A Nemzeti Bank pénzbírságot és írásbeli figyelmeztetést szabott ki öt bankra és hat nem banki pénzügyi intézményre a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a tömegpusztító fegyverek elterjedése finanszírozásának megakadályozásáról szóló jogszabályok, valamint a valutatörvények követelményeinek megsértése miatt – jelentette be a Nemzeti Bank.
A bankok főbb jogsértései közé tartozik a kockázatalapú megközelítés nem megfelelő alkalmazása, a hatékony belső kockázatkezelési dokumentumok és eljárások hiánya, az ügyfél-átvilágítási szabályok be nem tartása, beleértve a politikailag exponált személyekre vonatkozó előírásokat is, valamint az információk és dokumentumok időben történő benyújtása a jegybank kérésére.
A legnagyobb bírságokat az alábbiak kapták:
„MIB” RT – 13,515 millió hrivnya a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények megsértése és 1 millió hrivnya a devizatörvények megsértése miatt;
„TASKOMBANK” RT – 10 millió hrivnya a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények megsértése miatt;
„Oscsadbank” RT – 5,5 millió hrivnya az ügyfél-átvilágítás és a belső dokumentumok vezetésének hiányosságai miatt;
„MOTOR-BANK” RT – 3 millió hrivnya a nem megfelelő ügyfél-átvilágítás és a kockázatorientált megközelítés miatt;
„CLEARING HOUSE” JSB – 200 ezer hrivnya a külön felhatalmazott szerv határozatáról szóló értesítési eljárás megsértése miatt.
A nem banki pénzügyi intézmények közül az alábbiakra szabtak ki bírságot: „EV.RO.LOMBARD”, „EV.RO.FINANSY” Kft., „FC GOLDANA PLUS” Kft., „FC „FORWARD FINANCE” KFZ, „FC „AXIOMA” Kft., „FC „CENTROFINANCE” Kft. és „LIGHT FINANCE” Kft. A bírságok összege 51 ezer és 595 ezer hrivnya között mozgott, többek között a belső AML/CFT eljárások megsértése, a nem megfelelő ügyfél-átvilágítás és a Nemzeti Banknak történő jelentéstétel késedelme miatt.
Ukrajna nemzetközi tartalékai 30,8%-kal nőttek 2025-ben, elérve az 57,3 milliárd dollárt, ami az ország függetlenségének történetében a legmagasabb érték, számolt be a Nemzeti Bank.
A nemzetközi tartalékok rekordnövekedése a teljes körű háború alatt a nemzetközi partnerek támogatásának, a belföldi adósságpiac stabil működésének és a Nemzeti Bank politikájának köszönhető – mondta Andrij Pisnij, a szabályozó elnöke.
Decemberben a nemzetközi tartalékok 2,536 milliárd dollárral, azaz 4,6%-kal, 2025-ben pedig összesen 13,497 milliárd dollárral, azaz 30,8%-kal nőttek.
A nettó nemzetközi tartalék 2026 elején szintén elérték a történelmi maximumot – 43,317 milliárd dollárt, miután az elmúlt évben 14,216 milliárd dollárral, azaz 48,8%-kal nőttek. Decemberrel együtt a növekedésük 595 milliárd dollár, azaz 6,4% volt.
Az idei év elején a tartalékok szerkezetében 44,8%-ot értékpapírok, 48,4%-ot készpénz, levelezőszámlák és betétek, 6,8%-ot pedig monetáris arany tették ki, míg egy évvel korábban ezek aránya 67,1%, 27,6% és 5,3% volt.
2026. január 1-jétől a dolláreszközök aránya a tartalékokon belül 64,6%-ra nőtt az egy hónappal ezelőtti 60,5%-ról, míg egy évvel korábban 86,4% volt. Ezzel szemben az euró részesedése decemberben csökkent – 27,8%-ra (novemberben 31,9%, 2024 decemberében pedig 6,8%).
A kormány a Nemzeti Banknál vezetett devizaszámláira decemberben 6,915 milliárd dollár érkezett, amelyből 3,913 milliárd dollár a Világbank számláiról, 2,699 milliárd dollár az EU-tól az Ukrajnai Hitelkeret keretében, 0,304 milliárd dollár pedig államkötvények kibocsátásából származott. A kormány 668,4 millió dollárt fizetett devizában denominált államadósság törlesztéséért és visszafizetéséért, beleértve 212,9 millió dollárt a Világbanknak, 212,7 millió dollárt az államkötvényeknek, 182,2 millió dollárt az állami ügyletek kifizetéseire, 5,0 millió dollárt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD), 2,1 millió dollárt az Európai Beruházási Banknak (EIB) és 53,5 millió dollárt más nemzetközi hitelezőknek nyújtott adósságokra.
