Az ukrán energiarendszer folyamatos nyomás alatt áll a bombázások miatt, ezért nemzetközi támogatásra szorul – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a DTEK energetikai holding LinkedIn-oldalon publikált közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a DTEK közleménye megállapította: „Ukrajna energiarendszere továbbra is folyamatos nyomás alatt áll, a helyreállítás pedig sürgős feladat, amely nemzetközi támogatást és partnerséget igényel!” A DTEK megjegyezte, hogy mindezek fényében fontos a vállalat jelenléte a ReBuild Ukraine 2025 nemzetközi kiállításon.
„A ReBuild Ukraine: Construction & Energy csapatunk olyan partnerekkel találkozik, akik segítenek nekünk a rendszer karbantartásában és a holnapra való felkészülésben” – közölte a DTEK. Megjegyzendő, hogy a DTEK energetikai infrastruktúra-helyreállítási irodájának vezetője, Olekszij Povolotszkij részt vett az Ukrajna energetikai fenntarthatóságának növelésével foglalkozó panelbeszélgetésen.
A szakember beszélt azokról a felszerelésekről, amelyekre Ukrajnának sürgősen szüksége van olyan országokból, mint Lengyelország, Románia, Horvátország és Görögország, az EU és Ukrajna közötti ellátási lánc fejlesztésének lehetőségeiről, valamint arról, hogy a nemzetközi támogatás hogyan gyorsíthatja fel a helyreállítást és védheti meg a kritikus infrastruktúrát.
Ukrajna már most készen áll a lehetséges energiaválságra: az ország konkrét tervekkel és finanszírozási forrásokkal rendelkezik, ha az orosz támadások miatt gázhiány lépne fel.
Volodimir Zelenszkij szerint az amerikai és európai partnerek kulcsszerepet játszhatnak az ukrán energiafüggetlenségében, és elmagyarázta, hogy miért követnek el egyre agresszívabb akciókat az orosz infrastruktúrával szemben – írta a Mandiner.
Az ukrán elnök hétfőn nyilatkozott újságíróknak, kiemelve, hogy Kijev nem hagyja magát meglepni az energiapiaci kihívásoktól. Zelenszkij hangsúlyozta: Ukrajna korábban megállapodásokat kötött Szlovákiával és az Egyesült Államokkal az energiahordozók gyors bevitele érdekében, amennyiben az orosz támadások miatt gázhiány alakulna ki.
A terv részeként az ország már a szükséges finanszírozás biztosításáról is gondoskodott, amely körülbelül 2 milliárd dollárt tesz ki.
Az elnök szerint a finanszírozás egy részét már biztosították: Norvégia például 100 millió dolláros támogatást ígért. „Van elképzelés arról, honnan szerezzünk pénzt. És van elképzelés arról is, honnan vegyünk gázt” – fogalmazott Zelenszkij.
A potenciális alternatív szállítási útvonalak között szerepel az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezése Lengyelországon keresztül, valamint energiahordozók érkezhetnek Görögországból és Azerbajdzsánból is.
Zelenszkij hangsúlyozta: Ukrajna nem csupán a gázellátásban, hanem az atomenergetikában is fontos szereplő lehet, miközben az Egyesült Államok teljesen ki kívánja szorítani az orosz gázt Európából. Az amerikai energetikai cégek aktívan érdeklődnek az ukrán piac iránt, ami új befektetési és stratégiai lehetőségeket nyithat az ország számára.
Az ukrán dróntámadások azonban már nemcsak Oroszországnak, hanem európai szövetségeseinek is ártanak, így lehet, hogy Kijev biztonságban érzi magát, de elég egy téli kimaradás ahhoz, hogy a Nyugat ellene forduljon.
