A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétette júniusi olajpiaci jelentését. Ebből kiderül, hogy összességében a világ olajpiaca kiegyensúlyozott volt, ugyanakkor az egyes szereplők helyzete változhatott.
A világ olajfogyasztása immár naponta 100 millió hordó fölötti, és még növekszik, noha egyre lassuló ütemben. Az új kereslet 70 százalékát Kína adja, miközben a többletkínálatot a nem OPEC-tagok, és a szervezettel nem is együttműködő kitermelők adják.
Változó arányok
Idén az olajkínálat átlagosan napi 1,6 millió hordóval bővült, mégpedig úgy, hogy az OPEC-től független kitermelők 1,9 millió hordóval növelik a kitermelést, az olajexportőrök szervezete és a velük együttműködő országok kitermelés csökken.
Júniusban félmillió hordóval nőtt a napi kínálat, jövőre várhatóan napi 1,2 millió hordó lesz a bővülés, amit teljes egészében az OPEC-től független kitermelők adnak, nem kis részben az USA.
Orosz bevételek
Az orosz olajexport májusról júniusra 600 ezer hordóval 7,3 millió hordóra csökkent, a becsült exportbevétel 1,5 milliárd dollárral 11,8 milliárd dollárra. Ez az összeg immár csak a fele az egy évvel ezelőttinek, ami három tényezőnek köszönhető:
az orosz exportvolumen visszaesésének, ami a szankciók hatása;
a háború kezdete után felszaladó olajár visszaesésének;
és az orosz olaj 25-30 százalékos diszkontjának a Brent típushoz képest, ami megint csak szankciós hatás.
Augusztusban Oroszország vállalása szerint újabb napi 500 ezer hordóval csökkenti az exportot az OPEC+ megegyezés szerint.
Készletek, olajár
A világ kitermelt, de még fel nem használt olajkészlete 19,4 millió hordóval nőtt májusban, a legnagyobb mértékben Kína növelte készleteit. A tengeren, hajókban tárolt mennyiség ugyanakkor 23 millió hordóval csökkent, ami már az OPEC+ kitermelés visszafogásának hatása.
Az előzetes júniusi adatok szerint további 9,2 millió hordós csökkenés következett be. A Brent típus ára átlagosan 75 dollár volt júniusban, míg egy évvel korábban 120 dollár volt az ár.
Kapacitások
Összességében még érdemi, jelenleg igénybe nem vett olyan kitermelési kapacitás van a piacon, amihez nem lenne szükség újabb beruházásra, bővítésre. Messze a legnagyobb lehetőséggel Szaúd-Arábia rendelkezik, amely napi 12,25 millió hordót tudna felszínre hozni, míg most valamivel kevesebb, mint 10 millió a kitermelés, és augusztusban ez is csökkenni fog egymillióval, hogy mérséklődjön a kínálat, és ne essen tovább az ár.
Emellett az Egyesült Arab Emirátusok tudna napi egymillió hordót felszínre hozni a mostani 3,2 millión felül, Irán 800 ezer hordóval tudna növelni, Irak és Oroszország egyaránt nagyjából 600 ezer, Kuvait pedig 300 ezer hordóval.
Így még Oroszország nélkül is napi 5 millió tonnás kapacitás van, így hiányhelyzetet csak erős kitermelés csökkentéssel lehetne előidézni. Mindeközben az USA több mint napi 12 millió hordóval a legnagyobb kitermelő, és folyamatosan növeli a kitermelést.
Az Oroszország elleni szankciók nyomán szűkülő kínálat és növekvő kereslet miatt jövőre emelkedhetnek az olajárak a világban – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet becslése szerint jövőre napi 1,7 millió hordóval, 101,6 millió hordóra nő a globális kőolajfogyasztás. Ez napi 100 ezer hordóval magasabb napi felhasználás a korábbi várakozásokhoz képest.
