A Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett, hogy július végéig elhalasztja a csomagadóról szóló törvény elfogadásának határidejét, ezzel elhárítva az akadályt, hogy Ukrajna megkapja a következő, 686 millió dolláros hitelrészletet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál saját forrására hivatkozva.
A jelentés szerint a csomagadóról szóló törvény elfogadását júliusra halasztották. Az IMF engedményt tett, mivel megértette, hogy további időre van szükség a szavazatok összegyűjtéséhez. Így nincsenek akadályok az IMF-kölcsön második részletének folyósítása előtt. Minden kockázat elhárult, miután megállapodás született a csomagtörvény elfogadásának elhalasztásáról.
A legfrissebb információk szerint az IMF missziója munkája utolsó szakaszában megváltoztatta álláspontját, és beleegyezett, hogy a dokumentum elfogadásának határidejét július végére halasztja. Ez azt jelenti, hogy a második részlet nem függ a törvénytervezet parlament általi megvitatásának eredményétől.
A tárgyalások résztvevői szerint az IMF figyelembe vette a kezdeményezést övező politikai és gazdasági realitásokat. Elsősorban azt, hogy a képviselők körében tapasztalható gyenge támogatottság miatt a törvénytervezetnek nincs kilátása a gyors elfogadásra a parlamentben. Jelenleg a kormány és az illetékes adóbizottság nagy valószínűséggel aktív konzultációkat fog folytatni a képviselőkkel, és támogatást fog szerezni a közelgő szavazásra.
Az IMF programjának következő felülvizsgálatára augusztus végén kerül sor. Addigra el kell fogadni a küldemények megadóztatásáról szóló törvényt. Valójában a képviselőknek körülbelül másfél hónapjuk van még erre. Július második felében szeptemberig szünetet tartanak a törvényhozási munkában.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői megérkeztek Ukrajnába, hogy megkezdjék az ország több milliárd dolláros pénzügyi programjának első hivatalos felülvizsgálatát – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Priscilla Tofano, az IMF ukrajnai állandó képviselőjének nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Gavin Gray vezette IMF-misszió megkezdte a találkozókat ukrán tisztviselőkkel és más partnerekkel. Ez az első felülvizsgálata a négyéves kibővített hitelkeretnek (EFF). A program teljes összege 8,1 milliárd dollár.
A tárgyalások két területre fognak összpontosítani: makrogazdasági politika – hogyan kezeli Ukrajna a pénzügyeket, az inflációt és a költségvetést, kulcsfontosságú strukturális reformok – a gazdaságban és a közigazgatásban végrehajtott változások, amelyeket az IMF a finanszírozás feltételeként ír elő.
Ezzel párhuzamosan a misszió konzultációkat folytat az IMF-megállapodások IV. cikkelye alapján – ez egy éves standard eljárás az ország gazdasági állapotának felmérésére. Az EFF az IMF kibővített hitelkerete. Egyszerűen fogalmazva, az alap részletekben biztosít pénzt egy országnak, de csak akkor, ha az megfelel bizonyos követelményeknek. A következő részlet folyósítása előtt az IMF ellenőrzi, hogy az ország betartja-e a megállapodásokat.
Akár már a jövő héten megtörténhet a szavazás a külföldi csomagok adójáról, miután néhány korábban ellene szavazó képviselő megváltoztatta álláspontját – jelentette ki pénteken Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács adóügyi bizottságának vezetője egy kerekasztal-konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev azt mondta: „Nagyobb valószínűséggel jósolok támogatást.” Szerinte a korábban a küldemények adóztatását ellenző parlamenti képviselők egy része újragondolta álláspontját.
A törvényjavaslat elfogadása a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) aláírt memorandum szerinti kötelező követelmények egyike. Május végéig teljesíteni kell. Ezenkívül ez a kérdés szerepelhet az Európai Uniótól felvett hitel feltételeiben is.
Az Európai Unió szigorúbb feltételeket fontolgat az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban, a kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírszolgálat azt írta: „Az Európai Unió szigorúbb feltételeket fontolgat az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelre, beleértve azt is, hogy egyes kifizetéseket népszerűtlen, a vállalkozások adójának emelésétől teszi függővé. A hírügynökség forrásai szerint az új feltételek potenciálisan 8,4 milliárd eurót érinthetnek az Ukrajna védelmi szükségleteire és az általános pénzügyi stabilizációra szánt hitelből.
Az EU kezdeményezése egybeesik Kijev azon kísérleteivel, hogy meggyőzze a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a hasonló követelmények teljesítését egy több mint 8 milliárd dolláros különálló finanszírozási program keretében. A lehetséges változtatások között szerepel a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó különleges adórendszer felülvizsgálata.
