A 2025–2026-os szállodaépítési beruházások több mint 80 %-a az ország nyugati részén koncentrálódik, a piac azonban a telítettséghez közeledik, elsősorban a tipikus, világos koncepcióval és fejlett infrastruktúrával nem rendelkező szállodák szegmensében – írta csütörtökön az rbc.ua hírportál elemző írásában.
A fejlesztők a Kárpátokban, Lemberg megyében és a szomszédos régiókban a legaktívabbak. A szakértők a piac túltelítettségének kockázatára figyelmeztetnek – különösen a tipikus, világos koncepció és infrastruktúra nélküli szállodák szegmensében. A legjobb kihasználtsági arányok jelenleg Lembergben (57 %) és Bukovelben (56 %) figyelhetők meg, ahol a kihasználtság a főszezonban eléri a 85–95 %-ot.
A befektetések földrajzi eltolódását elsősorban a biztonsági logika magyarázza. Ukrajna nyugati és középső régiói továbbra is a legvonzóbbak a fejlesztők számára az alacsonyabb kockázatok és a stabilabb turisztikai kereslet miatt. A Kárpátok régiója, Lemberg megye és a szomszédos területek új szállodaipari tevékenységi pólusokat hoztak létre, amelyek egyes helyszíneken már meghaladják a háború előtti látogatottsági arányokat. A Ribas Hotels Group szerint a szállodaiparban kiadott új építési engedélyek túlnyomó többsége 2025–2026-ban itt fog koncentrálódni.
A befektetések egyetlen régióba való koncentrációja új problémát teremt – a hasonló, koncepciójukban gyenge projektek közötti versenyt. A túltelítettség legszembetűnőbb jelei az egyszerű szállodák szegmensében figyelhetők meg, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt infrastruktúrával, professzionális menedzsmenttel és világos elképzeléssel.
„Az ilyen létesítmények számára egyre nehezebb versenyezni mind a befektetőkért, mind a jövőbeli vendégekért” – magyarázta az rbc.ua hírportálnak Rosztiszlav Homa, az EY ukrajnai ingatlan-tanácsadási szolgáltatásainak vezetője. A pénzügyi statisztikák megerősítik: az építőipari tevékenység növekedése nem garantálja a jövedelmezőséget. Ivano-Frankivszk megyében a vendéglátóipar kulcsfontosságú szereplőinek adóssága 52 %-kal nőtt 2021 és 2024 között. Az ellenkező kép figyelhető meg Lemberg megyében, ahol a szállodaipari vállalkozások saját tőkéje 22 %-kal nőtt ugyanebben az időszakban.
Olena Hajdamaha, az Ukrán Ingatlanügynökök Szövetségének elnöke közölte, a viszonylag biztonságosnak mondható Ivano-Frankivszk, Lembert, Csernyivci és Kárpátalja megyében kitört a lakásépítési láz. Eközben a keleti és déli régiókban a frontvonal közelsége miatt alacsony a kereslet.
A szakértő a Glavkom című online hírforrásnak adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna nyugati régióiban az új építésű lakások négyzetméterenkénti ára a földmunkák szakaszában 950 dollárról indul, és az építkezés befejeztével a lakások értékesítési ára legalább 1300 dollárt tesz ki négyzetméterenként.
Szumi, Harkiv, Zaporizzsja és Herszon megyében a civil infrastruktúrát naponta érő intenzív támadások miatt alacsonyak az árak.
Az orosz határtól 26 kilométerre fekvő Harkivban például a lakásárak 75 százalékkal estek a háború előtti időszakhoz képest. Gyakori, hogy akár 10 ezer dollár alatt is meg lehet venni egy egyszobás lakást.
A lakáspiac felfutása ellenére azonban a nyugati régiókban nincs annyi vállalkozás, hogy a nagyszámú belső menekültnek munkát tudjanak biztosítani – mutatott rá az ingatlanszakértő, sokan ezért kénytelenek lesznek eladni az ingatlanukat, és valamelyik egymilliós lélekszámú városba költöznek a jobb megélhetés reményében.
Az utóbbi időben egyre többen vesznek fel lakáscélú jelzáloghitelt Kijevben és Nyugat-Ukrajnában, főként egy- és kétszobás lakásokat vásárolnak. A bankprogramok keretében vásárolt új építésű lakások átlagára 2,3 millió és 2,8 millió hrivnya között mozog, az előleg leggyakoribb összege pedig az ingatlan árának 30 százaléka.
Az orosz invázió kezdete óta 19 ezer ukrán vállalat és vállalkozás költözött át az ország keleti területeiről a nyugatira az Opendatabot adatai szerint, és könnyen elképzelhető, hogy ez a tömegvándorlás talán már nem visszafordítható akkor sem, ha véget ér a háború.
