Ukrajna nem lesz képes a tél beállta előtt kiépíteni a szükséges további energiakapacitást és megoldani az áramkimaradások problémáját, ami miatt mintegy 400 ezerrel több ember hagyhatja el az országot ‒ írja a Bloomberg hírügynökség.
A károk mértéke rendkívül magas.
„Az év végéig gyakorlatilag lehetetlen elérni ezeket a további kapacitásokat” ‒ mondta az ügynökségnek Denys Sakva kijevi energetikai elemző.
Ukrajna rendszeresen alkalmaz áramszüneteket minden régióban az elektromos hálózat hiányosságai miatt. Kivételt képeznek a kritikus infrastruktúrával foglalkozó vállalatok, valamint azok az ipari üzemek, amelyek az áramszükségletük 80 százalékát importálják.
Az orosz erők 2022 októbere óta csapást mérnek az ukrán energetikai, védelmi ipari, katonai igazgatási és kommunikációs létesítményekre. Mint Ukrenerho korábban elismerte, az energetikai létesítményekben keletkezett károk mértéke rendkívül magas, az erőművek és az alállomások maximális kapacitással működnek.
Az ukrán kormány által javasolt adóemelés befolyásolhatja a nyugati országok Kijevnek nyújtott támogatási hajlandóságát, a valóság diktálja az ilyen intézkedések szükségességét – jelentette ki szerdán Gavin Gray, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ukrajnai misszióvezetője a Gazdasági Stratégiai Központ konferenciáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Gray megjegyezte: az adományozók arra számítanak, hogy Ukrajna egyre függetlenebbé válik. „A kormányzati kiadások középtávon továbbra is jelentősek maradnak, ezért az adócsomag elfogadásának előrehaladása hatással lesz az adományozók hajlandóságára Ukrajna támogatását illetően” – tette hozzá.
Az IMF-misszióvezető elmondta, hogy Ukrajnában igen élénk vita alakult ki az adócsomaggal kapcsolatban. „Üdvözlöm, hogy érdeklődés és egészséges vita folyik a gazdaságpolitikai intézkedésekről, és láttuk az üzleti szféra és a civil társadalom képviselőinek észrevételeit, elsősorban az adófizetési kötelezettséggel, az adóelkerüléssel kapcsolatban” – mutatott rá.
„Az adóbevételek némi növelésére van szükség. Sajnos a helyzet diktálja ezt, így van logika a kormány által előterjesztett javaslatban” – hangsúlyozta Gavin Gray.
Az orosz központi bank eszközeinek lefoglalása tehetné lehetővé, hogy a nyugati országok tovább finanszírozzák Ukrajnát.
Élesednek a politikai viták Ukrajna további pénzügyi támogatása körül, különösen azután vált nagy kérdéssé a kelet-európai ország finanszírozása, hogy Magyarország nem járult hozzá az Európai Unió ötvenmilliárd eurós segélycsomagjához – írja beszámolójában a Magyar Nemzet. A lap felveti azt is, hogy emellett az amerikai republikánusok is a támogatások leállítása felé hajlanak, és idézi a Financial Times brit gazdasági napilap értesülését, amely szerint a nyugati országok új tervvel álltak elő. Az utóbbi értelmében az orosz központi bank eszközeit foglalnák le mintegy 300 milliárd euró értékben.
Az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Németországot, Olaszországot, valamint az Európai Uniót magában foglaló G7 ez idáig nem rajongott az ötletért, mondván, annak a dollárba és euróba befektető külföldiek sem fognak örülni.
A jelek szerint azonban a nemzetközi közösség nem igazán lát más utat Ukrajna pénzügyi támogatására, már Washington is amellett foglal állást, hogy meg kell keresni az elkobzásnak azt a módját, amely nem megy szembe a nemzetközi joggal.
A G7 tagjai és más, különösen az érintett államok lefoglalhatják az orosz szuverén vagyont azzal a céllal, hogy rávegyék Oroszországot agressziójának befejezésére – idézte a Financial Times az amerikai vezetés egyik dokumentumát, amelyet az országcsoport bizottságai elé terjesztettek.
Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva a lap azt írta, Washington már megbeszéléseket is folytat az ügyben, továbbá javasolta, hogy egy vezetői szintű G7-találkozón tárgyaljanak a kérdésről. A tárgyalás időpontja ráadásul éppen a háború kétéves évfordulójára esne.
A rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket igényelnek – fogalmazott a napokban David Cameron brit külügyminiszter.
Cameron szerint létezik legális út az orosz pénzeszközök lefoglalására.
A politikus egyúttal arról is beszélt, nem gondolja, hogy a külföldi befektetőket a lépés elrettentené. A Financial Times azt írta, Nyugat-Európában azonban nagyobb ellenállást váltott ki a terv Németország, Franciaország, valamint az Európai Unió részéről, mondván olyan akadályokba ütközik, mint például a szuverén vagyon nemzetközi jog szerinti védelme.