Jelenleg az egyéni vállalkozások a jövedelem körülbelül 5 %-át kitevő kedvezményes áfakulcsot élveznek, míg az új javaslat 20 %-os standard áfakulcs bevezetését irányozza elő a 4 millió hrivnya feletti éves bevételű vállalatok számára. Becslések szerint egy ilyen reform évente mintegy 40 milliárd hrivnya többletbevételt jelenthetne a költségvetésnek.
Bár az új feltételek csak a teljes hitelcsomag egy részére vonatkoznak (mintegy 60 milliárd eurót különítettek el védelemre), végrehajtásuk nehézkes lehet. Megjegyzendő, hogy az intézkedések rendkívül népszerűtlenek, és máris nézeteltérések alakultak ki a parlament és Volodimir Zelenszkij elnök között az adópolitika kapcsán. A parlament korábban elutasította bizonyos változtatások támogatását, beleértve a külföldi csomagok megadóztatását is – ez egy újabb IMF-követelés.
Az IMF további részleteinek kifizetése ezen és más költségvetési intézkedések elfogadásától függ. Ukrajna már elmulasztotta a márciusi határidőt, és júniusig van ideje, amikorra a program következő felülvizsgálatára kerül sor. Eddig 1,5 milliárd dollárt különítettek el, és körülbelül 700 millió dollár még kérdéses.
Források szerint a felek megvitatták az egyéni vállalkozók áfabevezetésének körülbelül egy évvel történő elhalasztásának lehetőségét, de az IMF ragaszkodik egyes változtatások gyors elfogadásához. Még ha Ukrajna időt is nyer, a jövőben a csatlakozási tárgyalások részeként összhangba kell hoznia adórendszerét az uniós normákkal.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2027-ben nem írja elő az egyéni vállalkozók számára az áfa bevezetését, a felek megállapodtak abban, hogy alternatív intézkedésekre összpontosítanak a költségvetés teljesítése érdekében – jelentette ki Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a washingtoni tavaszi találkozók során az ukrán kormánydelegáció számos konzultációt folytatott az IMF és az európai partnerekkel. Szviridenko szerint az IMF képviselői megértették Ukrajna álláspontját a kisvállalkozások áfa-adóztatásának célszerűtlenségével kapcsolatban.
„Az IMF megértő volt az egyéni vállalkozók áfa-adóztatása bevezetésének érzékenységét illetően – mind a társadalom, mind a parlament számára. Partnereinktől megértést kaptunk abban, hogy ez egy valóban érzékeny téma, és nem konstruktív ötlet” – hangsúlyozta a kormányfő.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó adóváltozások helyett a kormány a nemzetközi partnerekkel együttműködve más lehetőségeken fog dolgozni a 2027-es költségvetés bevételi oldalának biztosítására. A miniszterelnök hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is többször hangsúlyozta az IMF képviselőinek a kezdeményezés konstruktivitásának hiányát. „Továbbra is együttműködünk a szükséges megoldásokon, és más alternatív intézkedéseket dolgozunk ki a költségvetés bevételi oldalának biztosítása érdekében” – jegyezte meg Julija Szviridenko.
A legszegényebb és az energiaimportra szoruló fejlődő országok a legnagyobb vesztesei a közel-keleti konfliktusnak. A Hormuzi-szoros körüli harcok, és az energiaválság hosszú távú hatásai továbbra is magasan tartják a kőolaj- és földgáz világpiaci árát – figyelmeztetett Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a Világbankkal közös washingtoni ülést követően.
A közel-keleti válság még tart, de ha azonnal véget érne, a következmények még akkor is sokáig megmaradnak. A legszegényebb afrikai országoknak további kölcsönökre lesz szükségük az IMF szerint, sokuk ráadásul már most is részt vesz valamelyik nemzetközi programban. Az alacsony és közepes jövedelmű energiaimportőr országoknak egyszerre kell megbirkózniuk a növekvő
energia,
élelmiszer
és műtrágyaárakkal.
A napokban előrelépés történt az Egyesült Államok és Irán között, a tárgyalások során az ellenségeskedő felek megállapodtak a Hormuzi-szoros újranyitásában, ám szombatra ismét kiújultak a harcok a térségben és egyelőre patthelyzet van. A globális piacoknak mindenesetre jót tett a felek közötti látszólagos közeledés, ennek köszönhetően az olajárak érdemben csökkentek.
