Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo0NDY5OTU7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 54327 [content] =>Ukrajna jövőre nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetbe kerülhet. Ha a nemzetközi segély nem lesz elegendő, az országnak további belső forrásokat kell keresnie – jegyezte meg az IMF, írta Jurij Doscsatov az RBC-Ukrajina cikkében.
Változás az IMF alapforgatókönyvében: a háború 2025-ben véget ér
Korábban az Ukrajnára vonatkozó negatív forgatókönyvet valószínűtlennek tartotta az IMF, most azonban ez lett az alapja a Valuta alappal való együttműködésről szóló memorandumnak. A legújabb becslések szerint 2025-re vége lesz a háborúnak, ami csökkenti a jövő évi 1%-os GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozásokat, míg 2025-ben még 2,5%-os visszaesést is jeleznek. Az infláció 2024-ben elérheti a 12%-ot, 2025-ben 10%-ra, 2026-ban pedig 8%-ra, emellett a kormány optimistább mutatók alapján dolgozta ki a 2025-ös költségvetést.
Negatív forgatókönyv, mely szerint a háború 2026-ban ér véget
Az IMF egy másik, még negatívabb forgatókönyve a háború végét 2026 közepére jósolja. Ebben az esetben a gazdasági növekedés minimális lesz, a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban tovább nő. Ilyen feltételek mellett Ukrajnának további 35,7 milliárd dollárra lesz szüksége a már tervezett 151,4 milliárdhoz, ami még nagyobb külföldi és belföldi bevételt igényel a költségvetési stabilitás fenntartásához.
Nemzetközi támogatás a partnerektől 2025-ben
Ukrajna jövőre 38,6 milliárd dollárt vár partnereitől, többek között az Európai Uniótól, az EBRD-től és számos szövetségestől. Az IMF már felülvizsgálta a 2025-ös forráselosztási programot, és azt csaknem 810 millió dollárral növelte. Ukrajna a tervezett két részlet helyett négyet kap, így elkerülhető a segélyek megérkezésének késése, ahogyan 2024-ben is történt.
„Az IMF úgy alakította át a részletek ütemezését, hogy biztosítsa a pénzeszközök ütemesebb áramlását az év során, és elkerülje a hosszú megszakításokat, amelyek a stabilitást veszélyeztetik” – magyarázta Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke.
Hozzátette: a részletek számának növekedése lehetővé teszi az Alap számára, hogy megerősítse Ukrajnával szemben támasztott követeléseit, és erősítse a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Ez a döntés összefügg a más nemzetközi partnerek finanszírozási ütemtervének korrekciójával, amelyek az IMF előrejelzései alapján történnek.
A nehéz gazdasági helyzet esetében az ország nemcsak külföldi bevételekre számíthat, hanem belföldi forrásokra is. Ez magában foglalhatja az adórendszer felülvizsgálatát, a magánbefektetések vonzását, valamint az aktívabb intézkedéseket a dereguláció és a vállalkozások támogatása érdekében. A hazai finanszírozás jelentős növeléséhez azonban a szakértők szerint strukturális reformokra és a költségvetési kiadások további ellenőrzésére lesz szükség, hogy megakadályozzák az adósságteher növekedését.
Ki fogja finanszírozni Ukrajna szükségleteit?
A nagyszabású pénzügyi kihívások hátterében Ukrajna intenzívebbé teszi a tárgyalásokat a külföldi finanszírozás bevonásával kapcsolatban. A főszereplők között szerepel a G7-országok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyek készek milliárdos segélyek nyújtására. Az Európai Unió közel áll a 35 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás végleges jóváhagyásához. Ennek az összegnek a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek garanciájaként kell megjelennie, és a döntés már átment az Európai Parlament és az EU Tanácsa jóváhagyásának szakaszán. Az Egyesült Államok is kapott egy közleményt az akár 20 milliárd dolláros összeg lehetséges kiutalásáról. Ezzel egy időben Nagy-Britannia mintegy 3 milliárd dollár kölcsön kiutalását jelentette be. A soron következő – Japán és Kanada álláspontja, amelyek konszolidálják a G7 pénzügyi kötelezettségeit.