Európa hozzájárulása azonban kulcsfontosságú, tekintve, hogy a 300 milliárd eurós vagyon nagy részét a kontinens pénzintézeteiben tartják. Egy uniós diplomata szerint mindenképpen meg kell találni a módját annak, hogy pénzt adjanak Ukrajnának.
A nyugati országok egymilliárd dollárt adnak Ukrajnának a téli időszak átvészeléséhez – adta hírül kedden az rbc.ua hírportál Denisz Smihal bejelentésére hivatkozva, amit a párizsi ukrajnai donorkonferencián tett.
A jelentés szerint a nyugati országok a párizsi ukrán–francia konferencia részeként jelentették be, hogy 1 milliárd dollárt biztosítanak Ukrajnának a tél átvészelésére. „A konferencia eredménye mintegy 500 millió dollár pályázati forrás, teljesen új alapok, amelyekről ezen a konferencián állapodtak meg, valamint további 500 millió dollár áruk, szolgáltatások és további hitelek az állami szektor vállalatainak további támogatására” – jelezte a kormányfő.
„Franciaország 125 millió eurót szán generátorokra, LED-lámpákra és a Dél-ukrajnai Atomerőmű karbantartására. Spanyolország 163 egységnyi különféle berendezést biztosít transzformátor-alállomások számára, Kanada pedig 50 világítóoszlopot az elektromos berendezések éjszakai javításához” – közölte Denisz Smihal.
Ukrajna jövőre az Egyesült Állam, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatásával tervezi a megközelítőleg 38 milliárd dolláros költségvetési hiány fedezését – jelentette be szerdán Denisz Smihal miniszterelnök, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
Mint a kormányfő jelezte, Ukrajna államháztartási hiánya 2023-ban megközelítőleg 38 milliárd dollár lesz, a fedezését a tervek szerint a nemzetközi partnerektől kapott támogatásból és hadikötvények kibocsátásából teremtik elő. Ez két forrás lesz jövőre az adóbevételeken kívül – tette hozzá.
„Jövőre a hiányunk finanszírozásának három forrásáról beszélünk. Az EU-tól 12 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást kérünk: havonta 1 milliárd eurót, az IMF-től, amelynek jövőre 12 milliárd dollárt kellene biztosítania a hitelezési program keretében, az Egyesült Államoktól pedig havonta 1,5 milliárd dollárt. Ez havi 3,5 milliárd dolláros finanszírozással jár együtt, ami teljesen fedezi a költségvetési hiányunkat” – vázolta a terveket Denisz Smihal. Szerinte van egy további „biztonsági párna” is hadikötvények formájában vészhelyzetekre vagy a nemzetközi támogatások fogadási hiányosságainak finanszírozására. A kormányfő bejelentette azt is, hogy az idei év végéig további 8 milliárd dollár makroszintű pénzügyi támogatás érkezik az EU-tól, és esetleg további 4,5 milliárd dollár az Egyesült Államoktól.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
A nyugati sajtó az utóbbi hetekben folyamatosan az orosz invázió rémképét tárja elénk, mely impulzust nemcsak a nyugati diplomaták és családjaik kimenekítésén keresztül tapasztalhatjuk meg, hanem az ukrajnai gazdasági szektorban bekövetkezett változásokban is – írta Bacsó Róbert, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanszékvezetője, a közgazdaságtudományok nagydoktora, professzor a Mandineren.
Az utóbbi két hétben az esetleges orosz agresszióról szóló hírek komoly hatást gyakoroltak az ország több szegmensére, kiemelkedően hatott a valutaárfolyam alakulására. Az egyik legnagyobb tényező, mely az árfolyamra hatást gyakorol – a pszichológiai tényezők, melyek a gazdasági szereplők várakozásában domborul ki a leginkább. A katonai-politikai válság azonban nemcsak az államot vagy a vállalkozásokat érinti.
Kiüresíti a polgárok pénztárcáját, leértékeli hrivnya-megtakarításaikat, és csökkenti az infláció gyors visszarendeződésének a reményét.
Az ukrán hrivnya egy hét alatt több mint 8 százalékot vesztett értékében, melyhez hozzájárult a külföldiek kezén lévő ukrán államkötvények nagymértékű eladása és a portfólió beruházások kiáramlása az országból. Az államkötvény-tulajdonosok és befektetők döntése érthetőnek tűnik, egyszerű logika vezérelte őket: jobb ma megszerezni legalább a kötvényérték egy részét, mint később semmit. E logika mentén haladva döntöttek úgy a kötvénytulajdonosok, hogy a névérték alatti áron (76,5 százalékos diszkonttal) adtak el ukrán értékpapírokat, amire 2015 óta még nem volt példa.