Az elemzés szerint az orosz kőolaj-kitermelés éves összevetésben 14 százalékkal eshet vissza 2023 első negyedévének végére, és ez megfordíthatja a nyersanyagpiacon hónapok óta tartó árcsökkenési trendet.
Az északi-tengeri Brent olajfajta határidős jegyzése a napokban 80 dollárra, a háború előtti szintekre süllyedt.
A 2023 második negyedévére várható szűkebb kínálat miatt nem zárható ki egy újabb meredek áremelkedés az olajpiacon.
Az áremelkedést elősegítheti a kitermelés visszafogása. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 13 tagja mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló OPEC+ csoport múlt heti bécsi ülésén megerősítette, hogy novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.
Az IEA jelentésében rámutattak: a szigorú kínai járványügyi korlátozások ellenére a kereslet a világ első számú kőolajimportőrének számító ázsiai országban 2022-ben a vártnál kisebb mértékben, átlagosan napi 15,4 millióra hordóra csökken az előző évi 15,8 millióról. Jövőre azonban napi egymillió hordóval nőhet a kínai felhasználás, de Indiában és a közel-keleti országokban is a kereslet bővülésével számolnak.
Herman Haluscsenko, az Energiaügyi Minisztérium vezetője javaslatot tett az ország IEA-ba való társulási szándékára.
Ukrajna benyújtotta ajánlatát a Nemzetközi Energiaügynökségnek a társulási tagságot illetően – jelentette be június 15-én az Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata az IEA igazgatói tanácsának ülését követően.
Herman Haluscsenko, a tárca vezetője megerősítette nemzetközi partnereknek Ukrajna elkötelezettségét az együttműködés fejlesztése és az energiaszektor közös problémáinak megoldására irányuló erőfeszítések összehangolása mellett.
„Szeretném megragadni az alkalmat, és javasolni szeretném a Nemzetközi Energiaügynökségnek a tagsági státusz megadását Ukrajnának. Pozitív megoldást és hatékony együttműködést remélünk a kölcsönös érdekeltségű területeken, beleértve az energiabiztonságot, az energetikai adatokat, a szakpolitikai elemzéseket, az energiahatékonyságot és a megújuló források fejlesztését” — emelte ki Herascsenko.
Az energiaügyi tárca vezetőjének elmondása szerint Ukrajna folytatja az európai szabványok implementálását az energiapiacok integrációja és a kereskedelmi villamosenergia-kereskedelem bővítése érdekében, és készen áll jelentős szerepet vállalni az energiabiztonság megerősítésében.
A Nemzetközi Energiaügynökség 31 tagországot tömörítő, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez szorosan kapcsolódó, 1974-ben létrehozott konzultációs szervezet. Célja a lakosság számára kiszámítható, megbízható, megfizethető és környezetbarát energiaellátás biztosítása.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt minden korábbinál mélyebb és hosszabb energiaválság alakulhat ki, amelynek következő, nyári szakaszában üzemanyaghiány sújthatja Európát – mondta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője egy interjúban.
Fatih Birol a Der Spiegel című német hírmagazinnak adott interjúban rámutatott, hogy Oroszország az Ukrajna elleni támadásig a globális energiarendszer meghatározó szereplője, az első számú kőolaj- és földgázexportőr, és az egyik legnagyobb szénexportőr volt.
Ezért míg a hetvenes és a nyolcvanas évek energiaválságai egyedül a kőolajról szóltak, az Ukrajna elleni orosz támadás következtében „egyszerre van olajválság, gázválság és villamosenergia-válság”, így ez a krízis sokkal súlyosabb, mint az eddigiek, és valószínűleg hosszabb ideig is tart majd – fejtette ki a párizsi székhelyű kormányközi szervezet ügyvezető igazgatója a Der Spiegel hírportálján közölt interjúban.
