Norvégia további 500 millió eurót biztosít amerikai fegyverek vásárlására Ukrajnának a PURL programon keresztül, mivel „Európa sorsa a tét”, de Norvégiához csatlakozott még Németország, Hollandia és Kanada – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a norvég, német, kanadai és holland külügyminiszterek nyilatkozatára, amelyet a Sky News brit tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter újságíróknak a NATO külügyminisztereinek találkozója után elmondta: „Európa sorsa forog kockán… Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború, és üdvözöljük a béketeremtő erőfeszítéseket, de kulcsfontosságú, hogy az eredmény igazságos és tartós béke legyen Ukrajna számára.” Hozzátette, hogy az ukrajnai békemegállapodás formája hatással lesz Ukrajna biztonságára, ezért a szövetségnek olyan megállapodást kell előmozdítania, amely előnyös Kijev és az európai országok számára. Norvégia további 500 millió eurót különít el amerikai gyártmányú fegyverek (PURL) vásárlására Ukrajna számára.
Norvégia mellett Kanada és Hollandia is új finanszírozási csomagokat jelentett be. Anita Anand kanadai külügyminiszter új, 200 millió dolláros hozzájárulást jelentett be a PURL programhoz. David van Wiel holland külügyminiszter bejelentette, hogy országa 250 millió euróval járul hozzá a programhoz. Ezt a teljes összeget Ukrajna fegyvereire fogják költeni.
Németország 200 millió dollárt biztosít Ukrajnának az Egyesült Államokban gyártott fegyverek vásárlására (PURL) – jelentette be Johann Wadeful német külügyminiszter. „A szövetségi kormány nagyon büszke arra, hogy lengyel és norvég barátainkkal együtt össze tudunk állítani egy nagyszabású következő csomagot, amelyre Ukrajna támogatásához van szükség. Az 500 millió amerikai dollár jelentős összeg, amelyből 200 milliót Németország biztosít” – mondta.
A norvég kormány úgy döntött, hogy 30 millió norvég koronával (2,97 millió dollárral) növeli a támogatást a Norwegian People’s Aid (Norvég Népi Segély) számára – ez egy humanitárius szervezet, amely Ukrajna aknamentesítésében segít. Erről a norvég kormány számolt be.
A többletfinanszírozásról azt követően érkezett hír, hogy Osmund Aukrust norvég nemzetközi fejlesztési miniszter látogatást tett Ukrajnában.
„A Norwegian People’s Aid világelső a kutyák bevetésében az aknamentesítési munkák során, és örülök, hogy most növelhetjük a támogatást az ukrajnai aknamentesítési erőfeszítéseikhez 2025-ben” – mondta.
A norvég kormány pontosította, hogy a további 30 millió korona biztonságos hozzáférést biztosít majd a mezőgazdasági területekhez a gazdák számára.
Norvégia támogathatja az Európai Unió azon tervét, hogy befagyasztott orosz eszközöket használjon fel Ukrajna javára, de nem fogja erre felhasználni az állami, szuverén alapját – számolt be a Jevropejszka Pravda Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter az NRK-nak adott interjújára hivatkozva.
Stoltenberg elmondása szerint Norvégia, amely nem tagja az EU-nak, már jelentős pénzügyi hozzájárulásokat nyújt Ukrajnának, és potenciálisan részt vehetne az EU hitelterveiben is, de önállóan nem fog garanciákat nyújtani.
„Voltak olyan elképzelések, hogy Norvégiának kellene garantálnia a teljes összeget, 1,6 billió norvég koronát (159 milliárd dollárt), de ez nem opció” – mondta. A norvég pénzügyminiszter hozzátette, hogy a döntést az EU hitelről szóló végső döntése alapján hozzák meg.
Az unió pénzügyminiszterei csütörtökön várhatóan megvitatják, hogyan lehetne Ukrajnának 130-140 milliárd eurót juttatni befagyasztott orosz eszközök felhasználásával.
Belgium, ahol az orosz vagyon nagy részét birtokló Euroclear is található, ellenezte a befagyasztott pénzeszközök felhasználásának ötletét, mivel Moszkva jogi lépéseitől tartott. A patthelyzet feloldása érdekében a norvég parlament egyes tagjai azt javasolták, hogy az ország szuverén vagyonalapja, amely a világ legnagyobbja, és több mint 2 billió dolláros vagyonnal rendelkezik – nyújtson garanciát a lehetséges jogi felelősség fedezésére.