Január második felében az ukrán pénzügyminisztériumnak gondjai voltak az új államkötvények piacra dobásával, mivel 11-13 százalékos kamatozás mellett rekordalacsony mennyiséget tudtak eladni, mivel nem volt érdeklődő a piacon.
2022-ben Ukrajna 420 milliárd hrivnya kölcsön felvételét tervezte, amelyből 151 milliárd hrivnyát a külföldi piacokról kívánt beszerezni. (Jelenleg egy ukrán hrivnya 11 forintot ér.) Ezek a kölcsönök elengedhetetlenek a költségvetési kiadások finanszírozásához. Ha nem javul az adósságpiaci helyzet, a kormánynak és a parlamentnek költségvetési átcsoportosítást kell megvalósítania, még egyes kiadások finanszírozását is be kell majd fagyasztania.
Az új hitelek oroszlánrészét a régi adósságok törlesztésére fordítják. A devizaadósságokat ismét hitelfelvétellel törleszti a kormány. Összességében, 2022-ben, Ukrajnának több mint 550 milliárd UAH-t kell fizetnie a hitelezőknek, ebből 126 milliárd hrivnya külföldi adósságtörlesztés. A kifizetések csúcsa februárra esik, ami 66,3 milliárd UAH.
A külső adósság új hitelfelvétellel történő refinanszírozásának képessége nélkül az adósság visszafizetése komoly kihívást jelenthet az árfolyam-stabilitás és így a kormányzat számára.
Jelenleg Ukrajna külső hitelfelvételének egyetlen forrása a hivatalos partnerektől származik: az IMF-től, az EU-tól és a Világbanktól felvett kölcsönök. Viszont e hitelforrásoknak vannak előfeltételei, melyeknek az ukrán hatóságok nem mindig sietnek eleget tenni. Így a parlament Pénzügyi Bizottságának elnöke szerint Ukrajna egy évet is kibír IMF-pénz nélkül, ami valljuk meg, elég vakmerő állításnak bizonyul.
Az esetleges orosz invázió hallatára a befektetők leállították az ukrajnai üzlettel kapcsolatos projekteket, a vállalkozásoknak sokkal nehezebb pénzforrásokhoz jutni a külső piacokon.
Az értéktőzsdén is komoly visszaesést észlelnek az ukrán nagyvállalatok értékpapírjai iránt.
Egyes cégek leállítják a nagy beruházási projekteket, és stabilabb időkre várnak. A külföldi tőkével működő nagyvállalatok a különösen nagy projekteket egyelőre elhalasztják, óvakodnak a tőkebefektetésektől az országba.
A negatív hangulat a lakosság hosszú távú befektetéseit is befolyásolja.
A hrivnya gyengülése leértékeli az állampolgárok nemzeti valutában kifejezett jövedelmét és megtakarításait, és hatással van az inflációra is.
A 2021-es adatok szerint Ukrajnában 10 százalékkal nőttek az árak, de a valóságban a fogyasztói árak növekedése többszörös volt.
A hrivnya gyengülése minden bizonnyal az ukránok pénztárcáját fogja érinteni. Az Ukrán Nemzeti Bank az inflációt 2022-re 5 százalékra tervezte még a költségvetés szerkesztésekor, de január elején már 7,7 százalékosra rontotta az előrejelzést.
Az emelkedő árak leküzdésére az Ukrán Nemzeti Bank meredeken megemelte az alapkamatot – január 20-án egy ütemben 1 százalékkal – 10 százalékra emelte azt.
Ezt követi majd a lakossági betétek és hitelek kamatainak a növekedése is. A lakásvásárlásra vagy javításra felvett hitelek kamata nő, ami tovább fogja hűteni az ingatlanpiacot és a fogyasztói kiadásokat, és ezzel együtt a gazdasági növekedés ütemét is csökkenti. Pedig 2021-ben az ingatlanpiac még jelentős növekedést mutatott. A 2022-re vonatkozóan az Ukrán Nemzeti Bank 3,4 százalékos GDP-növekedést vár el (2021-ben még 3,8 százalékos növekedéssel számoltak). A gazdasági növekedésre a katonai fenyegetés mellett a magas energiaárak és a világban tapasztalható nyersanyaghiány is hatással lesz.
Gazdasági értelemben Ukrajna veszíteni fog, még akkor is, ha Oroszország nem növeli a katonai terjeszkedést.
Az oroszok jól ismerik Ukrajna gyengeségeit, és ott fognak próbálni keresztbe tenni, ahol közvetlen függőség van. Rengeteg példa van rá: a szén- és olajtermék-ellátás leállításától az ukrajnai gázvezetéken keresztül történő gáztranzit jelentős csökkentéséig. Ahogy az egyik kormánytisztviselő találóan fogalmazott nemrég, az oroszok még mindig „több ezer apró vágást” ejtenek Ukrajna testén.
Mindegyik jelentéktelen, de ha úgy döntenek, hogy minden irányba lecsapnak, a következmények katasztrofálisak is lehetnek.