Ukrajna az idei költségvetésének a kétharmadát biztonságra és védelemre költi, ha a háború folytatódik, Kijevnek további pénzügyi támogatásra lesz szüksége – jelentette ki Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Marcsenko az Ukrán Donor Platform irányító bizottságának római ülésén arról számolt be, hogy 2025-ben a külső finanszírozási igények teljes fedezésére 39,3 milliárd dollárt várnak. Az év első felében már több mint 22 milliárd dollár érkezett be. „Mind a folyamatban lévő teljes körű háború, mind az aktív harcok esetleges befejeződésének forgatókönyve kapcsán Ukrajnának rendszeres és kiszámítható külső támogatásra van szüksége ahhoz, hogy fenntartsa azt a pénzügyi stabilitást, amelyet 2022 óta partnereivel együtt sikerült elérnie” – mondta.
A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy az IMF programja szerint az aktív harcok befejezése esetén a szükséges nemzetközi támogatás összege 22 milliárd dollár lesz. Ugyanakkor Ukrajnának további erőforrásokra lesz szüksége védelmi potenciáljának megerősítéséhez. Ha a teljes körű háború 2026-ban is folytatódik, a költségvetési igények legalább a 2025-ös szinten maradnak.
„A biztonsági segítségnyújtás nemcsak hatékonyan fogja elrettenteni az agresszort Ukrajnában, hanem megbízható védelmet nyújt Európa számára Oroszország fenyegetésével szemben”
Ukrajna új formátumot ajánlott Európának az ukrán fegyveres erők támogatására, a közvetlen finanszírozás hatékonyabbá és gyorsabbá tenné a támogatást – jelentette ki Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán pénzügyminiszter arról számolt be, hogy a G7 pénzügyi blokk kanadai ülésén intenzív tárgyalások folytak több partnerország pénzügyminiszterével a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetésével, valamint Ukrajna gazdaságélénkítéséről és befektetési potenciáljáról folytak megbeszélések a kanadai vállalkozásokkal. Hangsúlyozta, hogy a G7-csúcstalálkozó egyértelmű jelzéseket adott Ukrajna további támogatásáról. „A partnerekkel felvetett fő téma Ukrajna 2026-os pénzügyi szükségleteinek kielégítése” – mondta.
Marcsenko szerint jelenleg párbeszéd folyik az ukrán katonai potenciál európai védelmi rendszerbe való integrálásának lehetőségéről. „Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen döntésnek számos stratégiai előnye van Ukrajna számára, mindenekelőtt a pénzügyi stabilitás megőrzése szempontjából 2026-ban és azon túl, valamint az EU számára – védelem a potenciális orosz agresszióval szemben. Végül is az ukrán hadsereg rendelkezik az ehhez szükséges minden tapasztalattal” – magyarázta.
A pénzügyminiszter kifejtette, hogy Ukrajna a következőket kínálja: a partnerek részvétele az ukrán fegyveres erők finanszírozásában, Az ukrán hadsereg integrálása az európai védelmi rendszerbe. „Az ukrán fegyveres erők európai biztonságot szolgáló biztosításának költségei az EU GDP-jének kis részét fogják kitenni. Ez a költség felosztható a kezdeményezéshez csatlakozni kész országok között, és beszámítható a védelmi kiadásokba ezen országok NATO-kötelezettségeivel összhangban” – jegyezte meg.
Marcsenko szerint a katonai kockázatokra való tekintettel Európa már keresi a módját a védelem megerősítésének, mindenekelőtt a katonai állomány létszámának növelésével. „De egy ilyen potenciál kiépítése éveket és jelentős erőforrásokat igényel. Az ukrán fegyveres erők integrációja hatékony megoldás, amely gazdasági előnyökkel jár a partnerországok számára” – hangsúlyozta.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása befektetés Európa stabilitásába, a védelmi képességek megerősítése pedig nem politikai döntés, hanem sürgős szükség. „Ma kell cselekednünk, hogy a jövőben erősek legyünk. Továbbra is szisztematikusan dolgozunk partnereinkkel, hogy biztosítsuk az igazságos és fenntartható békét Ukrajnában” – mutatott rá Szerhij Marcsenko.