A finanszírozás teljes összegét azonban korlátozza az orosz eszközökből származó jövőbeni bevétel, így Ukrajna a hitelezők részéről akár 50 milliárd dolláros támogatásra számíthat. Mindazonáltal minden partnerország esetében külön megállapodásokat terveznek egyedi feltételekkel.
Ezen túlmenően az Ukrajna Facility program keretében az EU 50 milliárd eurós támogatást tervez 2027-ig, az USA pedig tavasszal döntött úgy, hogy összesen 61 milliárd dollár értékben nyújt pénzügyi segítséget Ukrajnának.
A pénzügyi támogatás biztosítékai és ígéretei azonban még nem garancia minden terv megvalósítására. „Még mindig fennáll annak a kockázata, hogy Ukrajna a kelleténél kevesebb külföldi forráshoz jut, bár a tavalyi évhez képest csökkent, jegyezte meg Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. Elmondása szerint jelenleg a végső szakaszban van egy 50 milliárdos hitel kidolgozása a befagyasztott orosz vagyon terhére.
Az adóemelés a hitelezők egyik követelése
A nemzetközi hitelezők ugyanakkor azt szeretnék, ha Ukrajna belföldi forrásokat is keresne a költségvetési hiány fedezésére. A legutóbbi IMF-memorandum ezt a követelményt tükrözi. A bevételek hiányának növekedése vagy az új kiadások szükségessége esetén Ukrajna fontolóra veszi az adók, többek között az áfa-kulcsok emelését. „Az áfa alapkulcsának emelése hatékony eszköz ebben a szakaszban”, áll a dokumentumban.
Az emelés 2%-től – akár 22%-ig is lehet. A végső döntés azonban elhúzódott, de ha jövőre megsértik a finanszírozás alapforgatókönyvét, akkor az áfaemelés reális verzióvá válik. „Ha reálisan nézzük, az IMF ragaszkodhat az áfaemeléshez, hogy elkerülje az adókulcsok sürgős felülvizsgálatát, ahogy az a hadiadó esetében történt”, kommentálta Vitalij Vavriscsuk, az ICU csoport makrogazdasági kutatási igazgatóságának vezetője.
A memorandum lehetőséget biztosít arra, hogy újra bevezessék a részleges devizafelügyeletet negatív pénzügyi forgatókönyv esetén. A hrivnya árfolyamának rögzítése ugyan nem kerül szóba, de a devizavásárlásra és a külföldi tőkekivonásra vonatkozó korlátozások bevezetésére sor kerülhet. Az ilyen intézkedések segíthetik a devizapiac stabilizálását, feltéve, hogy csökken a külföldi támogatás.
Jelenleg a 2024-es külföldi finanszírozás beérkezésével kapcsolatos várakozások optimisták. Ukrajna év végéig több mint kétmilliárd dollárral számol, többek között az IMF következő, 1,1 milliárd dolláros részletével, amelynek decemberben kell megérkeznie.
Okszana Csopak
[type] => post [excerpt] => Ukrajna jövőre nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetbe kerülhet. Ha a nemzetközi segély nem lesz elegendő, az országnak további belső forrásokat kell keresnie. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1730570940 [modified] => 1730558523 ) [title] => Honnan lesz pénze Ukrajnának a jövő évben? [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=54327&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 54327 [uk] => 54291 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 51615 [image] => Array ( [id] => 51615 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/podatky9078jpg-623x370-1.webp [original_lng] => 32354 [original_w] => 623 [original_h] => 370 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/podatky9078jpg-623x370-1-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/podatky9078jpg-623x370-1-300x178.webp [width] => 300 [height] => 178 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/podatky9078jpg-623x370-1.webp [width] => 623 [height] => 370 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/podatky9078jpg-623x370-1.webp [width] => 623 [height] => 370 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/podatky9078jpg-623x370-1.webp [width] => 623 [height] => 370 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/podatky9078jpg-623x370-1.webp [width] => 623 [height] => 370 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/podatky9078jpg-623x370-1.webp [width] => 623 [height] => 370 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1730551323:12 [_thumbnail_id] => 51615 [_edit_last] => 12 [views_count] => 761 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 428 [1] => 446995 [2] => 33650 [3] => 12301 ) [tags_name] => Array ( [0] => GDP [1] => nemzetközi segély [2] => Nemzetközi Valutaalap (IMF) [3] => Ukrajna gazdasága ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 446995 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 446995 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )