Ukrajnai beruházásaik növelésére és az ország újjáépítésében való részvételre szólította fel a német vállalatokat Olaf Scholz német kancellár a berlini német–ukrán gazdasági fórumon. Jelenleg mintegy 2000 német vállalat tevékenykedik Ukrajnában, és sok közülük további beruházásokat tervez.
„Ha most és a következő években Ukrajnában fektetnek be, akkor egy jövőbeli EU-tagországba fektetnek be” – fogalmazott a kancellár.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök még szorosabb együttműködést sürgetett, például a digitális technológiák, a mezőgazdaság, a védelem és az energia területén.
A kancellár és az ukrán miniszterelnök egyaránt a német vállalatok támogatását kérte a háború ellenére is növekvő német–ukrán kereskedelmi forgalom előtt álló kihívások leküzdésére.
A német–ukrán kereskedelem egyébként az idén rekordszintet ért el, több mint 12 milliárd eurós volumennel – mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke. A német vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy szaktudásukkal és befektetési erejükkel hozzájáruljanak különösen Ukrajna újjáépítéséhez, legyen szó akár az energiaszektorról, az épületek korszerűsítéséről vagy a technológiai fejlesztésekről.
Körülbelül 2000 német vállalat tevékenykedik Ukrajnában. „Sokan közülük további beruházásokat terveznek. Segítenének az ország újjáépítésében” – mondta Scholz.
„A háború után olyan növekedési ütemeket és fejlődési lehetőségeket fogunk látni Ukrajnában, amelyeket eddig csak az elmúlt két évtizedben az EU-hoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban láttunk” – mondta Scholz. A német gazdaság jelentős szerepet játszott ezekben a sikertörténetekben, és maga is profitált belőlük. „Szeretnék valami hasonlót látni Ukrajnában is”.
Akár több milliárd eurós kártérítési kötelezettség elé is nézhet a német állam, miután több gigacég is jelezte, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók számukra tetemes károkat okoztak, és ezt a kormányon akarják bevasalni.
A Volkswagen Bank, a Siemens Mobility és más német cégek kártérítést követelnek a német szövetségi kormánytól azon veszteségek miatt, amelyek azért keletkeztek, mert az ukrajnai háború miatt az Oroszország ellen bevezetett szankciók következtében nem tudták folytatni nyereséges üzleti tevékenységüket Moszkvával – írja a Business Insider német kiadása.
Az olaj- és gázpiacon tevékenykedő Wintershall Dea után más cégek is benyújtották kártérítési igényüket a német szövetségi kormánynak. A Siemens AG, a Siemens Mobility és a Volkswagen Bank vasúti részlege a német DPA hírügynökség kérdésére megerősítette ezt az információt.
„Sok más német vállalathoz hasonlóan a Siemens is a szövetségi befektetési garancia rendszerén keresztül biztosította az oroszországi befektetéseit” – mondta a Siemens Mobility szóvivője. A biztosítással rendelkező beruházásokkal kapcsolatban a társaságok már felvették a kapcsolatot a szövetségi kormánnyal és a Pricewaterhouse Coopers (PwC) könyvelőcéggel, amely a befektetési garanciák végrehajtásával volt megbízva. Eddig csak a Wintershall jelentette be a szándékát, hogy élni kíván a korábbi oroszországi befektetéseihez nyújtott állami garanciákkal.
„Megerősíthetem, hogy a Wintershall kihasználta az oroszországi befektetései számára nyújtott szövetségi garanciákat. Hosszú ideje tárgyalunk a Wintershall DEA AG-vel a lehetséges kompenzációs forgatókönyvekről” – mondta a német pénzügyminisztérium szóvivője.
Michael Kellner gazdasági államtitkár november 16-án jelentette be: nyolc cég jelezte, élni kíván az oroszországi projektekhez kapcsolódó német állami garanciákkal. Összességében 2,8 milliárd euróról van szó, amelyre a német kormány az orosz hadművelet előtt garanciákat adott.
A német államnak azért is horribilis összeget kellene fizetnie, ha felmondanák az oroszok a gázszállítási szerződést. Valójában nem is fordult el teljesen Európa legnagyobb gazdasága az orosz gáztól – írta a Business Insider német kiadására hivatkozva a Világgazdaság.
