon mit kellene változtatni ahhoz, hogy a cégek Németországban maradjanak, az iparvállalatok
az alacsonyabb villamosenergia-árakat jelölték meg első számú prioritásként (45 százalék),
majd a második, a harmadik és a negyedik helyen az uniós energiapolitika egységesítését,
az alacsonyabb energiaadókat és -terheket,
valamint az alacsonyabb hálózati díjakat említették.
Az ötödik helyre a bürokráciacsökkentési igény került.
A magas németországi villamosenergia-árszint sok ipari vállalat számára évek óta gondot okoz. A nagykereskedelmi árak a 2022-es energiaválság után konszolidálódtak ugyan valamelyest, viszont más európai országokkal összehasonlítva a német energiaárak továbbra is nagyon magasak az ipari fogyasztók számára. A német statisztikai hivatal szerint a német iparvállalatok fizették a harmadik legmagasabb villamosenergia árat az EU-ban, Ciprus és Írország után.
Ennek hátterében főleg az áll, hogy Németországban a nagykereskedelmi árhoz hozzáadódnak a magas adók és illetékek. A megújuló energiák előmozdítását célzó illeték eltörlése valóban hozott némi enyhülést, ezzel párhuzamosan viszont emelkedtek a hálózati díjak.
A felmérés azt mutatja, hogy az ipar többsége hajlandó lenne segíteni az energiaátállás alakításában és a szükséges beruházások megtételében.
De egy dolog akarni, más dolog a képesség. Végső soron a vállalatok nemzetközi versenyképessége nem kerülhet veszélybe – figyelmeztetett Müller.
Scholz koalíciója teljesen hazavágta a német ipar számára az energiapolitikát
A megkérdezett iparvállalatok közül 78, az energiaszolgáltatók 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt három évben az Olaf Scholz által vezetett kormánykoalíció energia- és klímapolitikája miatt növekedett beruházási igénye. Az ipari vállalatok 86 százaléka szerint a koalíció felbomlása bizonytalanná tette őket a jövőbeli jogszabályokkal és annak befektetéseikre gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatban.
Müller szerint a leendő szövetségi kormány azzal a kihívással néz szembe, hogy hosszú távon megbízható és vonzó keretfeltételeket biztosítson.
Az iparág szempontjából kulcsfontosságú, hogy versenyképes villamosenergia-árral kezdjék meg a felzárkózást – mondta.
A felmérésben a Baker Tilly 200 ipari és energiaszektorbeli vállalat döntéshozóit kérdezte meg.
A német gazdaság 2024-ben a második egymást követő évben zsugorodott, és nem várható növekedés idén sem, ami komoly kihívást jelent majd a februári parlamenti választás után hatalomra kerülő új kormánynak.
A Reuters tudósítása szerint Európa legnagyobb gazdasága ismét a leggyengébb teljesítményt nyújtotta az eurózóna tagjai között, 2024 utolsó negyedévében 0,1, a teljes évet tekintve 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi egyébként megfelel a hírügynökség által megkérdezett szakértők várakozásainak.
A GDP 2023-ban 0,3 százalékkal zsugorodott.
Az exportorientált gazdaságot sújtja a gyenge globális kereslet és a kínai verseny jelentette kihívás.
A kivitel 0,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest.
Az tavaly utolsó negyedévi zsugorodás után a német gazdaság recesszióba süllyedhet, ha 2025 első három hónapjának a teljesítménye is negatív lesz.
A Bloomberg emlékeztetett, hogy 1950 óta most fordult elő másodszor, hogy a német gazdaság két egymást követő évben zsugorodott.
A német gazdaság a választási kampány vezető témája
A gazdaságának nehézségei adják a választási kampány vezető témáját is, sokan remélik, hogy az eredmény növekedésorientáltabb politikát hozhat. De csak kevesen látnak gyors megoldást a problémákra, amelyek közé tartozik a gyenge globális kereslet, a gyártási válság – különösen az autógyártók körében –, az energiaválság elhúzódó hatásai, a fojtogató bürokrácia és a szakképzett munkaerő hiánya.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy Németország volt az egyetlen olyan gazdaság a világ hét legfejlettebb állama (G7) között, amelyik 2023-ban zsugorodott, és elsőként teszi közzé a 2024-es teljes évre vonatkozó adatokat.
Fenyegetést jelentenek Donald Trump vámjai
A 2025-ös kilátások is borúsak. A Bundesbank mindössze 0,2 százalékos növekedést jósol, és arra figyelmeztet, hogy akár egy újabb zsugorodás is lehetséges, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök valóra váltja vámfenyegetéseit.