A lengyel határ közelében fekvő, hétszázezer lakosú Lembergben szemmel látható a változás, a város szélén daruk pöttyözik a láthatárt, ipari parkokat és egyéb létesítményeket építenek.
Lassan új lehetőségek nyílnak, egyre több a befektetés az országnak ezen a részén, ahogy áttelepülnek a vállalkozások és az emberek – nyilatkozta a Reutersnek Oleh Drovdov építész, aki a háború első napjaiban döntött úgy, hogy átköltözteti a cégét Harkivból Lembergbe.
A szakmájának köszönhetően neki szerencséje van, nagy a kereslet az új épületek építése és a megrongáltak felújítása iránt. „A vihar elült. Bár sok a lék a csónakunkon, de haladunk előre” – fogalmazott az építész.
Háborús gazdaság
„A vállalkozások alkalmazkodóképességének, a partnerek támogatásának és a kormányzati programoknak köszönhetően Ukrajna egyre inkább háborús gazdasággá válik” – nyilatkozta a hírügynökségnek Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes.
„Ha összehasonlítjuk a gazdaság 2023-as szerkezetét a háború előtti, 2021-es struktúrával, akkor világosan látható ez az átalakulás. Az ukrán gazdaság rugalmasságot és alkalmazkodóképességet mutat… bizonyítja, hogy képes átvészelni a nehéz időket” – tette hozzá.
Az ország keleti részén folynak a harcok, a városok és falvak rommá váltak a támadások és ellentámadások következtében, súlyos károk érték Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot is.
A Világbank, az ENSZ az Európai Bizottság és az ukrán kormány közös, februárban nyilvánosságra hozott tanulmánya 486 milliárd dollárra becsülte a gazdaság helyreállításának teljes költségét, az összeg azonban folyamatosan nő az újabb károkkal együtt.
Ukrajna nyugati része jól áll
A nyugat-ukrajnai városok sokkal jobban boldogulnak. Viktor Mikita, a kárpátaljai régió kormányzója arról számolt be, hogy özönlenek a vállalatok a térségbe, a tevékenységük pedig széles kört ölel fel a sógyártástól a bútoriparon keresztül a textilgyártásig.
A háború előtt Kárpátalja gazdasága nagyrészt a turizmusra és a külföldön dolgozók által hazautal pénzre alapult. „Amikor kitört a háború, rengeteg vállalkozás költözött ide, munkahelyeket teremtettek, a költségvetési kassza pedig kezdett megtelni” – fogalmazott Mikita.
Hasonló trendről számoltak be a Lembergi régió illetékesei is, sorra települnek át logisztikai, energetikai, építőipari és IT-cégek a térségbe.
A kevés bejelentett háborús külföldi beruházás legtöbbje is a központi és a nyugati régiókra összpontosul, részben azért, mert ezek a régiók profitálhatnak a legtöbbet, ha Ukrajna sikerrel járna, és csatlakozna az Európai Unióhoz.
A projektek között szerepel a török Onur Group terve, hogy 50 millió dollárt fektet be grafitbányászatba a nyugati Hmelnyickij régióban, és további 150 millió dollárt megújuló energiaforrásokba Kárpátalján.
A német Bayer 60 millió eurós befektetést ígért kukorica-vetőmagot előállító zsitomiri üzemében, az ír Kingspan Group 280 millió dollárost egy Lemberg régióban található létesítménybe.
Harkivban szomorúbb a kép
Harkivban teljesen más a helyzet. Oleh Szinehubov kormányzó szerint a nagyvállalatok hetven százaléka elpusztult vagy felfüggesztette a működését. „A regionális és városi költségvetés negyven százalékkal zuhant” – vallotta be.
A Világbank adatai szerint a kelet-ukrajnai vállalkozások az eladások hetven százalékos visszaeséséről számoltak be az invázió kezdete és 2023 vége között. Ugyanez az arány 63 százalék a déli országrészben – és 39 százalékos növekedés a nyugatiban.
Kell a munkáskéz
Az ukrán gazdaság 2022-ben a harmadával zsugorodott, 2023-ban azonban már 5,3 százalékkal bővült, idénre pedig 4,6 százalékos növekedést prognosztizálnak.
A gazdasági tárca jelentése szerint az idén leggyorsabban az építő- és a feldolgozóipar, a közlekedés és a kiskereskedelem, valamint a védelmi ipar bővül, 2022 februárja óta több mint kétszeresére nőtt a hadiipari gyártók száma.
Értelemszerűen az ország nyugati részén a legtöbb az üres álláshely, Kárpátalján a számuk 55 százalékkal emelkedett február végére a háború előttiről, Lembergben 23 százalékkal.
A legfrissebb felmérések szerint az ukrán vállalatok 74 százalékát sújtja munkaerőhiány, mivel több millió ember menekült el, a férfiak közül pedig százezrek harcolnak a hadseregben.