Norvégiában egyre több politikai párt sürgeti, hogy az ország használja fel 1,8 trillió eurós szuverén vagyonalapját, hogy segítse az EU 140 milliárd eurós Ukrajnának szánt hitelének előmozdítását. Öt párt arra kéri Oslót, hogy avatkozzon be, és segítsen feloldani Belgium aggályait a befagyasztott orosz állami eszközök felhasználásával kapcsolatban, amelyekből a helyreállítási hitelt finanszíroznák.
Az EU vezetői október 23-án tárgyalták az ügyet Brüsszelben, de nem jutottak megállapodásra. Belgium ragaszkodik ahhoz, hogy a többi tagállam is ossza meg a jogi és pénzügyi kockázatokat, mielőtt támogatná a tervet. Ezt követően a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre, elrendelte a Norvégia lehetséges részvételének átfogó felülvizsgálatát.
A gazdag olajexportőr Norvégia rendelkezik a világ legnagyobb állami befektetési alapjával, amelynek értéke 1,8 trillió euró. Ennek mintegy 109 milliárd eurója a 2022–2023-as gázárrobbanásból származik, amelyet az orosz invázió követett. A pénzügyminisztérium államtitkára, Ellen Reitan, közölte, hogy Oslo „figyelemmel kíséri a helyzetet és folyamatosan egyeztet az EU-val”.
Bár az EU továbbra is fontolgatja az orosz befagyasztott eszközök felhasználását Ukrajna finanszírozására, egyelőre nincs jele annak, hogy Norvégia vezető szerepet vállalna a tervben. A norvég konzervatívok támogatják a kezdeményezést, de hangsúlyozzák, hogy az csak az EU-országokkal együttműködve valósulhat meg.
Norvégia további 1,5 milliárd norvég koronát (mintegy 135 millió amerikai dollárt) biztosít Ukrajnának az energiabiztonság támogatására – erről a norvég kormány sajtóközleményben számolt be.
A támogatás célja, hogy a negyedik háborús tél előtt biztosítsa az ország stabil áram- és hőellátását.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök elmondta, hogy a segítséget az Európai Unióval együttműködésben nyújtják, hogy az ukrán háztartások, vállalkozások és intézmények átvészelhessék a telet.
„Ukrajna újabb nehéz tél előtt áll, miközben az áramellátás továbbra is bizonytalan. Az EU-val együtt fokozzuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy az ukránok hozzáférjenek az energiához. Ez alapvető fontosságú minden ember és az egész társadalom működése szempontjából” – mondta Støre.
A pénzeszközöket az EU Ukraine Investment Framework programon keresztül juttatják el, amely állami és magánbefektetéseket von be Ukrajna újjáépítésére az orosz agresszió okozta pusztítások után. Ez az első alkalom, hogy Norvégia ezen a mechanizmuson keresztül közvetlenül nyújt támogatást Ukrajnának.
Norvégia további 150 millió dolláros finanszírozást nyújt Ukrajna villamosenergia- és fűtéshez való hozzáférésének biztosítására – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a norvég kormány közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a forrásokat Norvégia az Európai Unióval együttműködésben biztosítja, és egy olyan ország energiaigényének a kielégítésére használják fel, amelyet a negyedik tél sújt a teljes körű háborúban. „Ukrajna újabb nehéz téllel néz szembe, és az ország energiaellátása továbbra is instabil. Norvégia az EU-val közösen fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az ukrán családok, vállalatok és intézmények hozzáférhessenek az energiához. Ez mind az emberek, mind az egész ország működése szempontjából fontos” – mondta Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök.
A norvég finanszírozást az Ukrajnai Beruházási Keretrendszeren (UIF) keresztül folyósítják, amely mechanizmus az állami és magánberuházások mozgósítására szolgál Ukrajna helyreállításához és újjáépítéséhez az orosz agresszió okozta pusztítást követően. Az UIF az Ukrajna Mechanizmus része, amely az EU fő civil támogatási eszköze Ukrajnának. Norvégia most először közvetlenül ezen a mechanizmuson keresztül nyújt segítséget.
„Ukrajnának stabil és elegendő energiaforrásra van szüksége a kritikus szolgáltatások támogatásához, miközben továbbra is védi magát. Az EU-val együttműködve biztosítjuk, hogy a forrásokat hatékonyan használják fel az energiaellátás biztosítására” – mondta Espen Barth Eide norvég külügyminiszter.
