Nouriel Roubini közgazdász, aki a 2008-as pénzügyi válságot is megjósolta, „hosszú és csúnya” recesszióra számít az Egyesült Államokban és világszerte – írja a Bloomberg.
„Még egy sima recesszióban is 30%-ot eshet az S&P 500” – mondta Roubini, a Roubini Macro Associates elnök-vezérigazgatója egy hétfői interjúban. „Igazi kemény landolás esetén”, amire ő is számít, akár 40%-ot is eshet.
Roubini, aki a 2007–2008-as ingatlanbuborék kipukkanásának előrejelzésével a dr. Doom becenevet kapta, elmondta, hogy akik enyhébb amerikai recesszióra számítanak, azoknak a vállalatok és a kormányok magas adósságrátáját kellene nézniük. A kamatlábak emelkedésével „sok intézmény, zombi háztartás, vállalat, bank, árnyékbank és zombi ország fog meghalni” Roubini – aki bika- és medvepiaci időszakok alatt is figyelmeztetett arra, hogy a globális adósságszintek le fogják húzni a részvényárfolyamokat – úgy gondolja, a 2%-os inflációs ráta elérése kemény landolás nélkül a Fed számára „lehetetlen küldetés” lesz. A következő ülésen 75 bázispontos kamatemelésre számít, novemberben és decemberben pedig egyaránt 50 bázispontosra. Ez azt eredményezné, hogy a Fed alapkamata az év végére 4% és 4,25% közé kerülne.
A tartós infláció, különösen a bérek és a szolgáltatási szektor esetében, azt jelenti, hogy a Fed-nek „valószínűleg nem lesz más választása”, mint további emeléseket végrehajtani, és a kamatlábak hamarosan 5% felé nőnek majd. Ráadásul a világjárványból, az orosz–ukrán háborúból és Kína zéró Covid-intézkedéseiből eredő negatív kínálati sokkok magasabb költségeket és alacsonyabb gazdasági növekedést eredményeznek majd. Ezzel a Fed csak nagyon nehezen tudná teljesíteni a „növekedési recessziós” célját, amely egy elhúzódó, csekély növekedéssel és növekvő munkanélküliséggel járó időszakot jelentene az infláció megfékezésére.
Ha a világ egyszer recesszióba kerül, Roubini nem számít fiskális ösztönzőkre, mivel a túlságosan eladósodott kormányok „kifogynak a fiskális munícióból”. A magas inflációt ráadásul tetézi „a fiskális ösztönzők alkalmazása, amely túlfűti az aggregált keresletet”. Roubini tehát az 1970-es évekhez hasonló stagflációt és a globális pénzügyi válsághoz hasonló masszív adósságválságot jelez előre.
Ez nem egy rövid és sekély recesszió lesz, hanem súlyos, hosszú és csúnya – idézi a Bloomberg Roubinit.
Roubini arra számít, hogy az amerikai és a globális recesszió egész 2023-ig el fog tartani, attól függően, hogy a kínálati sokk és a pénzügyi válság mennyire lesz súlyos. A 2008-as válság során a háztartásokat és a bankokat érte a legnagyobb csapás. Szerinte „ezúttal a vállalatok és az árnyékbankok, például a fedezeti alapok, a magántőke- és a hitelalapok fognak összeomlani”.
K típusú fellendülést látunk az Egyesült Államokban – írja a Project Syndicate oldalán Nouriel Roubini. Mit jelent ez? Azt, hogy akinek megmaradt a jólfizető munkahelye és a részvénypakettje a tőzsdén, az jól jön ki a koronavírus-válságból. De mi lesz azokkal, akik nem? Sokan tartoznak ide: a rosszul fizetett munkások, a munkanélküliek vagy akiket csak részmunkaidőben alkalmaznak. Ők tele vannak adóssággal, nincsenek tartalékaik, és a perspektíváik is szomorúak – véli a szakértő.
A Wall Street szárnyaló árfolyamaiból ugyanis ők egyáltalán nem profitálnak. Amerika szegényebb felének mindössze a részvények összértékének a 0,7 százaléka jut, közben viszont a legfelső 10 százalék birtokolja a részvény vagyon 87,2 százalékát, a legfelső 1 százalék pedig az 51,8 százalékát. Nem csoda, hogy az USA 50 leggazdagabb emberének vagyona egyenlő a lakosság szegényebbik felének, azaz 165 millió embernek a pénzével.
Hitelválság jöhet
Évtizedeken át ezt a problémát úgy oldották meg, hogy Amerika szegényebb része eladósodott. 2008-ban ez a buborék durrant ki – emlékeztet Nouriel Roubini, aki azt a válságot is előre megjósolta.
Most szerinte hasonló krízis készülődik, többek közt azért, mert a szegényebb rétegek különböző alkalmazásokkal forgatják a pénzüket a tőzsdén. Erről szól a „bitcoin buli” és a „GameStop narratíva” – hangsúlyozza az amerikai közgazdász, aki nemes egyszerűséggel shitcoin-nak (sz** pénznek) nevezi a kriptovalutákat.
Azért veszélyes ez, mert a kisemberek úgy érezhetik: nem munkával kell pénzt keresni, hanem szerencsés tőzsdei műveletekkel. Csakhogy az értéktelen részvények egynapos kereskedésével szerzett pénzek pillanatok alatt elúszhatnak, és adósságba kergethetik a tőzsdéző rétegeket.
Súlyosbítja a helyzetet az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board pénzpolitikája, amely önti a pénzt a piacra. Egyre többen bírálják ezt, mondván, hogy emiatt előbb vagy utóbb megindul a kamatlábemelés. Ez pedig előrevetíti a nagy tőzsdei korrekció lehetőségét. Szerinte a tőzsdei buborék jelei szemmel láthatóak: olyanok, mint az 1929-es és a 2000-es válság előtt voltak.
Ilyen körülmények között a Fed minden bizonnyal aggódik, hogy a piac azonnal összeomlana, ha megszüntetné a mennyiségi lazítást. Csakhogy így tovább növekszik az eladósodás: a magánvállalkozók éppúgy, mint az állam, új hiteleket vesznek fel, és ez végképp megakadályozza azt, hogy normalizálódjon a helyzet a pénzpiacon. Középtávon pedig érkezhet a stagfláció, amikor csak az árak nőnek, a gazdaság pedig alig – jósolja Nouriel Roubini.
Joe Biden amerikai elnök 1900 milliárdos támogató csomagja elvben nagy segítség lehetne a szegényebb rétegeknek, de Roubini szerint ők annyira úsznak máris az adósságban, hogy a nekik jutó összeg legfeljebb az egyharmadát költik majd el a piacon. A többit a hitelek törlesztésére kell fordítaniuk.
Problémát jelent még, hogy a vírusválságnak sincs még vége, és senki sem tudja, hogy hány kis- és közepes vállalkozás éli túl ezt a nehéz időszakot, ami rengeteg munkahely jövőjét teszi bizonytalanná.