A nyugati országok késlekednek a megállapodásnak a részleteit illetően, amely lehetővé tenné, hogy az orosz jegybank befagyasztott eszközeiből származó bevételt 50 milliárd dolláros támogatás formájában Ukrajnának adják – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Euractiv című kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a tárgyalások lassan haladnak az Egyesült Államok aggodalmai miatt, hogy meddig maradnak szankciók alatt a befagyasztott eszközök. Ennek az az oka, hogy az Európai Uniónak félévente meg kell hosszabbítania az Oroszországgal szembeni szankciókat, ehhez pedig mind a 27 uniós ország hozzájárulása szükséges. A helyzetet bonyolítja, hogy Magyarország ezt megvétózhatja.
Az Egyesült Államok több hosszú távú garanciát szeretne, és azt javasolja, hogy az EU-szankciókat legalább 12 hónapra hosszabbítsák meg, hogy biztosítsák a vagyonbefagyasztás stabilitását – közölte a kérdést ismerő forrás az Euractivval.
Júniusban a G7-csúcson az országcsoport vezetői úgy döntöttek, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Ukrajnának. Ezt a kölcsönt a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereségből fizetik vissza, amelyet a nyugati országok blokkoltak a teljes körű háború kitörése után.
Az előzetes becslések szerint Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 első negyedévében 6,5 százalékkal nőtt 2023 első negyedévéhez képest – közölte Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata kedden. Oroszország támadásakor súlyos csapást mért Ukrajna gazdaságára, amely 2022-ben 29,1 százalékos GDP-csökkenést szenvedett el.
A gazdaság gyorsabban stabilizálódott a vártnál 2023-ban a sikeres kormányzati programok és nemzetközi támogatások révén. „2024 első negyedévében a reál GDP 1,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest (szezonálisan kiigazítva)” – közölte az Állami Statisztikai Szolgálat a The Kyiv Independent szerint. Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint Ukrajna GDP-je 2023 első negyedévében 10,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított. Az IMF áprilisi jelentése szerint Ukrajna GDP-je 2024-ben 3,2 százalékkal, 2025-ben pedig akár 6,5 százalékkal is nőhet, annak ellenére, hogy az ország továbbra is küzd az invázióval.
A Nyugat jelentősen hozzájárult a növekedéshez
Valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Ennek ellenére az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert
Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül.
Az Oroszország által a teljes körű háború során lerombolt egészségügyi létesítmények helyreállításához több mint 17 milliárd dollárt kell költeni – jelentette ki Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Több mint 1600 objektumot semmisítettek meg. A helyreállításukra szükséges összeg pedig már meghaladta a 17 milliárd dollárt” – mondta Ljasko.
Hangsúlyozta, hogy „a világ még soha nem látott ilyen pusztítást és a Genfi Egyezmény ilyen mértékű megsértését”.
Emellett Ljasko hangsúlyozta az energetikai infrastruktúra lerombolásával kapcsolatos egészségügyi ellátási problémákat.
„Ma Oroszország folyamatosan bombázza az energetikai létesítményeket. Mondják meg kérem, ki akarna olyan kórházba menni, ahol nincs áram, nincs fűtés, nincs víz? Az orosz terrorista ilyen feltételeket teremt a kórházaink számára” – mondta a miniszter.
Ljasko megjegyezte, hogy „tudjuk, hány kórházra van szükség az országban a válság idején, amelyekben biztosítani tudjuk a meleget, a vizet, az áramot és az óvóhelyet”. A miniszter ugyanakkor a számokat nem nevezte meg.
Ukrajna biztosítékokat kapott a nyugati partnerektől a 2024-es költségvetési támogatás folyósítására, a jövő évre vonatkozóan folynak a tárgyalások – közölte kedden Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko jelezte, hogy Berlinben tartották az ukrán adományozói koordinációs platform irányító bizottságának tizedik ülését. „A partnerekkel, többek között a koordinációs platform keretein belüli közös erőfeszítéseknek köszönhetően biztosítékot kaptunk arra vonatkozóan, hogy 2024 végéig a szükséges összeget bevonjuk” – tette hozzá.
