A következő német kormányt vezető Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselőinek egy része örömmel fogadná, ha amerikai közreműködéssel helyreállítanák és újra működésbe helyeznék az Északi Áramlat vezetéket, amelyen keresztül ismét érkezhetne az orosz gáz Európa legnagyobb gazdaságába. Lelkesen támogatja a hatalmas politikai vihart kavaró ötletet a legnagyobb ellenzéki erő, az Alternatíva Németországért (AfD) is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán erősítette meg, hogy folynak a tárgyalások az Egyesült Államokkal a 2022-ben felrobbantott vezeték helyreállításáról. Azt pedig már korábban is tudni lehetett, hogy egy amerikai befektető engedélyt kért a washingtoni kormánytól, hogy ajánlatot tegyen a gázvezetékre, ha az árverésre kerül egy svájci csődeljárásban.
Thomas Bareiss CDU-képviselő a LinkedIn oldalára írt hosszú posztban üdvözölte az ötletet. „Amikor helyreáll a béke és elhallgatnak a fegyverek #Oroszország és #Ukrajna között (és ez remélhetőleg hamarosan megtörténik), a kapcsolatok normalizálódnak, az embargókat előbb-utóbb feloldják, és természetesen a #gáz is újra áramolhat, ezúttal talán egy amerikai ellenőrzés alatt álló #vezetéken” – idézte a posztot a Deutsche Welle.
Támogatja őt ebben Jan Heinisch is, aki a CDU energiaügyi munkacsoportjának tagjaként részt vesz a balközép Szociáldemokrata Párttal (SPD) folytatott koalíciós tárgyalásokon.
Ha egy nap igazságos és biztonságos béke születik, akkor újra beszélhetünk az orosz gázvásárlásról – nyilatkozta a Politicónak.
Nem tudni még, mit gondol majd az új kormány az Északi Áramlat újraindításáról
Az egyelőre még a Zöldek irányítása alatt álló berlini gazdasági minisztérium elutasítja az orosz gázimport újraindítását. Kérdés, mi lesz az új, várhatóan Friedrich Merz vezetésével és az SPD részvételével megalakuló új kormány álláspontja a kérdésben, Az biztos, hogy a visszatérés az orosz gázhoz jelentős fordulat lenne Németország számára.
Olyan fordulat, amelyet teljes mellszélességgel támogat az AfD. Tino Chrupalla, a párt társelnöke is úgy gondolja, hogy vissza kell térni a megfizethető orosz gázhoz, és üdvözölte, hogy a CDU keresi a módját annak, hogy „érdekvezérelt politikát” folytasson.
Német energiapolitikai szakértők azonban határozottan elutasítják ezt a fordulatot. Claudia Kemfert, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) energia-, közlekedési és környezetvédelmi osztályának vezetője szerint
katasztrofális
és geopolitikai szempontból felelőtlenség lenne
ismét egy agresszortól függővé válni.
Egy esetleges orosz–amerikai megállapodás az Északi Áramlatról ráadásul gyakorlatilag kétszeresen is függővé tenné Németországot, figyelmeztetett.
Megszerezni olcsó, helyreállítani is érdemes lehet
A vezeték helyreállítása egyébként műszakilag megvalósíthatónak tűnik, becslések szerint 500 millió dollárba kerülne. A svájci székhelyű Nord Stream vállalat jelenleg csődeljárás alatt áll, ami azt jelenti, hogy a vezetékeket potenciálisan alacsony áron meg lehet vásárolni.
Az esetleges vevő nyilvánvalóan abban a reményben tenné ezt, hogy az ukrajnai békemegállapodás az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítéséhez vezet. Motiválhatja az is, hogy túl lassan halad Európa a megújuló energiára való átállással, és emiatt szüksége van a földgázra.
Legalábbis egyelőre, mivel a párizsi egyezmény részeseként Németország is elkötelezte magát a klímasemlegesség, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése mellett.
Az azonban továbbra sem világos, hogy megvan-e a politikai akarat az energiaátállás végigviteléhez és az Oroszországtól való energiafüggetlenség fenntartásához. Úgy tűnik, hogy a következő német kormányban legalábbis egyesek nem annyira elkötelezettek az utóbbi mellett.
