Az orosz invázió kezdete óta 19 ezer ukrán vállalat és vállalkozás költözött át az ország keleti területeiről a nyugatira az Opendatabot adatai szerint, és könnyen elképzelhető, hogy ez a tömegvándorlás talán már nem visszafordítható akkor sem, ha véget ér a háború.
A lengyel határ közelében fekvő, hétszázezer lakosú Lembergben szemmel látható a változás, a város szélén daruk pöttyözik a láthatárt, ipari parkokat és egyéb létesítményeket építenek.
Lassan új lehetőségek nyílnak, egyre több a befektetés az országnak ezen a részén, ahogy áttelepülnek a vállalkozások és az emberek – nyilatkozta a Reutersnek Oleh Drovdov építész, aki a háború első napjaiban döntött úgy, hogy átköltözteti a cégét Harkivból Lembergbe.
A szakmájának köszönhetően neki szerencséje van, nagy a kereslet az új épületek építése és a megrongáltak felújítása iránt. „A vihar elült. Bár sok a lék a csónakunkon, de haladunk előre” – fogalmazott az építész.
Háborús gazdaság
„A vállalkozások alkalmazkodóképességének, a partnerek támogatásának és a kormányzati programoknak köszönhetően Ukrajna egyre inkább háborús gazdasággá válik” – nyilatkozta a hírügynökségnek Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes.
„Ha összehasonlítjuk a gazdaság 2023-as szerkezetét a háború előtti, 2021-es struktúrával, akkor világosan látható ez az átalakulás. Az ukrán gazdaság rugalmasságot és alkalmazkodóképességet mutat… bizonyítja, hogy képes átvészelni a nehéz időket” – tette hozzá.
Az ország keleti részén folynak a harcok, a városok és falvak rommá váltak a támadások és ellentámadások következtében, súlyos károk érték Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot is.
A Világbank, az ENSZ az Európai Bizottság és az ukrán kormány közös, februárban nyilvánosságra hozott tanulmánya 486 milliárd dollárra becsülte a gazdaság helyreállításának teljes költségét, az összeg azonban folyamatosan nő az újabb károkkal együtt.
Ukrajna nyugati része jól áll
A nyugat-ukrajnai városok sokkal jobban boldogulnak. Viktor Mikita, a kárpátaljai régió kormányzója arról számolt be, hogy özönlenek a vállalatok a térségbe, a tevékenységük pedig széles kört ölel fel a sógyártástól a bútoriparon keresztül a textilgyártásig.
A háború előtt Kárpátalja gazdasága nagyrészt a turizmusra és a külföldön dolgozók által hazautal pénzre alapult. „Amikor kitört a háború, rengeteg vállalkozás költözött ide, munkahelyeket teremtettek, a költségvetési kassza pedig kezdett megtelni” – fogalmazott Mikita.
Hasonló trendről számoltak be a Lembergi régió illetékesei is, sorra települnek át logisztikai, energetikai, építőipari és IT-cégek a térségbe.
A kevés bejelentett háborús külföldi beruházás legtöbbje is a központi és a nyugati régiókra összpontosul, részben azért, mert ezek a régiók profitálhatnak a legtöbbet, ha Ukrajna sikerrel járna, és csatlakozna az Európai Unióhoz.
A projektek között szerepel a török Onur Group terve, hogy 50 millió dollárt fektet be grafitbányászatba a nyugati Hmelnyickij régióban, és további 150 millió dollárt megújuló energiaforrásokba Kárpátalján.
A német Bayer 60 millió eurós befektetést ígért kukorica-vetőmagot előállító zsitomiri üzemében, az ír Kingspan Group 280 millió dollárost egy Lemberg régióban található létesítménybe.
Harkivban szomorúbb a kép
Harkivban teljesen más a helyzet. Oleh Szinehubov kormányzó szerint a nagyvállalatok hetven százaléka elpusztult vagy felfüggesztette a működését. „A regionális és városi költségvetés negyven százalékkal zuhant” – vallotta be.
A Világbank adatai szerint a kelet-ukrajnai vállalkozások az eladások hetven százalékos visszaeséséről számoltak be az invázió kezdete és 2023 vége között. Ugyanez az arány 63 százalék a déli országrészben – és 39 százalékos növekedés a nyugatiban.
Kell a munkáskéz
Az ukrán gazdaság 2022-ben a harmadával zsugorodott, 2023-ban azonban már 5,3 százalékkal bővült, idénre pedig 4,6 százalékos növekedést prognosztizálnak.
A gazdasági tárca jelentése szerint az idén leggyorsabban az építő- és a feldolgozóipar, a közlekedés és a kiskereskedelem, valamint a védelmi ipar bővül, 2022 februárja óta több mint kétszeresére nőtt a hadiipari gyártók száma.
Értelemszerűen az ország nyugati részén a legtöbb az üres álláshely, Kárpátalján a számuk 55 százalékkal emelkedett február végére a háború előttiről, Lembergben 23 százalékkal.
A legfrissebb felmérések szerint az ukrán vállalatok 74 százalékát sújtja munkaerőhiány, mivel több millió ember menekült el, a férfiak közül pedig százezrek harcolnak a hadseregben.