A gazdasági hanyatlás és az annak megállításáról szóló civakodás nagyban hozzájárult a német hárompárti koalíció novemberi bukásához. A február 23-i előrehozott választáson Olaf Scholz kancellár várhatóan vereséget szenved Friedrich Merz ellen, aki a konzervatív CDU/CSU blokkot vezeti, és kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat ígér.
Döntő fontosságú lesz, hogy a következő kormány hogyan kezeli az állami hitelfelvételre és a hiányra vonatkozó német korlátokat, az úgynevezett adósságféket. A konzervatív politikusok által régóta szorgalmazott szigorú szabályokat felülvizsgálhatják, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak az olyan beruházások finanszírozásához, mint az infrastruktúra, az energia és a védelem.
A német ipari termelés idén először csökkent, Európa legnagyobb gazdasága továbbra se tud kimászni a gödörből. A termelés 0,4 százalékkal csökkent márciusban az előző hónaphoz viszonyítva, a fogyasztási és félkész termékek, valamint az energiaipar visszaesése miatt – közölte a statisztikai hivatal szerdán.
Öröm az ürömben, hogy a közölt adat jobb lett a várakozásoknál; a Bloomberg elemzői konszenzusa 0,7 százalékos visszaesésre számított.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke egy áprilisi nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a német feldolgozóipar éledezik, Németország kétévnyi stagnálás után végre kilábal a pandémia utáni dermedtségből. A német ipar az idén év elején már mutatott életjeleket – ezek szerint hiába.
Kedden közzétett adatok szerint márciusban váratlanul csökkent az ipar rendelésállománya, a gyártók továbbra is szenvednek a visszafogott globális kereslettől, a magas kamatlábak által okozott drága finanszírozástól, valamint orosz–ukrán háború miatt megugró energiaköltségektől.
A német és a magyar gazdaság teljesítménye között igen szoros a kapcsolat, szerdán publikált adatok szerint a magyar ipari termelés volumene márciusban (szezonális – és munkanap hatásoktól megtisztítva) 3 százalékkal elmaradt az egy hónappal korábbi szinttől.
Németországban negyedik hónapja nem tér magához a gyáripar. Különösen gyengén teljesít az autóipar, az elektromos berendezéseket gyártó ipari kapacitás és a gyógyszergyártás.
A vártnál nagyobb mértékben csökkent a német ipari termelés szeptemberben, és félő, hogy a gyárak aktivitása az év végéig zuhanórepülésben marad – derült ki a németországi statisztikai hivatal, a Destatis adataiból.
A kimutatásból kiderül, hogy a korábban Európa gazdasági húzóországaként emlegetett Németországban az ipari termelés 2023 szeptemberében havi szinten 1,4 százalékot zuhant, az augusztusi 0,1 százalékos esést követően, ami jóval alulmúlta a korábban született, 0,1 százalékos csökkenésre vonatkozó előrejelzéseket.
A legnagyobb zuhanást az autóipar, az elektromos berendezések és a gyógyszergyártás területén mérték, míg a gépipar erősen teljesített a hónap során, a termelés ezen a területen 4,1 százalékkal nőtt. Az ipari termelés a beruházási javak, a félkész termékek és a fogyasztási cikkek esetében is csökkent. Az energiatermelés 1,7 százalékot esett, az építőipar pedig változatlan maradt. Az idei esztendő harmadik negyedévét figyelembe véve az ipari termelés 2,1 százalékot esett az előző három hónaphoz képest.
Miután a német és a magyar gazdaság ezer szálon, szorosan kötődik egymáshoz, így a német ipari termelés alacsony szintje rossz hír a magyar beszállítók számára is.
Ha a német cégek alacsony fordulatszámon pörögnek, akkor a magyar partnereik sem számíthatnak a tőlük érkező rendelések nagymértékű növekedésére. Így tehát az adat végeredményben a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit is befolyásolja, jelen esetben hátrányosan – olvasható a Világgazdaság cikkében.
Mint azt a hirado.hu korábban már megírta: amennyiben teljesülne Brüsszelnek az a kívánsága, hogy az unió nettó befizetőjének számító Németország növelje a hozzájárulását Ukrajna, a migráció és az uniós bürokrácia többletfinanszírozása érdekében, az még csak tovább szűkítené a berlini kormány költségvetési mozgásterét, s az ellen hatna, hogy az átalakulást és a láthatóan bajokkal küzdő ipart új programokkal támogassa.
A német ipart rövid távon az is szorongatja, hogy miközben a kínai kereslet a vártnál lassabban tér magához, és a nyugati partnerek is a recesszió felé tartanak, a német belső kereslet továbbra is épp hogy tántorog: a háztartások a költéseik visszafogásával reagáltak a folyamatokra.