Európának szüksége van az olcsó orosz gázra
Európának ugyanis változatlanul szüksége lesz bizonyos mennyiségű orosz gázra, ha azt akarja, hogy az ipar versenyképes maradjon, állítja a francia TotalEnergies vezérigazgatója is.
Nem lennék meglepve, ha az Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékéből kettő újra működésbe lépne – mondta Patrick Pouyanne a héten egy berlini ágazati rendezvényen. „Kizárt, hogy a cseppfolyósított gáz (LNG) versenyképes legyen az orosz gázzal szemben, bárhonnan jön is” – idézte a szavait a Reuters.
Pouyanne logikusnak és észszerűnek tartja, hogy Európa diverzifikálni akarja az energiaforrásokat, de „a kontinensnek vigyáznia kellene, hogy ne kerüljön a jövőben az oroszhoz hasonló helyzetbe az Egyesült Államokkal”, utalt a növekvő amerikai LNG-importra.
„Azt hiszem, érdekes lesz figyelni, hogy ellent tudunk-e állni az olcsó orosz gáznak” – mondta, emlékeztetve, hogy az mennyire fontos volt az európai, különösen a német ipar számára. „Úgy vélem, hogy Közép-Európa nem lesz képes teljesen lemondani róla” – tette hozzá.
Az Eventin tartályhajó és mintegy 100 000 tonna kőolaj 40 millió euró értékben Németország tulajdonába kerül.
Németország lefoglalta a panamai lobogó alatt közlekedő Eventin olajszállító tartályhajót, amely része annak az „árnyékflottának”, amelyet Oroszország a szankciók megkerülésére használ, számolt be a Spiegel pénteken, március 21-én.
Megjegyezték, hogy a hajó elkobzott rakományának értéke körülbelül 40 millió euró.
A Rügen-sziget partjainál január óta horgonyzó Eventin-t a német vámhatóság tartóztatta le, valamint kiadták a tartályhajó lefoglalásáról szóló parancsot. A hajó és rakománya, amely körülbelül 100 000 tonna kőolajat tartalmaz körülbelül 40 millió euró értékben, most Németország tulajdonába került. Az Eventin átnevezésére az erre vonatkozó rendelet kiadását követően kerül sor.
Az Eventin tartályhajó bekerült az Oroszország elleni februári uniós szankciócsomagba. Január közepén a hajó Rügentől északra sodródott, nem tudott manőverezni. Az olajszennyezés közvetlen veszélye miatt a tartályhajót elvontatták, a parti őrség és a rendőrség 24 órás megfigyelése alatt állt.
A kínai elektromos autógyártó óriás, a BYD Németországot fontolgatja harmadik európai összeszerelő üzeme helyszínének.
A kínai autógyártók egyre aktívabban keresik a gyártási és összeszerelési lehetőségeket Európában, mivel a hazai piacukon tapasztalható keresletcsökkenés közepette Európában próbálnak meg piacot szerezni, olcsóbb járműveikkel.
Emellett így elkerülhetik az EU által tavaly bevezetett importvámokat is.
Stella Li ügyvezető alelnök korábban az Automobilwoche-nak adott interjújában elmondta, hogy a BYD a következő két évben egy harmadik létesítményt tervez az európai piac kiszolgálására a már épülő magyarországi és törökországi üzemek mellett, de a pontos helyszínt nem nevezte meg.
Az S&P Global Mobility becslései szerint a BYD európai értékesítése idén több mint duplájára, 186 ezer darabra nő a 2024-es 83 ezerről, és 2029-re várhatóan megközelíti a 400 ezer darabot. A vállalat az elektromos járművek mellett a hibrid technológiára is épít európai terjeszkedése során.
A Bundestagban az Alaptörvény módosításairól fognak szavazni, amelyek megkönnyítik a védelem finanszírozását és az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. 2025-ben 4 milliárd eurót terveznek Ukrajna támogatására.
Történelmi szavazásra készülnek a német Bundestag képviselői az ország Alaptörvényének módosításáról, amely jelentősen megkönnyíti a védelem finanszírozását, beleértve az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget is, számolt be a Deutsche Welle.