Ukrajna 171,4 millió dollárt fizetett a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Ukrajna devizapiacán decemberben a Nemzeti Bank 4,70 milliárd dollárt adott el (novemberben 2,73 milliárd dollárt), és 0,5 millió dollárt (1,3 millió dollárt) vásárolt vissza tartalékokba.
A decemberi devizaeladási beavatkozások növekedése elsősorban szezonális tényezőnek köszönhető – az év végi költségvetési kiadások és üzleti műveletek aktiválásának, miközben volumenük 13%-kal alacsonyabb volt 2024 decemberéhez képest – jegyezte meg a jegybank.
A pénzügyi eszközök decemberi átértékelése 1,162 milliárd dollárral növelte a tartalékok értékét.
2025 folyamán az ország 52,4 milliárd dollár nemzetközi pénzügyi támogatást kapott: 32,7 milliárd dollárt az EU-tól, 13,2 milliárd dollárt a Világbank számláin keresztül, 3,4 milliárd dollárt Kanadától, 0,9 milliárd dollárt az IMF-től és 0,2 milliárd dollárt az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától.
További 2,0 milliárd dollárt, az Ukrajna és az Egyesült Királyság között az ERA keretében létrejött megállapodással összhangban, rendeltetésszerű használatuk miatt nem vettek fel a nemzetközi tartalékok közé. Ezenkívül 2025-ben az ország több mint 3,3 milliárd dollárt kapott deviza államkötvények kibocsátása révén.
Amint azt a Nemzeti Bank megjegyezte, ezek a bevételek lehetővé tették az államadósság devizában történő törlesztésének és törlesztésének kifizetéseinek (6,8 milliárd dollár) és az IMF-kifizetéseknek (3,2 milliárd dollár) a kompenzálását, valamint a Nemzeti Bank nettó devizaeladási beavatkozásait (36,2 milliárd dollár).
A nemzetközi tartalékok jelenlegi volumene 5,9 hónapnyi jövőbeni import finanszírozását biztosítja – összegezte a Nemzeti Bank.
Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint a következő hónapokban mérsékelten gyorsul a fogyasztói árak növekedése az előző évi nagyobb termései kimerülése és az üzleti munkaerőköltségek növekedése miatt, számolt be a jegybank sajtószolgálata.
„Áprilisban megállt az éves infláció csökkenése, a fundamentális inflációs nyomás pedig a vártnak megfelelően kismértékben nőtt. A Nemzeti Bank előrejelzése szerint a következő hónapokban mérsékelten gyorsul a fogyasztói árak növekedése az előző évi nagyobb termésének kimerülése és az idei meleg időjárás miatt, az üzleti munkaerőköltségek növekedése és az adminisztratív komponens növekedése miatt nő az infláció” – áll a közleményben.
A jegybanknál hangsúlyozták, hogy az inflációt ugyanakkor visszafogja a külső árnyomás mérséklése és a monetáris politikai intézkedések, beleértve a kontrollált devizapiaci helyzet fenntartását és a lakossági megtakarítások védelmét az inflációs leértékelődéstől. A monetáris politika idén és a következő években is az infláció mérsékelt szinten tartását és az 5%-os ± 1%-os céltartományba való visszaállítását tűzi ki célul.
Augusztus 1-jével az Ukrán Nemzeti Bank visszavonja az AKB Concord RT. banki engedélyét, és likvidálja a bankot. Ezen túlmenően a banknak 400 ezer hrivnya pénzbírságot kell fizetnie a követelmények megszegése miatt, áll a szabályozó határozatában.
Ezt a Nemzeti Bank azért hagyta jóvá, mert a Concord rendszeresen megsértette a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálása (pénzmosás), a terrorizmus finanszírozása és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének finanszírozása elleni megelőzési és ellenintézkedések követelményeit.
A pénzintézmény nem biztosította a kockázatkezelési rendszer megfelelő működését, az ellenőrző csoport kérésére nem adta meg a felügyeletnek szükséges megbízható információkat, nem végezte el megfelelően a jogszabályban előírt pénzügyi ellenőrzést, és nem vette figyelembe a kockázatelemzés során termékeinek és szolgáltatásainak a terrorizmus finanszírozásából és/vagy a tömegpusztító fegyverek elterjedésének finanszírozásából származó, bűnözők által szerzett bevétel legalizálása céljából történő felhasználását.