Mint a miniszter megjegyezte, most kiemelten fontos, hogy a támogatás ütemesen és kiszámíthatóan jöjjön, ami hozzájárul az államháztartás stabilitásához és egyensúlyához. „Tovább dolgozunk együtt azon, hogy 2025-ben forrásokat biztosítsunk a költségvetési szükségletek finanszírozásához” – írta Szerhij Marcsenko.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint Kijev 2024-ben 37,9 milliárd dollár, 2025-ben 25,1 milliárd dollár, 2026-ban pedig 12,6 milliárd dollár nemzetközi finanszírozás bevonzására számít.
Korábban Szerhij Marcsenko úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna állami költségvetésében a fegyvervásárláshoz szükséges 5 milliárd dollárnyi lyuk keletkezett amiatt, hogy az elmúlt fél évben minimális volt a Nyugat támogatása.
A nyugati segítség nélkül összeomlana az ukrán gazdaság, de a jelenlegi körülmények között a GDP 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett szintet. Jövőre gyorsulhat Kijev növekedése, elérheti az 5,4 százalékot.
Szinte valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Mintegy 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett GDP szintjét. Jövőre a finn jegybank prognózisa (amely a londoni elemzőcég, a Consensus Economics aggregált adataira épül) gyorsuló GDP-növekedést jósol, amely elérheti az 5,4 százalékot, de az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül. Becslések szerint a havi nyugati támogatásszükséglet elérheti az 5-6 milliárd eurót. Eszerint hosszabb távon csak egy több száz milliárd eurós alap – kijevi közgazdászok szerint például a Nyugaton, főként Belgiumban lefoglalt oroszországi deviza- és értékpapír-tartalékok – kellene, hogy több évre előre tervezhessenek. Persze a háború alakulása mindenfajta számítást keresztülhúzhat.
Forráshiány
Ukrajna a hatalmas nyugati támogatás ellenére forráshiányban szenved. Emiatt is hirdették meg a háborús államkötvényeket, visszafizetési garanciát ígérve. Évi 16 százalékos hozamot ígérnek (szemben a bankbetétek 10,5 százalékos bruttó kamatával), emellett a kötvények után nem szednek 18 százalékos szja-t.
A háborús viszonyok, az elaknásított termőföldek ellenére Ukrajna tavaly jelentős külkereskedelmet bonyolított le. A külkereskedelem alakulása nem követte az általános, növekedéscentrikus gazdasági trendet, 2023-ban az árukivitel még a háború kirobbanása miatt rendkívül nyomott 2022-hez képest is további 18 százalékkal csökkent, és 36,19 milliárd dollárt tett ki. A behozatal ezzel szemben 15 százalékkal meghaladta a 2022-es szintet, értékben 63,56 milliárd dollárt tett ki – jelentette a kijevi állami statisztikai hivatal.
Ukrajna legfontosabb exportcikkei a gabona és gabonatermékek voltak az összexport 24,6 százalékával. A második legfontosabb kiviteli tételt a növényi és állati zsírok, olajok adták, amelyek az exportban 15,8 százalékkal részesedtek. Mint a statisztikai adatok forrása, a hamburgi Statista megjegyzi, az ukrajnai háború – tekintettel arra, hogy Kijev világméretekben is igen jelentős élelmiszer-exportőr – kihatott a globális ellátási helyzetre is. Ehhez hozzájárult, hogy a háborúban a támadó, Oroszország maga is igen jelentős agrárexportőr, mezőgazdasági kiviteli szerkezete hasonló Ukrajnáéhoz. A háború miatti ellátási zavarok a világ szegényebb, importra szoruló részében voltak érezhetők, kiváltképpen Ázsia és Afrika egyes régióiban.
Ukrajna alapvető gazdaságszerkezete a foglalkoztatottak aránya szerint az „utolsó békeévben”, 2021-ben:
mezőgazdaság: 15,1,
ipar 24,1,
szolgáltatások: 60,8 százalék.
Az ország függetlenné válása (1991) óta elsősorban az iparban foglalkoztatottak száma csökkent (ez kisebb mértékben a mezőgazdaságra is érvényes), miközben a szolgáltatásokban nőtt.