A norvég kormány javaslatot tett arra, hogy 2026-ban 15 milliárd norvég koronával növelje Ukrajna pénzügyi támogatását, így az összes támogatás elérheti az 85 milliárd koronát (mintegy 8,6 milliárd dollárt).
A norvég kormány honlapján közzétett tájékoztatás szerint Oslo a rekordmagas, 85 milliárd koronás támogatási szintet kívánja fenntartani 2026-ban is. A javaslat alapján a civil támogatás 15 milliárd koronával (kb. 1,73 milliárd dollárral) nőne, míg a katonai támogatás 70 milliárd koronát tenne ki.
Espen Barth Eide, Norvégia külügyminisztere elmondta, hogy a civil támogatásból fedezni fogják az otthonok világítását és fűtését, a kórházak és iskolák működésének fenntartását, valamint a frontvonal közelében élő lakosság segítését. További forrásokat fordítanak az energetikai biztonság megerősítésére, az újjáépítésre, a költségvetési támogatásra, valamint a Norfund befektetési alap Ukrajnában működő vállalkozásokat támogató forrásainak megduplázására. Emellett növelik a humanitárius segítségnyújtást is.
A támogatás nagyobb részét azonban továbbra is katonai célokra szánják.
Norvégia körülbelül 550 millió eurót különít el Ukrajna számára drónok és kapcsolódó technológiák beszerzésére ukrán és európai gyártóktól – közölte a norvég kormány sajtószolgálata.
A norvég kormány 6,5 milliárd norvég koronát (mintegy 550 millió eurót) irányoz elő drónok és ehhez kapcsolódó technológiák vásárlására Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítésére.
Jonas Gahr Støre miniszterelnök kiemelte: a dróntechnológia jelenleg kulcsszerepet játszik a harctéri műveletekben, ezért Norvégia támogatása jelentős befektetés Ukrajna védelmi képességeibe.
Emlékeztetőül: Norvégia áprilisban hivatalosan is csatlakozott a Lettország által vezetett úgynevezett „drónkoalícióhoz”.
Ez az egyik első alkalom, hogy Norvégia közvetlenül finanszírozza drónok beszerzését külföldi gyártóktól.
A norvég kormány 86 millió eurós önkéntes hozzájárulást folyósított az Európai Békealapba. A pénzt az ukrán hadsereg számára lőszerek beszerzésére fogják felhasználni, jelentette be az Európai Külügyi Szolgálat.
Megjegyezték, hogy ebből a pénzből a partnerek nagy kaliberű tüzérségi lőszert vásárolnak és szállítanak Ukrajnának.
A Külügyi Szolgálat azt is hangsúlyozta, hogy ez a hozzájárulás erősíti Norvégia részvételét az Ukrajna orosz agresszió elleni küzdelemben való támogatására irányuló közös európai erőfeszítésekben.
„Az EU a befagyasztott orosz eszközök felhalmozott kamatainak felhasználásával is hozzájárul majd e cél eléréséhez. A második részlet részeként összesen 470 millió eurót különítettek el nagy kaliberű tüzérségi lőszerekre, amelynek kifizetése jelenleg folyamatban van” – áll a közleményben.
Az Ukrajnát ért orosz rakétatámadások következtében jelentős károk keletkeztek a hazai gázkitermelő infrastruktúrában, aminek következtében gázhiány alakult ki – erről számolt be Volodimir Zelenszkij elnök egy sajtótájékoztatón Vilniusban, az Ukrinform tudósítása szerint.
Zelenszkij szerint Ukrajnának mintegy 1 milliárd euró értékű földgázt kell beszereznie, hogy a téli időszakra biztosítani tudja a lakosság ellátását. A hiány egy részét már sikerült fedezni, de a fennmaradó részhez nem állnak rendelkezésre források. Ebben Norvégia ígért támogatást.
Megbeszéltük a Norvégia számára is fontos kérdéseket. Pozitív jelzést kaptam a norvég miniszterelnöktől. Arra kérdeztem rá, hogy ha gázhiány lépne fel télen, számíthatunk-e tőlük megfelelő mennyiségű támogatásra. Ma kaptam meg Jonas Gahr Størétől a támogatást
– mondta Zelenszkij.
Zelenszkij hozzátette, hogy Norvégia vállalta a dróngyártás ukrajnai támogatásának további finanszírozását is, ami kulcsfontosságú szerepet játszik az ország védelmi képességeinek erősítésében.