Kiemelte, hogy a nyár az utazás, autózás legfőbb szezonja Európában és az Egyesült Államokban, így emelkedik az üzemanyag iránti kereslet, ami a válságos környezetben ellátási zavarokhoz vezethet. Mint mondta, benzinből, dízelből és kerozinból is hiány keletkezhet, méghozzá főleg Európában.
Európában ugyanis nem csupán a nyersolajimporttól, hanem a feldolgozott olajtermékek behozatalától is függ az ellátás – tette hozzá Fatih Birol, rámutatva, hogy több exportőr, köztük Kína kiviteli korlátozásokat vezetett be a hazai fogyasztók védelmére.
Ugyanakkor lehetnek „megkönnyebbülést hozó meglepetések” a piacon. Javíthat a helyzeten, ha tovább gyengül a kínai gazdaság, mert így csökkenne az olaj iránti kereslet. A kínálat bővülését eredményezheti, ha sikerülne megállapodni a legnagyobb kitermelők közé tartozó Iránnal az ország nukleáris programjáról. Ugyancsak a kínálati oldalról hozhat enyhülést, ha néhány közel-keleti termelő, például Szaúd-Arábia, növelné a kitermelését. Azonban „mindegyik eset meglepetés lenne, nem szabad számítani rájuk” – húzta alá az IEA vezetője.
Inkább a fogyasztás csökkentését szolgáló javaslatokat lenne érdemes megfogadni, amelyeket a szervezet már márciusban bemutatott – mondta Fatih Birol. Felidézte, hogy a tíz pontból álló csomag a fejlett gazdaságoknak szól, és a többi között azt tartalmazza, hogy vezessék be az autómentes vasárnapok intézményét a nagyvárosokban, csökkentsék a jegyek, bérletek árát a közösségi közlekedésben és szigorúbban korlátozzák a sebességet az autópályákon.
A 31 államot összefogó szervezet vezetője a többi között arról is szólt, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében kialakult energiaválság lehetőségeket, reményt is jelenthet. Mint mondta, a válság „fordulópont lehet sok ország számára, hogy alapvetően átalakítsa energiapolitikáját”.
Ha a kormányok a megújuló energiaforrások kiaknázását és minden más, „tiszta technológia” használatát ösztönző beruházási politikát folytatnak, akkor nem csak az éghajlatvédelem ügyét mozdítják előre, hanem enyhítik országuk függését a fosszilis energiahordozók importjától – fejtette ki az IEA vezetője, aláhúzva, hogy „a megújuló energia energiabiztonságot jelent”.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pénteki rendkívüli ülését követően bejelentette, hogy a tagországok további olajat szabadítanak fel a vésztartalékaikból, hogy tompítsák az Ukrajna elleni orosz invázió okozta csapást. Az ügynökség azonban nem közölt konkrétumokat ezen vészhelyzeti intézkedés nagyságáról és időzítéséről – írja a CNN.
Az IEA szerint a részleteket a jövő hét elején hozzák nyilvánosságra. Ez a legutóbbi lépés mindössze az ötödik alkalom az ügynökség történetében, hogy testületileg nyúl hozzá a vésztartalékokhoz. A szervezet közleményében azt írta, hogy 31 tagországának energiaügyi miniszterei „megismételték aggodalmaikat az Oroszország pökhendi akcióinak energiabiztonsági hatásait illetően, és támogatásukról biztosították a nemzetközi közösség által válaszul bevezetett szankciókat”.
Az IEA tagjai közé tartozik az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán és Ausztrália.
„Az orosz olajtermelés nagymértékű megszakadásának kilátása globális olajellátási sokkal fenyeget” – áll az IEA közleményében, amely megjegyzi, hogy Oroszország jelenleg a világ harmadik legnagyobb olajtermelője és legnagyobb exportőre.
Az IEA lépése azután következett be, hogy Joe Biden amerikai elnök 180 millió hordónyi olajat szabadított fel az USA vésztartalékából, és ennek bejelentése után csütörtökön elmondta, hogy más országok akár további 30-50 millió hordónyi olajat tehetnek ehhez még hozzá. „Minél nagyobb a szám, annál valószínűbb, hogy az árak csökkennek” – mondta Biden újságíróknak.