Közölték, a német parlament képviselői az ország hitelfelvételi szabályainak jelentős módosításáról is szavazni fognak.
Friedrich Merz leendő kancellár és konzervatívjai, valamint valószínű koalíciós partnereik, a balközép szociáldemokraták támogatni fogják ezeket az intézkedéseket.
A módosítások a költségvetési korlátozások enyhítését jelentik, amelyek jelenleg korlátozzák a szövetségi kiadásokat a hitelfelvételre. Ez lehetővé teszi a védelem finanszírozásának növelését, beleértve az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget is. Az egyik fő kezdeményezés az, hogy 2025-re 4 milliárd eurót különítenek el Ukrajna orosz agresszió elleni harcának támogatására.
Emellett a változtatások előírják, hogy a védelemre, a polgári védelemre, a lakosság védelmére, a hírszerzésre és a kiberbiztonságra fordított kiadásokat kölcsönökből is lehet finanszírozni, amivel Németország nemcsak saját védelmi képességeit erősítheti, hanem az agressziót ért országokat, többek között Ukrajnát is támogathatja.
Az új német kormány reformálni kívánja a társadalombiztosítási rendszert, amelyet Bürgergeld néven ismernek. Azok, akik teljes mértékben elutasítják a munkát, nem számíthatnak állami támogatásra. Erről a BILD számolt be.
A jövőbeli koalíció tervei szerint a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer neve, a Bürgergeld (Polgári jövedelem) megszűnik, és új rendszert vezetnek be „Segély a munkát keresők számára” néven.
A reform célja a „szakképzettség növelése és a munkába való elhelyezkedés segítése”.
A legszigorúbb újdonság a teljes szociális juttatások megszüntetése azok számára, akik dolgozhatnának, de többször elutasították a felajánlott állásokat. Ez körülbelül 200 000 embert érint majd, akiknek nincs egészségi problémájuk vagy nyelvi akadályuk.
2025 januárjában Németországban a munkanélküliek száma majdnem három millióra nőtt, ami rekordnak számít az elmúlt évtizedben. Erről a Jevropejszka pravda számolt be a DW-re hivatkozva.
A hivatalos előzetes adatok szerint a munkanélküliségi ráta Németországban 0,4%-kal nőtt 2024 decemberéhez képest, és elérte a 6,4%-ot.
Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma 187 ezer fővel nőtt az előző évhez képest, és elérte a 2,993 milliót. Utoljára 2015 januárjában volt magasabb a munkanélküliség, akkor 3,032 millió munkanélkülit regisztráltak.
A januári munkanélküliség növekedése tipikus, mivel sok szezonális munkaszerződés az év végén lejár, és az időjárástól függő munkák, például az építőiparban végzett munkák, szünetelnek.
Ugyanakkor a német munkaadók a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség által közzétett adatokat aggasztónak tartják.
Azoknak a szír családoknak, akir hazatérnek 4 ezer eurót, míg az egyedülállóknak ezer eurót ígér a német kormány – számolt be a hvg,hu.
E hét eleje óta ismét pénzügyi támogatást nyújt, valamint megszervezi a hazautat a német szövetségi migrációs és menekültügyi hivatal (BAMF) azoknak a szíriai menekülteknek, akik önként szeretnének visszatérni hazájukba – közölte a hivatal szóvivője pénteken.
Az érintett családok egyszeri támogatásként legfeljebb 4000 euró támogatásban, míg az egyedülállók legfeljebb 1000 euró támogatásban részesülhetnek.
A BAMF az utazás megszervezésén és a költségek egy részének fedezésén túl a menekültek visszailleszkedését is segíti Szíriában.
Évek óta most először érhető el ismét a közvetlen pénzügyi támogatás azon szíriaiak számára, akik önkéntesen szeretnének hazatérni. A hatalomból decemberben eltávolított Bassár el-Aszad szíriai elnök uralma alatt ugyanis a polgárháború sújtotta országot túl veszélyesnek tartották.
Ausztria már több mint egy hónapja jelezte, hogy ezer eurós segélyt ad azoknak a menekülteknek, akik hazatérnek Szíriába.
A német kormány mindent előkészített egy újabb, hárommilliárd eurós katonai segélyhez Ukrajnának, de még a finanszírozásáról egyeztetnek – közölte Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélését követően kettejük sajtóértekezletén.