Két évvel azután, hogy Oroszország teljeskörű háborús agressziót indított Ukrajna ellen, Kijev katonailag még mindig tartja magát, sőt az ország gazdaságilag is kezd talpra állni. Bármennyire is szeretné Vlagyimir Putyin, hogy a világ azt higgye, megóvta az orosz gazdaságot a visszaeséstől, a közelmúltbeli pénzügyi és gazdasági fejlemények mást mutatnak.
Két évvel a teljeskörű háborús agresszió elindítása után Oroszország továbbra is támadja Ukrajna termelő iparát és infrastruktúráját, Ukrajna pedig – hatalmas katonai és gazdasági veszteségek mellett – továbbra is bizonyítja ellenállóképességét.
2022 végére Ukrajna GDP-je mintegy 30%-kal csökkent, az infláció pedig 10%-ról 26,6%-ra ugrott.
Több mint tízmillió ukránnak kellett elhagynia lakhelyét,
a munkanélküliségi ráta pedig elérte a 24,5%-ot
Az Ukrán Nemzeti Bank pedig a dollárral szembeni 29 hrivnyáról 36,57 hrivnyára értékelte le a nemzeti valutát.
E sötét kiindulópont óta azonban az ukrán gazdaság az ellenállóképesség és a fellendülés jeleit mutatja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2023 decemberében megállapította, hogy a számtalan kihívás ellenére Ukrajna makrogazdasági mutatói „a vártnál erősebbek”. Az IMF a 2023-as ukrán GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését 2%-ról 4,5%-ra javította, továbbá az infláció tekintetében arra számít, hogy a drágulás üteme 5,5%-ra csökken. Az infláció lassulásával az Ukrán Nemzeti Bank a rögzített árfolyamot „irányított rugalmas” árfolyamra cserélte. A kamatok 15% körüli szintre csökkentek a 2023 eleji 25%-os szintről.
Mindeközben Oroszország gazdaságában a nehézségek jeleit mutatkoznak. Az amerikai pénzügyminisztérium jelentése szerint Oroszország gazdasága 5%-kal kisebb annál, mint amekkora lenne akkor, ha Vlagyimir Putyin elnök nem támadta volna meg Ukrajnát. Ugyanez a jelentés megjegyzi, hogy a szankciók valóban korlátozták az orosz gazdaság növekedését, ami magas kamatokat (2023 decemberében 16%-os rátát) és a rubel gyengülését okozta. A rubel dollárral szembeni árfolyama 2023 eleje és tavaly október között a 69-es szintről a 100-as szintre gyengült.
Az utóbbi időben a rubel dollárral szembeni árfolyama a 88-93-as sávba esett vissza, ami az orosz jegybanknak a valuta erősítését célzó – a tőkemozgások korlátozásának bevezetésével elért – erőfeszítéseinek köszönhető. 43 iparágban az orosz exportőröknek a jelenlegi szabályok szerint a kapott külföldi deviza 90%-át rubelre kell átváltaniuk. Az ilyen drasztikus – sietve bevetett – intézkedések arra utalnak, hogy a bizonytalanság továbbra is árnyékot vet az orosz pénzügyi rendszerre, ami az árfolyam további destabilizációjával fenyeget.
Ukrajna és Oroszország gazdasági kihívásainak közvetlen okai nagyban különböznek, bár végső soron Putyinnak a háború elindítására vonatkozó személyes döntéséből erednek.
Ukrajna számára a döntő tényezőt az jelenti, hogy a harcok szinte kizárólag a saját területén zajlanak, Oroszország közvetlenül a termelő létesítményeket, a közlekedési útvonalakat, az oktatási intézményeket és a polgári infrastruktúrát támadja. Az ukrán energetikai infrastruktúrában az orosz légicsapások által 2022 telén okozott károk messze túlmutatnak a megsemmisített eszközökön. A 8,8 milliárd dolláros közvetlen veszteség mellett a kisvállalkozások is károkat szenvedtek el, amely cégek közül sok kénytelen volt abbahagyni tevékenységét vagy jelentősen megváltoztatni működését. Az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint ezen károk messzemenő makrogazdasági következményeket okoztak, mivel a gazdaságot minden egyes nap, amikor áramszünet volt, „több mint 200 millió dolláros veszteség fenyegette”.