Az éleződő orosz–ukrán válság hatására jelentősen megugrott az olaj ára. A határidős jegyzésekben négy százalékkal, hordónként 95,18 dollárra ugrott a Brent típusú nyersolaj ára. Az Egyesült Államokban irányadó WTI pedig még nagyobb mértékben, 4,7 százalékkal drágult. Az ára hordónként eléri a 94,21 dollárt, amire 2014 óta nem volt példa.
A pénteken megjelent olajpiaci jelentésben Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ismét rámutatott, hogy Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek van a legtöbb szabad kapacitása, annyi, hogy az alkalmas lenne a globális készletcsökkenés enyhítésére. Ha sikerülne megállítani a folyamatot, annak további áttételes pozitív hatásai is lennének, vagyis ha a kőolaj hordónkénti ára nem nőne 100 dollár fölé, az segíthetne az inflációval szembeni küzdelemben. Az olajpiacon látható kockázatok egyértelműen csökkenthetők lennének, ha a tartalékkapacitással rendelkező országok kompenzálnák a többi termelő országot – áll a párizsi székhelyű ügynökség havi olajjelentésében.
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője arról számolt be, hogy az olajár év eleji erősödésének hátterében a keresletre vonatkozó spekuláció és az elégtelen kínálat áll, az omikron a korábbinál vártnál jóval kisebb hatással volt a keresletre. Meglátása szerint rekordot dönthet idén az olajfogyasztás mivel a járvány elmúltával az emberek igyekezhetnek bepótolni az elmaradt utazásokat, és ez szinte biztos, hogy masszív keresletet fog támasztani a kőolaj iránt.
Oroszország állhat az Európát sújtó földgáz-hiány hátterében Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetőjének szerdai szavai szerint – írja a Financial Times.
Hozzátette, hogy az Oroszország felől Európa felé irányuló gázszállítások csökkenése egybeesik az ukrán határon kialakult feszültséggel. Birol szerint Oroszország legalább a harmadával lenne képes a gázszállításokat növelni Európa irányába, miközben az orosz Gazprom a kontinensen található tározóit is kiürítette.
Oroszország azonban ragaszkodik hozzá, hogy minden hosszútávú szerződését teljesítette, ugyanakkor sokak szerint viszont a korábban a spot piacon elérhető kínálatát erőteljesen visszafogta. Mindeközben a Gazprom, az orosz állami hátterű gáztermelő a Németországba vezető Északi Áramlat-2 földgázvezeték mielőbbi engedélyezésére vár.
Oroszország 100 ezer katonát vonultatott fel Ukrajna határainak közelében, miközben a európai biztonsági helyzetről Moszkva az Egyesült Államokkal tárgyal, ahol a várakozások szerint a szenátus a héten szavazhat az Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos szankciókról.
Birol szerint az európai országoknak és Nagy-Britanniának fel kell készülnie a jövőben bekövetkező hasonló válságokra a gáztározói kapacitás növelésével. A szokásos januári 70 százalék helyett mintegy 50 százalékos töltöttséggel rendelkező Európai Uniós gáztározókat vizsgálva is nyilvánvaló a Gazprom szerepe, hiszen a hiány felét a Gazprom tározói adják, noha azok csupán az EU-ban található kapacitás tizedére rúgnak. Vagyis a Gazprom tározói teljesen üresek.
A földgáz ára az év második felében azonban az orosz zsarolás ellenére ismét mérséklődött, megawattóránként körülbelül 76 euróig az irányadó holland TTF gáztőzsdén, köszönhetően az enyhe hőmérsékletről szóló időjárási előrejelzésnek és a magas energiaárak miatt csökkenő ipari termelésnek. A holland kormány időközben a groningeni gázmező kitermelésének növeléséről április 1-ig hozhat döntést a hírek szerint.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