„A hárommilliárdos segélycsomaggal kapcsolatban mindent előkészítettünk, ami kell, de még folyamatban vannak a kormányon belüli egyeztetések, mert még mindig nem létező forrásokról van szó, mert még mindig nincs költségvetés. Ez csak egy pénzügyi probléma, ami a kormányban van. Dolgozunk rajta, és továbbra is optimista vagyok, hogy megtaláljuk a megoldást” – mondta Pistorius.
A miniszter hangsúlyozta: néhány németországi demokratikus párt kifejezte szándékát, hogy lépéseket tegyen ebbe az irányba. Szavai szerint függetlenül attól, hogy milyen kormány vezeti az országot a február 23-i választások után, a német támogatás Ukrajnának „megbízható, megingathatatlan, elkötelezett és energikus” marad.
Németország hozzájárulása Ukrajna támogatásához a teljes körű invázió kezdete óta az összes kapott segítség 16 százalékát tette ki eddig – jelentette ki az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Zelenszkij a német védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése előtt. A német támogatás mértékét „nagyon komolynak” minősítette az elnök. Kifejezte: Ukrajna különösen hálás azért, hogy a légtér védelmének nehéz pillanataiban, az áramszünetek idején Németország valószínűleg a legnagyobb mértékben járult hozzá az ukrán égbolt védelméhez, a korszerű ukrán légvédelmi rendszer kiépítéséhez.
Az elnök köszönetet mondott Németországnak a Patriot, az Iris-T és más típusú légvédelmi rendszerekért, amelyek segítik az ukrán légvédelmet.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy bővíteni kell a Gepard légvédelmi rakétarendszerek gyártását. „Ez nagyon fontos, hatékonyan védik létfontosságú infrastruktúránkat, így az energiahálózatot is” – indokolta az államfő.
Boris Pistorius német védelmi miniszter előre nem bejelentett látogatásra érkezett kedden Kijevbe. Előző nap Varsóban tárgyalt lengyel, francia, olasz és nagy-britanniai kollégáival a Kijevnek nyújtandó további segítségről. Pistorius hétfőn szimbolikusan átadta Ukrajna berlini nagykövetének az elsőt abból az 54 vadonatúj német gyártmányú, RCH 155 típusú önjáró lövegből, amelyet Németország ad az ukrán tüzérség megerősítésére.
Peter Fischer, Németország tbiliszi nagykövete bejelentette, hogy az ország felfüggeszti a Georgiának (Grúziának) szánt 237 millió eurós projektfinanszírozást a grúziai kormány oroszbarát politikája miatt. Erről a diplomata a közösségi médiában, a X platformon tájékoztatott.
A diplomata kiemelte, hogy Németország Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztériuma, amelyet Svenja Schulze vezet, ezt a lépést a grúziai európai integrációs irányvonaltól való eltávolodás és a tüntetések elnyomása miatt hozta.
Fischer pontosította, hogy a felfüggesztés azokat a projekteket érinti, amelyek a zöld hidrogén, az energetikai infrastruktúra és a batumi vízinfrastruktúra fejlesztésével kapcsolatosak.
A polgári társadalom és a jogállamiság támogatása folytatódik
Németország úgy döntött, hogy áthelyezi Ukrajna nagy katonai járműveinek javítására létrehozott központját, amely eddig Szlovákiában működött, saját területére. Erről a német ntv hírportál számolt be, hivatkozva a német védelmi minisztérium közleményére.
A döntést a szlovákiai központtal kapcsolatos szervezési és operatív problémák indokolták. Az áthelyezés folyamata 2024. december 31-ig befejeződik.
A központ áthelyezésének okaként az európai vámjogszabályok értelmezésében fellépő eltéréseket és a sérült technika nagyszabású javításának nehézségeit nevezték meg.
A javítóközpont 2022 vége óta működik Szlovákiában, és az ukrán fegyveres erők kulcsfontosságú katonai járműveit szolgálta ki, beleértve a Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackokat, a Dingo páncélozott járműveket, a MARS II rakétarendszereket és a Gepard légvédelmi ágyúkat.