Akkoriban Ukrajna kitartott, azóta a lerombolt hőerőművek legalább 62%-át, a vízerőművek 68%-át és a távvezetékek 80%-át helyreállította. Az orosz légicsapások azonban továbbra is súlyos fenyegetést jelentenek az ország azon részein, ahol nincs megfelelő légvédelem. Az orosz támadások Ukrajna exporttevékenységet is súlyosan akadályozzák. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaszállítója, gabonaexportja átlagosan az éves GDP-jének mintegy 10%-át teszi ki. 2022 februárja után az orosz haditengerészet megakadályozta, hogy 20 millió tonna gabonát szállítsanak el a Fekete-tengeren keresztül, és megsemmisített több ezer tonna – ukrán kikötőkben tárolt – gabonát.
Miután azonban Oroszország 2023 júliusában kilépett az ENSZ által támogatott fekete-tengeri megállapodásból, Ukrajnának a következő hónapban sikerült új hajózási korridort létrehoznia. Bridget A. Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete arról számolt be, hogy január közepéig már 16,5 millió tonna gabonát szállítottak ezen az útvonalon, míg az ENSZ által tető alá hozott, de már be nem tartott megállapodás eredményeként egy év alatt csak 33 millió tonnát szállítottak. Ukrajna gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, annak ellenére, hogy Oroszország igyekszik beárnyékolni azokat.
Oroszország esetében pedig a gazdasági veszteségek nagy része saját gazdaságpolitikájának és a nyugati szankcióknak az eredménye.
Elemzők szerint a katonai veszteségek és a sorozás elől menekülők elvándorlása miatt Oroszország „demográfiai válsággal” néz szembe. Emellett gazdaságát meggyengítették a csökkenő olaj- és gázbevételek, valamint a nyugati gyártású alkatrészek és eszközök széleskörben jelentkező bénító hiánya. A gazdasági szankciók következtében ugyan nem ért véget a háború, de azok jelentős problémát okoztak az orosz gazdaság számára. Oroszország természetesen mindezeket a problémákat saját magának köszönheti.
Egészen biztosan nem nyeri meg a háborút sem katonai, sem gazdasági téren.
Ukrajna kezd kilábalni a kezdeti sokkból, és ha a jelentős mértékű külföldi támogatás folytatódik, akkor a felőrlő háborúban fölénybe kerülhet.
Az azonban egyértelmű, hogy Ukrajnának sürgetően szüksége van erősebb katonai képességekre, hogy megvédje polgárait és gazdaságát az orosz légicsapásoktól. Az Egyesült Államok, Norvégia, Németország és más országok által biztosított légvédelem létfontosságú szerepet játszott az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások semlegesítésében a mostani téli időszakban. Továbbá Ukrajnának nagyobb képességekre van szüksége ahhoz, hogy az orosz légicsapások intenzitásának csökkentése érdekében csapást mérhessen Oroszország saját katonai-ipari komplexumára.
A Nyugatnak a maga részéről továbbra is pénzügyi és katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, és tovább kell szigorítania a gazdasági szankciókat, hogy Oroszországot megfossza a háborús agresszióhoz szükséges forrásoktól. A másodlagos szankciók központi szerepet játszhatnak az orosz kereskedelemre és pénzügyekre kivetett meglévő korlátozások érvényesítésében.
Mindezek nemcsak megvalósítható lehetőségek, hanem sürgősen szükségesek is annak elősegítésében, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát.
[type] => post
[excerpt] => Két évvel azután, hogy Oroszország teljeskörű háborús agressziót indított Ukrajna ellen, Kijev katonailag még mindig tartja magát, sőt az ország gazdaságilag is kezd talpra állni. Bármennyire is szeretné Vlagyimir Putyin, hogy a világ azt higgye, ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710018600
[modified] => 1709982774
)
[title] => Kiszámolták a kutatók: Oroszország nem nyeri meg a háborút
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46756&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46756
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46757
[image] => Array
(
[id] => 46757
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg
[original_lng] => 185650
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1709975574:12
[_thumbnail_id] => 46757
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3393
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