A Nemzeti Bank adatai szerint a pénzintézet részesedése a fizetőképes bankok vagyonának 0,17 százaléka volt, így a piacról való kivonása nem befolyásolja Ukrajna bankszektorának stabilitását.
Korábban a szabályozó írásban figyelmeztette a Concordot, és összesen csaknem 60,5 millió hrivnya összegű bírságot szabott ki.
A Nemzeti Bank hozzátette, hogy a Bank minden betétese a betét teljes összegében, beleértve a kamatokat is, kártérítést kap az Egyéni Betétbiztosítási Alaptól.
Július 27-én a Concord hivatalos honlapján cáfolta az engedélye visszavonásáról szóló híreket.
„A szóbeszéd terjedésével és az AKB Concord RT. banki engedélyének állítólagos visszavonásával kapcsolatos híreket határozottan tagadjuk. Ilyen hírek jelentek meg „kétes hírű” oldalakon, amelyekről ismert, hogy ellenőrizetlen információkat használnak fel, valamint az orosz különleges szolgálatok által létrehozott Telegram-csatornákon, amelyek célja az ukrajnai helyzet destabilizálása” – áll a bejegyzésben.
A dnyiproi székhelyű bank tulajdonosai Olena Szoszedka (56,2295%), Julija Szoszedka (43,7675%) és Tetyana Malomuzs.
A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa csütörtökön 50 bázisponttal 6,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az elemzők ennél nagyobb emelésre számítottak, előzetesen 75 bázispontos emelést tartottak valószínűbbnek.
A lengyel jegybank 2021 októbere óta a tizedik, 2022 eleje óta pedig a hetedik kamatemelésről döntött csütörtökön. Az irányadó kamatot 6 százalékról 50 bázispontos emeléssel 6,5 százalékra növelték.
Azonban csütörtökön nemcsak az irányadó kamatról döntöttek. A betéti kamatot 5,5 százalékról 6 százalékra, a hitelkamatot 6,5 százalékról 7 százalékra, a leszámítolási kamatot 6,05 százalékról 6,55 százalékra emelték.
Közvetlenül a kamatdöntés után először gyengült a lengyel złoty, majd később erősödésbe kezdett, és kicsivel 16 óra után az euróval szemben 0,3 százalékkal állt magasabban a csütörtöki nyitóárfolyamához képest.
A kamatemelés a növekvő lengyelországi infláció elleni fellépés egyik eszköze, célja a złoty gyengülésének megelőzése is. A lengyel központi statisztikai hivatal becslése szerint az éves infláció a májusi 13,9 százalékról júniusban 15,6 százalékra növekedett.
A lengyel jegybank inflációs célja 2,5 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont. Csütörtökön közzétették az idei évi inflációra vonatkozó várakozásaikat is, miszerint az infláció idén átlagosan 13,2 és 15,4 százalék között, jövőre pedig 9,8 és 15,1 százalék között alakulhat, miközben a lengyel GDP idén 3,9-5,5 százalékkal, jövőre pedig 0,2-2,3 százalékkal növekedhet.
A június 15-i adatok szerint Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete óta a nemzetközi partnerektől Ukrajnának nyújtott támogatás összege 30 milliárd dollár – számolt be az Ukrinform a Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásra vonatkozó jelentésére hivatkozva.
„Ukrajna partnerei jelentős összegű pénzügyi támogatást nyújtanak a költségvetési kiadások közvetlen finanszírozására. Az IMF-től, az EU-tól, az Európai Fejlesztési Banktól, a Világbanktól és a külföldi kormányok révén biztosított hitelek összege a háború kezdete óta a júniusi adatok szerint meghaladta a 7 milliárd dollárt, összességében mintegy 30 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújtottak és helyeztek kilátásba” – áll a közleményben.
A pénzügyi támogatás közel egyharmada vissza nem térítendő támogatás, a többi – alacsony kamatú hitel és hitelgarancia. Ezek a források az orosz invázió okán keletkezett állami költségvetési hiány fedezésének fő forrásai.
A Nemzeti Banknál közölték, hogy a védelmi és szociális kiadások finanszírozása, valamint a gazdaság támogatása jelentősen függ a nemzetközi segélyektől és annak időben történő folyósításától: havonta 5 milliárd dollár támogatásra van szükség a költségvetési hiány pótlásához.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