A nemzetközi egyeztetést követően Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter kiemelte, szerinte csak korlátozott hatása lesz a válságnak a globális gazdaságra, de csak akkor, ha mielőbb véget ér a konfliktus – számolt be a Financial Times. Az IMF a világgazdaság kilátásait elemezve 0,3 százalékponttal csökkentette a feltörekvő országok gazdasági növekedési előrejelzéseit, a fejlett gazdaságok növekedési előrejelzésén ugyanakkor nem változtatott a valutaalap a konfliktust megelőző prognózisához képest.
A vezérigazgató ugyanakkor megjegyezte, a terhek növekedése nem egyenletesen oszlik meg, az Egyesült Királyság kilátásai például érdemben romlottak.
Az Egyesült Államok képviselői ezzel szemben kedvezőbben értékelik a helyzetet. Szerintük a világ sokkal ellenállóbbá vált a magas kőolajárakkal szemben, köszönhetően annak, hogy a világ sokkal energiahatékonyabbá vált.
A világ vezetői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a globális piaci helyzet továbbra is nagyon törékeny és kiszámíthatatlan marad, a jelenlegi energiaválság pedig tovább növelte a szakadékot a szegények és a gazdagok között.
A Pénzügyminisztérium Szerhij Marcsenko miniszter vezette csapata munkalátogatásra indult el Washingtonba, hogy részt vegyen a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi ülésein. Az Ukrinform beszámolója szerint erről a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya számolt be Facebookon.
Megjegyezték, hogy az IMF és a Világbank tavaszi ülései április 13. és 18. között zajlanak.
A programban szerepel egy felszólalás a G7 pénzügyi csoportjának ülésén, egy Ukrajnával foglalkozó Világbanki kerekasztal-beszélgetés, valamint kétoldalú találkozók sorozata a G7-országok pénzügyminisztereivel, az EU-val, az IMF, a Világbank, az EBB, az EBRD és más nemzetközi pénzügyi szervezetek vezetőivel.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az iráni háború miatt várhatóan lefelé módosítja idei globális növekedési előrejelzését – közölte kedden Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója, miután előző nap már beszélt a kilátások romlásáról. A konfliktus kitörése előtt az IMF még a prognózis javítását tervezte, az energiaellátási válság azonban alapvetően megváltoztatta az előrejelzést – írja a Bloomberg.
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított iráni támadása óta akadoznak az Öböl-térségből érkező energiaszállítmányok. Ez klasszikus negatív kínálati sokkot okozott a piacon. A Brent nyersolaj ára a háború előtti hordónkénti 70 dollárról nagyjából 110 dollárra ugrott. A dízel és a kerozin ára pedig ennél is meredekebben emelkedett.
Georgieva szerint éppen ezért az infláció elleni fellépésnek kell prioritást élveznie.
Az IMF vezetője arra figyelmeztetett, hogy a világ ma jóval kevésbé felkészült egy komolyabb gazdasági visszaesés kezelésére, mint a koronavírus-járvány előtt volt. A pandémia és az ukrajnai háború után a legtöbb kormány gazdaságpolitikai mozgástere beszűkült, miközben az államadósság szintje érdemben nem csökkent. Ezzel párhuzamosan a nagyhatalmi feszültségek megnehezítik a válságkezeléshez elengedhetetlen nemzetközi együttműködést.
Az energiapiaci zavarok mellett a konfliktus a globális műtrágyaellátást is megakasztotta, ami már a nemzetközi élelmezésbiztonságot is fenyegeti. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint a háború elhúzódása és a tartósan száz dollár feletti olajár esetén további 45 millió ember nézhet szembe súlyos élelmezési válsággal.
A gazdasági sokk hatásai aszimmetrikusak. A legsebezhetőbb helyzetben a konfliktushoz földrajzilag közelebb lévő, nettó energiaimportőr és szűk költségvetési mozgástérrel rendelkező országok vannak. Különösen igaz ez a Perzsa-öbölből származó energiától erősen függő ázsiai régióra. Több kormány már hatósági árakkal és támogatásokkal próbálja tompítani az energiaárak emelkedésének hatásait. Georgieva azonban óva intett attól, hogy ezek az intézkedések meghaladják az adott országok költségvetési teherbíró képességét.
Az exportkorlátozásokat pedig egyenesen károsnak nevezte.
A jegybankok számára az IMF vezérigazgatója szerint a legfőbb kihívás az infláció letörése és a gazdasági növekedés fenntartása közötti egyensúly megtalálása lesz. Ez éles ellentétben áll a 2020-as koronavírus-válsággal. Akkor a kereslet és a kínálat egyidejű visszaesése miatt a fiskális és a monetáris politikai válaszlépéseket még könnyen össze lehetett hangolni.
Az IMF új makrogazdasági előrejelzései a jövő héten, a szervezet washingtoni tavaszi ülésszakán válnak hivatalossá.
Ukrajna pénzügyminisztériuma ismertette nagyszabású törvényjavaslatát, amely számos adóváltozást és követelményt tartalmaz az IMF-fel való együttműködés keretében. A dokumentum az egyéni vállalkozókat, a digitális platformokat, a nemzetközi csomagokat és a katonai illeték érintő módosításokat foglal magában, számolt be a Forbes a törvényjavaslat tervezetére hivatkozva.
Egyéni vállalkozók ÁFÁ-ja
Az egyszerűsített adózási formát alkalmazó (egyéni vállalkozók, akik speciális egyszerűsített adózási, számviteli és beszámolási rendszert alkalmaznak), 4 millió hrivnyát meghaladó éves bevétellel rendelkezőknek 2027. január 1-jétől regisztrálniuk kell áfa-fizetőként. Javasolt továbbá a regisztrációs küszöbérték 1 millió hrivnyáról 4 millió hrivnyára emelése. Az ilyen adózók számára negyedéves beszámolót vezetnek be, és az adott év első öt szabálysértéséért szimbolikus 1 hrivnya bírságot szabnak ki.
Katonai illeték
A javaslatok szerint a hadiállapot eltörlése után is megmaradna mindaddig, amíg a parlament nem dönt az ukrán fegyveres erők reformjának befejezéséről. Az 1., 2. és 4. csoportba tartozó egyéni vállalkozók a minimálbér 10%-át (2026-ban havi 850 hrivnya), a 3. csoportba tartozó egyéni vállalkozók és jogi személyek jövedelmük 1%-át kötelesek befizetni.
A digitális platformokból származó bevételek
A taxiszolgáltatásokból és az online piacterekhez hasonló szolgáltatásokból származó jövedelem adóját a javaslat 18%-ról 5%-ra csökkenti. Ha az éves jövedelem nem haladja meg a 2000 eurónak megfelelő összeget, nem kell adót fizetni. A javaslat emellett automatikus adózási információcserét is biztosít a platformok és az állam között.
Csomagadó
Egyszerűsített áfarendszert vezetnek be a legfeljebb 150 euró értékű nemzetközi csomagokra. Ugyanakkor a személyes vagy családi használatra szánt, legfeljebb 45 euró értékű csomagok egyáltalán nem lesznek áfakötelesek. Az adót a feladó számítja ki és fizeti meg egy elektronikus platformon keresztül, és az értékesítést végző, nem rezidens vállalatnak nyilvántartást kell vezetnie az ilyen tranzakciókról.
A Pénzügyminisztérium arra számít, hogy a törvényjavaslat végrehajtása évi 60 milliárd hrivnya többletbevételt hozhat az állami költségvetésbe. Ukrajnának az IMF-fel kötött megállapodásoknak megfelelően 2026 márciusának végéig kell elfogadnia a vonatkozó módosításokat.
Az energiahiány, a munkaerőhiány és az elégtelen intézményépítés a három fő probléma, amelyekkel a háborún kívül Ukrajnának szembe kell néznie – jelentette ki kedden Vladiszlav Raskovan, az IMF ukrajnai ügyekért felelős igazgatóhelyettese az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az Ekonomicsna Pravda hírportál.
A jelentés szerint Raskovan elmondta: „A demográfiai helyzet és az emberi tőkébe való befektetés jelenti a legnagyobb kihívást, az energia és az intézmények mellett.” Szerinte Ukrajna nem rendelkezik elegendő energiakapacitással: még ha véget is ér a háború, a növekedéshez többre van szükség.
Ami a munkaerőt illeti, a szakértő legalább 5-6 millió embert említett, akik elhagyták Ukrajnát vagy a megszállt területeken tartózkodnak, így a visszahozásuk az ország gazdaságpolitikájának nagy részét képezi. Szerinte Ukrajnában már a háború előtt is problémát jelentett az alacsony születési ráta, miközben a világban nagy a fejlődő országok száma, ahol a születési arány sokkal magasabb, ami egyensúlyhiányt okoz, és ez a jövőben szintén problémákhoz vezet.
„Az éghajlat, ezekkel a demográfiai változásokkal együtt, minden bizonnyal migrációhoz fog vezetni. És tudjuk, hogyan befolyásolja a migráció a politikát” – magyarázta az ukrán IMF-szakember. Megjegyezte, hogy ezért szól az új EFF kibővített finanszírozási program annyira a munkaerőről és a demográfiai kérdésekről, ami nagy probléma. „A harmadik probléma az intézmények kiépítése. Mert minden háború utáni újjáépítés beruházásokat igényel. A beruházások pedig oda kerülnek, ahol intézmények vannak” – mutatott rá Vladiszlav Raskovan.
